Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 126-150. szám)

1953-06-02 / 126. szám

1933 I0.Vitra 5. It EDD 3 KÉPEK A JÖVŐBŐL Olyanok a mi napjaink, mint a hegyre vezető út. Egyre fel­jebb, egyre magasabbra emel­­ked­ik vele az ember. Innen lentről aztán már meisszetekin. Jön lehet az egész vidéket látni: a változások élő eleven térké­pét, a kőbe, vasba öltöztetett jelent. Az út azonban még egyre fel­­jebb visz, menjünk hát mi ma­gunk is rajta előre. Ugorjunk át néhány évet, s nézzük meg — mondjuk az 1958.es esztendő tükrében, a jelennél is fénye­­sebb és biztosabb jövőt. A szobát halkan áradó zene hangjai töltik be. A keringő puha és finom dallamában szin­te életre kelnek, megelevened­­nek a hangjegyek. Az első pil­lanatb­an úgy tűnik, hogy rádió­ja mellett a szokásos esti hang­­versenyt hallgatja a Varga csa­­lád. A fokozott figyelem azon­­ban valami másra is enged kö­vetkeztetni. Igen... A zene akkordjaival együtt egy finom, kicsinyítésében is Ilis kép jele­­nik meg a rádió fehér ernyőjén: a hangversenyterem és maga a közönség... A karmester éppen magasba lendíti pálcáját, intésére maga­­sabb tónust vesz a zene. Csaj­­kovszkij áradó szívekhez szóló muzsikája. Nagyszerű látvány és élmény ez. A hangversenyte­rem bevonul és helyet kap a szobában, ott hullámzik, él a szemek előtt: beszél a maga nyelvén! Beszél a televízióról a kultúra újabb remek vívmányá­­nak áldásáról. Varga Ferenc elvtárs, a Go­­lyóscsapágygyár esztergályosa maga is élénk érdeklődéssel fi­gyeli a közvetítést a kényelme­­sen berendezett kétszobás, für­dőszobás lakásában. Két-három­­száz kilométer távolságban is tisztán nagyszerűen élvezhető már az adás, sőt nap mint nap növekszik a sugárzás távolsága. A televízió éppen úgy, mint a telefon, rádió, a fürdőszoba helyet kapott a munkáslakások­­ban. Ezrek és tízezrek figyelik érdeklődéssel a hangversenyek­ről, labdarúgómérkőzésekről, színházi előadásokról szóló köz­vetítést. Varga evtárs emlék­­szik, hogy Rákosi elvtárs 1953 május 10.4 beszédében szólt elő­­ször a televízióról. Akkor mon­dotta: ,,A rádió továbbfejlesz­tése mellett rátérünk a televí­ziós adásra.” A bejelentésből azóta valóság lett. A kultúra számtalan vívmánya m­ár szo­­rosan hozzátartozik a minden,­napi élethez, színessé, gazdaggá és boldoggá téve azt ! Micsoda kirakatok, micsoda hatalmas üzletek! Végig a Vö­rös hadfi üre­g útján, változatos­­ságukkal, árubes­gükkel szinte hívogatják a vevőket. Ezekben a reprezentatív létesítményekben a ruhaneműektől a divatcikkig, az illatszertől a motorkerékpár­­ig mindent lehet kapni. Lépjünk be egy ilyen, boltba, az ,,Egysé­­ges Állami Áruházba i­s néz­zünk jól szét. Az üzlet vezetője egy fiatal, kereskedelmi szakiskolát vég­­zett elvtárs örömmel kalauzol. A helyiség 26 termében külön­­böző árucikkekből bőséges, ki­meríthetetlen választék áll a dolgozók rendelkezésére. A fém­­állványokra helyezett színes üveglapokon sonkák, élelmisze­­rek kínálják magukat, távolabb­i az automatikus mérlegek közül különböző liszt és kenyérfélesé­gek nagy tömege. A további he­­lyiségekben konfekció, pipere­cikkek. Az emeleten külön öltö­ző, játékszoba és bútorosztály, ahol a magyar ipar legújabb készítményeit mutatják be a ve­­vőknek. Az Áruházban boldog és meg­­légedett emberek vásárolnak, o­­.gólépcső szál­ltja őket fel és le az emeletről. Ezenkívül a ké­­nyelem, előnyösség sok más formája is biztosítva van. Ha például valaki ruhát