Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
* Nem kell már félni a munkanélküliségtől a megaláztatásoktól, soha nem remélt jövő vár a most felnövő nemzedékre. Általános és középiskoláinkban tízezerszámra tanulnak munkás és dolgozó parasztfiatalok, hogy felkészüljenek a szorgos alkotásokban kimeríthetetlenül gazdag életre. A körösszakáli községi alapszervezet vezetősége gondoskodik a párt további erősítéséről Most, a nagy nyári munkák idején, az aratás, cséplés és begyűjtés munkálataiban a pártonkívüli becsületes dolgozók százai és ezrei tűntek ki. Beadási kötelezettségük túlteljesítésével bizonyítják be a dolgozó nép állama iránti szeretőket, ragaszkodásukat. A pártonkívül becsületes dolgozó parasztok legjobbjainak pedig a munkásosztály élcsapatában van a helyük. Éppen ezért pártszervezeteink úgy foglalkozzanak velük, mint pártunk jövendő tagjelöltjeivel, tagjaival. Neveljék őket, hogy pártunk tovább erősödjék, tovább mélyüljön a munkás- paraszt szövetség. A Pártunk további erősítését Körösszakálban a községi pártszervezet vezetősége nem bízza a véletlenre, hanem tervszerűen irányítja a pártépítés területének e fontos szakaszát. Nem várja meg, hogy önként jelentkezzenek, kérjék felvételüket a pártba. ■V pártszervezet vezetősége, Tóth Imréné elvtársnő, párttitkárral az élen, nyilvántartásba veszi azokat a dolgozó parasztokat, akik mostani munkájukkal bebizonyították: érdemesek arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltjei sorába kerüljenek. Körösszakálon a pártszervezet eddig 15—16 olyan dolgozó parasztot vett nyilvántartásba, akik a községben példát mutattak a jövő évi kenyér biztosításáért folyatott harcban. Olyan dolgozó parasztok ezek, mint Szakadáti György, Gáll Péter, Kovács József, akik élenjártak a nagy nyári munkákban, de élenjártak a beadásban is, jóval túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Mint pártunk jövendő tagjelöltjeit, a pártszervezet nemcsak nyilvántartásba vette őket, hanem a nevelésükkel is tolódik. Egyrészrőlaz elméleti képzettségük további fejlesztéséről gondoskodik, másrészt pedig pártmegbízatással, mint a nevelés egyik fő eszközével látja el őket. A nevelő munkát a pártszervezet nem most kezdte el. Már a múlt évbe is azokat, akik élenjártak a mezőgazdasági munkában, mint például Szakadáti György, Görbedi György és K. Szakadáti János, bevonták a pártoktatásba. Ők a mostani oktatási évben már középfokú politikai iskolán vesznek részt. A többiek is bekapcsolódnak az oktatásba, hogy mire felveszik őket pártunk tagjelöltei sorába, már alapjában ismerjék pártunk politikáját, célját. A most folyó politikai iskola hallgatóinak a kiválogatása során — amikor Tóth elvtársnő beszélgetett velük — kiderült, hogy örömmel vesznek részt az oktatásban és megtiszteltetésnek veszik ezt a gondoskodást a párt részéről. Az élenjáró dolgozó parasztokkal való foglalkozás eredménye legjobban lemérhető K. Szakadáti János példáján. K. Szakadátival. Atyim Péter és Túri Gábor az ötvenes házcsoport népnevelői foglalkoztak. Az állandó nevelő munkának lett is eredménye. K. Szakadáti János elsőnek aratta le gabonáját, elsőnél csépelt el és teljesítette beadási kötelezettségét. Ezután ő maga is együtt ment a párttag népnevelőkkel agitálni a gyors beadás érdekében. Sőt ennél többet is tett. A múltheti népnevelő értekezleten vállalta, hogy a Sztálin utcában lakó dolgozókkal rendszeresen foglalkozik. Vállalását szombaton már tetté is váltotta, amikor a hármas típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályzatáról beszélgetett velük. De nemcsak agitál a tszcs fejlesztése mellett, hanem — mint népnevelőhöz illik — jó példával jár élen ezen a téren is. Már tagja is annak az előkészítő bizottságnak, melynek célja: egy új termelőcsoport alakítása Körösszakálon. Ugyanígy részt vesznek a népnevelő munkában a többi élenjáró dolgozó parasztok is. A pártszervezet jó munkát végzett, nemcsak saját belső ügyeivel törődött, hanem bátran támaszkodott a becsületes pártonkívüli dolgozókra. A pártszervezet jó munkáját igazolja az, hogy a községben csak két embert kellett elszámoltatni,, mert nem tettek eleget a törvényben előírt