Néplap, 1950. június (7. évfolyam, 125-147. szám)

1950-06-01 / 125. szám

émet ifjúság nem­ á­l egyedül a német nép ellenségei ellen vívott harcá­ban. 8. Német ifjak és lányok ! A béke ifjú harcosainak kongresz­­szusa teljes egészében támogatja a Béke Hívei Világkomgr­esszusa Állandó Bizottságának Stockholm­ban elfogadott felhívását A kon­gresszus ma létrehozta a békéért küzdő ifjú harcosok állandó né­metországi bizottságát. Harcolja­tok sorainkban a békéért és az imperialista háborús uszítók ellen hazánk demokratikus egységéért, az angol-amerkai és francia in­tervenciósok és német cinkosaik ellen. Emeljétek fel szavaitokat az atombomba eltiltásáért. — Nyugatnémetországi és nyugat­­berlini német ifjak és leányok! Egyesüljetek a lakosság demokra­tikus és hazafias erőivel, az angol, amerikai és francia megszállók gyarmati em­bé­k­e politikája ellen vívott harcban. Magyarázzátok meg a Szovjetunió és a népi demokrá­ciáknak békepolitikáját és szálljatok szembe minden szovjetellenes pro­pagandával, minden olyan propa­gandával, amely a német nép leg­erősebb barátja ellen irányul. Vív­jatok kemény harcot az Adenauer kormány áruló politikája ellen. Küzdjetek az ifjú nemzedék alap­vető jogaiért, amelyek a Német De­mokratikus Köztársaságban már rég megvalósultak. — Német Demokratikus Köztársa­ság leányai és ifjai! Szilárdítsátok köztársaságunk politikai és gazda­sági rendjét. — Német ifjak és leányok! Előre a tartós békéért vívott harcban! Előre a demokratikus Németország nemzeti frontjában Németország egységéért, az igazságos békéért és valamennyi megszállócsapat kivoná­sáért! A berlini ifjúsági találkozó sajtóvisszhangja A világsajtó egybehangzóan meg­állapítja, hogy a berlini béketalál­kozó nagyszerű bizonyítéka volt an­nak, hogy az ifjúság nem akar ágyútöltelékévé válni az imperialis­­ták által előkészített harmadik vi­lágháborúnak. A Komszomolszkaja Pravda a ta­lálkozóban bizonyítékot lát arra, hogy a Német Demokratikus Köz­­társaságban egészen új ifjú nemze­dék fejlődik, amely kész a békés alkotómunkára és a béke védelmé­re. A Polska Zbrojna c. lap megálla­pítja, hogy nem volt hiábavaló azoknak a reménye, akik a Német Demokratikus Köztársaság megszü­letésében a békeszerető egységes Németország kiindulópontját látták. Az Humanitében Fajon örömmel üdvözli a sokszázezer fiatal felvonu­lását, akik felszámolták a militariz­must és a bosszúra éhes reakció tá­­maszpontjait. A Daily Worker kiemeli a gyű­lés békés jellegét és leleplezi a nyugati burzsoá sajtó„ célzatos hazug­ságait, melyek ,.Berlin meghódítá­­sára irányuló kommunista összees­küvésnek“ minősítették a találko­­zót. A Newyork Times inti a nyugati közvéleményt arra, nehogy túlzot­tan lekicsinyeljék ennek a béketün­tetésnek a jelentőségét. A berlini találkozóra érkezett kül­földi küldöttségek sajtóértekezleten számoltak be benyomásaikról. Ko­­csemaszov, a szovjet bizottság veze­tője rámutatott: nyilvánvaló lett, hogy a demokratikus német ifjúság elszántan akarja fokozni a harcot a békéért és a Szovjetunióval, vala­mint­ a népi demokráciákkal való barátságért. A Kínai Népköztársaság küldötte részt a nemzetközi Postaúnitó végreh­ajtó és összegű ökoasagának montreauxi elneksztelést Su-Ju-Nung, a Kínai Népköztár­saság küldötte, Ke-Pao-Csuan szak­értő és Hsu-Csuan-Hsien kíséreté­ben Montreauxba érkezett, hogy részt vegyen a Nemzetközi Posta­­unió végrehajtó és összekötő bi­zottságának ülésén. Az ülésen Su-Ju-Nung a követ­kező nyilatkozatot tette: „A Nem­zetközi Postaunió végrehajtó és összekötő bizottságának többségi határozata értelmében a Kínai Nép­­köztársaság küldötte, mint Kína egyetlen jogos képviselője — hiva­talosan bejelenti, hogy részt vesz az értekezlet ülésein.” Su-Ju-Nung