vásárol, kívánsága szerint az öltönyt már a helyszínen elkészítik, nem kell a megrendeléssel kü­lön időt vesztegetnie. Az árak a kiváló minőség mellett is, olcsók. Különben már mindjárt a bejárat mellett ízlés­sel dekorált, villanylámpákkal megvilágított tábla hívja fel a figyelmet. Eladási cikkeink ára a harmadik árleszállítás után újabb 20—30 százalékkal csök­­kent. Egy távolabbi táblán ha­­sonló: ,,Száz fillér ma már 180 fillért ér, vásárolj minél töb­bet.” A forgalom ilyen körülmé­­nyek között természetesen nagy szinte óriási. Az áruház napi bevétele többszázezer forint, ami fényesen bizonyítja, hogy az 1958-as esztendő újabb jelen­tős lépést eredményezett a­z életszínvonal emelkedésében. — Kék, először alig észreve­­hető fény gyűl ki a kapcsoló­­táblán. Halk egyenletes búgás tölti be a termet. Dolgozni kez­denek a fémesen csillogó moto­rok és légh­evítők. Új munkanap kezdődik a hatalmas Vegyi kombinátban. A korszerű modern üzemben­­ aránylag kevés ember dolgo­­zik. Gépek végeznek el majd­­nem minden műveletet. A feh­ér, köpenyes mérnökök techniku­sok csupán csak az irányítást látják el egy -egy mozdulattal szabályozva, illetve ellenőrizve a termelést. Az egészségre ár­­talmas gőzök egy hatalmas szí­­vórendszerű kéményen át jut­­nak a szabad levegőre, ahol az oxigén hatására nyomtalanul feloldódnak. Az alkotó és a helytálló ember kezében így vá­­lik a technika a cselekvés és a munka forradalmi mozgatójává, a társadalom legjobb barátjává. Mis nemcsak a vegyiiparban, de mindenütt: az új Golyóscsapágy­­gyárban, az ipari Láncgyárban, az Élelmiszerkotobinátban, az új Orvosi Műszergy­árban is így van ez. A Golyóscsapágygyár­­ban például univerzális olajnyo­másos esztergagépek dolgoznak. Még a mérést, a minőség ellen­őrzését is maga a gép végzi el, hat művelet munkáját végezve el egyszerre. Varga Ferenc elv­­társ esztergályos épp a szabá­­lyozó kar mellett áll, figyeli, ellenőrzi a munka menetét jelző műszereket. Nagyszerű, tettekben gazdag napok már ezek. A termelé­kenység ötszörösére n­őtt 1938- hoz képest. Szocialista nagyvá­ros lett Debrecen is, úgy ahogy a Magyar Függetlenségi Nép­front második ötéves tervről szóló programmja is megígérte. A fejlődés és az elő­rehaladás nagyszerű magaslatára emelke­dett a megye. Az a megye mely 1945-ben végleg magára talált, mely néhány évtized alatt — épúgy mint az ország más vi­déke, évszázadok elmaradottsá­gát küzdötte le ! Máig jutottunk el, ezt hozza a jövő számunkra elvtárs. Ha­­zánk a második ötéves terv vé­­gén a megvalósult szocializmus országa lesz. Dolgozz, harcolj hát érte, vidd nagy célkitűzé­seinket győzelemre ! Soha egy pillanatra se feledd Rákosi elv­­társ mondását: ,,A második 6t. éves terv sikeres megvalósítása, a jó mód, az erő, a kultúra or­­szágává változtatja hazánkat... Ezeknek a nagyszerű célkitűzé­­süknek a támogatására kérek minden magyar hazafit! E ter­vek megvalósítására hívom fel a magyar munkásosztályt . .." Kovács Tibor. Amit kifogásolnak a dolgozók A Szepes Új Élet termelőszövet­kezet május 23.án két darab fű­­kaszát átküldött a debreceni gép­állomásnak köszörü­ltetni, mivel a tsz.nek köszörűje nincs. A debre­ceni gépállomás a ZS kaszakésből csak 12 darabot köszörült meg.