Néplap, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-01 / 176. szám
1958 AUGUSZTUS 1. KEDD ei szakszervezeti munka hiányosságairól, a feladatokról nyilatkoznak a szakszervezeti funkcionárisok A Szakszervezetek Országos Tanácsa kibővített tanácsülésén tárgyalta meg Pártunk Politikai Bizottságának határozatát a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről. A Párt feltárta a hibákat, megmutatta az utat, amelyen a szakszervezeteknek haladni kell. Nagyjelentőségű, az egész szakszervezeti munkára kiírató kérdésről beszéltek ezen az ülésen. A határozat, amelyet elfogadtak, hosszú időre megszabja a szakszervezet feladatát. Szakszervezeti funkcionáriusoknak, az itt dolgozó kommunisták feladata, hogy minden erejükkel igyekezzenek megvalósítani, végrehajtani Pártunk útmutatását. A Szakszervezetek Országos Tanácsa harmadik teljes ülésén Bacsó László elvtárs, SZOT megyei titkár is részt vett és a szakszervezet eddigi munkájával kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — A Politikai Bizottság határozata után a SZOT megyei titkárságának a kapcsolata kezdett egészségessé válni Pártunk Megyei Bizottságával — kezdte nyilatkozatát Bazsó elvtárs, majd rámutatott az ezen a téren eddig mutatkozó hiányosságokra. Ma már a Megyei Pártbizottság ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását és így eredményesebb lett a SZOT munkája is. A SZOT Megyei Bizottság a munkaverseny és Szlahánov-mozgalom továbbfejlesztése érdekében 8 középszerű titkárok felé rendszerint csak határozatok hozatalával, a munka elvégzésére irányuló útmutatások és szempontok megadásával segyet, de konkréten, helyszínenüzemekben a szer IGEN KEVÉS ESETBEN NYÚJTOTT SEGÍTSÉGET a szakszervezeteknek. Ennek eredménye az lett, hogy a szakmai megyei titkárok hasonlóképpen cselekedtek- A határozatot nem a dolgozókkal tárgyalták meg, hanem csak maguk között a vezetőségen belül, a dolgozók felé pedig diktatórikusan vitték ki e határozatokat. Ez a cselekedet megsértése a szakszervezeti demokráciának. Szovjet tapasztalatok átvételéről, a szakszervezeti oktatás hiányosságairól beszélt ezután Bazsó elvtárs, majd az éberség kérdéséről szólt. — Egész munkánk területén elég nagy ébertelenség uralkodott. A Politikai Bizottság határozata hívta fel erre a túlzott biztonságérzetre a figyelmet- Az ébertelenség eredménye az lett, hogy bár az üzemek vezetőségéből nagyrészt eltávolítottuk a jobboldali szociáldemokratákat és ezzel azt hittük, hogy eleget tettünk kötelességünknek, de nem folytattunk következetes harcot az eltávolított jobboldali szociáldemokraták hátramaradt szellemével szemben, így még bizony sok ütemben a szociáldemokrata munkamódszerek szerint folyik a szakszervezeti munka. Munk valósítani, a Párt határozatát végre tudjuk hajtani — fejezte be nyilatkozatát Bazsó elvtárs, a járműjavító nv is ki javítja A SZAKSZERVEZETI MUNKA HIÁNYOSSÁGAIT — Üzemünkben is megnyilvánult a szindikalizmus — kezdte nyilatkozatát Csollák elvtárs, a Járműjavító NVKb titkára. — A szakszervezet igyekezett a vezetést kezében tartani, a munkákat irányítani. Ma már a pártszervezet útmutatása szerint végezzük feladatunkat. A Párttól kapott bírálat nagyban hozzájárult munkánk megjavításához. Hiányosságok azonban vannak a mi munkánkban is. A verseny továbbfejlesztése terén nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt Három héttel ezelőtt még az össz dolgozók 20 százaléka kötött csak hosszúlejáratú versenyszerződést. Jelenleg ezren felül kötöttek szerződéstől bizalmiak rossz munkája következtében jött létre ez a gyenge eredmény■ Az őszi csúcsforgalomra való készülésben is mutatkoznak hibák, de ezeket rövidesen kijavítjuk. Munkánk hiányosságára jellemző, hogy a második negyedévben egyetlen egy sztahanovista sem született üzemünkben. AZ ÚJÍTÓ MOZGALOM KÍRÁI, BÜROKRATIZMUS Az újító mozgalom terén is hiányosságok