Néplap, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-12 / 186. szám

ni Malik elvtárs a Biztonsági Tanácsban ismételten visszautasította az USB rágalmait A Biztonsági Tanács augusztus 10.-i ülése a Biztonsági Tanács augusztus 10-én Malik elvtárs elnökletével ismét összeült. Az ülés megnyitásakor Malik elvtárs rövid bejelentésében közöl­te, hogy az ülés előtt nemhivata­los formában rövid tanácskozás folyt le a Tanács tagjai között. Annak ellenére, hogy a nemhiva­talos tárgyalás a felek szempont­jait nem változtatta meg, elhatá­rozták, hogy — amikor szüksé­gesnek mutatkozik — ismét nem­hivatalos véleménycseréket tarta­nak. Elsőnek Csan Tin-Fu Kuomin­tang küldött követelte, hogy Malik elvtárs hozzon „határozatot”. Li- Szin-Man képviselőjét hívják meg a Tanács ülésére. Austin USA küldött támogatva —a Kuomintang megbízottat — megismételte Malik ellen hangoz­tatott vádjait. Bár kénytelen volt elismerni, hogy a szövetségesek Koreára vonatkozó megállapodása előírta, hogy Koreának független­séget adjanak a háború után, de cinikusan azt állította, hogy a 38. szélességi kört a Szovjetunió vál­toztatta „szigorúan megszabott határrá”. Szerinte az USA akarta a határ eltávolítását és az egysé­ges koreai kormány megteremté­sét. Rágalmazó módon azt is állí­totta, hogy nem a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, ha­nem Li-Szin-Man klikkje képviseli a koreai népet. Álszentül arról be­szélt, hogy az Egyesült Nemzetek­nek nem volt módjában meggyő­ződni, hogy a Szovjetunió tényleg kivonta-e csapatait Koreából. Nyilvánvaló hazug eszközökkel próbálta bizonyítani, hogy nem Amerika, hanem az északkoreaiak a támadók. Okoskodásának bete­tőzéséül kijelentette, hogy az USA célja „a koreai agresszió megállí­tása”. A további vita során Anglia képviselője támogatta Austin és Csan-Tin-Fut, majd Malik rámu­tatott, hogy az USA képviselője több rágalmazó megállapítást­ tett a Szovjetunió álláspontjával kap­csolatban. A Szovjetunió az ag­ressziót meghatározó nemzetközi tételek alapján bebizonyította, hogy az agresszo,­ az USA. Alvarez, Kupa képviselője szol­gai módon támogatta az USA ál­láspontját. Minthogy a többi kül­dött nem kívánt szólani, Malik elvtárs bezárta az ülést és a kö­vetkező ülést augusztus 11-re tűz­te ki. Pohang pályaudvariig tört előre a koreai néphadsereg 7900 koreai hazafit mészároltak le amerikai parancsa Taezsin kiürítése előtt Fengjang (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksá­ga augusztus 10-én reggel közölte, hogy a népi hadsereg egységei ke­mény harcot folytatnak az amerikai és a Li-Szin-Man katonaság ellen. Az amerikai katonaság, miután összpontosította minden erejét a Naktong (Rakuto-Ko) folyó közép­ső folyása mentén, továbbra is dü­hödt ellentámadást fejt ki. A népi hadsereg minden fegyvernemének katonasága szorosan együttműköd­ve méri csapásait az amerikai és a Li-Szin-Man katonaság páncélos, tüzér, gyalogos és más egységeire. A népi hadsereg egységei a déli partvidék térségében folytatják tá­madó harcukat, visszaverik az ame­rikai páncélos egységek ellentáma­dásait és meghiúsítják az amerikai parancsnokság arra irányuló kísér­leteit, hogy hadihajók ágyúi tüzének védelme alatt partraszállást hajtson végre. A népi hadsereg légi ereje csapásokat mérve az ellenség csa­patösszevonásaira és haditengeré­szeti, valamint tüzérségi egységei­re, támogatja a népi hadsereg délre előnyomuló csapatait. