Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
2 AZ ÚJ ÉV TERVEI Schlenker Józsefné | A DOHÁNYGYÁR FŐMÉRNÖKE Ebben az esztendőben többet kell tennünk, mint eddig bár-mikor. Elmondhatom olyan terv végrehajtása előtt állunk, ami-lyen még nem volt gyárunk életében. Nekünk műszakiaknak az egyik döntő feladatunk az lesz, hogy nagyobb gondot fordítsunk a vezetés színvonalának emelésére, a munkafegyelem megszilárdítására. Ígérem, nem hátrálunk meg semmiféle nehézségektől és következetesen küzdünk azért, hogy egyre több és jobb minőségű cigarettát, dohányárut jut-tassunk a dolgozóknak. Nemcsak gyárunk fejlődését várom az új évtől, hanem kis-,lányom tanulmányi színvona-llának emelkedését is. Az idén nem voltunk nyaralni, azonban 1954-ben már ezt is ,,beütemez- t lük", hogyelmegyünk a Bala-on partjára, ahol vidáman tölt-hetjük majd el szabadidőnket . Bernáth Kálmán ACRONYMUS v Én azt szeretném, ha az új » esztendőben a hajdúböszörmé- | nyi határban az új agrotechni- | kai eljárásokat sokkal többen alkalmaznák, mint az elmúlt év- | bem. A terméshozam emelését « csakis a tudomány és a gyakor- 8 lat szoros kapcsolata segítségé- vel érhetjük el. Tanuljunk a * Szovjetunió gazdag tapasztala- | tából. Én tanítom a növényter- | mesztő tanfolyamon, hogy vezes- | síik be a napraforgó téli vetését | mert így legalább kell mázsával | több a termés holdanként. Erő v sebben fejlődik a növény a tava. |; szí időben. .. — Nekem igen nagy örömet ;; jelent az, hogy már alkalmaz- ; ják a jó példát. A I- Kongresz- : i 5703 földjén december 12-re földbe került a napraforgó. Szél Endre, Tóth István egyénileg jó gazdálkodó dolgozó parasztok is ; Decemberben vetették el a nap- ; 'aforgót. Uj élet indul a böször- , nényi határban az 1954-es év- i6®, mert a termelőszövetkeze-tok már rátérnek a rizsterme- t esre is- Sőt, a Rákóczi 30 hol- 1s ion halastavat is létesít. A mi 8etélytársunk a mezőgazdasági termelésben évek óta Hajdúna- 5 lás. Ebben a versenyben sze- 8 nély szerint is érdekelt vagyok , s megmondom: akkor lennék a legboldogabb, ha már az első 8 izstermésnél — a termésátlago-at tekintve — magunk mögött * fagynánk a nánási legnagyobb á tlagot, a 42 mázsát. " Révhegyi Béláné HÁZIASSZONY Révhegyi Béláné elvtársnőt, a mikor megkérdeztük, hogy mit vár az új esztendőtől, így vála- 8 volt. Azt várom, hogy a háztartási gépeket minél nagyobb számban gyártsák. Sokat olvastam a leggraktikusabb gépekről és bizony énár ez évben ezeknek a gépeknek | boldog tulajdonosa szeretnék | inni. 1954 nyarán várom haza a | amat, Jóskát Moszkvából, aki mint |sztöndíjas tanúi a Szovjetunióban. | lesz másodéves mérnök-hallgató. | Azt hiszem minden háziasszony- | /al várom azt, hogy az eddigiek, g .1 szebb, ízlésesebb ruhákat, cipő- 8 -t gyártsanak. Bővebb legyen a választék élelmiszerben és ruhák- 8 m egyaránt. Még várok valamit, 8 m a háziasszonykodásom mellett rndkívül foglalkoztat. Az MNDSz megerősödését és az asszonytársak nagyobb aktivitását várom, mivel most már az üzemekben is lesznek tapszervezetek. Szeretnék a „Kis- Lajcár”-hoz hasonló vagy még 8 db magyar filmeket látni. * ’ Nagy Kovács Gábor megkönnyebbülve lépett ki a Dózsa termelőszövetkezet irodájából. Ahogy kilépett nyomban észrevette a késői őszi nap minden szépségét. Úgy tűnt neki, hogy soha még ilyen szép őszi napot nem élt meg. Feledhetetlen és gyönyörű volt ez a nap. Teljesen más embernek érezte magát és bizonyos volt abban, hogy ettől a naptól kezdve életének egész folyása megváltozott és ismét teljesen a maga gazdája lesz, mint ezelőtt egy évvel... Ismét megkezdheti