vannak Az újítók vezetői nem ismerték fel az újítások politikai jelentőségét, csak a műszaki vonalon foglalkoztak a kérdésekkel. A Párt felfigyelt erre a jelenségre és figyelmeztetett bennünket. Rövidesen átszervezzük az újítókört. Az ifjúság munkájáról beszélt ezután Csollák elvtárs, megemlítette, hogy eddig csak a tanulókat tekintették ifiknek, a segéd és szakmunkás fiatalokkal nem foglalkoztak. Függetlenített DISZ titkár még mindig nincs az üzemben, az alapszervezeti titkárok nem elég lelkiismeretesen végzik el feladatukat A bürokrácia kérdésével foglalkozva, Csollák elvtárs ismertette a segélyezésnél és a szakszervezeti tagsági könyveknél előforduló hibákat. A szakszervezeti demokrácia megsértését jelenti az a tény, hogy az üzemi bizottságban mindössze három-négyen vannak olyanok, akiket annak idején választottak, a többieket felülről önkényesen csak behívták az üzemi bizottságba. Az ellenség leleplezésénél sem voltak elég éberek, nem vették észre a norma- és bércsalók működését. — Feladatunk: a Politikai Bizottság határozatának maradéktalan végrehajtása — mondotta befejezésül Csollák elvtárs. — Igyekszünk új, fiatal kádereket nevelni és munkába állítani. Átszervezzük bizalmi hálózatunkat, kiszélesítjük a verseny- és Sztahanov-mozgalmat Az új normák bevezetésével az aláról jövő, a dolgozók legjobbjai által kezdeményezett koreai műszak szervezésével erősítjük népi demokráciánkat, a béketábort. A POLITIKAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA: SEGÍTSÉG — Az alapbér- és normarendezés kérdésével akarjuk Pártunknak bebizonyítani, hogy nem fokozatosan, lassan akarjuk felszámolni a hibákat, hanem gyökeres változtatásokkal. A Politikai Bizottság határozatát, mint segítséget, mint az ellenség ellen irányuló fegyvert használjuk fel munkánkban. — A SZOT elnökségéhez beterjesztett sztahanovisták által kezdeményezett koreai műszak megszervezését mi is örömmel üdvözöljük és minden erőnkkel támogatjuk a legjobb magyar dolgozók kérését és ugyanakkor figyelmeztetésnek is vesszük ezt dolgozóink részéről, hogy ha rájuk támaszkodunk, akkor az ő segítségükre. Pártunk vezetésével minden feladatot meg tu ! Az Alföldi Nyomda népnevelői harcba indulnak az új norma túlteljesítéséért A múlt hét végén az Alföldi Nyomdában népnevelő, bizalmi, aktíva értekezlet volt egybehíva, hogy megbeszéljék a minisztertanács határozata alapján a normarendezés és alapbéremelés munkájának feladatait. Már külsőségében is megmutatkozott, hogy ez az értekezlet tartalmas, értékes lesz, túlnő a szokásos heti népnevelő értekezleteken. Mindjárt az aktíva kezdetén Boross elvtárs párttitkár bejelentette, hogy szemináriumszerűen foglalkoznak a normarendezés és alapbéremelés anyagával. Nyomban a bejelentés után már fel is tette a megjelenteknek az első kérdést- Mi tette szükségessé a normarendezést ? Kérdésére gyorsan választ kapott. Konrád elvtárs a laza normák hibáiról beszélt. Kotrás elvtárs az Alföldi Nyomda szedőterméből hozott fel jó példát, ahol racionalizálták a munkát, új gépeket állítottak be a termelésbe, a norma pedig maradt a régi, elavult s ez az elavult norma pedig — mondta Kotrás elvtárs —, gátolja fejlődésünket. Kádái elvtárs a gépteremből mondott hasonló adatokat, ahol meggyorsították a tárcsákat, ami által termelékenyebbek lettek a gépek, a norma mégis változatlan maradt. A többi felszólalók közül Éles elvtársnő, Veress Béla, Konrád elvtársak, Garai elvtársnő a saját munkatérüleünkön mutattak rá, hogy lazák a normák, a termelékenység nem tud emelkedni. A legvilágosabban Garai elvtársnő mutatott erre rá és kifejtette, hogy a számozóknál, ahol ezelőtt 85—90 százalék volt a teljesítmény, ma már 140 százaléknál tartanak, sőt annál magasabb százalékot is elérnek. Az ilyen könnyen elért magas százalék teljesítői pedig nem törekednek a termelés további emelésére. A felszólalásokból