Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

I Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata Mao­ Ce-tung elvtárshoz a Kínai N­­ép­köztársaság megteremtésének egyéves évfordulója alkalmából „Mao Ce-tung elvtársnak. A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártjának nevében fogadja forró üdvözle­tünket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfor­­dulójára. A magyar dolgozó nép lel­kes örömmel látta a kínai nép szabadságharcának győzelmét és a legnagyobb rokonszenvvel kísérte azokat a hatalmas ered­­ményeket, amelyet a Kínai Népköztársaság az újjáépítés frontján az ön vezetésével az elmúlt esztendő alatt elért. Fel­becsülhetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke megvédéséért az impe­rialista hatalmak ázsiai gyar­matosító politikája ellen foly­tat. A magyar dolgozó nép nevé­ben további sikereket kívá­nunk a Kínai Népköztársaság­nak és ennek a béke megvé­désében és az országépítés nagy munkájában. Meleg kommunista üdvözlet­­tel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében : Rákosi Mátyás főtitkár."­ Üdvözlő táviratot küldött Mao-Ce-Tunghoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke is. Kállai Gyula külügyminiszter Csu-En-Laj-nak, a Kínai Nép­­köztársaság külügyminiszteré­nek küldött üdvözlő táviratot. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa az összkínai Munkásszövetséget, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a Kínai Nőszövetséget üdvö­zölte táviratilag az évforduló alkalmából. II Biztonsági Tanács elhatározta: meghívja a Kínai Népköztársaság képviselőit Tajvan kérdésének megtárgyalására A Biztonsági Tanács szeptember 28-i mesén folytatták Tajvan kér­désének megvitatását. Malik elv­társ kijelentette: a szovjet küldött­ség elégtétellel állapítja meg, hogy Ecuador képviselője a kínai népi kor­mány küldöttségének meghívása mellett nyilatkozott. A szovjet kül­döttség azonban nem ért egyet az­zal, hogy a Kína ellen irányuló ag­resszió tényével kapcsolatban bár­minemű kétség merüljön fel. Malik elvtárs részletesen kimutatta, hogy az USA agressziós cselekményt követett el azzal, hogy hadi­tengerészeti erői, Truman pa­rancsára, zár alá vették Taivan kikötőit. Gross amerikai küldött tagadni ■ próbálta,, hogy az Egyesült Államok behatolt Tajvanba és az ellen nyilat­kozott, hogy a Kínai Népköztá­rsa­ Ság képviselőit meghívják. A sza­vazás során a Szovjetunió határo­zati javaslatát elvetették. A szava­zás eredményének közlése után Ma­lik elvtárs kijelentette: " Az USA képviselőjének a Biz­tonsági Tanácsban végrehajtott kí­sérletei, amelyeknek segítségével meg akarja akadályozni a Kínai Népköztársaság képviselőjének meghívását a Biztonsági Tanács ülésére, arról tanúskodnak, hogy az USA kormánya fél ettől. Fél azoktól a nyilatkozatoktól is, amelyeket a Kínai Népköztár­saság képviselői a kérdés meg­vitatásával kapcsolatban tehet­nek. A­ Biztonsági Tanács szeptember 29 ülésén felülvizsgálta 28-iki hatá­­ozatát és­ elfogadta az ecuadori kül­dött módosított határozati javasla­tát, mely arra irányul, hogy hívják meg a népi Kína képviselőjét a Ta­­nács ülésére és november 15-ike után vegyenek részt a tajvani kér­dés megvitatásában. A javaslat m­ellett a Szovjetunió, Anglia, Fran­ciaország,, India, Norvégia, Ecuador és Jugoszlávia megbízottai szavaz­tak. Ellene szavazott az­ USA, a Kuomintang, Egyiptom és Kuba képviselője. A