Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

1954 FEBETJE 2. KEDD . Megkezdte működését a derecskei termelési bizottság Eddig 85 köd vöröshagyma termelésre szerződtek le a derecskei parasztok A derecskei termelési bizottság első falugyűlésén sok mindenről beszéltek a falu parasztjai. Elmondták, hogy számítanak a termelési bizottság segítségére. Aztán egymást meg sem várva mondották el problémáikat, valamennyien egyszerre beszéltek. Mindenki el akarta mondani véleményét. — Nincs elég vetőmag, valahonnan hozatni kellene ... — Gyümölcsöst is szeretnénk telepíteni, de valami oknál fogva a fiatal gyümölcsfák kipusztulnak ... — Föld is kellene a telepítéshez. — A legelőket is javítani kellene, hogy dúsabb legyen a fű. — Ivóvíz is kellene, mert a ..felsővégen“ 240 családnak nincs ivóvize. Három éve ígérgeti a kábai mélyfúró vállalat, hogy kutat fúr azon a részen, mikor lesz hát már víz ? ... Megoldásra váró feladatok ezek, de mindet meg kell oldani és mind egytől egyig fontos. A felvetődött problémák egyrészére már talált is megoldást a termelési bizottság. Az hírlik, hogy Nagyecseden van burgonya és lucernavetőmag. Levelet írtak az ottani termelési bizottsághoz, írják meg, tudnak-e az említett vetőmagvakból juttatni a derecskeieknek. A legelőket is megtisztítják társadalmi munkával, s úgy tervezik, hogy ahol a Pekál „folyó“ beleömlik a Kállóba, ott a kerek rétet az idén már öntözik. Jó kaszáló lesz belőle. A napokban ellátogatnak majd a gépállomáshoz is, megnézik, hogyan javítják ki a gépeket. Ha az idő enged, megkezdik a gyümölcsfák tisztogatását is. A múlt héten kapott a község 45 mázsa rézgálicát, lesz mivel permetezni. Derecske régi, híres, jó hagymatermő vidék. Az utóbbi években ugyan kevés hagymát termeltek, de most ismét nagy az érdeklődés, mióta a MEZŐKER többet fizet érte. Már sokan be is szerezték egymástól a dughagymát. Egyénileg dolgozó parasztok eddig 65 holdra, a Rákóczi termelőszövetkezet 5 holdra és a Kossuth 15 holdra szerződött le, így érte el Kovács Sándor a 14 mázsás búzatermést Szó volt arról is a falugyűlésen, kinek mennyi műtrágya kell a tavaszi fejtrágyázáshoz. Ezen aztán parázs vita alakult ki. A falunak nagy része azon a — helyes — véleményen volt, hogy a fejtrágya nagyon jó a gyengén telelt őszieknek, egyesek az ellenkező véleményen voltak. Kovács Sándor 10 holdas ezüstkalászos gazda, a termelési bizottság elnöke saját példájával bebizonyítja a műtrágya hasznát. Tavaly Derecskén többen nem használták fel a műtrágyát. Kovács Sándor tudta, hogy jó a műtrágya, sokat tanul a brossurákból. Mikor tehát osztották a szerződéses növényekhez a műtrágyát, elment a földművesszövetkezet udvarára és akiknek a műtrágya nem kellett, azokét öszszeszedte. Olyan szekérrel gyűlt össze belőle, hogy míg hazavitte, háromszor akadtak el vele a lovak. Ebből aztán gazdálkodott Kovács Sándor. Fejtrágyával segítette a növények növekedését s holdanként 14 mázsás termést ért el búzából, akik nem használtak műtrágyát, azok holdanként 2—3 mázsával kevesebbet csépeltek. Kovács Sándor 400 négyszögölön 13 mázsa hagymát termelt, pedig csak egyszer kapálta meg. Probléma még az, hogy nincs a derecskei termelési bizottságnak megfelelő helyisége. A kultúrházat mégsem használhatják minden nap, márpedig hogy a dolgozó parasztok a termelési bizottságot teljesen magukénak érezzék, szükség van olvasókörre, ahova naponta elmehetnek, szakkönyveket, folyóiratokat, újságokat olvashatnak, és zavartalanul beszélgethetnek. A község vezetői segítsék a termelési bizottságot, hogy helyiséget, olvasókört kaphasson, munkája így eredményesebb lesz. Cs.