ismertette a közpon­ti népi kormány lépéseit annak ér­dekében, hogy a senkit sem kép­viselő Kuomintang-küldötteket tá­volítsák el a nemzetközi szerveze­tekből és a valódi helyzetnek meg­felelően a népi Kína küldötteit is­merjék el Kína képviseőjéül. Meg kell állapítani — mondotta, — hogy a Nemzetközi Postaunió volt az el­ső nemzetközi szervezet, mely lé­péseket tett ilyen irányban. Százezer textilisunkás sztrájkol Flandriában A flandriai textilmunkások kedden sztrájkba álltak, hogy bérköveteléseiknek érvényt szerezzenek. A textilmunkások 8 százalékos béremelést köve­telnek. A sztrájkolók száma kb. százezer. A sztrájk az egész flamand textilipart megbénítja. A flamand­ textilvidéken, Gand­­ban, Courtraiban, Alostban és Saint Nicolasban teljes a sztrájk. A gandi és alosti flamand textilmunkások sztrájkjához a brüsszeli textilmunkások is csatlakoztak. Az általános és népiskolákban Június 8. 19, 2Kls­­sszu­sá á­ltak­atások Az általános és népiskolák­ban a beiratásokat június 19, 20. és 21-én tartják. Minden általános és népis­kolai tanuló a lakóhelyén mű­ködő iskolába köteles járni. Más község, vagy város önálló általános iskolájába csak olyan tanulót lehet felvenni, akinek lakóhelyén önálló általános is­kola nincs. Azokban a közsé­gekben és városokban, ahol több általános és népiskola mű­ködik, a tanulók csak abba az általános vagy népiskolába iratkozhatnak be, amelynek körzetében laknak. Ez nem vo­natkozik azokra a tanulókra, akik az 1949—50. iskolaévben lakóhelyük körzetén kívül más iskolákban végezték tanulmá­nyaikat. A beiratási díj az or­szág minden általános és nép­iskolájában továbbra is 2 fo­rint. A beiratásoknál az úttörők műsorral szórakoztatják iskola­­társaikat, játékdélutánt rendez­nek számukra az iskola udva­rán. Az első osztályosoknak a beiratkozásnál külön bábjáték­kal és mulatsággal kedvesked­nek. „EMLÉKLAP“ VÉTELLEL SzÍGÍTSD ELŐ AZ­­JTTÜRÖSI M­AIÍALÁSÁT ! Tiberiitiai férfit imperialista kém a prágai íróság előtt A prágai bíróság szerdán­ kezdte meg a tárgyalását an­nak a 13 hazaáruló kémnek az ügyében, akik túlnyomórészt magas tisztséget töltöttek be az 1948 február előtti politikai pártokban. A vádirat azzal vá­dolja a vádlottakat, hogy ösz­­szeköttetésben álltak Csehszlo­vákiából emigrált reakciós kö­rökkel és a Prágában élő kül­földi diplomáciai képviselőkkel. Ezekkel egyetértve szövetkez­tek Csehszlovákia függetlensé­gének megsemmisítésére, a né­pi demokratikus rendszer meg­döntésére. A vádirat megállapítja, hogy valamennyi vádlott kémtevé­kenységet folytatott és köz­vetve, vagy közvetlenül állam­titkokat szolgáltatott ki idegen hatalomnak, ezenkívül három vádlott fegyveres és kisegítő erők toborzásával is foglalko­zott. A vádlottak cselekmé­nyeiket a Csehszlovákiában lé­vő külföldi diplomáciai képvi­seletek egyes tagjaival egyet­értésben követték el. A vád­irat név szerint megemlíti Lawrence Steinhardot, az Egyesült Államok volt nagykö­vetét és a követség több ma­gasrangú tisztviselőjét, akik a legtevékenyebben részt vettek a vádlottak bűncselekményei­ben. Megállapítja a vádirat, hogy a prágai angol követség több tagja is hasonló szerepet játszott az összeesküvésben. Ezenkívül a vádlottak össze­köttetésben állottak a francia, belga és norvég követség több tisztviselőjével és a prágai ju­goszláv követség több tagjával, köztük dr Ivo Murko, volt ■prágai jugoszláv ügyvivővel. A vádirat ezután felsorolja azo­kat a külföldi személyeket, akikkel az összeeskü­vők a fen­tieken kívül kapcsolatban ál­lottak és akiktől utasításokat kaptak, amelyeket azután to­vábbítottak a földalatti mozga­lom tagjaihoz. Az összeeskü­vőknek illegális cselekményeik céljaira rendelkezésre álló ösz­­szeget Hubert Ripka külföldre szökése