­­ Természetesen a kaszákkal így nem tudunk dolgozni, s ezzel a felelőtlen munkával a gépállomás hátráltatta a tsz munkáját. Kér­jük a gépállomás dolgozóit, hogy munkájukat máskor becsületeseb­­ben végezzék el. KONYÁK SÁNDOR Szepes, Új Élet tsz dolgozója. KIVÁLÓ BÉKEHARCOSOK Izugene motion, aki a Légion d'N­on­­neur-rel kiüntetett, kevésszámú nők közé tartozik, me­­rész és elvi alapo­kon álló pedagó­gusnak n­yu­tat­ko­zott­mi őszén a Hit­lert szolgáló fran­­cia vezetők Cot­­tont elbocsátották igazgatói állásából. Ezekben a sötét napokban Daniel Casanova, a láng­­lelkű honleány földalatti munká­val megkezdte an­nak a szervezetnek megalakítását, amely nemsokára a francia honleányok millióit fogta ösz­­sze: a Francia Nép­­szövetség me­gala­­kítását. A kommu­nistákkal való kap­csolat ébresztette fel Eugénie Cotton lelkében a merész­séget, szilárdságot Cs u.­ugy­r­­ténelmi igazságában való mélysé­ges meggyőződést. Eugenie Cot­ton dr. férjével, Aimé Cotton vi­lághírű tudóssal és fiával együtt tevékenyen és rettenthe­tetlenül részt vett az ellenállási mozgalom­­ban. Munkája elismeréseképpen választották meg a Francia Ső­­szövetség elnökévé. Fehér Józsefné 10 gyermeke mellett is részt vesz a növényápolásban Szerte a megyében, kint a föl­deken mindenütt szorgos kezek dolgoznak­­a növényápolásban. Felnőttek és fiatal leányok és asszonyok azért harcolnak a gaz ellen, hogy ez évben minél na­gyobb legyen a termés. Ebben a munkában a nők hatalmas segít­séget tudnak nyújtani termelő­­szövetkezet­einknek, nagyban elő­segítik, hogy mielőbb el legyen végezve az első, második kapálás és a soron következő feladatok. Nézzünk meg a megyében né­hány tsz-t és tszcs-t, hogyan mozgósítják a nőket, a családta­gokat a növényápolásra. Il kábái PDZS3 termelőszö­vetkezetben csigalassúsággal ha­lad a növényápolás- A kukorica kapálásához még hozzá sem kezdtek. Úgy gondolják, van még idő, ráérnek. Nem! Munkaerő­­hiányról panaszkodnak, közben minden nap több tag távol ma. Gépállomásaink a tavalyinál jobb munkával készülnek az aratásra-cséplésre A megye gépállomásainak igazgatói és agronómusai pén­teken értekezletet tartottak, me­lyen értékelték a gépállomások eddigi munkáját és megszabták az aratási-cséplési munkára va­ló felkészülés feladatait- Barta János a gépállomások megyei igazgatója ismertette a minisz­tertanács idevonatkozó határo­zatát és értékelte hogyan vették ki részüket a gépállomások a növényápolási munkákból. Hang­súlyozta, hogy a felkészülés nem volt megfelelő. Több gépállomásnál a politi­kai helyettesek nem tudtak odahatni, hogy a termelőszö­vetkezetek a gépet, mint segí­­tőtársat lássák a munkában. Még sok helyen húzódoznak a gépi munkától és ez lassítja a növényápolást­ A gépek nagy se­gítséget tudnak adni a szálasta­ Kormány betakarításához. A gép­­álloptásoknak az a feladatuk te­hát, hogy meggyőzzék a termelő­szövetkezeteket a gépi munka erejéről, hogy a tszcs-k minél nagyobb mértékben alkalmazzák a gépet. Ezután áttértek az aratási és csépl­és­i munkák megtárgyalásá­ra. Schuszter Zoltán elvtárs, a gépállomások megyei főagronó­musa beszélt arról, hogy a nyári munkára sokkal jobban fel kell készülni, mint tavaly. Az erőgépek, cséplő, és mun­­kagépek kijavításánál na­­gyobb figyelmet kell fordítani a minőségre, mert ez az alap­­ja az aratás, cséplés és tarló­­hántás gyors befejezésének. Minden gépállomáson szemlebi­­zottságokat alakítanak a gépja­vítási munkák ellenőrzésére és a gépállomásokat­­értesítették, mi­kor ellenőrzik a munkájukat. A gépállomások tanácsülésen be­szélik meg a tszcs-elnökökkel a soron lévő feladatokat­ A gépállomások agronómusai felelősek azért, hogy