-né. Jobb, ízletesebb ételeket a dolgozóknak Ankét az üzem élelmezés időszerű problémáiról Az üzemélelmezés terén egyre nagyobbak a feladatok. Amikor a vállalatok saját kezelésében megalakultak az első üzemi konyhák, az volt a cél, hogy a dolgozók mindennap meleg ételt kapjanak, ne éljenek hétszámra száraz koszton. Az eltelt idő alatt — különösen az utóbbi hat hónapban —ez a feladat jelentősen megváltozott: a dolgozók mind jobb minőségű, egyre ízletesebb és változatosabb ételeket várnak a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalattól és a vállalatok saját kezelésben lévő üzemi konyháitól. Sőt rövidesen el kell érnünk, hogy az üzemi dolgozók négy-ötféle étel közül választhassák ki a számukra legmegfelelőbbet. A dolgozók jobb ellátása érdekében már egy sor intézkedés történt. Létrehozták a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalatot, amely sokkal változatosabb, jobb minőségű ételeket biztosíthat a dolgozók számára, mint a vállalatok saját kezelésében lévő üzemi konyhák tudtak adni. Azonban az üzemélelmezés javulása nem tartott lépést az általános fejlődéssel. Az utóbbi hónapokban is igen sok panasz hangzott el az ételek minősége, az étrend egyhangúsága miatt. A hibák feltárása, kiküszöbölésük módjának meghatározása és az üzemélelmezés előtt álló feladatok megbeszélése érdekében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Néplap szerkesztősége ankétot hívott össze. Az ankéten részt vettek a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat vezetői, a központi telephely és néhány üzemi konyha szakácsai, a nyersanyagot szállító vállalatok (MEZŐKER, Vágóhíd, stb.) megbízottai és néhány debreceni üzem dolgozóinak küldöttei, az asztalokra, így mindenki anynyit szedhet belőle, amennyit kíván és nem vesz kárba a maradék. Ragályi Imréné a Táncsics Cipőgyár dolgozóinak sérelmeit mondta el: már háromszor hagyták ott az Üzemélelmezési Vállalatot, mert nem kaptak jó minőségű ebédet, sőt néha olyan keveset küldtek ki a központi telepről, hogy egy-két dolgozónak nem jutott. Majoros Ilona a Villamos Vasút étkezdéjének panaszkönyvéből idézett. A dolgozók kifogásolták, hogy fővetlen, rágós a hús, fagyott, büdös a burgonya, nem adnak kést , kanállal kell széttrancsírozni a húst. Megállapította azonban ő is, mint az ankét számos más résztvevője, hogy a felsorolt hibák az utóbbi időben már egyre kevesebbszer fordulnak elő, januárban komoly mértékben javult az ételek minősége. Jogos panaszok Az ankéten résztvevő dolgozók egy sor olyan hibára hívták fel az Üzemélelmezési Vállalat vezetőinek figyelmét, amelyek azonnali kijavításra várnak. Király Gézáné elvtársnő, a Postaigazgatóság dolgozója kifogásolta, hogy sok esetben nagyon rossz minőségű — előfordult az is, hogy ehetetlen — ételt kapnak. E hiba okát abban látja, hogy az Üzemélelmezési Vállalat áruátvevői rossz minőségű, sőt romlott árut (savanyú vagy penészes túrót, zsizsikes lencsét) is átvesznek. Javasolta, hogy a minőség javítása érdekében csak kifogástalan, jó árut vegyenek át az árubeszerzők, másrészt vizsgálják felül és változtassák meg azoknak az ételeknek a hatóságilag megállapított nyersanyagnormáját, amelyek ellen rendszeresen panaszok érkeznek. Rázsó Antal, a Villamos Vasút dolgozója a saját tapasztalatairól és munkatársi észrevételeiről beszélt: — Az ételek mennyisége kielégítő. Azonban a minőséggel baj van: egy-két szem szilvánál több nincs a szilvalevesben, a székelykáposztából rendszerint hiányzik a hús, a lebencs leves zsírtalan és