Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-48. szám)

1953-02-01 / 27. szám

1955 ráBETJJLK 1. VAGÁKJÍAP3 A minisztertanács határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról (Folytatás a 2. oldalról) iltént. Az állami gazdaságok leg­alább százezer, a termelőszövet­kezetek legalább 150 ezer kát.­holdon végezzék el az ősi vetés tavaszi fejtrágyázását pétisóval, illetve komposzt, vagy szemcsé­seti trágyák felhasználásával. Ezenkívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (ha­mu, baromfitrágya stb.) össze­gyűjtését és fejtrágyázásra való felhasználását. d) A rétek, legelők és évelő szálas takarmány vetések ápolásá­nál elsősorban el kell végezni a fagyott, gyep, illetve vetés hen­­gerezését, a gyomirtást és talaj­­egyengetést. A legelőkön a de­­lelők és karámok helyén össze­gyűlt trágyák egyenletes szétte­­regetését, a kutak és vályúk, va­lamint azok környékének gondo­zását, a szakaszos legeltetés be­osztását és a rétek, legelők tava­szi fásítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni. c) A vetéseket meg kell véde­ni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög ir­tását április 15-ig, a gabonafut­rinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricamoly-irtás érde­kében a kukorica, cirokszár és egyéb növényi részek felhasználá­sát május 15-ig el kell végezni. V. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtását gyors és meg­bízható jelentésekkel és helyszí­ni vizsgálatokkal kell ellenőrizni, és a kötelezettségüket nem telje­sítőket, v­agy kötelességeiket mu­lasztókat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföl­di termelést folytató gazdaságo­kat irányító miniszterek a Köz­ponti Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszolgálatát és fo­lyamatos ellenőrzésekkel biztosít­sák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést­­adókat bűnvádi úton vonják fele­lősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tartsanak határszemlét. Állapít­sák meg a szántóterületek meg­művelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű ta­vaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el határidőre, kötelez­zék a munkáik végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni terme­lők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják, és a fel­szólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi ta­nács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácsel­nököket pedig, akik nem gondos­kodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megművelésé­ről és a határozatban előírt me­zőgazdasági munkák végrehajtá­sáról. a belügyminiszter vonja fe­lelősségre. Budapest, 1953. január 30. KAKOSI MÁTYÁS sk­. a minisztertanács elnöke. Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja Népünk felemelkedésének, állandóan szépülő új életünknek legerősebb, legbiztosabb támasza, segítője, erőforrása a nagy Szovjetunió barátsága. Nincs olyan magyar dolgozó, aki saját munkájában ne látná minden nap ezt a segítséget, nincs éle­tünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne tapasztalnánk állan­dóan a Szovjetunió támoga­ásán­ak erejét. Ezért nagy ünnep min­den magyar dolgozónak a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, amelyet az idén rendeznek meg ötödször. Ebben az évben külön jelen jóságet ad a Barátság Hónapjá­nak az a tény, hogy február 18-án lesz ötödik évfordulója a Magyar-Szovjet, barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény aláírásának. Ez az egyezmény új életünk egyik legfontosabb állomása, s az aláírása óta eltelt öt év kéz­­zelfoghaóan megmutatta, mit jelent népünk számára a szovjet népek baráti kézszorítása. A Barátság Hónapját közvetlenül megelőzi a Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszusa. Ezen a kongresszuson dol­gozóink legjobbjai: a termelésben élenjáró sztahanovisták, a szovjet tapasztalatokat sikerrel alkalmazó mezőgazdasági dolgo­zók, kiváló tudósok, művészek számolnak majd be arról, mit jelentett számukra a szovjet nép segítsége , s egyben elmond­ják azt is, mit tettek