Néplap, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-01 / 125. szám
rm .TCrtUS 1 PftNTl'K A fegyelmezett munka biztosíja a terv teljesítését a Táncsics Cipőgyárban Az Alföldi Nyomdában sok a rendbontó A Táncsics Cipőgyárban különféle nagyságú táblák hirdetik az üzemi verseny eredményeit. Az egyiken, az egyénileg legjobb százalékot elérő dolgozók neveit olvashatjuk, a másik az üzemrészek versenyének állását közli, a harmadik pedig a Cipőgyár, Ifjúsági és kecskeméti Cipőgyár hosszúlejáratú párosversenyének legutóbb kiértékelt eredményeit tartja nyilván — s ebben a Táncsics Cipőgyár vezet. Szerdán újabb tábla került a többi mellé, amelyen tegnap már olvashattuk a békeműszakban legjobban teljesítő dolgozók neveit. Az üzem udvarán azonban későn jövök, igazolatlanul hiányzók neveit feltüntető táblát nem láthatunk. Mint később kiderült, erre az üzemben nincs nagy szükség, mert ebben az évben egy-két esetet kivéve, nem volt későn jövő. A Cipőgyárban a csengetés minden dolgozót a munkahelyén talál. Ez azt bizonyítja, hogy az üzemben komoly mértékben megerősödött a munkafegyelem, ami viszont a jó népnevelőmunkának, a dolgozók egyre fejlődő politikai tudásának s nem utolsó sorban a vállalatvezetőség jó irányításának, a versenymozgalom megerősödésének köszönhető. A dolgozókkal a népnevelők, valamint a vállalatvezetőség gyakorlati példákon keresztül ismerteti, mit jelent a terv teljesítése és a termelékenység emelésének szempontjából az, ha naponta egy dolgozó csak egy percet is késik. Kiszámították, hogy ha egy munkás naponta fél órát ellopna a munkaidőből, akkor 100 munkás naponta 30—35, havonta pedig 800—900 pár cipővel készítene kevesebbet. Ezzel pedig akadályoznák az üzem tervének teljesítését, egyben gátolnák módosított ötéves tervünk sikeres befejezését is. Ismerve ezeket a tényeket, a dolgozók azon vannak, hogy minél jobban kihasználják munkaidejüket s egyetlen percet ne késsenek s igazolatlanul ne mulaszszanak. Serkenti őket s erősíti fegyelmüket az egyre folyamatosabbá váló munkaverseny is. Az Alföldi Nyomdában a blokkoló óra két oldalán egy-egy tábla van kifüggesztve. Egy fehér és egy fekete. A fehér táblán az üzem élenjáró dolgozóinak nevei olvashatók. Budai Ivárolyné elvtársnő neve mellett, — aki 186 százalékot teljesít, — Hajzer Sándorné elvtársnő és Csorna Ferenc elvtárs neve is szerepel. A másik táblán viszont a munkafegyelem lazítóinak neve olvasható. Azoké, akik késéseikkel hátráltatják az üzem termelését, de ezzel egyben a béketábor erejét is gyöngítik. Czégény Etelka, Nagy Zsuzsánna neve havonta többször rákerül erre a táblára, de nem marad le mögöttük Szalai Róza, Szalai Etelka sem. Nagy Zsuzsánna például gépen dolgozik s nem gondol arra, hogy az egy- vagy kétperces késése tulajdonképpen nem egy-két perc kiesést jelent a munkából, hanem jóval többet. Amíg ténylegesen hozzákezd a munkához, addig sok perc eltelik s a vele egy gépen dolgozó Sállai Énál elvtársat is akadályozza a munkában. Szerdán, amikor először tartottak békeműszakot az Alföldi Nyomda dolgozói, Tóth Margit hivatali dolgozó 5 percet késett. Ezen a napon, amikor a dolgozók különösképpen magasabbb eredmények elérésére igyekeznek, amikor munkájukkal hangsúlyozottabban a nemzetközi béketábort erősítik, akkor még nagyobb szégyen a későn jövők listáján szerepelni. Persze Tóth Margit nemcsak a késéssel, hanem máskor is ellopott már drága perceket munkaidejéből. Munkaidő alatt nem egyszer ment le a szedőterembe, hogy az ott dolgozó sportfelelőstől kérdezősködjék egy-egy meccs kezdetének időpontja felől. Ezzel természetesen a saját mulasztásán kívül a sportfelelőst is hátráltatta munkájában. A vállalatvezetőség a fegyelmezetlenségek kiküszöbölésére és megszűnteésére már megtette a szükséges intézkedéseket s a munkafegyelem lazítóival szemben szigorú rendszabályokat léptet életbe. 