Néplap, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-11 / 185. szám

1950 AUGUSZTUS 11. FENTEK TM m Üzemeinkben egyre emelkedő teljesítményeket érnek el dolgozóink a Koreai Héten A RUHAGYÁR dolgozói fokoz­zák termelésüket. A Koreai Hét negyedik napján a délelőtti mű­szak 114 százalékos átlagered­ményt ért el Szép eredménnyel ,végezte munkáját ezen a dél­­előttön Jamnitzki Józsefné, aki 156.4 százalékot, Halász Eta, aki 132.5 százalékot és Nagy Mária, aki 123.3 százalékot teljesített. A fenti dolgozók a fehérneműosz­tályon dolgoznak. Az egyenruha­osztály dolgozói a tegnapi nap ismét szép eredményt értek el. Csige Anna 173, Makai Viktor 171.9, a Kapossi I. brigád 154 százalékot teljesített A CEMENTIPARI NV dolgo­zói is harcba szálltak az új nor­ma teljesíéséért, illetve túltelje­sítéséért. Az egyéni versenyben Fekete Margit élmunkásnő áll az élen 269 százalékkal. A má­sodik legjobb teljesítményt Mol­nár Ida nyújtotta 179 százalék­kal. A brigádok közül a DISZ brigád az első 163 százalékkal. Második a Komszomol brigád 155 százalékkal. A KEFEGYÁRBAN egyre job­ban fokozódik a verseny lendü­let. Az üzem dolgozói 107 száza­lékos átlagteljesítményt értek el. II. Kiss Lajosné 156 százalékot teljesített, 36 forint 55 fillért ke­resett ezen a napon. Császár Lászlóné 145, Sári Márton 134- Jenei István 133 százalékra tel­jesítette normáját. A többi dol­gozók is fokozzák teljesítményü­ket. A DOHÁNYGYÁRBAN az egyes osztályok eredményei igen szépen felemelkedtek. Az előké­szítés 105, a gyártás 103, a niko­tincsomagolás 132 és az általá­nos kezelés 158 százalékot telje­sített. Az egyéni versenyzők kö­zül Juhász Kálmán, Balogh György, Lakatos Mihály holtver­senyben állnak 186—186 száza­lékos teljesítményükkel. A ver­senyt a holnapi nap dönti el. Csiszár Jánosné 136 százalékot ért el a tegnapi nap folyamán. Sarkadi Lajos és Nagy János a bálabontásnál 175—175 százalé­kot teljesítettek. A kocsányozók közül Tömöri Józsefné 149, Hegyaljai Jánosné 143 százalé­kot teljesített. A TÁNCSICS CIPŐGYÁRBAN külső okok miatt némi vissza­esés mutatkozik, amit azonban bizonyára a mai nap folyamán behoznak az üzem dolgozói. Si­mon Miklós 154 százalékra, Tö­rök Ferenc 147, Fehér Gyula 137, Kovács Gyuláné 121 száza­lékra teljesítette normáját. A TÖBBI ÜZEMEK dolgozói is nagy lelkesedéssel teljesítik felajánlásaikat, hogy ezzel is ki­fejezzék szolidaritásukat a sza­badságért, függetlenségért, bé­kéért harcoló hős koreai nép iránt. Alkotmányunk ünnepére három új kultúrotthon létesül A Megyei Népművelési Bizott­ság Szöllösi Gyula népművelési­­ügyvezető elnökletével csütörtö­kön ülést tartott. Ezen az érte­kezleten tárgyalták meg a kultúr­­otthon-mozgalom beindítását. Szöllösi Gyűla elvtárs rámuta­tott bevezetőjében arra, hogy a kultúrotthon-­mozgalom beindítá­sa hatalmas jelentőségű kulturá­lis életünk szempontjából. Orszá­gunk a többi népi demokratikus országhoz viszonyítva nagyon le­maradt a kultúrotthon létesítések terén. Albániában alig 1 millió la­kos van s 200 kultúrotthon mű­ködik, míg nálunk eddig egyetlen egy van, a budapesti Rákosi Má­tyás kultúrotthon. A most meginduló kultúrotthon mozgalom során a megyében augusztus 20-ig három kultúrott­hon nyílik meg. Berettyóújfalu­ban, Balmazújvároson, a harma­dik pedig vagy Földesen, vagy Nyírábrányban. Szeptember 20-ig kilenc helyen létesül kultúrotthon, így Püspökladányban, Hajdúnáná­son, Furtán, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Hajdúhad­­h­ázon, Csökmön, Derecskén és Sárrétudvariban. Debrecenben is még ebben az évben létesül kultúrotthon, való­színűleg a volt Hungária mozi