eddig a magyar-szovjet barátság elmélyíté­séért, hogyan akarják még jobban megnövelni népünk szeretetét, háláját a nagy Szovjetunió iránt.. A február 14-én és 15-én meg­rendezendő kongresszuson jelen lesznek a szovjet nép képviselői, s a baráti népi demokráciák és a nyugati országok szovjet ba­ráti társaságainak küldöttei. . Február 18-án, a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 5. évforduló­ján ünnepi díszelőadással nyílik meg a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja. A Barátság Hónapjára küldöttség érkezik hazánk­ba, melyben kiváló tudósok, művészek, kiváló sztahanovisták, élenjáró kolhozparasztok, a sport mesterei vesznek rész­t. A kül­döttség tagjai ellátogatnak majd üzemeinkbe, épí­tezeseinkre, meglátogatják falvainkat, iskoláinkat, intézményeinket, hogy át­adják tapasztalataikat, megismertessék a magyar dolgozókat a kommunizmus építésének diadal­mas módszereivel. A Baró­ság Hónapja alatt sokszáz előadáson, bemutatón is­merheti meg majd népünk a szovjet dolgozók mindennapi életét, munkáját, a legfejlettebb szovjet tudomány és technika gazdag kincsestárának tapasztalatait. Filmszínházainkban a legújabb szovjet filmeket vetítik, a szovjet film ünnepén színházaink több szovjet darabot mutatnak be, hogy még inkább megismertessék dolgozóinkkal a nagy Szovjetunió ku­­ltrájának kiváló alkotásait. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja újabb alkalom lesz a magyar dolgozók számára, hogy egyre közelebbről lássák a kom­munizmust építő baráti szovjet nép mindennapi életét, a mi jö­vőnket. Magyar-Szovjet Társaság Országos Vezetősége Tiltakozás Dulles látogatása ellen Bonn (ADN). Nyugatnémet ha­zafiak izzóhangú felhívásban szólítanak fel mindenkit, tilta­­kozzék Foster Dulles és a bonni kormány vezetői között terve­zett háborús tanácskozás ellen. „Halálos veszély fenyeget! — hangzik a felhívás. Ugyanaz az ember, aki három évvel ezelő­t a 38. szélességi fokon, a két részre szakított Korea szívében megadta a parancsot az ameri­kai agresszió megindítására és ezzel kimondta a halálos ítéle­tet ártatlan emberek millióira Távol-Kele­en, most a háború fáklyáját itt akarja meggyújtani sokat szenvedett, kettészakított hazánkban. Ne engedjé­k ezt meg! Védekezzetek!“ Párt és pártépítés A debreceni pártcsoportok munkájáról pártunk II. Kongresszusa ha­­tározata értelmében párt­­szervezeteinkben a bizalmi rend­szerről áttértünk a pártcsopor­tok fejlettebb rendszerére. Ez a határozat nagy segítséget adott ahhoz, hogy Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde alapján még tovább fokozzuk a párttagság aktivitását s úgy a termelés, mint a pártmunka területén még tovább szélesítsük a bírálat és önbírálat, szellemét. A párttagság soraiban a pártcsoportok némely munkájával elértük, hogy a párttagság mind bátrabban bí­rálja a vezetőség munkáját. Ez legjobban most az ünnepi tag­­könyvkiosztó taggyűléseken mu­tatkozott meg. A pártcsoportok az elmúlt nagy kampányfeladatok végre­hajtásában jelentős mértékben megerősödtek, rendszeresen megtartják a pártcsoport érte­kezletet, a titkártól kapott út­mutatások alapján, helyesen fő feladatuknak a termelés fokozá­sát és egyenletes emelkedésének biztosítását tartják. Ezen a téren vannak jó kezdeményezések. A Bútorgyár I. alapszervezetében a pártcsoport pártmegbízatáso­kat ad egy-egy párttagnak, hogy a 100 százalékon alul teljesítők­nek adja át a munkamódszerét, így adta át munkamódszerét Tóth Mihályné elvtársnő Nagy Katalin elvtársnőnek, aki 80 szá­zalékos teljesítményét 120 szá­zalékra emelte fel. A Ruhagyár­ban Papp Sándor elvtárs párt­­csoportvezető, sztahanovista, két új dolgozónak adja át rendsze­resen a munkamódszerét. A pártcsoport kezdemény­ezésére a 100 százalékon alul teljes idők mellett, a pártcsoport tagjai „kommunista őrséget“ állanak és segítik a lemaradó dolgozókat teljesítményük emelésében. Ez a módszer elősegíti az üzem terv­teljesítését és fokozza a párt­tagság aktivitását a termelésben. Azokban az alapszervezetekben, ahol a pártcsoport ”” foglalkozik pártcsoport tagi