Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

JANUÁR 1. SZOMBAT H­Í­r­L­A­P EGY ÉV HARCBAN A BÉKÉÉRT A világ minden békeszerető né­pe sokat várt egy évvel ezelőtt az 1954. évtől. Malenkov elvtárs ja­­nuár elsejei nyilatkozatában a kö­vetkezőket mondotta: „Minden nép tartós békére vágyik és meg­vannak a kedvező lehetőségek a nemzetközi feszültség további enyhülésére 1954-ben.” Az elmúlt év története valóban be is bizo­­■yította, hogy a lehetőségek meg­voltak és a világ békeszerető né­pei éltek is ezekkel a lehetősé­gekkel. . A berlini értekezlet január 25-én 15 óra 20 perckor Berlinben Bidault francia külügy­miniszter elnökletével megkezdő­dött a négyhatalmi értekezlet. Oly hosszú idő után ez alkalommal ül­tek le a tárgyalóasztalhoz a négy hatalom külügyminiszterei azzal a céllal, hogy a felmerült vitás kér­déseket megtárgyalják. Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség veze­tője a nemzetközi feszültség eny­hítésének széleskörű megvitatását javasolta a tanácskozáson. Ez meg is történt. A Szovjetunió nagyje­lentőségű javaslatokat terjesztett elő az európai kollektív biztonság megteremtésére, továbbá a Né­metországgal kötendő békeszerző­désre vonatkozólag. A négy külügyminiszter beható eszmecserét folytatott a német kérdésről, az európai biztonság kérdéséről valamint az osztrák kérdésről, de ezekben nem jutot­tak megegyezésre. Viszont egyet­értettek abban, hogy az egységes és független Korea békés úton történő megteremtése fontos té­nyező a nemzetközi feszültség csökkentésében és más ázsiai te­rületek békéjének szempontjából. Ezért megállapodtak abban, hogy 1954. április 26-ra Genfbe egy újabb értekezletet hívnak össze, amelyen részt vesznek a négy ha­talom küldöttségei mellett a Kí­nai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a koreai hadműveletekben részt vett államok küldöttségei. Megegyeztek abban is, hogy ugyancsak Genfben tárgyalják meg Indokína békéje helyreállí­tásának kérdését. A berlini értekezlet kétségtele­nül a világ békemozgalmának nagy győzelme volt, mert maga az a tény, hogy a négy hatalom külügyminiszterei megtárgyalták a vitás nemzetközi kérdéseket, nagy mértékben hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhülésé­hez. A berlini értekezlet eredmé­nyeképpen ezek a tárgyalások ké­sőbb a genfi értekezleten folyta­tódtak is. 1954-ben ez volt a bé­ketábor első nagy győzelme. A berlini értekezlet február 18-án fejeződött be. A genfi győzelem Április 26-án megkezdődött a gepii értekezlet, amely megtár­gyalta a koreai kérdést és az indokínai háború kérdését. Kö­zel­ három hónapi tárgyalás után július 21-én fejezte be munkáját a külügyminiszterek genfi érte­­kezlete. Majdnem háromhavi munka eredményeként olyan egyezményeket írtak alá, amelyek véget vetettek a hadműveletek­nek Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában a három indokí­nai állam függetlenségének és szuverenitásának, egységének és területi integritásának tiszteletben tartása alapján. Ezzel megszűnt a háború Indokínában. Győztek a béke erői a háborús uszítok fe­lett. Az amerikai háborús uszítok, él­ükön az amerikai külügyminisz­terrel, Dullessal mindent elkövet­tek, hogy gátolják és akadályoz­zák a genfi értekezlet sikerét. Az a tény azonban, hogy a gen­fi értekezlet az érdekelt országok közti megállapodással fejeződött be, új bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi tárgyalások a