he­lyiségében. A színjátszó, ének- és tánccso­portok összeolvadnak, a községek­ben, csak egy erős kultúrcsoport lesz, amely egyesíti magában a község legjobb csoportjait. Az új kultúrcsoportok a kultúrotthonok­­ban működnek majd. A kultúrott­hon igazgatója a mindenkori he­lyi népművelési ügyvezető, helyet­tese a DISZ-titkár. Helyet kap a vezetésben a legjobb helyi peda­gógus is. A községekben a kultúrottho­­nok irányítanak minden kulturá­lis megmozdulást. Az előadásokból származó bevételek egy részét a kultúrotthonok továbbfejlesztésé­re fordítják, a többit esetenként különböző tömegszervezetek cél­jaira fordítják. EBBEN AZ ÉVBEN MÉG HARMINC LÉTESÜL Hajdú-Bihar megyében ez év december 31-ig 30 Kultúr-otthont létesítenek. Az értekezleten meg­jelent különböző szervek képvise­lői a kultúrotthon-mozgalom cél­jaira különböző felajánlásokat tettek. Az állami gazdaságok és a gépállomások az építkezéseknél fogatot és erőgépeket bocsátanak az épülő kultúrotthon céljaira, a DÉFOSZ gabonafelajánlási ak­ciót indít, a DISZ munkabrigádo­kat szervez, az MNDSZ a taka­rítási és meszelési munkában vesz részt, az asztalos szövetkezet pa­dok elkészítését vállalta. Az értekezleten ismertették Szabolcs-Szatmár megye felhívá­sát, amelyben az ország összes népművelési központjait verseny­re hívja ki a kultúrotthon-mozga­lom kiszélesítésére. A szabolcs-szatmáriak verseny­­kihívását az értekezlet elfogadta és saját viszonyaira alkalmazva, azt ki is bővítette azzal, hogy Debrecenben szeptember 1-ig megalakul az önálló népi művészi együttes, szeptember 30-ig kiad­ják az „Építünk” folyóirat máso­dik számát és több üzemi kultúr­­otthont létesítenek Debrecenben. Lévai Sándor a szabadsághar­cosok nevében versenyre hívta ki az összes hajdú-bihari szervezetet a­ kultúrotthon építésben. Az értekezlet második napiren­di pontként az augusztus 20-i ün­nepségek megrendezésével foglal­kozott. Alkotmányunk évforduló­jának napja egyben a béke meg­védésének, a termelés fokozásá­nak, a terménybegyűjtés sikeres elvégzésének ünnepe is. A Magyar Szabadságharcos Szövetség képviselője bejelentette, hogy az ünnepség keretében nagy­szabású repülőnapot rendeznek, melyben szerepel modelezőver­­seny, vitorlázó és motorrepülés, valamint ejtőernyős ugrás. Az ün­nepség részletes műsorának meg­tárgyalására később kerül sor. Kedden alakul meg Debrecen város tanácsa Alkotmányunk szellemének megfelelően augusztus 15-én országszerte megalakulnak a szovjetek rendszerén működő tanácsok. Így a jövőben Debrecen város tanácsa nemcsak önkormányzati szerv, hanem a központi hatalom végrehajtó szerve is lesz. A városi tanács alakuló ülésére minden előkészület meg­történt. Már díszítik a városháza tanácstermét, a Magyar Függetlenségi Népfront városi bizottsága pedig kijelölte a ta­nácstagok névsorát, akik képviselik Debrecen dolgozóit a vá­rosi tanácsban. A keddi ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. A ma­­gyar kormány képviseletében — előreláthatólag — Ménes Já­nos elvtárs, miniszteri tanácsos jelenik meg. s Feladatok a termelőszövetkezetek fejlesztése terén Megyénk termelőszövetkeze­teinek terméseredményei nap­nál világosabban igazolták be a cséplések során, hogy a társas, nagyüzemi gazdálkodásnak olyan előnyei vannak és olyan ered­ményeket produkál, hogy nyo­mába sem léphet a kis, egyéni parcellákon küszködő paraszt. Bőséges termésünk betakarítá­sa után megindult dolgozó pa­rasztságunk önkéntes csatlako­zása a szövetkezeti mozgalom­hoz. Egymásután keresték fel a termelőszövetkezeti csoportok elnökeit, bejelentve, hogy ősszel már a termelőszövetkezeti cso­port tagjaival együtt akarnak dolgozni, hogy biztosítsák a ma­guk részére a szebb és boldogabb jövőt. Így tettek Nánáson, a »December 21.