a szép és független gazdaéletet, amit annak idején oly hebehurgyán abbahagyott. Miért is hallgatott szomszédjaira?! Vesztére tette. Egy évig vergődött. Úristen! Egy teljes évig nem volt a maga gazdája! Ám elmúlt, mindörökre, soha többé senki őt rá nem veszi még egyszer, hogy lemondjon az önállóságról. Mindörökre, halálig a maga gazdája marad. Hosszú, oly hosszú is lehet egy év, különösen akkor, ha boszszankodással, kételkedéssel és egyre növekvő felháborodással telnek a napok. Különösen a kormányprogramm megjelenése utáni napok, hetek és hónapok nyúltak el oly unalmasan, mint valami végeérhetetlen sárfolyó, amiből nem lehet kievickélni. Már akkor elhatározta a kilépést és attól kezdve szakadatlanul várta a kilépés napját. Ezért multak a napok csigalassúsággal és ezért késtek az esték szinte kivárhatatlanul. Nem a munkától akart megfutamodni. A munkát mindig is szerette. Szép dolog is répaegyelme után végigtekinteni a cukorrépa tiszta sorai között, talán még ennél is szebb harmadolás után a szélben hajladozó kukoricaszárak egymásbahajló üdezöld levélrengetegét nagy-nyugalmasa® megszemlélni de mindennél jobb érzés a learatott búza nyílegyenes keresztsorai között járkálni a gazda diadalmas elégtételével. Nagy Kovács Gábor szerette a munkát A szövetkezetben is. Éppen ezért keltett benne mérhetetlen haragot s talán még ennél is többet, valóságos szenvedést az, hogy az egyik szép, hatalmas kukoricatáblát lassan és szinte elháríthatatlanul ellepte és megfojtotta a gyom ... Ettől a szenvedéstől , a tehetetlenség érzésétől szabadult meg ezen a szép őszi napon. Ahogy vidáman, telve az ősz minden ragyogó szépségével nekivágott az utcának, az eperfák lassan hullongó sárgás-pirosas lehullott lombja halkan surrogott lépései alatt. Melegen sütött a nap és mégis megborzongott, ahogy az elpusztult kétszázholdas kukorica vetésre gondolt Ám csakhamar ismét vidámabb lett, amikor a sarokra érve egy pillanatnyi habozás után gyors léptekkel megindult földje felé. Földje sztélén megállt. Szép nyolc holdnyi darabban, egy tagban terült el a falu közelében, holott földjei azelőtt az egész határban szét voltak szórva. Ismét megelégedéssel állapította meg, ki tudja hányadszor, hogy a traktorok a föld nagyobb részét felszántották. — Már csak vetnem kell belé — mormolta magában és egy pillanatra feltűnt szeme előtt a gyönyörű nemesi tett vetőmag, amit még a szövetkezettől kapott Terveket szövögetve indult neki a barázdáknak. — Ide tengerit vetek... — Emide napraforgó kerül... — Ez a darab pedig jó lesz cukorrépának ... Időnként lehajolt és barna kezét belemerítette a porhanyós földbe, majd felegyenesedve ábrándozva töltögette a morzsalékos földet egyik kezéből a másikba, míg el nem fogyott. Ballagtában meg-megállt, gyönyörködött a földben, szétrúgott egyegy hantot. Úgy elábrándozta az időt, hogy csak alkonyat után eszmélt fel, amikor a hűs szél megborzongatta. Ekkor vidáman fütyörészve bandukolt haza.A konyhából kellemes pörköltszag terjengett szét az udvaron és csábítóan hívogatta a konyha felé. Már-már a mosdótálhoz lépett, amikor az egyik tehén panaszos, elnyújtott bőgőjét meghallotta. Egy pillanat alatt szétoszlottak fejéből az örömös szavak, amikkel feleségét akarta megörvendeztetni és nagyot sóhajtva, fáradtan a gyaloglásitól kiballagott az istállóba az állatokkal ismerkedni és azokat ellátni. Mire visszatért a pörkölt kihűlt már, a gyermekek is lefeküdtek, de mindennek ellenére is boldog volt és feleségével együtt örültek az új életnek. De már azon az első éjjelen rászakadtak a gondok. Három órakor