kötelezettségeiknek. A körösszakáli pártvezetőség tehát a nagy munkák idején ■ is szem előtt tartja pártunk erősítését. ,,Elébe megy” a becsületes pártonkívüli dolgozóknak és ráébreszti őket, hogy nekik a legjobbak között van a helyük. A pártszervezetnek ez a munkája — és csakis ilyen irányú munkája a biztosíték arra, hogy a pártszervezet egészségesen tovább erősödik Körösszakálon és jövőre még szebb eredményekről számolhatnak be az ottani pártszervezet vezetőségének tagjai. !».s: AVC'CSZTUS 17 VASAn.s' VI« Az ezeréves Avicenna A mai Tadzsik szovjet köztársaság területén született Buhara közelében nyugati nevén Avicenna, arab nevén Abu Ali Husszein ben Abdullah be Husszein ben Ali ibn Szína, a nagy középkori tudós. Születésének ezredik évfordulóját ma ünnepli a haladó emberiség. Avicenna filozófus volt, költő, államférfi és csillagász. Viszontagságos élete folyamán több mint 300 kötet könyvet, valóságos könyvtárt irt. Műveinek egyes részleteit még a múlt században is kötelező tankönyvként használták a francia egyetemeken. Élete szerfelett viszontagságos volt. Már tíz éves korában kívülről tudta a Koránt és elsajátította korának összes számtantudományát és mértanát. Tizenhét éves korában már messze földön ismert tudós volt. De még nagyobb műre kelt sikeres gyógyításai következtében. Mivel felvilágosodott tudós létére nem tartotta be a Korán parancsait, eretnekség gyanújába került s menekülnie kellett a bokharsi emir udvarából, holott éppen ő gyógyította meg az emirt is. Hosszú vándorélet kezdődött meg ekkor. De mindenütt, aholcsak megfordult, írt, olvasott, tanított és tanult. S egyre újabb „csodálatos gyógyutásokat” hajtott végre. Közben Teheránban negyvezírré — miniszterré — tette az uralkodó de innen is menekülnie kellett, mert lázadást szítottak ellene. Ettől fogva hosszú évekig a reakciós papság — az egyház mindenkor gyűlölte a haladás képviselőit , és a korlátolt uralkodók városról városra, országról országra üldözték. Csaki életének utolsó tíz évében talált nyugalmat Iszpahánban. 58 éves korában halt meg. Avicenna életműve szép példája az emberiségnek tett Szolgálatnak. A tudomány minden terén új gondolatokat vetett fel. 800 évvel Pasteur előtt azt hirdette, hogy a fertőző betegségeket kórokozók terjesztik.egtámadta az asztrológusokat, a csillagjósokat és leszámolt velük. Ezer évvel ezelőtt merészen hirrdette, hogy a hegyek a földkéreg mozgása, felemelkedése és a vizek munkája folytán keletkeztek tagadta a sírontúl életet és a holtak feltámadását. Nem csoda tehát, ha műveit nyilvánosan elégették és úgy Keleten, mint Nyugaton üldözték. Demiseket, az elmúlt reakciós évszázadok alatt sem tudták megölni,tanításai nagy értékekkel gazdagították a tudományt. Az arab Avicenna élete történetének tanulsága: az emberi civilizáció hatalmas művéhez minden nemzet és minden nemzedék egy-egy építőkővel járul hozzá. Kendeláink egyben Fekete István hajdúböszörményi dolgozó leveléből: „A múltban dolgoztunk hajnaltól napestig. Hogy mi volt a fizetség, arról jobb nem is beszélni. Ha betegek voltunk, az uraság orvosa fejfájás ellen lábunkra, lábfájás ellen fejfájásra adott orvosságot. Még most is ökölbe szorul a kezem, ha erre gondolok.” * Ma pedig a dolgozók ezrei szórakoznak és üdülőhelyeken gyógyulnak, hogy aztán újult erővel foghassanak szocializmusunk felépítéséhez _– írja Nehéz Ilona Ebes csemetekerti dolgozó. # „Hálás szívvel gondolunk elsősorban azokra a szovjet hősökre, akik értünk meghaltak, hogy mi szabad, boldog hazát építhessünk, pártunkra, Rákosi elvtársra, aki vezeti népét, hogy egyre szebb legyen életünk, hogy soha többé vissza ne jöhessen a múlt. Nekünk pedig állandóan fokoznunk kell termelésünket, az ellenség elleni harcot, boldog jövőnk érdekében.” — Botos Gézáné 61/5. Szakipari váll. dolgozójának leveléből, * Vékony János vagongyári dolgozó írja: „Tudjuk, hogy boldog, szabad életünk abban a tényben gyökereizik, amit alkotmányunk paragraffusa kimond. A Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama.” * „Az alkotmány adta a lehetősséget a dolgozók kezdeményező- alkotó munkájához. Biztosítja az dolgozók felemelkedéséhez ad anyagi alapot. Ilyen körülmények