« termelőszövetkezeti csoport­hoz eddig már 23 család je­lentette be csatlakozását, a hajdúszoboszlói »Kossuth« ter­melőszövetkezeti csoporthoz 16 család. A Debrecen határában lévő ebesi »Hunyadi« termelő­szövetkezethez 32 család jelen­tette be a csatlakozást és 300 hold földet visznek be a szövet­kezeti gazdálkodásba. Igen komoly eredmények ezek, éppen ezért pártszervezeteink­nek szervezetten kell elősegíte­niük dolgozó parasztságunk meg­mozdulását. Minden rendelkezésre álló módon támogatni kell a meglévő csoportokhoz csat­lakozó új belépők csoportjai­nak szervezkedését és az új csoportokat alakító elő­­készítő bizottságok munkáját- Megyénkben már 22 előkészítő bizottság működik és a pártszer­vezetekre igen komoly feladat hárul a bizottságoknak irányí­tásában. Dragamér községben, ahol még nincs termelőszövetkezeti cso­­port. 22 család kíván termelő­szövetkezeti csoportot alakítani. Az ilyen helyeken, ahol nincs a határban működő termelőszö­vetkezeti csoport, haladéktalanul gondoskodni kell, hogy az új csoportot alakítani akarókat elvigyék a közeli termelőcsoportba, hogy meg­ismerjék a csoport belső éle­tét, munkaszervezetét s tisz­tában legyenek a termelő­csoportok működésével. Abban, hogy dolgozó paraszt­ságunk minél szélesebb tömegeit tudjuk a termelőszövetkezetek­hez vezetni, igen nagy szerepe van a jó felvilágosító munká­nak, tehát a népnevelők mun­kájának. Most a terménybe­­gyűjtés munkája mellett fordít­sanak figyelmet népnevelőink a termelőszövetkezetek fejlesztésé­re és népszerűsítsék a termelő­szövetkezeti csoportokat- ismer­tessék elért eredményeiket. Kell-e meggyőzőbb érv a szövet­kezeti gazdálkodás fölénye mel­lett, mint a balmazújvárosi »Le­nin« termelőszövetkezeti csoport cséplési eredménye, ahol 1í má­zsa volt a búzaátlag, vagy a berettyóújfalui »Dózsa« tszcs, ahol rozsból 20 és fél mázsa volt a termés, míg a szomszédos egyénileg gaz­dálkodók csak 14 mázsás át­lagot takarítottak be holdan­­ként. A tszcs­­ által elért termelési eredmények mellett népneve­lőinknek fokozni kell a tszcs tagok munkájával elén eredmé­nyek ismertetését is. Mutassa­nak rá arra, hogy a gazdasági­lag megerősödött termelőszövet­kezetek tagjai sokkal jobban él­nek, mint bármikor azelőtt. Utaljanak arra, hogy a balmaz­újvárosi »Dózsa« tszcs­ben az előzetes elszámolás után Burai Imre szövetkezeti tag 4681 forin­tot kapott évi fejadagján kívül- Szanka József 5013 forintot, Rácz Bálint 6 ezer forintot. Az őszi elszámolás még ezután jön, ahol a termények nagyobb ré­szének jövedelme kerül majd el­osztásra. Népnevelőinknek a felvilágo­sító munka során arra is kell törekedni, hogy a szövetkezetek­be való belépés kiterjedjen a nőkre és a fiatalokra is. Mu­­tasatnak rá arra is, hogy a szö­vetkezetekben való gazdálkodás biztosítja a nők egyenlő jogát a mezőgazdaságban. Ahol a békevédelmi bizottság jól dolgozik A Magyar Dolgozók Pártja, Rá­kosi elvtárs vezetésével a magyar békemozgalom is jelentősen meg­erősödött. A békeívek aláírásával és a békevédelmi bizottságok meg­alakításával népünk megmutatta, hogy a békéért való harcban egy­ségesen sorakozik fel a nagy bé­ketáborban. Olyan tömegek is csatlakoztak a békemozgalomhoz, amelyek eddig passzívan viselked­tek, vallásos férfiak és nők, hadi­özvegyek, középparasztok, kispol­gári rétegek. A békéért való harcban reánk­­járó feladatoknak még nem tet­tünk eleget, a béke védelméért fo­lyó küzdelmünket erősíteni kell. Ezzel kapcsolatban békevédelmi bizottságainkra nagy feladatok