előtt a Csehszlovák Szocialista Párt számlájára vet­te ki és bocsátotta a kémszer­vezet rendelkezésére. A vádirat ezután részletesen ismerteti az összeesküvők egyes csoportjainak működését és megállapítja, hogy az a cso­port, amely a Katolikus Nép­párt soraiból kikerülő reakciós és a Vatikán szolgálatában álló elemekből alakult, még az el­ső illegális földalatti csoport 1948-ban történt leleplezése és ártalmatlanná tétele után sem adta fel azt a tervét, hogy meg­­döntse a népi demokratikus rendszert Csehszlovákiában. A felszámolt földalatti cso­port egyes tagjai még mindig illegális kapcsolatokat tartot­tak fenn az ellenséges érzelmű A népi demokráciákban minde­nütt emelkedik a dolgozó paraszt­ság életszínvonala. Hazánkban a dolgozó parasztok moziba járnak, rádiót vásárolnak, szép ruhákat vesznek, bevezetik a villanyt, be­­padlóztatják a lakásukat; mindezek ma már teljesen megszokott jelen­ségek. A mezőgazdaságban is meg­indult a több termelésért folytatott harc, a szocialista munkaverseny, amely egyre magasabb termésered­ményeket eredményez. A múltban soha nem tapasztal biztonságérzet hatja át a dolgozó parasztok száz­ezreit és millióit. Ma már tudják a dolgozó parasztok, hogy a mun­kásosztály vezette állam egyik dön­tő feladatának tekinti a dolgozó pa­rasztság kulturális és gazdasági el­maradottságának megszüntetését és számára a fokozódó jólét biztosítá­sát. A dolgozó parasztok fokozódó lendülettel végzik a soron levő me­zőgazdasági munkát, emelik a ter­méseredményeket és eddig soha nem tapasztalt gondossággal mű­velik meg a földeket. Egészen más a dolgozó paraszt­ság helyzete Jugoszláviában, ahol Tito áruló klikkje bitorolja a hatal­mat és imperialista gazdái szolgá­­gálatában a dolgozó parasztság rendszeres kifosztásának és tönk­­retevésének politikáját valósítja meg. A Tito-féle fasiszta államrend társadalmi alapja elsősorban a ku­­lákok. Nemcsak az a rengeteg ku­­■ákság felé irányuló biztató nyilat­kozat tanúskodik erről, amit nap, mint nap hangoztatnak a Tito-ban­­da főemberei, hanem azok az in­tézkedések is, amelyeket népelle­nes kormányuk hoz a kiákok megsegítésére és egyben a dolgo­zó parasztok kifosztására. Már ta­valy, a beszogáltatás idején em­bertelen kegyetlenséggel hajtották be a beszolgáltatást a kormány által kiküldött rendőrosztagok. Számtalan dolgozó paraszttól el­vitték utolsó kilóig a gabonát, ha a termés nem ütötte meg a rája ki­rótt beszolgáltatási mennyiséget. Volt olyan dolgozó paraszt, akitől a megtermett hét mázsa búzát­ el­vitték, úgyhogy egész télen krumplival kellett, hogy éljen. Ter­mészetesen vetőmagja sem ma­radt. Összeszedték azonban a disz­nókat, juhokat, a borjukat is. Alig akadt olyan dolgozó paraszt, aki képes lett volna valamit, is meg­tartani a legtöbb élelmezési cik­kekből, mert mindent elvettek tő­lük. A tél folyamán sok járásban valóságos éhinség dúlt. Aki pedig ez ellen a „beszolgáltatásnak’’ ne­vezett rablás ellen tiltakozni mert, azt minden további nélkül letartózó egyházi hatóságokkal és az amerikai imperializmus ügynö­keivel. Ez a csoport egyes je­lentéseket a francia nagykövet­ség katonai attaséjához továb­bított, tatták és munkatáborba vitték, st munkások nem hajlandók éhbérért dolgozni Tito és Rankovics fasiszta bekkjének. A dolgozó parasztok helyzete még jobban rosszabbodott a kény­szer útján létrehozott szövetkeze­tek után,, amelyekbe a parasztság­nak több, mint negyven százalékát besorozták a kulákot is. Világos,­ hogy a besorozás a kulákok érde­kében történt. Elsősorban hatalmas pénzösszegeket kaptak a belépés­kor a mezőgazdasági felszerelé­sükért. Tele vannak hát pénzzel, ezért a szövetkezetekben nem is nagyon dolgoznak, hanem speku­lálnak és a közép- meg a kispa­­rasztokat