Kuomintang-klikk képviselője bejelentette, hogy ellen­­szavazata vétót jelent és ennélfog­va a határozati javaslatot elutasí­tó­nak kell tekinteni. Ennek a nyil­vánvalóan alaptalan állításnak meg­vitatásához a Biztonsági Tanács nyomban hozzálátott. A vita befe­jeztével szakaszok szerint szavaz­tak az ecuadori javaslat fölött. A Biztonsági Tanács jóváhagyta a ha­tározati javaslatot, mely úgy hang­zik, hogy „a Biztonsági Tanács el­határozza: a) halasszák el a kérdés­­megvi­tatását a Tanács 1950 november 15-ike utáni első ülésre, b) Hívják meg a Kínai Népköz­­társaság kormánya képviselőjét a Biztonsági Tanács 1950 november 15-e utáni fent említett üléseire, me­lyeken a kínai népi kormánynak­ a Tajvan (Formoza) szigetére való fegyveres behatolással­­ kapcsolatos bejelentését vitatják meg.” A Ki«» területe ellen végrehaj­tott amerikai agresszió kérdését azért nem tűzi napirendjére a Biztonsági Tanács, mert az már a közgyűlés napirendjén szerepel. A Kuomintang küldött abban a kétségbeesett igyekezetében, hogy megakadályozza a kínai népi kor­­mány meghívását, ismét bejelentet­te, hogy az ő ellenszavazata vétót jelent, még­pedig azért, mert az ecuadori küldött határozati­ javas­lata lényegbevágó javaslat. Ezután vita indult meg arról,­ hogy a szóbanforgó kérdés lényeg­bevágó-e vagy pedig ügyrendi kér­dés. A vitát szeptember 29-i dél­előtti ülésén nem fejezték be. Ma­lik elvtárs megcáfolta a Kuomin­­tang-klikk képviselőjének csavaros érveit, de m­ás tanácstagok is ki­mutatták, ,hogy, a­­Kuomintang kép­viselőjének álláspontja teljesen tart­­hatatlan. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi­­Demokratikus Köztársaság­­ néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti szeptember 29-én reggel. A néphadsereg­ Szöulban harcoló egységei tartják a legfontosabb védőállásokat és­­­ továbbra is hősies harcot folytatnak a számbeli fö­lénnyel rendelkező amerikai csapa­tok ellen. A néphadsereg egységei utcai harcokban sok amerikai­ katonát és tisztet megöltek, vagy­­megsebesí­tettek. Megsemmisítettek nagy­mennyiségű hadianyagot is, köztük 9 tankot. A néphadsereg egységei a többi fronton továbbra is védelmi harcokat folytatnak az amerikai csapatokkal. Szeptember 28-án a néphadsereg harci tüzérsége Hapcsin (Kosziia) térségében Vonszantól (Ganzan) délre lelőtt egy amerikai vadász­gépet. Az amerikai repülőgépek naponta barbár módon tovább bombázzák Korea városait és falvait. Szeptem­ber 27-én az amerikai repülőgépek kegyetlenül bombázták és lőtték a Dél-Hangen tartományban fekvő Csonhen (Teihei) és az Észak- Phenjan tartományban fekvő Csoncsiu (Teicsiu) térségében az arató parasztokat. A barbár légi­támadás következtében sok paraszt­család elpusztult. A Koreai Népi­ Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága szeptember 29-én este közölte: A néphadsereg egységei továbbra is valamennyi fronton­ kemény csa­tákat vívnak az amerikai csapatok ellen. Szöulban a néphadsereg egy­ségei a főváros­­védelmére felkelt helyi lakossággal együtt harcolnak minden ta­lalatnyi földért és to­vábbra is kemény utcai harcokat vívnak a számbeli fölényben lévő ellenség ellen. A néphadsereg haditengerészeti egységei szeptember 27-én kemény tengeri csatát vívtak Oszim félszi­get magasságában. Egy 1500 tonnás ellenséges, hajót elsüllyesztettek. Oszim félsziget közelében a nép­hadsereg egységei előre elkészített állásaikba visszavonulva, kemény harcokat vívtak az előrenyomuló ellenséggel, amelynek súlyos vesz­teségeket okoztak. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága közli szeptember 30-án reggel. A néphadsereg csapatai vala­mennyi arcvonalon kemény harcot folytatnak. A néphadsereg Szöul­ban védelmi harcot vívó egységei kemény ellentámadásokat indítanak az amerikai csapatok ellen. A nép­hadsereg egységei a Szöul körüli arcvonal valamennyi szakaszán a legfontosabb magaslatokat és állá­sokat megtartva, kemény védelmi harcot vívnak, miközben komoly csapásokat mérnek az amerikai csapatokra. Szeptember 28-án a néphadsereg tüzérsége Vonszan térségében lelőtt egy amerikai vadászgépet. Szöul és Invson lakossága hősies odaadással támogatja a koreai néphadsereget A „Nodong Színműn’" — a Ko­reai Munkapárt lapja — megálla­pítja, hogy az amerikaiak leg­utóbbi támadása távolról sem az erő jele. Az amerikaiak kockáza­tos szerencsejátékba fogtak.­­ Mintegy 300 hadihajót és több mint 500 repülőgépet vetettek harcba, a néphadsereg ellenállása következtében azonban súlyos veszteségeket szenvedtek. A lap kiemeli, hogy Szöul és Incson lakossága hősies odaadás­sal a legteljesebb mértékben tá­mogatja a néphadsereget. Korea népe — írója — el van tökélve arra, hogy nem lesz ismét gyar­mati rabszolga. 1950 OETöTiER 1. VASÄRNAT* 1 Thorez elvtárs nagyszabású beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságában a békeh­arcról A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága pénteki ülésén Maurice Thorez elvtárs rámutatott a Marshall-terv katasztrofális kö­vetkezményeire,­­majd hangoztatta, hogy az amerikai kapitalisták most kényszeríteni akarják Franciaorszá­got, járuljon hozzá Németország leb­egy­vérzéséhez. Ez mind Franciaországra, mind a békére nézve hatalmas ve­széllyel járna. Thorez elvtárs ezután élesen meg­bélyegezte Jules Mocht, a 18 hó­napra felemelt katonai szolgálat jobboldali szocialista miniszterét. Moch igazolja Cannon képviselő cinikus kijelentéseit, aki azt ajánl­ja, küldjék a vágóhídra az ameri­kai katonák helyett más nemzetek fiait, haljanak meg azok a Wall Street érdekeiért.­ — Ezzel szemben folytatta Thorez elvtárs — a Szovjetunió hadserege senkit sem fenyeget. Ezért Franciaország népe nem akar és nem is fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. Thorez elvtárs ezután részletesen ismertette a Szovjetunió által meg­indított gigászi méretű építkezése­ket, amelyek mind a­­ Szovjetunió békeakaratát tanúsítják és idézte Visinszkij külügyminiszter elvtárs­nak az ENSZ-ben­­benyújtott béke­­programmját. A Kommunista Párt főtitkára ezután a francia kormány újabb­ megtorló rendelkezéseiről beszélt. ■ — A francia demokraták tapasz­talatból tudják — mondotta —, hogy az önkényes kommunistaelle­­nes törvények és rendeletek fenye­getést jelentenek mindazokra, akik nem hajlandók elfogadni a fasiszta diktatúrát. A demokraták nem engedhetik meg a fasiszta bandák törvé­nyes megalakulását, amit a dol­­­ gozók egységakciója 1934 feb­ruárjában egyszer már meg­hiúsított Franciaországban.