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főpa­rancsnoksága augusztus 10-én este kiadott hadijelentésében közli: A népi hadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon folytatták a ke­mény harcot az amerikai és Li- Szin-Man bábkatonasága ellen. A népi hadsereg Jiszont (Gidzso) és Gunjit (Gunji) felszabadító egysé­gei folytatták támadásukat, miköz­ben csapásokat mérnek az ellen­ségre, amely megkísérli, hogy el­lentámadásba menjen át. A keleti partvidék térségében a népi hadsereg katonái, siuán meg­semmisítették az ellenség úgyne­vezett szöuli hadosztályait, tovább folytatják a támadást. Egy északkoreai kötelék pénte­ken hajnalban támadást indított a Korea keleti partján fekvő Pohang amerikai utánpótlási kikötő ellen — jelenti a Reuter-irodának az ameri­kai­­- hadsereg főhadiszállásán mű­ködő tudósítója.­­ Az előnyomuló északkoreai géppuskás-osztagok tűz alatt tartják a város repülőterét. A Pohang felé irányított amerikai csapaterősítés egységeit az észak­koreaiak elvágták a kötelék zömé­től. Pohang városában pénteken dél­előtt hatalmas füst tört az ég felé — írja Lyonel Hudson, a Reuter tu­dósítója,­­ miközben a rakparti épületek és a rakpart közelében lé­vő hajók veszettül lángoltak. Az amerikai 8. hadsereg péntek reggeli hadijelentése közölte, hogy új­ fenyegetés alakult ki a nyu­­­gati arcvonal középső szaka­szán, ahol az északkoreaiak hídfő­állást létesítettek a Nakhon-folyó keleti partján­ A Maszantól húsz mérföldre fekvő északkoreai hídfő­állás eg­yre bővül — jelenti a Reu­ter tudósítója. — A hídfőre egyre újabb csapaterősítések érkeznek. A folyótól nyugatra — mint az AP tudósítója jelenti — nagyobb észak­koreai páncélos osztagot ügyeltek meg. Egy északkoreai egység ki­tört a hídfőből és Tegu irányában nyomul előre. Belsen és Buchenwald módszerei A Daily Worker kiküldött tudó­sítója jelenti a Taezson mellett levő Rang Vul faluból. — Alig egy kilométerre ettől a kis falutól 7000 embert mészároltak le bor­zalmas módon az amerikai tisztek felügyeletével Ezek a tömegmészárlások a helseni és a buchenwaldi haláltáborok mód­szereihez hasonlítottak. — Rang Vul faluban több órát töltöttem, — folytatta a tudósító — megnéztem, lefényképeztem a halál­­gödröket. Magamhoz vettem néhányat a földön fekvő sokezernyi amerikai töltényhüvelyből is. Húsz szemtanút hallgattam ki külön-külön és állításaik valósá­gát minden lehetséges módon ellenőriztem. A történet a következő: Július 2-án több teherautónyi rendőr ér­kezett a faluba és puskával fenye­getve a lakosokat, arra kényszerí­­tette őket, hogy ássanak hat nagy gödröt. A legnagyobb 200 yard hosszú, két­ négy­ yard széles és két yard mély volt­ Július 4-én készült el az első gödör, mire a rendőrök amerikai autókon foglyokat kezdtek ide szállítani a környéken levő börtönökből. A szállítási mód a következő volt: a foglyokat a börtönben vastag botokkal eszméletlenre verték, azután kocsikra rakták, alul egy sor férfit, föléjük nőket, azután ismét egy sor férfit, szardíniák módjára. A tetejükbe rendőrök ültek. Mind­egyik kocsin több mint 50 foglyot szállítottak. A foglyok kezét dróttal hátrakötötték. Mielőtt a teherautók a völgybe értek, két amerikai katonai teherautó érkezett a helyszínre, magas­rangú amerikai és délkoreai tisztekkel. A teherautók megálltak az első gö­dörnél s a foglyokat kidobálták. Egyesek közülük már meghaltak, mások eszméletlenek voltak a ve­réstől és a háromnapos koplalástól. Azokat, akik lábra tudtak állni, térdre kényszerítették és előbb sortü­­zet adtak le rájuk, később egy­szerűsítették a kivégzést: mind­egyik fogolyra külön-külön egy-egy lövést adtak le­ A holttesteket a gödörbe hányták s a parasztokat kényszerítették, hogy minden egyes réteg holttestre földet dobjanak s azt letapossák. A mészárlások első sorozata három napig tartott: július 4-én, 5-én és 3 3-án. A „Megvédjük a békét“ mozgalom Országos Tanácsána­k határozata A „Megvédjük a­ békét“ mozgalom Országos Tanácsának 1­950 augusztus 11-én megtartott rendkívüli ülése elfogadta az alábbi határozati javaslatot: „Az Országos Tanács örömmel vette tudomásul, hogy 1950 