felek jóakarata esetén gyümölcsözőek és bizonyítják azt, hogy ilyen mó­don rendezni lehet a még rende­zetlen és vitás nemzetközi kérdé- ★ ★ VISSZAPILLANTÁS ★ seket. Megmutatták a genfi érte­kezlet munkájának eredményei azt is, hogy milyen fontos szere­pe van a vitás nemzetközi prob­lémák megoldásában a nagy kí­nai népnek, a Kínai Népköztársa­ságnak. Bátran le lehet szűrni a genfi értekezlet eredményeiből azt a következtetést is, hogy nin­csenek olyan vitás nemzetközi kérdések, amelyeket békés tár­gyalások útján meg ne lehetne oldani. A genfi értekezlet sikere a bé­ketábor egyik legnagyobb győzel­me a múlt évben. Az Európa Védelmi Közösség bukása Augusztus 28-án több mint két évi húzás, halasztás és tárgyalás után a francia nemzetgyűlés elé került az Európai Védelmi Kö­zösség ratifikálása. Két napi vita után augusztus 30-án a nemzet­­gyűlés 319 szavazattal 264 ellené­ben elfogadta Aumeran tábornok előzetes elhalasztási indítványát. Ezzel az Európai Védelmi Közös­ség megbukott, mert a nemzet­­gyűlés az indítvány elfogadásával elutasította az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződés meg­vitatását. Az Európai Védelmi Közösség­ről szóló szerződés nyíltan és lep­lezetlenül kiszolgáltatta volna Franciaországot a német milita­risták és amerikai szekértolóik beavatkozásának, mégpedig nem csupán az ország hadügyeibe, ha­nem belügyeibe is. Teljesen érthe­tő, hogy a német militarizmus fel­fegyverzésének hívei a számukra kedvezőtlen döntés után igyekez­tek valami leplezettebb formát keresni. Ezt a szeptember 28-án kezdődött londoni, kilenchatalmi értekezleten találták meg. A párizsi egyezmények ratifikálása október 20-án aztán megkezdő­dött a négy külügyminiszter, Dul­les, Eden, Mendes-France és Adenauer tanácskozása Párizsban. A tanácskozásról csupán annyit közöltek, hogy megtartották. Ké­sőbb, október 22-én jelent meg a közlemény, hogy a négy külügy­miniszter megegyezett és jóvá­hagyta a Német Szövetségi Köz­társaság megszállási rendszerének megszüntetésével kapcsolatos ok­mányokat. Nagy amerikai-angol nyomás nehezedett a francia kül­ügyminiszterre és ez a továbbiak­ban még fokozódott és kiterjedt. December 30-án a francia nem- 2­zetgyűlés 27 szótöbbséggel jóvá- 2 hagyta az egyezményeket, ame­­­­­yek lehetővé teszik Nyugat-Né- 2­metország felvételét a támadó, ag- p­resszív Atlanti Szövetségbe és ez- ♦ zel törvényessé teszik a német­­ militarizmus felfegyverzését. ♦ Ázsia a békéért­­ Április 28-án a távoli Ceylon-­­ ban, Colombóban öt ázsiai ország, ♦ — India, Pakisztán, Ceylon, Bur- ♦ ma és Indonézia — miniszterei- t nőkéi ültek össze a távolkeleti ♦ kérdések megvitatására. A mi­ ♦ niszterelnökök javasolták a genfi­­ értekezletnek, hogy az indokínai 5 konfliktusban a legnagyobb mér- I tékben igyekezzenek rendezést el­ 2 érni és helyreállítani a békét. A 2 miniszterelnökök az ENSZ-hez­ fordultak, hogy a tömegpusztító 2 fegyverek eltiltásáig is függesszék­­ fel az atom- és hidrogénbomba ♦ kísérleteket. Végül többek között­­ azt is megállapították, hogy a 2 gyarmati rendszer sérti az emberi ♦ jogokat és veszélyezteti a világ- i békét. Viszont az értekezletről ki-­­ adott záróközlemény megemlíti,­­ hogy a „kommunizmus veszélyé-­­ nek kérdésében” nem hoztak ha-­­ tározatot. Az imperialisták pedig­­ ezt szerették volna, így aztán a 2 colombói értekezlet azzal a ki nem­­ mondott megállapítással zárult,­­ hogy az ázsiai népeket