­­— Sztálin mondotta, hogy a fa­sizmus nem a nép ellenségeinek ere­jét mutatja, hanem éppen ellenke­zőleg, gyengeségüket. A békehar­­cosok, akik már kiharcolták Joannei társaik felmentését, más győzelme­ket is fognak aratni. Jelentésének második részében Thorez elvtárs rámutatott a béke­tábor állandó erősödésére. Emlé­keztetett a stockholmi mozgalom óriási sikereire és hangoztatta: az, hogy az atombombát nem használ­ták fel Koreában, ennek a békehad­járatnak első nagy sikere volt. A Kommunista Párt főtitkára fel­hívta a Párt harcosait,­ erősítsék meg egységüket és akciójukat a béke érdekében, majd hangoztatta, hogy a békecsata következő láncszeme: harc a 18 hó­napra­ felemelt katonai szolgálat el­len. Kína it lelkesen készül népköztársasága fennállásának , egyéves évfordulójára Az egész Kínában lelkes előké­születek folynak a Kínai Népköz­­társaság megalakításának első évfordulójára. Október 1-én a vá­­rosokban és falvakban ország­szerte tömeggyűléseket, felvonu­lásokat, katonai díszszemléket rendeznek. A gyárakban és mű­helyekben a dolgozók munkaver­­senyt indítottak az évforduló tisz­teletére.­Peking ünnepi díszbe öltözötten köszönti a Népköztársaság ki-­ kiáltásának első évfordulóját. A parkokban és tereken felállított szabadtéri színpadokon művész­együttesek fogják szórakoztatni a közönséget. Pekingben és Kína több városában október 1-ére mu­tatják be a filmszínházak az első kínai színes filmet, amely Kína népi forradalmának nevezetesebb mozzanatait mutatja be. Újabb titóista provokációk Albánia ellen Szeptember 21-től 29-ig négy újabb jugoszláv provokáció történt Albánia ellen. Szeptember 21-én Jugoszlávia felől egy repülőgép ha­tolt be az albán légk­örbe, szeptem­ber 26-án Jugoszlávia felől érkező repülőgép ugyancsak albán terület fölé repült. Ugyanaznap este egy másik jugoszláv repülőgép elrepült Brade és Petrosan­­ falvak felett, majd nyugat­­ felé távolodott el. Szeptember 26-án éjfélkor újabb jugoszláv repülőgép hatolt be albán területre, majd Butucs irányába távozott. Szeptember 29-én egy óra­kor a padecsi állomás szakaszán egy jugoszláv osztag 40—50 m-re benyomult albán területre és tüzelt az albán járőrre. Az albán járőr viszonozta a jugoszláv katonák tü­zelését és visszaűzte őket saját te­rületükre. A szovjet küldöttség támogatja a kínai terület bombázása kérdésének az EN­SZ közgyűlés napirendjére tűzését Csu-En-Laj, Kína központi né­pi kormányának külügyminiszte­re szeptember 24-i jegyzékében követelte haladéktalanul tűzzék az ENSZ közgyűlése napirendjére Kína légi határainak az USA lé­gierőd által történt megsértésé­nek és a kínai terület bombázásá­nak kérdését. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője ezzel kapcso­latban levelet intézett az ENSZZ közgyűlésének elnökéhez, mely­ben kijelentette, a Szovjetunió küldöttsége támogatja a kínai központi népi kormány kérését és kéri a közgyűlés elnökét, hívja össze a főbizottság ülését, amely­ megtárgyalja a javaslat napi­­rendre tűzését. A genovai Ansaldo művek munkássága megszállta az üzemeket A genovai Ansaldo nehézipari­ kombinát fokozatos leépítése miatt már hónapok óta fenyegető összeütközés pénteken teljes erő­vel kirobbant. Az Ansaldo-művek igazgató­sága csütörtökön azonnali ha­tállyal elbocsátott 4.400 munkást. A munkásság ebbe­­a döntésbe nem nyugodott bele. Az elbocsá­tott munkások megjelentek mun­kahelyükön és folytatták munká­jukat. Az igazgat­óság erre elren­­delte az üzemek bezárását és el­hagyta a gyártelepet. A munkás­ság azonban munkahelyén ma­radva folytatta a termelést. Pénteken a déli órákban Geno­vában a munkások csoportokban tüntettek és fe­hívták a lakossá­­got, hogy nyújtson támogatást a kenyérért és Genova gazdasági életének jövőjéért folytatott harc­hoz.

Next