között jönnek létre a munka hőstettei. Ez adott lendületet Barnás Jánosnénak, aki az alkotmány ünnepére 11,2 százalékot vállalt és 178-at teljesített” — írja Papp Lászlóné a Gyógyszergyárból. :ft .,Az egész fiatalság versenyből áll. Alkotmányunk ,békénk megvédéséért küzdenek. DISZ-műszakot indítottak. A fiatalság azt a sok-sok gondoskodást hálálja meg, amit az alkotmány biztosít számára.” _ Borbély Gáborné ruhagyári dolgozó leveléből. * ..felejthetetlen szép napokat éltem át Csehszlovákiában. Tátralomnicon üdültem. Én, mint munkásod olyan helyeken jártam, ahol 1945 előtt csak az urak járhattak. A cseh dolgozók szerető gondoskodása, figyelmessége vett körül bennünket. Az a tudat, hogy közös cél felé haladunk, összekovácsolt bennünket”__írja Tokai Mihályné, a Dohánygyár sztahanovistája, a szakma legjobb dolgozója. * A magyar nép alkotmánya Viruljon örökké, És ne legyen szabad hazánk Többé kártevőké. Ezért megfogadjuk e szent ünnepre, Hogy alkotmányunkat Megvédjük örökre, Büszkén jelentjük Rákosi elvtársnak: A zsák most nekünk telik, Nem a hutáknak. Idézet Balogh András téglamester verséből. A héten beérkezett levelek nagy része alkotmányunk iránti mély szeretetet fejezi ki. 180 levelet kaptunk. Az utóbbi napokban érkezett levelek bármilyen problémával foglalkoznak, mindben ott szerepel az öröm, a szeretet Rákosi Mátyás elvtárs minisztertanács elnökévé való választása felett. ALKOTMÁNYUNK 49. PARAGRAFUSA Nagy és kegyetlen volt az elnyomás minden dolgozó felé az urak Magyarországában, de különösen nagy volt a nemzetiségi kisebbségek felé. Ezeknek a tőkések és földbirtokosok igáján kívül még a nemzetiségi elnyomás súlyos terhét is viselniük kellett. Az urak, hogy leplezzék népellenes csibészségeiket, azt, hogy ők maguk a nép igazi ellenségei, a dolgozó nép minden nyomorának és szenvedésének okát a nemzetiségek nyakába sózták. Uszítottak, rágalmaztak, féktelen gyűlöletet szítottak ellenük. A sovinizmus mérgével oltották be a magyar dolgozókat. Ebből a célból, az ő jóvoltukból születtek ilyen és, ehhez hasonló versek: . ..Szerb, cseh, román nem ember. Mind egy szálig söpörd el.” Ez a seprűzés azonban fordva sikerült: a nép seprűzte el az utakat. Megdőlt hatalmuk, leomlott hazugságaik kártyavára, mindenki megismerhette őket. Sztálin elvtárs bölcs szavai ebben az esetben is beigazolódtak: nem lehet egy népet megsemmisíteni, de kizsákmányolóikat, elnyomóikat igen. Azóta már Dunajevszkij örökbecsű dallaméi szabadon szárnyalnak hazánkban is. Beköltöztek minden dolgozó szívébe: „Egyik ember annyi mint a másik ...Mennyi munkát végez annyit ér.” Ezt a megváltozott viszonyt a különböző nemzetiségű dolgozók között így rögzíti Népköztársaságunk alkotmányának 49. §-a: (1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. (2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. Körösszegapátiban Argyelán Lőrincnében a nemzetiségi elnyomás már csak mint a múlt gyászos, szomorú emléke él. Ha nem gondolna vissza néha-néha el se hinné, hogy veszekedések, viszálykodások is lehettek, olyan szépen megértik egymást románok és magyarok a községben. Ma ő a község párttitkára. Fia román főiskolán isegyütt dolgoznak románok és magyarok s ha van vetélkedés, — mert van, — csak abban, hogy ki dolgozik többet, ki szaporítja jobban a közös vagyont. A kurtú Csoportban ? Úgy összekeveredtek magyarok és románok, hogy bizony széjjelválogatni is nehezen lehet őket. A román táncosok megtanulták a magyar táncokat is, a magyar fiúk, meg lányok pedig a román táncokba állnak be. A községet, de ugyanúgy Körösszakált, Mezőpeterdet meg Bérlőt, — ahol különösen sok román él, s rendszeresen látogatja a Román kultúrszövetség művészegyüttese, nemzeti kultúrájaik legszebb alkotásait mutatja be, hogy megszerettesse s még közelebb vigye hozzájuk. Bedőn külön nemzetiségi iskola van, ahol a gyerekek saját anyai nyelvükön tanulják a betűvetést, saját anyanyelvükön ismerkednek meg a proletár nemzetköziség eszméivel, a bölcs sztálini nemzetiségi politikával, ennek egyik legszebb, legfelségesebb megállapításával, hogy, , Nem lehet erős és szabad az a mű a termelőszövetkezetekben nép, amely más népeket elnyom”