augusz­tus 1-én a budapesti tudomány­­egyetemen megtartott országos­ ka­tolikus papi értekezlet egyhangú ha­tározattal megalakította és megvá­lasztotta a katolikus papok országos békebizottságát a „Megvédjük a békét” mozgalom keretein belül. Az Országos Tanács teljes erejével tá­mogatja a katolikus papok országos bizottsága tevékenységét és üdvözli annak megalakulását. Az Országos Tanács felháboro­dással és megdöbbenéssel vette tu­domásul azt a hajszát, amelyet Pé­teri József váci püspök indított a váci egyházmegye ama néphez hű és békeszerető papjai ellen, akik az augusztus 1-i országos papi érte­kezleten felszólaltak- Az Országos Tanács megállapítja, hogy Péteri József váci püspök nemcsak a ma­gyar Alkotmány ama tételes szaka­szát sértette meg, amelyek biztosít­ják a lelkiismereti és vallásszabad­ságot, hanem a dolgozó magyar nép békemozgalma ellen is táma­dást intézett. Péteri József váci püspök eme alkotmányellenes cse­lekedeteivel megsértette a Magyar Népköztársaság kormányzatának törvényeit és nyíltan szembehelyez­kedett a dolgozó magyar nép leg­fontosabb létérdekével, a békével. Az Országos Béketanács felhívja a Magyar Népköztársaság kormány­zatának figyelmét Péteri József vá­ci püspök törvényellenes és béke­ellenes üzelmeire. Felkéri a kor­mányt, hogy ezeknek az üzelmek­­nek vessen sürgősen véget, bizto­sítsa vele szemben a magyar népi demokrácia államhatalmának tekin­télyét, alkotmányának tiszteletben­­tartását és az államhatalom teljes erejével védelmezze meg a néphez hű és békeszerető magyar római katolikus papok lelkiismereti sza­badságát és az alkotmányban bizto­sított állampolgári jogait.” . 1960 AUGUSZTUS 12. SZOMBAT RUBINCSILLAG AZ ÉPÍTKEZÉS TETEJE* 531 nap van hátra az egyetem építésének befejezéséig, — köz­li a fővárosi monumentális épít­kezések vállalati újságja. Ezt a számot jól ismeri vala­mennyi építőmunkás­ Hallani le­het a főépülettömb 22-ik és 23-ik emeleti vázán, ahol a magasépítő szerelőmunkások állítják össze a fémszerelvényeket. Erről beszél­nek a villanyhegesztők, betono­zók, vasbetonszerelők, ácsok, kőművesek, gépkezelők és még nagyon sok más szakmájú em­ber. Az építkezés egész hatalmas területén a megfeszített munka lüktet. Széles fronton folynak a kőépület központi részének mun­kálatai. Amíg a szerelők felál­lítják a szerelvényeket, addig a villanyhegesztők befejezik a 20-ik és a 21-ik emelet vázának hegesztését. Velük párhuzamo­san dolgoznak az ácsok, vasbe­tonszerelők, betonozók és készí­tik el a födémeket. A 18-ik eme­letre értek már a kőművesek. Itt már nekiláttak a falrakáshoz. Lázas napok köszöntöttek a vakolókra és egészségügyi be­rendezések szerelőire. Az épület alsóbb emeletein a gőzfűtés tar­tozékait szerelik fel. Sok részleg­nél már megkezdték a befejező díszítő munkálatokat. A belső dí­szítést gépesítették. Hatalmas szivattyúk segítségével juttatják el a maltert a vakoló munkák helyére, ahol gépi úton kerül rá a téglafalra. Kívülről pedig a gránitfaragók brigádja öltözteti az épületet ünnepi ruhába és fedi be a falat kerámiai lapok­kal. Hozzájárultak az építkezés­hez a „Szojuzliftmontázs” mun­kásai is. Szergej Alekszejevics Bocsakov szerelőbrigádja befe­jezte az első gyors lift szerelé­sét. Az építőmunkások egy ember­ként járultak hozzá a stockhol­mi felhívás megerősítéséhez aláírásukkal és sztahanovista bé­­keműszakot kezdtek. Valameny­­nyi munkahelyről állandóan fut­nak be a jelentések, a brigádok, munkacsoportok és egyes mun­kások újabb és újabb sikereiről. Jakov Ch­arkin és Vaszilij Tata­­rincev kőművesek ,,ötösei” egy­mással versengenek és egy mű­szak alatt kétszeres normánál is többet teljesítenek. — Valamennyi szovjet ember­hez hasonlóan én is gyűlölöm az imperialisták vérontó terveit, — mondja nekünk Ch­arkin