42 hold — 12 kihágás: így szabotál a halak A kulákok nemcsak a debreceni határban, hanem mindenütt szabotálnak. Míg a becsületen dolgozó parasztok hősies küzdelmet folytatnak az esős időjárás folytán, elburjánzott gyomokkal és az idővel, addig a kulákok az ötéves tervet a növényápolási munka elhanyagolásával igyekeznek szabotálni. A biharnagybajomi határban Gaál Lajos tanácstag jár az élen a mezei munkákban, az ő földje a legtisztább az egész határban. Ezzel a szép és jó munkájával is bebizonyítja, hogy méltó volt a dolgozók bizalmára, amikor a tanácsválasztásokon őt is megválasztották. B. Csák István 42 holdas kulák földjei egy váratlan szemlén pedig azt bizonyították be, hogy a kulákok ellenőrzéséről egy pillanatig sem szabad megfeledkezni és szüntelen a legnagyobb éberséggel kell ellenőrizni őket, mert a legcsekélyebb lazaság, ébertelenség esetén szabotáláshoz folyamodnak. 42 hold föld aránylag nem olyan nagy darab, szinte el sem képzelhető, hogy ezen az aránylag kis földdarabon 13 növényápolási kihágást lehessen elkövetni. Nem is tudná akárkimegoldani, ha feladnák neki. Annál jobban sikerült ez azonban B. Csák István 42 holdas kukiknak. Az első kihágás: a kukoricát nem kapálta meg, sőt oly gyomos, hogy bizonyos, hozzá sem nyúlt mióta elvetete. Második kihágás: a cukorrépát nem egyelte, sőt valószínűleg meg sem sarabolta. A harmadik: a cirokot is teljesen ellepte a gyom. Negyedik: Búzája és árpája teljesen repcés. ötödik: Két hold szénát még mindig nem kaszált le, pedig már elvénül. Hatodik: Azonban lekaszált egy jó darabnyi szénát, de otthagyta a réten ekot Möni. Tretecek: Egy sertését az ólt.-n találták meg elhullva és ■ ne ellenül. Még azt sem hogy mikor döglött meg. (Talán az amerikai gyilkosoktól tanult? így akarta terjeszteni a fertőzést?) Nyolcadik kihágás: dohányföldjét nem szántotta fel és itt következik mindjárt a kilencedik, a dohányt sem ültette el még. Tóth Józsefné ,tanyás dolgozik a tanyáján, azonban Tóthnét nem jelentette be az SZTK-ba és ezzel elkövette a tizedik kihágást is. Ezenkívül kulák természeténél fogva Tótinét rendszeresen munkaidő után is dolgoztatja. Ez a tizenegyedik kihágása. Ennyi kihágás 42 hold földön és egyidőben elegendő volna bármely gazembernek, de a kulák nem holmi közönséges gazember, több ennél: kulák, legaljasabb ellensége népi demokráciánknak és a dolgozóknak. Ez mutatkozik meg tizenkettedük kihágásában is: a 42 hold földjéből 18 holdat törvénytelenül bérbeadott és így hárította rá egy dolgozó parasztra a maga sokkal súlyosabb közterheit és adóját. A biharnagybajomi Tanács tagjai sorra jegyzőkönyvezték a kihágásokat és mikor közben megkérdezték, hogy miért nem ültette ki a dohányt, a következőképpen feleit: — Majd elvetjük hogy a fene egye ki azövit... Mérhetetlen gyűlöletéről így lebbent fel egy pillanatra a lepel. Szabó Pál értekezlete A Magyar Írók Szövetségének debreceni csoportja ezúton kéri a debreceni írókat, jelenjenek meg vasárnap délután 4 órakor a Központi Egyetem rektori tanácstermében, ahol Szabó Pál, mint az író a debreceni írókkal szövetség kiküldöttje értekezletet óhajt velük tartani. Problémáit, kívánságait írásban juttassa el mindenki Koczogh Ákoshoz, az Építünk szerkesztőjéhez. (Központi Egyetem III. 301.). Eltávolították a kártevőket a püspökladányi Járási Tanácsból A látszat azt mutatta, ha illetékesek figyelték Andrássy Miklósnak, a püspökladányi Járási Tanács titkárának, Szotyori Endre segédelőadónak, vagy dr. 5s. Fekete András ipari előadónak a munkáját, hogy azok valóban megfelelnek a dolgozó nép által beléjük helyezett bizalomnak. „Betéve” tudták ezek az urak a minisztériumok megjelent