dolgoztatják, így azután érthető, hogy a vetési munkákban nagyon elkéstek, sőt sok esetben pótolhatatlanul le is maradtak. A dolgozó parasztok tiltakozásul megszüntették a földek megműve­lését. A vetésterület is állandóan csökken. Az idén már alig éri el a bevetett terület a bevetítetének 45 százalékát, tehát a földnek több, mint fele vetetlenül áll. A tava­sziakra előirányzott 5 millió hek­tárból csak 2.700.000 hektárt ve­zettek be. A jugoszláv dolgozó parasztok látják, hogy nem érdemes mező­­gazdasági munkát folytatni, mert beszolgáltatás címén potom árért harácsolják össze a terményeket. A tavalyi cséplés alatt a búza ára­ mázsánként már 6000 dinárra emel­,,­kedett, de cséplés utáni első két­­három hónap alatt már tízezer di­nár fölött volt az ára. A kulákok , kerestek a búza árán, ők hajtották fel az árakat. Még elképzelni is nehéz, mily nehezen élünk ma Jugoszláviában — írják a dolgozó parasztok egyik levelükben. Majd megírják, hogy a hatóságok tömegesen tartóztatják le és mindenütt elnyomják a dol­gozó parasztságot, éjjelente ház­kutatásokat tartanak és aki ellen a legcsekélyebb panasz merül fel, azt munkaszolgálatra hurcolják el. A jugoszláv dolgozó parasztok azonban nem tűrik a kulákok és kémek fasiszta uralmát és ezért szabotálják a vetést, ezért lépnek fel egyre egységesebben a Tito­­k­ikk zsarnoksága ellen az ország minden vidékén. A jugoszláv példa, a dolgozó pa­rasztság elnyomásának, az egész jugoszláv nép elnyomásának és kirablásának példája minden más ország dolgozó parasztsága előtt világosan megmutatja, hogy a dol­gozó parasztság feleme­kedésének csak egyetlen biztos és járható út­ja van: a munkás-paraszt szövet­ség útja, a munkás hatalom útja. Ez az út egyben biztos záloga és elmaradhatatlan feltétele a dolgozó­ parasztság felemelkedésének is. A jugoszláv dolgozó parasztság szörnyű sorsa a Tito-banda uralma alatt A lengyel népi demokrácia jó eredményeket ért el falumozisításban A lengyel sajtó beszámol arról a akarták hozni azt a minimális szó­­nagyszabású falumozisítási program, mű filmszínházat, amely a városi ról, amely szerves része a lengyel­ lakosságnak a háború előtt is ven­­országi kultúrpolitikai foradalom- velkezésére állotta­nak. Ez alatt az idő alatt szükség meg. A népi demokratikus Lengyelor­­csids. választottak — vándor ve­to­­szág hatalmas munkeprogramjában szolgálatot helyeztek üzembe. Két­­épp olyan jelentős szerep vár a száz vándormozi látta el az ország fimre, mint minden szocializmust lakosságát­ építő országban. A háború előtti Az 1u10-es év, a lengyel 6 éves Lengyelország nem törődött a m0­ terv első éve, nyitja meg a nagy­­zisítással, mert a tőkés vállalkozók­ aránya fejlődés új szakaszát, 600 ál­nak nem volt kilátásuk profitra a­dandó falusi mozit állítanak fel, falun. A demokraákus lengyel ál- ezenkívül 200 mozit kapnak a tő­lom az első években ezt a problé­­megszer­vezetek is. A hatéves terv már még nem tudta megoldani. Nem végén 2300 falusi mozija lesz Len­voltak vetítőgépek, nem volt anyagi gyelországnak, minden faluban lesz alap a technikai felszerelések ki- filmszínház, a nagyobbakban kettő gyártására, a fasúlyt ped­g a váró­ is A tömegszervezeti mozik számát sokra kellett fektetni, ahol létre hat év alatt 2000-re szaporítják. 1950 JUNTUS­­, CSÜTÖRTÖK Változások a Hatvan-utcai villamosmegálló­helyeknél A gyér utasforgalomra való te­kintettel a DHV Hatvan­ utcai vo­nalán az 5-ös kocsi forgalmi vi­szonylatban indokolttá vált a Pásti utca, Orsova utcai valamint a Me­zőgazdasági iskola előtti rendes megállóhelyek feltételes megálló­helyekké való minősítése. Az érde­keltek június hó 2-án 11 órakor a mezőgazdasági iskola előtt tartan­dó helyszíni szemlén kifogásaikat­­ előadhatták.

Next