felkelt, hogy az állatokat ellássa és reggel is korán, még alig hajnalodott ismét a jószágokkal bajmolódott. De mégis szép volt ez a reggel, boldogan integetett vissza feleségének, ahogy a szekér után becsukta a kaput- Egy év óta nem integetett így vissza feleségének. Egyszóval Nagy Kovács Gábor életében a kilépés utáni napok gyönyörűségesek és boldogok voltak. De a munka, csak nem haladt úgy, ahogy szerette volna. Az ekét oly hihetetlenül nehéz volt, esténkint a szekérbe tenni — egyedül... Ilyenkor a szövetkezeti földek felé nézett, ahonnan vidám kurjantásokat vitt hozzá a szél. Oda hallott a traktorok püfögése is. Oly igen egyedül érezte magát. — Egyedül vagyok — állapította meg. — Még egy hónap sem telt el, alig két-három hét és máris eltekintett a szövetkezeti irodájába egy kis beszélgetésre. Ámde alighogy belemelegedett a szóba, máris ott kellett hagynia a pipafüstöt és a cimborákat, a jószágokat soha nem hagyhatta magukra, így értesült azonnal, az új elnök- és vezetőségválasztásról. Épp olyanok kerültek bele a vezetőségbe, akiket ő maga is akart Meghökkenve állapította meg, hogy közéjük került volna, ha ki nem lép. Várta, hogy szólnak majd hozzá, kérdőrevonást is várt, de senki még csak egy szóval sem említette, hogy valaha ő is szövetkezeti tag volt. Az esti meg a vasárnapi beszélgetéseken egyre szebb terveket szövögettek előtte. Gyümölcsöstelepítés, rizstelepépítés ... halastó... tíz... húsz... ötven hold... Hallgatta. — A tervek — álmok — vigasztalta magát, de közben eszébe jutott egy mondat: a jólét tervei... és törte fejét azon, hogy ki is mondta ki ezt a szép szót... Közben végezte a munkát, de néha, amikor senki sem látta, elballagott a tez-földekre és kitágyemmel nézte a végelátható búzavetést szinte végtelenfestő soraivalígy siel a december s a gondok e szaporodtak. Minden éjjel, fúrt, ha fagyott tel kellett ke a jószágokat ellátni, Vampraibean vott, már szabk. Állandóan a jószágok jók az eszében. Lassacskán itt, hogy nem ura, hanem szája földjének, jószágainak.zután már nemcsak azt sóhajta, hogy egyedin van, hanem még feleségének i*s kimondotta szolga lettem.. De aztár eljött karácsony. Amikor az ébresztőóra háromkor felvette eszébe jutott, hogy egy évvel előtt bizony csak nyolckor ha ki a dunyha alól és egész apját gondtalanul töltötte el. Vuttal pedig az istállóba kellt mennie, várták a jószágok, áromkodva hordta ki a trágya... És este már jókorán otthagyta komáját, holott még mradni szeretett volna, de... látták a jószágok... Háborogvi ment hazafelé feleségével, ez hiába faggatta, hogy mi Untja. Szótlanul feküdtek le, mint akik haragban vannak. Karácsony másodnapján hajnalban felkelt ée a jószágok ellátása után kiment a határt, egyenest a szövetkezeti földeik felé. Megnézte a hatalmas búzatáblát s miközben hazafelé bandukolt elképzelte, hogy milyen szép lesz majd a búza, ha az érett kalászokat lengeti a szél... A jó gazda gondosságával megetette és megitatta a jószágokat, utána szépem felöltözött és igy ment el a termelőszövetkezet irodájába. Beköszönt, az elnök elé lépett: — Elnök elvtárs, fogadjanak be ismét tagnak. Belépek. Bizonytalanul mondotta ki a szavakat, mintha félt volna, hogy nagyon durvának tűnhetik fel, amikor a legszebb dologról volt szó Az elnök felállt és fee®et nyújtott neki. Hazaérve kitárta az ajtót és úgy szólt oda feleségének: — Beléptem! — felesége egy pillanatig értetlenül nézett rá aztán mosoly terjedt el arcán. A szoba is mintha kivilágosodott volna... Gremdpierre Lajos: Visszatérés (Elbeszélés) NEPLAP Teljesítették a tervüket a 61-es Építőipari Tröszt vállalatai Az évi terv teljesítéséért folyó harcban eredményes és sikeres munkát végeztek a 61-es Építőipari Tröszt vállalatai. Az egyes részlegek közül a 61/6. Anyagellátó Vállalat december 11-én, a 61/5. Szakipari Vállalat december 30. án, a 61/1. Építőipari Vállalat december 29-én és az Épületszerelő Vállalat szintén december 29.