elvtárs­­— Nem engedjük meg, hogy az amerikai-angol rablók maroknyi, aljas csoportja az emberiséget újabb véres mészárlásba ker­gesse. Sztahanovista munkával fogjuk erősíteni hazánknak, a világbéke zászlóvivőjének gaz­dasági hatalmát. Hadd emelked­jék egyre magasabbra a rubin­csillag építkezésünk tetején. A csodálatos egyetemi épület, me­lyet építünk, a legjobb bizonyí­téka annak, hogy a békét és a haladást akarjuk. Kiemelkedő eredményeket ért el Pjotr Zsavorenkov szerelő brigádja, mely elkészítette az utat az építőmunkások számára a 22-ik és 23-ik em­­eletre. Kettős napi norma! — ilyenek az ered­ményeik. Ivan Bojko az építke­zés legjobb villanyhegesztő­je napi feladata 2—3-szorosát tel­jesíti. Moszkva és környékének leg­különbözőbb helyeiről láthatók az egyetem egyre növekvő épület­tömbjei. Minden szónál jobban tanúskodnak békevágyunkról és a szovjet emberek alkotó mun­kájáról. A riss és a gabona földje: Ml­JAMKA A Szovjetunió délkeleti ré­szén, a kínai határ mentén fekszik Kirgizia. Területe meghaladja a 200 ezer négyzet­­kilométert, nagy részén hegyek emelkednek, a Tian és a Pamir vonulata. A hegyek lejtőin, a völgyekben és a sztyeppéken csodálatosan gazdag növényzet virul. Kirgizia dús földjein egyaránt megterem a búza és a rizs, a gyapot és a cukorrépa. Virítanak a mákültetvények, a gyümölcskertekben az almától az őszibarackig mindent meg­érlel a nyári nap. Frunzeból, a fővárosból be­tonút vezet Miljankába. Gép­kocsival mindössze félóra tá­volságra van a falu, amelynek neve azt jelenti: a rizs és ga­bona földje. A házakat lombos kertek ölelik körül, ugyanígy a klubot, a mozit, az iskolát, kórházat és a tárházakat. A község egyetlen kolhozt alkot, mintegy másfélezer lakossal. A kolhoz elnökét, Vomasza Csiszanzát a szérvben találjuk. Megmutatja a laboratóriumot, ahol a mezőgazdasági ártalmak kiküszöbölésére folyik kutató­munka. Miljanka földjein száz­féle minőségű rizzsel kísérle­teznek, a legjobbakat termelik a köztársaságban. Vomansza Csiszanzát Lenin-renddel ju­talmazták kiváló munkájáért, amelyben méltó társa a felesé­ge, aki a rizstermelésben a szo­kásosnál háromszor nagyobb eredményt ért el. Ez évben a kolhoz földműve­sei 730 holdat rizzsel, 700 hol­dat őszi vetésű búzával, 500 holdat zabbal és 350 holdat lu­cernával vetettek be. A kolhoz többi földjein főzelékfélét, lent és kukoricát termelnek. A négy állattenyésztő gazdaságban faj­teheneket, finomszálú gyapjat adó juhokat, lovat és baromfiét tenyésztenek. Kirgiz fajú ügség lovaikra igen büszkék a kolhoz állattenyésztői. Miljankában a mezőgazda­ság alapja a rizstermelés,­­ amelynek hozama holdanként eléri a 60—70 mázsát. De a bú­zának is kiváló talaja van itt: az öntözött földeken 17—20 mázsás átlagtermést ad, a zab 20—22 mázsát. A kolhoz évi jö­vedelme meghaladja az egy­millió rubelt. Az állami bank­ban az elmúlt esztendőben másfélmillió rubel betétje volt a miljankai kollektív gazda­ságnak. A bankbetétből jut a kórház fenntartására, az isko­la, rádióállomás, bölcsőde ki­építésére; növelik az állatte­­nyészetet, új utakat építenek, új raktárházakat emelnek és új öntözőberendezést szereznek be a kertekbe. KÍNAI FŐISKOLÁK Kínában jelenleg több mint 200 főiskola működik, ahol 15 ezer hallgató tanul. A kínai ok­tatási rendszer az utóbbi hóna­pokban gyökeresen megváltozott. Az egyetemeken egyre nagyobb számban tanulnak munkás- és parasztszármazású fiatalok. Lel­kesen tanulmányozzák a Bolse­vik Párt történetét. Mao-Co- Tung ezzel a szomjas tanulás­vággyal kapcsolatban mondotta, hogy a kínai nép és a kínai if­júság hálával tartozik a Bolse­vik Pártnak, mert fegyvert adott a kezébe. Ez a legyőzhetetlen fegyver­ a marxizmus és leniniz­­mus tudománya. Ez vezeti a ki­­mi népet győzelemről-győze­­lemre.

Next