várnak, kötelességük, hogy minél szélesebb területen végezzenek po­litikai­ felvilágosító munkát. Vá­lasztóiknak rendszeresen számol­janak be tevékenységükről, von­janak be minél több dolgozó em­bert az egyéni agitáció szolgála­tába. A Bőrklinika békevédelmi bi­zottsága jól végzi el feladatait. A bizottság tagjai jól látják azokat a célkitűzéseket, amelyekért a bé­ke megvédése érdekében harcol­nak. HETI MEGBESZÉLÉSEK A Bőrklinika békevédelmi bi­zottsága, három másikkal együtt, a III. számú pártszervezethez tar­tozik. A pártszervezet propa­ganda felelőse, Pozsa András elv­társ tartja a kapcsolatot a négy békevédelmi bizottsággal. A tit­károk hetenként megbeszélésre jönnek össze, hogy eddigi munká­jukról beszámoljanak, megvitas­sák az esetleges hibákat, s a kö­vetkező heti feladataikhoz kikü­szöbölésükkel lássanak hozzá. A békevédelmi bizottság tagjai a kisgyűléseket rendszerint kór­termekben tartják, ahova össze­gyűlnek a járóbetegek, orvosok, ápolónők, így nagyszámú hallga­tóság mellett vitatják meg a min­dennapi politikai kérdéseket, ál­landóan felszínen tartva a béke kérdését. A KISGYŰLÉSEK ÉLÉNKEK A hozzászólók az ápoló személy­zet mellett, nagyrészt­ a betegek közül kerülnek ki. Közöttük van­nak olyanok, akik faluról, tanyá­ról jöttek és sokan hozzászólá­sukban hangsúlyozzák, hogy itt a kórházban nemcsak mielőbbi gyó­gyulásukkal, hanem a mindnyá­juk által kívánt békével is fog­lalkoznak. Felvilágosítják őket, egyszerű falusiakat, hogy gyó­gyultan hazatérve ők is tovább toborozhassák a béke híveit. A békevédelmi bizottság gon­doskodik arról, hogy a koreai helyzetet a kisgyűlés résztvevői minél jobban megismerjék. Is­mertetik az amerikai imperialis­ták háborúra spekuláló terveit, beszélnek a hős koreai szabadság­­harcosokról, s hogy felvilágosító munkájuk minél alaposabb le­gyen, Korea térképén — amelyet kisgyűlések alkalmával bevisznek a kórterembe — mutatják azokat a helyeket, amelyeket a népi had­sereg felszabadított az imperia­listák uralma alól. ELMÉLETI KÉPZÉS A bizottság tagjai politikailag állandóan képezik magukat s a négy békevédelmi bizottság heten­ként összeállít egy egységes ve­zérfonalat, amely szerint — he­lyi viszonyoknak megfelelően ki­egészítve — tartják meg a röp­­gyűléseket. A Bőrklinika békebizottsága a III. számú pártszervezet békebi­zottságaival elkövetkezendő fel­adatukul azt tűzték ki, hogy fel­­világosító munkájukat még na­gyobb körben szélesítik, arra tö­rekszenek, hogy munkájuk nyo­mán még jobban elszigeteljék a nép ellenségeit és napirenden tart­sák a béke biztosításáért folyó nemzetközi harc erősödését. Egy­re több­ röpgyűlést tartanak a bé­ketábor hatalmas erejéről, a Szov­jetunióról, a népi­ demokráciák országairól, a kapitalista orszá­gokban és gyarmatokon folyó ne­héz, eredményes harcokról a há­borús uszítók ellen. Közlekedési ankét A villamosvasút forgalmi és műszaki dolgozói a Salétrom te­lepi kultúrhelyiségben Seres László élmunkás elnökletével közlekedési ankétot rendeztek. Ezen az ankéton — mint leve­lezőnk Mónus Mihály elvtárs írja —, a m­egvitatták a százezer kilométeres verseny eredményeit és rámutattak a hibákra is, hogy azok kijavításával tovább tudják fejleszteni ezt a mozgalmat. a villamosvasútnál Sillye elvtárs, villamoskocsi­vezető a forgalom részéről tar­tott előadást. Ismertette előadá­sában részletesen azokat a hibá­kat melyek megnehezítik, gátol­­ják a százezer kilométeres moz­galmat. A műszaki előadást Völ­gyi elvtárs tartotta. A hozzászó­lók nagyon sok helyes szempon­tot vetettek fel, amelyek felhasz­nálása előre segíti ezt a nagy­jelentőségű mozgalmat.

Next