kevés benne a burgonya. Nem azt kívánjuk mi, hogy minden nap rántott hús, vagy sült disznóhús legyen. A mi kívánságunk az, hogy minden ételt, a legegyszerűbbet is a legizletesebben főzzenek meg. Javasolta, hogy a levest tálakban tegyél. NÉPLAP Mezőgazdasági dolgozóink jó munkával ünnepüik a III. kongresszust Biharnagybajom és Barátid község pároversenye Csikorgó hidegben szánkáztak át a bárándiak, hogy párosversenyszerződést kössenek a biharnagy bajomiakkal. A bajomi tanácsházán már összegyűlve várták a bárándiakat a dolgozó parasztok. Az alábbi versenyszerződés született meg köztük: 1. A két község dolgozói április 1-re kukorica kivételével a tavaszi vetést befejezik. 2. Őszi vetést március 1-ig 100 százalékig fejtrágyázzák a termelőszövetkezetekben, egyéniek pedig az őszi vetés 40 százalékán alkalmaznak fejtrágyázást. 3. Mindkét községben február 10-ig 6 helyen tartanak trágyakezelési bemutatót. 4. A két község termelőszövetkezetei a tavaszi magvak 50 százalékát, egyéni parasztjai 10 százalékát keresztsorosan, illetve négyzetesen vetik el 5. Kapásoknál háromszori kapálást végeznek. S. Biztosítják a szakaszos legeltetést s emellett bevezetik a legelők fektetéses trágyázását is a legelők javítására. A fenti versenypontok mellett vállalták az acatolás, gyomirtás jó megszervezését, a felfagyás elleni hengerezést, az egy évesnél öregebb lucerna pótbeporzását tsz-eknél 100 százalékban, egyéni parasztoknál pedig 25 százalékban. A versenyben győztes község az értékelés után egy néprádiót kap a vesztes községtől. Segítjük a termelőszövetkezeteket A biharnagybajomi „MASZOLAJ“ dolgozói a kongresszus tiszteletére a következőket vállalják: A garázs dolgozói vállalják, hogy a December 21 tsz-nek a most telepítendő szőlője alá a földet megszántják. A berettyószentmártoni Béke tsz-nek kijavítanak egy benzinmotort. A gépműhely dolgozói a sárrétudvari gépállomást patronálják, a kovácsműhely dolgozói pedig lófogatú ekevasak, lópatkók és boronák készítését végzik el selejtből. Szegedi Sándor párttitkár egyéni vállalásában ígéretet tett, hogy a December 21 tsz-nek r melegágyi eljárással meggyökerezteti a szőlővesszőket 20 nap alatt. Ezzel az eljárással egy évvel előrehozza a szőlő termésidejét. MASZOLAJ dolgozói. A debreceni méntelep) megkezdte a törzskönyvezéshez az állatok kiválogatását A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat kimondja: meg kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, amely a lótenyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. A debreceni méntelep dologzói napjainkban legfőbb feladatuknak a lóállomány minőségi megjavítását tekintik. Az elkövetkező termékenyítési időszakra már beosztották a kiváló fedeztetési méneket a fedeztetési állomásokra. A méntelep ebben a hónapban egyébként 11 új fedeztetési állomást létesített. A méntelep dolgozói megkezdték már a törzskönyvezés előmunkálatait is. A községekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban kiválogatják a kancákat, és felvilágosítják a dolgozó parasztokat az új törzskönyvezési szabványokról. Javasatok , feladatok A felszólalók azt kérték az Üzemélelmezési Vállalat vezetőitől, hogy ez a javulás tartós legyen és ne következzék be ismét visszaesés, mint december hónapban. A Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalattól Kurucz Mihály igazgató elvtárs és Németh János elvtárs, az X. sz. konyha telepvezetője szólaltak fel. Az üzemélelmezési vállalat szakácsai, szakácsnői igyekeznek jól főzni — mondotta Kurucz elvtárs. — Hogy ez ne csak igyekezet legyen, hanem mindig