megállapítható volt, hogy az elvtársak nem félnek a normarendezéstől, mert tudják, a normarendezés után még nagyobb lehetőség lesz a termelékenység további emelésére, újítások, észszerűsítések bevezeAz Alföldi Nyomda népnevelői, bizalmiai ezen az értekezleten azt is megláthatták, hogy hol van szükség felvilágosító munkára. Minden üzemrésszel foglalkoztak a felszólaló elvtársak, ami biztosíték arra, hogy a kapott tapasztalatok alapján jó munkát végeznek majd a népnevelők. Boross elvtárs fel is tette szemináriumi kérdésként: hogyan viszik le a dolgozók közé népnevelőink a feladatokat. Ehhez is többen szóltak hozzá. Kántor elvtárs mondotta: a normarendezést harci kérdésként kezeljük. Harcba kell indulnunk a laza normák ellen, mert üzemünk, demokráciánk fejlődését visszatartja . .. Nekünk, kommunistáknak kell rámutatni a laza normák visszásságaira, nekünk kell elsősorban az új normákat meghódítani, legyőzni. A munkaversenyt új alapokra fektetjük, mert eddig az esélyek egyenlőtlenek voltak a laza normák miatt. Kántor elvtárs beszélt még az üzemben lévő ellenséges megnyilánulásokról, kihangsúlyozta, hogy le kell leplezni őket, amikor hazug demagógiával szembe akarják állítani egymással a dolgozókat. Kubinyi elvtárs, a következő felszólaló elmondotta: felvilágosító munkával támogassuk dolgozóinkat az észszerűbb munka megszervezésében, ami lehetővé teszi a termelékenység további emelkedését, résére, a munkaverseny, párosverseny, a brigádok munkalendületének fokozására. Ennek alapján foglalkozott az aktíva- és bizalmi értekezlet a normarendezés feladataival. Nem kerülgették azt a kérdést sem, hogy a normarendezéssel a bérek átmenetileg csökkenni fognak. Példaképpen a hős koreai nép harcát kell állítanunk — mondotta, majd bejelentette, hogy 2 százalékkal fogja a normarendezés után teljesítményét emelni. Az imperialisták ellen harcoló hős koreai nép támogatására Kotrás elvtárs 5 százalékot ajánlott fel, egyben vállalta, hogy a környezetében gyengébb teljesítményű munkásoknak is átadja munkamódszerét. Utána Szűcs elvtársnő, Korcsmáros Éva elvtársnő, Oláh elvtárs, Balogh Júlia, Ehrsam Ferenc, Balló Béla, Györössi Erzsébet, Palotás Anna, Gyökösné, Nyíri Jenőné, a Zaja ifjúsági és a Lenin brigád tettek még felajánlást. Konrád elvtárs a komplex brigád nevében vállalta, hogy úgy fogják gépeiket karbantartani, hogy vállalásaikat dolgozó társaik teljesíteni tudják. Az alapbéremelés és a normarendezés a minisztertanács határozataként jelent meg és ezt a határozatot a dolgozók legöntudatosabbjai kérték. Az Alföldi Nyomdában így látják ezt a kérdést, ilyen úton járnak a népnevelők, bizalmiak. Ez az értekezlet is megmutatta, hogy világosan felfedték üzemükben a laza normákat, annak káros következményeit. Népnevelőinknek ezt a munkát tovább kell folytatni, hogy az üzem dolgozói növeljék a felajánlások számát, az új normák túlteljesítését. Schvvarcz Sándor A normarendezés harci kérdés 3 A termelési értekezletek feladatai Július 31-től augusztus 5-ig az üzemekben (műhelyekben) termelési értekezleteket kell tartani. Ahol több műszakban dolgoznak, ott minden műszak részére külön-külön kell megszervezni a termelési értekezleteket. A termelési értekezleteken a vállalatvezetők (műhelyekben, üzemrészekben a mesterek, művezetők) beszámolnak a műhelyekben vagy az üzemrészekben végrehajtandó alapbéremelésről és normarendezésről, ezek végrehajtásának módjáról és idejéről. A próbaelszámolások és az eddigi tapasztalatok alapján ismertetik, hogy a műhelyben vagy üzemrészben dolgozók alapbérét, milyen mértékben emelik és normáikat hogyan rendezik. Ismertetik a legutóbbi negyedév tervteljesítésének eredményeit és tapasztalatait. Beszámolnak a következő negyedév főbb feladatairól, valamint arról, hogy milyen módon biztosítják a munkaverseny fejlesztéséhez szükséges technikai és műszaki feltételeket (anyagot, szerszámot, rajzot, stb.). Az üzemi bizottságok (bizalmiak) feladata, hogy megszervezzék és előkészítsék a termelési értekezleteket. Biztosítaniok kell a dolgozók részvételét és minden segítséget meg kell adniok a vállalatvezetőknek (mestereknek , művezetőknek). A szakszervezeti tagok és aktívák szólaljanak fel a termelési értekezleteken. A maguk tapasztalataival egészítsék ki az előadást, mutassanak rá az új normák túlteljesítésének lehetőségeire, vállalják az új normák mielőbbi túlteljesítését. Mindenütt támogassák és fejlesszék dolgozóknak azt a helyes kezdeményezését, amely a hős koreai nép harcát elsősorban több, jobb, olcsóbb termeléssel, a munkaverseny továbbfejlesztésével (az ez évi tervek minden részletében való teljesítésével és túlteljesítésével, a minőség javításával, anyagi takarékossággal, stb.) akarja segíteni. A szakszervezeti központok adjanak gyakorlati segítséget és támogatást az üzemi bizottságok számára a termelési értekezletek megszervezéséhez és sikeres levezetéséhez. Az üzemi bizottságok tagjai pedig a dolgozók mozgósításában segítsék a műhelytitkárokat és bizalmiakat. Az első termelési értekezletek tapasztalatait hasznosítják a következő termelési értekezleteken. Az MDP Politikai Bizottságának határozata szellemében a szakszervezeti funcionáriusok — a termelési értekezleteken — leplezzék le a dolgozók előtt azokat a jobboldali szociáldemokratákat és ellenséges elemeket, akik támadják a dolgozók érdekeit biztosító minisztertanácsi határozatot. Harcoljanak következetesen — a tömegek felvilágosításával és meggyőzésével — a jobboldali szociáldemokratáknak és az imperialisták ügynökeinek a szervezett dolgozók soraiból való eltávolításával — a szocialista bérezés és a helyes normák kialakításáért. SZOT-titkárság. ö Ttx agyár nikémozgalma Újítómozgalom. Milyen szép szó ez. De a puszta szó magában véve nem ér semmit, de annál többet ér, ha valóban mozgalom is. A tömegeké, a dolgozók széles rétegéé Azoké, akik küzdenek az ósdi és maradi szelleme ellen. Egy új fogással, vagy egy új gépalkatrészszel, vagy teljesen, eddig még ismeretlen, új gép előállításával segítik előre a szocializmus építését. Üzemeinkben, gyárainkban kezd tömegmozgalommá válni az újítás- De vannak üzemek, ahol nem az a helyzet, mint például a Textilgyárban. Van ugyan egy néhány újítás, de ezek ritkaságszámba mennek. Ebben az évben összesen öt újítás futott be- Egyet ebből Valkó Mihály, Tóth István és Rimóczi Pál villanyszerelő elvtársak készítettek. Egy olyan kapcsolót létesítettek, amely rövidzárlat esetén sem okozhat tűzveszélyt az üzemben még akkor sem, ha a kapcsoló belseje teljesen kiég. Újításukért 100—100 forint jutalmat kaptak. Készült egy másik újítás is, mely szintén értékes és a további három pedig kísérletezés alatt áll. Ez az utóbbi három a festés megkönnyítésével áll kapcsolatban. Elég régen befutott már a javaslat és előre láthatólag nagy jelentőségű is, csak az a hiba, hogy a kísérletezések már régen folynak-Ez az eredmény az újítások körül. De mi lehet ennek az oka? Az, hogy az üzem dolgozói nem érzik át az újítások jelentőségét? Vagy az talán, hogy nem tudnak újítani( Egyik se. Más itt a hiba- Egy évig egy Polzovics Gyula nevű főművezető volt az újítási felelős, aki kirívóan lelkiismeretlenül kezelte az újításokat és a sok hosszú huzavonákkal elvette a dolgozók kedvét attól a gondolattól, hogy a fejüket törjék, újítsanak, észszerűsítsenek. Polzovics főművezető máskülönben a munkában sem állta meg helyét. Hivatását nem látta el kellőképpen. Eltávolították a Textilgyárból. Palzovics főművezető helyett Nagy János elvtárs, szövőmester lett az újítási felelős, aki bizonyára majd erős kezekben tartja az újítások továbbfejlesztését és a javaslatokat nem fogja a fiókban tartogatni, hanem azon lesz, hogy minél hamarább és minél eredményesebben készüljön el egy-egy újítás.