én teljesítette évi tervét. A Tröszt felügyelete alá tartozó vidéki vállalatok közül eddig a 61/4. Építőipari Vállalat, valamint a 61 /7. Segédipari Vállalat tett eleget kötelezettségének. Mammutfenyők a debreceni parkokban A debreceni tanács,benépesítette” a város zöldterületeit. 500 000 négyzetméter területen ,- beleértve a nagyerdei parkot is — 10.000 fát és cserjét ültettek ki. Igen értékes és helyes intézkedés volt, hogy a Petőfiparkba mammutfenyőket és tiszafákat ültettek. Debrecenben először kerültek most elültetésre mammutfenyők. Száz méteren felüli magasságot érnek el ezek a fák és több ezer évig is elélnek. Ezeket az igen ritka és értékes fenyőfákat a szombathelyi kertészeti telepről hozatták. A fákat 1—8 mázsás földgolyókkal rakták el a parkokban, nehogy gyökereik komolyabb sérülést szenvedjenek- A hajdúnánási Isz-smey tanácskozása Hajdúnánáson szerdán értekezletet tartottak a termelőszövetkezetek elnökei. Azt a határozatot hozták, hogy az 1954-es esztendőben növelik az öntözéses területüket. A nánási határban az eddigi 840 holdas öntözéses terület helyett 1200 holdon gazdálkodnak. A rizstermelés fokozásán kívül takarmányféléket és a tengerit is öntözni fogják. A tagság megelégedett a határozattal, mert az elnököket ilyen megbízással küldték az értekezletre. A nánásiak kívánsága az, hogy több hernyótalpas traktort küldjenek az új öntözéses területek megművelésére. JaTtJAB 1 PiftNTWK fi hajdúdorogi Rákosi tsz 50 ríoltiss rizsfedet épít ás 19 iujidas szdst telepít A hajdúdorogi Rákosi tsz vezetősége alaposan tanulmányozta a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatot. A vezetőség a tagság hozzájárulásával azzal kívánja a mezőgazdaság fejlesztését szolgálni, hogy öntözéses gazdálkodáshoz kezd az 1954-es esztendőben és 50 holdas rizstelepet építenek. A mezőgazdaság fejlesztését szolgálják azzal is, hogy területükön erdősítést hajtanak végre, tíz holdon telepítenek facsemetéket. A Rákosi termelőszövetkezet tagsága tisztában van azzal, hogy a párt és kormány határozatának sikerét jó munkával kell biztosítani. Ki mondották, hogy minden igyekezetükkel támogatják a minisztertanács határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A szövetkezet dolgozói nagy segítséget kaptak a beadási kötelezettség csökkentésével, de nagy segítséget kapnak a rizstelep építésénél, az erdősítésnél. A tagság jövedelme emelkedik úgy a rizstelep, mint az erdősítés létesítésével. Gazdagodik a csoport, ezzel együtt fokozódik a szorgalmas tagság jövedelme. Ismét az OFOTÉRT Nem azzal szándékkal írom a levelemet, hogy az OFOTÉRT 17- számú boltját ostorozók között én is közte legyek, de olyan dolog történt velem, amit papírra kell vetnem. Feleségemnek az orvos szemüveget rendelt. Az OFOTÉRT 17. számú üzletében rendeltük meg a szemüveget. November 17-én azt az értesítést kaptuk, hogy a keretért és a postaköltségért küldjünk ke 19.30 forintot, mert utánvéttel nem áll módjukban aszemüveget elküldeni. A pénzt november 23-án feladtam. Most leküldték a szemüveget — után- Téttel Elégedjen meg az OFOTÉRT egyszeri fizetéssel, mert nekem is csak egyszer fizetnek a munkámért és különben sem áll módomban egy dologért kétszer fizetni. Gombos Balázs Komádi, Molotov tér 38.