eredményre is vezessen, komoly szaktudásra van szükségük. Megindult a szakmai továbbképzés a vállalatnál: hetenként 4 órát foglalkozik a szakácsinstruktor a szakácsnőkkel. Német elvtárs főleg a nyersanyagot szállító vállalatok munkájának hiányosságaira hívta fel a figyelmet: — Sok a panasz a fövetlen burgonya miatt. Nos, ebben a MEZŐKER a hibás. Ugyanis különböző fajtájú burgonyát összekevernek — így aztán míg az egyik szélső, a másik kemény marad. Ha kifogásoljuk az áru minőségét, az a válasz: „Ha kell iigyek, ha nem — ittmarad“. Több segíteni akarást várunk a MEZŐKER-től. A FŰSZERT árubeszerzői sem sok gondot fordítanak a minőségre, a múltkor zsizsikes lencsét adtak. if Az ankét betöltötte feladatát: egy sor olyan hibára hívta fel az Üzemélelmezési Vállalat illetékeseinek figyelmét, amelyet sürgősen ki kell javítani. Az Üzemélelmezési Vállalat és a vállalatok saját kezelésében lévő üzemi konyhák vezetőinek most az a feladatuk, hogy minél rövidebb idő alatt megjavítsák az üzemélelmezést. Egyrészt javítsák meg az ételek minőségét, változatosabbá tegyék az étrendet, emeljék az ételek minőségét. Ehhez az szükséges, hogy lényegesen több gondot fordítsanak a szakácsok szakmai képzettségének emelésére. A nyersanyagot szállító vállalatok pedig azzal segítsenek, hogy csak kifogástalan minőségű árut szállítsanak az üzemélelmezésnek. Másrészt sokkal több gondot fordítsanak az üzemeinkben az ebédlők, a konyhák tisztaságára legyen virág az asztalokon, fűtsenek be rendszeresen , kulturáltabb körülményeket teremtsenek, így kívánják ezt a dolgozók. ly A fétisek ma Vau Ma van harmincadik évfordulója annak, hogy a brit birodalom kormánya hivatalosan és forma szerint elismerte a Szovjetuniót. Érdemes hangsúlyozni, hogy hivatalosan és forma szerint. Úgy „balkézről“ már régebben is elismerte azt a tényt, hogy a Szovjetunió létezik... Elismerte akkor, amikor intervenciót szervezett a fiatal szovjetállam ellen, elismerte létezését akkor, amikor Murmanszkban partraszállott csapatait csúfos kudarccal kellett hazahívnia... És elismerte létezését azzal, hogy diplomáciai missziójának vezetője, Lockhardt úr a kormány tudtával és beleegyezésével felforgató és kémszervezetet létesített Moszkvában. A brit kormány tehát sokféleképpen ismerte el a Szovjetunió létét, hiszen nemlétező valami ellen aligha lehet olyan ravasz és szívós módon harcolni, mint ezt Nagy-Britannia kormányai évek során tették. A sokféle elismerés azonban nem diplomáciai: Anglia szívósan ragaszkodott ahhoz, hogy ne mint egyenrangú, mint diplomáciáig „jogszerűnek“ elismert tárgyaló féllel, hanem mint a nemzetközi érintkezésben hátrányosabb helyzetű állammal álljon szemben a szovjet néppel és annak törvényes kormányával. A tények azonban makacs dolgok. A tények nem az angol kormány szándékait és vágyait igazolták, sőt, félreérthetetlenül megcáfolták, megsemmisítették azokat. A Szovjetunió nem omlott össze, hanem megszilárdult, gazdasági és védelmi szempontokból egyaránt példátlan tempóban izmosodott. A tények arra kényszerítették az imperialistákat, hogy megmásítsák struccpolitikájukat. 1924 februárjában „őfelsége kormánya“ formálisan is elismerte a Szovjetuniót és diplomáciai kapcsolatba lépett vele. Ma, a berlini tárgyalások várakozás teljes napjaiban különösen nagy jelentőségű visszaemlékezni ezekre a dolgokra. Berlinben a tárgyalások egyik kényes pontja a népi Kína elismerése az Egyesült Államok által. A mai évforduló arra figyelmeztet, hogy a tények ereje, a felszabadult népek ereje mérhetetlen és igazságuk legyőzhetetlen. G. P.