intézkedéseit, rendeleteit, hivatkoztak a sorszámokra, a kacskaringós paragrafusokra, egyszóval mindenre, amire lehetett, csakhogy ezzel a szemfényvesztéssel eltereljék sötét múltjukról, a jelenben elkövetett aljas ténykedéseikről a figyelmet. Mint jó „szakemberek” kerültek a tanácsba, azon a címen, hogy biztosítsák a közigazgatás zökkenőmentes folytatását és támogassák a még kevés tapasztalattal rendelkező tanácselnököt — Pénzes Józsefné elvtársnőt — és becsületes munkatársait, akik most kerültek be az államapparátusba. Ezzel szemben Andrássyék nem a tanácselnököt, hanem a tanácsból az ellenséget támogatták. De ki is várhatott mást Andrássytól, aki a múltban szolgabíró, később büntetőbíró volt. (Ő ítélte el, teljesen jogtalanul, Kerekes Antal elvtársat, a Járási Pártbizottság titkárát is.) Szotyori csendőr volt, akit szolgálati helyén csak úgy ismertek, mint a „szadista Szotyorit”. Vagy itt van a kulákcsemete: dr. Zs. Fekete András. A Járási Tanács megalakulása előtt rendőri büntetőbíró volt. El lehet képzelni, hogy milyen „szigorú” ítéleteket hozott a ladányi vagy kábai kulákok ellen. Egy-egy kihágás, amelyért 5—600 forintos pénzbüntetést kapott a dolgozó kis- vagy középparaszt, azért a kulákot — igaz fájó szívvel — 50— 100 forintra büntette. De azt is csak a látszat kedvéért. Íróasztalfiókjában még az elmúlt héten is 25—30 olyan akta feküdt elintézetlenül, amely még 1950 tavasza óta porosodott ott és csodák csodájára valamennyinek a „szereplője” kulák vasrú kupec volt, így aztán nem véletlen az, hogy altatták az osztályharcot a hatáskörükben. A Járási Pártbizottság figyelt fel ténykedéseikre és nyújtott segítséget leleplezésükhöz. Szombaton távolították el őket. A Járási Tanácsház nagytermében összegyűltek a tanács dolgozói. A régi közigazgatásból a Tanácsba átkerült becsületes tisztviselők, a munkásokból lett közigazgatási dolgozók egyöntetűen követelték leváltásukat. Már tízen felszólaltak, amikor az elnöklő Pénzes elvtársnő szavazásra tette fel: a károk egyszerre emelkedtek a levegőibe s ez a ladányi Járási Tanács megtisztulását jelentette. A ladányi Járási Tanács esete nem elszigetelt jelenség. Az ellenség emberei megtalálhatók a megyében a többi tanácsokban is. Mindez arra figyelmezteti a tanácsok dolgozóit, hogy fokozzák az éberséget: leplezzék le kíméletlenül az ellenséget, mint ahogy azt Püspökladányban a Járási Tanácsnál tették. 3 A lépő ekszkavátor A Volga és a Don között elterülő végtelen sztyeppén, a két nagy orosz folyót összekötő csatorna építésénél dolgozik ez a többezer dolgozó munkáját elvégző, úgynevezett lépő ekszkavátor. A technika csodája ez a gép, melyet a szovjet munkások és mérnökök keze teremtett meg. Berettyóújfalu postahivatali kézbesítőiex vesenyfelhívása Berettyóújfalu postahivatali kézbesítői versenyre hívják ki Hajdú-Bihar megye postahivatalait, illetve kézbesítőit azzal a céllal, hogy Pártunk kongresszusának határozatát, a felemelt ötéves terv célkitűzéseit a sajtó útján minél szélesebb körben ismertessék. A háromhónapos verseny időtartamára — június 1-től augusztus 31-ig — a következő versenypontokat jelölik meg. 1. Vállaljuk, hogy a május 1-én lévő lappéldányokat megtartjuk, mind a Szabad Nép, mind a Néplap előfizetőinek számát 5 százalékkal emeljük. 2. Vállaljuk, hogy azoknál az egyénileg dolgozó parasztoknál, akik eddig sajtót nem olvastak, a Szabad Föld előfizetőinek számát szeptember 1-ig 10 százalékkal növeljük. 3. Hetenként sajtókiértékelést tartunk hivatalunknál, hogy fejlesszük politikai tudásunkat s a reánk bízott feladatot, a sajtó terjesztését még jobban végezhessük. A havonkénti kiértékelésre a Megyei Hírlaphivatalt kérjük meg. Berettyóújfalu, 1951 május 24. Szilágyi János üzemi párttitkár. Ifj. Lisztes Ferenc SzB. titkár