magatar­tásával, a párttagoknak van te­kintélyük és a pártonkívüli dol­gozók példaként követik őket. A pártcsoportok többsége­­ nagy gondot fordít arra, hogy a csoport tagjai rendszere­sen részt vegyenek a politikai is­kolák foglalkozásain és mindin­kább kezdik alkalmazni azt a módszert, hogy a pártcsoport vezető a politikai iskola­ előtt ellenőrzi az iskola hallgatói fel­­készül­ségét a politikai iskolára. Ez növeli az iskola hallgatóinak felelősségét, és ennek alapján fel­készülve jelennek meg a politi­kai iskolán. A Járóműjavító V. NI. alap­szervezete ezt a módszert alkal­mazza azzal az eredménnyel, hogy a 35—40 százalékos kezdeti lemorzsolódást megszüntették és a XIX. Kongresszus anyagának tanulmányozása idejében " már csak 2,3 százalékos volt a hiányzás, ennek is többsége iga­zoltan volt távol. Jó politikai munka eredménye­ként az elmúlt hónapokban alap­­szervezeteink zömében 100 szá­zalékos volt a tagdíjfizetés, ami azt jelenti, hogy pártszerveze­teink zöme maradék nélkül vég­rehajtotta a KV tagdíjfizetésre vonatkozó ha­trozatát, például a szabadságtelepi alapszervezet is. A tagdíjfizetés javulása azt je­­lenti, hogy a pártcsoportvezetők helyesen összekötötték a XIX. kongresszus anyagát a tagdíj­fizetés jelentőségével és így ér­ték el azt, hogy egész Debrecen­ben a tagdíjfizetés 97,2 százalék a november havi 88,9 százalék­kal szemben. A pártcsoportok javuló mun­káját mutatja a taggyűlések emelkedő színvonala, a tag és tagjelöltek részvétele a taggyűlé­sen­ A Rákosi-telep pártszerve­zetének november havi taggyűlé­sén mindössze 30-an jelentek meg, a december havi taggyűlé­sen pedig már 110 elvtárs vett részt, a tagdíjfizetés pedig 100 százalékról 95 százalékra emel­kedett az elmúlt hónapban. Koz­ma Lajos elvtárs, pártcsoportve­­zető rendszeresen látogatja a pártcsoportja tagjait, " megbe­széli velük a taggyűlés napirendi pontját, így a taggyűlések mind­inkább aktívabbá válnak, bátran felvetik a vezetőség felé a hibá­kat­fentiekből látható, hogy párt- A csoportjaink az elmúlt év alatt jelentős fejlődésen mentek keresztül, azonban még mindig nem töltik be teljes egészében szerepüket a politikai munka te­rületén. A pártcsoportok munká­jában az építőiparban és a tszes pártszervezetekben van súlyos hiányosság, ez elsősorban abból adódik, hogy a Városi Pártbi­zottság sem adott kellő segítsé­get. Tettünk bár kezdeti lépése­ket, minta pártcsoportokat szer­veztünk, de ezeknek a pártcso­­portoknak csak egyszer-kétszer adtunk segítséget, aztán maguk­ra hagytuk őket. Ennek eredmé­nye meg is látszik, mert például a 61/1. Építőipari Vállalatnál a tagdíjfizetés mindössze 84 száza­lék volt az elmúlt hónapban. A pártcsoportok gyenge munkájá­nak és az ellenőrzés hiányának tudható be az is, hogy nem fo­lyik az ellenséges ideológia el­len következetesen a harc és a szociáldemokrácia különböző bérdemagógiával akarja a dol­gozók egységét megbontani. Az Irodaháznál felvetették, hogy külön normát adjanak a fiataloknak, az időseknek és a középkorúaknak. Ilyen jelenség tapasztalható volt más üzemben is, a Dohánygyárban Dihen Im­re javasolta a 12 órás munkaidő bevezetését. A pártcsoportérte­­kezletek színvonala igen ala­csony, nem foglalkoznak a bri­gád vagy műhelyrész termelési problémáival, nem tűzik napi­rendre a kommunisták helytál­lását a termelésben és így adó­dik elő, hogy egyes párttagok nem kommunistához méltóan dolgoznak. Madai Irén (H. B. Téglagyár) a termelőmunkáját felületesen végezte, politikai is­kolája rendszertelenül járt el, ha el is ment, komolytalanul vi­selkedett, amiért ki kellett zárni a politikai iskoláról, pedig ezt a pártcsoport meg tudta volna akadályozni, ha keményen bírál­ta volna Madai elvtársnőt.