a tsz.cs.k között a munkaerő figyelem­­bevételével osszák el gépei­ket, a termelőszövetkezetek pedig felelősek hogy megfe­­lelő embert adjanak az ara­­tógépekhez. Szó esett a tarlóhántás tavalyi tapasztalatairól is­ Tavaly több helyen elhanyagolták ennek a munkának korai megkezdését. Már kiszáradt a talaj, amikor fel­­szántották­ A szárazság miatt 6 centiméterrel mélyebben végez­ték a szántást s nagyon mélyre került a vetőmag. Sok helyen így nem kelt ki a másod vetés. Azért azokkal az erőgépekkel, amelyek­­kel nem hajtatnak meg cséplő­gépet, meg kell kezdeni az ara­tással egyidőben a keresztek ösz­­szerakása után a tarlóhántást és csak 6 centiméter mélyen kell végezni. Az erőgépek kijavítása az egész megyében szépen halad, kivéve a püspökladányi gépállo­mást. A cséplők javításával a balmazújvárosi, nánási és a zsá­­kai gépállomás van lemaradva. A debreceni és tetétleni gép­állomás már befejezte a gép­­javítást. Az értekezleten a hozzászólá­sok során vállalások születtek­ Többek között az egyeki gépállo­más igazgatója Kiss Ferenc elv­társ vállalta, hogy az aratógép­pel 150 hold helyett 170-et arat le a gépállomás, tarlóhántásból pedig 00 hold helyet 70-et végez el egy-egy erőgéppel- Az értekez­leten résztvevő igazgatók és ag­­ronómusok közül sokan követték Kiss elvtárs példáját. rád a munkától- Mindent végez­nek, csak éppen a csoportban a növényápolási munkát nem. A vezetőség azonban ezt elnézi, nem vonja felelősségre az igazo­latlanul távolmaradókat- Munka­fegyelem nincs, de nincs munka­szervezés sem. Az irodában ugyan nagyon szépen fel van osztva a terület egészen egyénekig, de valóságban egész másképp áll a helyzet, mindenki ott dolgozik, ahol éppen akar. Pedig ideje len­ne már, ha a Dózsában megszi­lárdítanák a munkaje­gyeimet, létrehoznák a munkaszervezete­ket, felosztanák a területet, mert jó munkát végezni másképpen nem tudnak, így pedig magu­kat károsítják meg . Il földesi Dózsa h nincos autaa tszcs­ben is hasonló helyzet uralkodik, mint a babai Dózsában- Munka­rend nincs s bizony nem egyszer megtörténik, hogy’ a tagok 7—8 órakor jelennek meg a munká­ban s így aztán nem is csoda, ha a növényápolási munka halad is, meg nem is. Munkaversenyről szó sincs, de nem is lehet, amikor az elnök és a vezetőség egyes tagjai a növényápolási munka, dandárjában napközben is be­mennek a kocsmába s az ivasban versenyeznek. A munkafegyelem mindenkire egyformán kötelező, még az elnökre is. Földesen van már két országos hírű termelő­szövetkezet. Igyekezzenek a Dó­zsa tsz tagjai is úgy dolgozni, hogy őket is legalább úgy emle­gessék, mint a megye egyik leg­jobb tszcs-jét. Ha jól végzik a nö­vényápolást, meglesz az eredmé­nye: jó lesz a zárszámadás. Nagyrétán Edlityi Ciail a Vörös Csillag érmi­előszö­vet­keze­tben sokáig az volt a véleménye egyes asszo­nyoknak, hogy a háztartás mel­lett nem lehet még a szövetkezet­ben is dolgozni. Ilyen vélemény még egyszer-egyszer most is el­hangzik, pedig vannak olyanok akik alaposan rácáfoltak erre. Fehér Józsefnének 10 élő gyer­meke van, mégis állandóan kint dolgozik a földeken. Ezévben már 100 munkaegységnél többet telje­sített- Szabó Józsefnének 7 gyer­meke van s akárcsak Fehérné, ő is állandóan résztvesz a munká­ban. Ezévben már 130 munkaegy­séget szerzett- Dolgozzon a ter­melőszövetkezetben a többi asz­­szony is, így jobban halad a nö­vényápolás, nagyobb lesz a ter­més s több jut majd minden eg­yes ember kamrájába.

Next