­­A pártcsoportok munkájának titokvonlás­a*;sz­it. IrM’rTrgTimPg következetesen httPnCf'a RKTrgSe Tis reakció ellen, siót, egyes párt­­csoportvezetők összeegyeztethe­­tőnek tartják a vallásosságot a pár tagsággal­ A Rákosi-telepi pártszervezetben Kiss Kálmánná pártcsoport értekezlet után bib­­liaórára megy el. Ez a pártszer­vezet ébertelenségét mutatja, mert azon túl, hogy Kiss Kál­­mánnét leváltották, nem tettek a klerikális reakció ellen sem­mit, így különböző rémhírekkel igyekszik a dolgozók nyugalmát megzavarni, elhíresztelték, hogy a malmokat leállítják. Az ellen­ség elleni harcot abban látják, hogy egy-egy osztályidegent el­távolítanak a munkából, ami he­lyes, de ezen túlmenően nem vi­szik a harcot az ellenség ellen úgy, mint az amerikai imperia­listák kiszolgálói, a háborús uszítók ellen, nem leplezik le el­lenséges ideológiát, t­ovábbi hiányosság az is,­­ hogy nem folytatnak a dol­gozó tömegek felé megfelelő tö­megpropaganda munkát, nem magyarázzák meg a pártonkívüli dolgozóknak a párt és kormány határozatait, úgy gondolják, hogy ez a népnevelők kizáróla­gos feladata. Ennek az a követ­kezménye, hogy pártépítő mun­kánk egyes területeken igen gyenge. A 24/3 Építőipari Válla­lat pártszervezete nem vett fel egyetlen tagjelöltet sem, pedig különösen az építőiparban igen nagy jelentősége van annak, hogy a legjobb, legáldozatké­szebb pártonkívüli dolgozókat bevonjuk a pártcsoport munká­jába és pártmegbíza­ásukkal pár­tunk harcos tagjaivá neveljük őket. Hogy a pártcsoportok munká­jának színvonalát tovább emel­jük és a még meglévő hibákat kiküszöböljük, a következő fel­adataink vannak: a) A pártcsoportok rendszere­sen tűzzék napirendre a VB ha­tározata szellemében a pártcso­­porttagok munkáját, értékeljék ki, hogy egy-egy elvtárs hogyan állta meg helyét a termelésben és politikai munkában. Ezenkí­vül fel kell dolgozniuk a párt- és a kormányhatározatokat saját brigádjukra, műhely részükre, amit minden esetben az összes dolgozókkal ismertetni kell, mert ötéves tervünk sikeréért folyta­tott harc csak ak­kor lesz ered­ményes, ha pártcsoportjaink és népnevelőink jó felvilágosító munkával biztosítják az összes dolgozók bekapcsolódását a párt- és kormányhatározatok tel­jesítéséért folyó harcba. b) Széles tömegpropaganda munkát kell folytatni a dolgozók között, ezen keresztül ismerjék meg azokat a becsületes párton­­kívülieket, akiket pártmegbízatá­sokkal neveljünk, hogy pártunk sorain belül folytatott jó munká­val szolgálják a béke és szabad­ig ügyét és harcoljanak a há­borús uszítók ellen. c) Az ellenség elleni harc ne csak személyek, hanem ezen túl­menően az ellenséges ideolagia a szociáldemok­ratizmus, a kle­rikális reakció és a kuniksmn el­­len is Johstc)A mentek ma szo­cialista építésünk legnagyobb el­lenségei. Az ellenséges ideológia elleni harcban nagy gondot kell fordítani arra, hogy a marxiz­­mus-leninizmus tovább terjedjen a dolgozók között, elsősorban a párttagok között, mert csak az lehet az ellenség elleni harcban kíméletlen, aki fel van vértezve marxista-leninista ideológiával. A pártcsoportok munkájának megjavításában nagy segítsé­günkre van a Szovjetunió Kom­munista Pár­jának gazdag ta­pasztalata, amelyet a XIX. párt­­kongresszus még jobban megis­mertetett velünk. Füri Gábor VB szervező titkár Aláírták a Német Denkratikus K­öztársasággal az 1953. évre szóló vincsereforgalm­i megállapodást Baráti szellemben folytatott és a kölcsönös gazdasági szükségle­tek kielégítését szolgáló tárgya­lások után a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság meghatalmazottai január 31-én aláírták a hosszúle­járatú árucsereforgalmi megálla­podás alapján az 1953. évre vo­natkozó kiegészítő jegyzőköny­vet. Ez a kiegészítő jegyzőkönyv 1953. évre az előző évet jelentő­sen meghaladó áruforgalmat ir­á­­nyoz elő.­­A Ném­et Demokratikus Köz­társaság a Magyar Népköztársa­ságnak elsősorban gyárberende­zéseket, gépeket, elektrotechni­kai, finommechanikai és optikai gyártmányokat, fontos vegysze­reket fog szállítani. A Német De­mokrat­ikus Köztársaságnak szál­lítandó magyar áruk közül leg­fontosabbak a magyar gépipar gyártmányai, többek között Die­­sel-vonatok, autóbuszok, dumpe­­rek, valamint mezőgazdasági termékek. Ez a megállapodás hozzá fog járulni úgy a Magyar Népköztársaság, mint a Német Demokratikus Köztársaság gaz­dasági terveinek teljesítéséhez, emellett elmélyíti és megerősíti a két nén baráti kapcsolatát.

Next