fenyegető « legnagyobb veszély az imperializ-­­mus. « A colombói értekezlet jelentős­ lépés volt az ázsiai népek egysé- ♦ ges állásfoglalásának kialakulása­­ felé. »­ Az év folyamán szinte szemmel­­ láthatólag alakult ki az ázsiai or­ *­szágok egymás felé való közele- » dése eredményeképpen az együtt-­­­működés is. Ennek egyik bizonyí-­­­téka, hogy éppen a legjelentősebb­­ országok nem vettek részt a ma- i nillai értekezleten, ahol az USA­­ egy keletázsiai támadó­tömböt­­ igyekezett sikertelenül összeková­­­ csolni.­­ Míg a francia nemzetgyűlésben­­ a ratifikációs vita folyt ugyanak- 2 kor. Indonéziában a „colombói ha- 2 talmak” megegyeztek abban, hogy­­ áprilisban az ázsiai és afrikai or- 2 szágok értekezletét hívják össze,­­ hogy az öt alapelv alapján kiszé- 2 lesítsék ez országok baráti együtt- « működését.­­ Teljes mértékben elfogdhatjuk * Di Vittorionak, a Szakszervezeti * Világszövetség elnökének megálla-­­­pítását, hogy „az 1955-ös év újabb 2 győzelmek esztendeje lesz a mun-­­­kásosztály jogaiért és a békéért­­ vívott harcban.” Nemcsak Euró-­­­pában, hanem Ázsiában és Afri- 3 kában is erősödik, terjed a béke-­i mozgalom. Grandpierre Lajos,­­ 1954- ben több mint nyolcmilik 1955- ben közel tizenhárommilió a debreceni lakóházak tatarozására Ha esős időben csurog az eresz alatti csatorna­, vagy a falban csőrepedés történik, ha még nincs üveg a pinceabla­­­kon, vagy a­ szoba a­lapkerete nem zár jól, mindjárt a KIK- re gondolunk, amely már DIK- re (Debreceni Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat) változ­tatta nevét. A panaszbejelen­­tők tríkszor emlegették ez In­gatlankezelő Vállalatot, amely bizony sokszor hosszadalmasan, késve javította ki a bejelen­tett hibáikat. Javult a helyzet Az Ingatlankezelő Vállalat . Debrecenben több miint másfél­­­­ezer lakóház kezelési munkála­­­tait végzi. Az államosított lakó­­­­házak legtöbbjében sok kisebb­­, nagyobb javítanivaló akad. Ti­­­­zen­hat házkezelőség működik , Debrecenben s ezekhez futnak­­ be a hibabejelentések, panaszok.­­ A DIK igazgatója, Simon István I elvtárs ad arra választ, hogyan­­ sikerült a hibabejelentések szá­­­­mát egyre csökkenteni. — Még az év elején havonta­­ mintegy háromezer hibabejelen­­­­tés érkezett a házkezelőségeik ültjén. Emiatt fordult elő, hogy idejekorán és gyorsan nem tud­tuk elvégeztetni a munkálato­kat. A tömérdek munka és a ke­­­­vés szakmunkás feltétlenül a pa­­­­naszok hosszadalmas elintézésé­­­­re vezetett. Jelentősen javult a­­ helyzet egy év alatt. Decem­­er­­­­ben és az azt megelőző esős őszi­­ hónapokban alig 300—350 h­iba- s bejelentés érkezett havi átlagot­­ véve. . . Ezt a jelentős előrehaladást­­ kormányzatunk áldozatkészsége­­ tette lehetővé, mert 1954-ben 8­1 millió 200 ezer forint összeggel­­ tatarozhattak, javíthattuk Debre­­­cen lakóházait. Az év elején 5­1 millió 200 ezer forint állt ilyen­­ célra rendelkezésünkre, de a ké­­­­sőbbiek folytán még 3 millió fo­­­­rintot kaptunk. Több mint öt­­­­száz lakóháznál végeztünk jelen­­­­tős felújítási munkást. Kilenc­­ épületnél a pincéitől a kémé­­­nyig minden hibát kijavítottunk , és tataroztuk a házat. 115 épü­­­­letnél 10 ezer forinton felüli ja-­I vitási munkát végeztünk, míg ► 400 lakóháznál 10 ezer forinton­­aluli munka elvégzésével értük el, hogy egyre csökkennek a la­kosok panaszai. Tesóm­unkától kezdve ajtó, ablak üvegezésig, keret javításig, csatornázásig a Tatarozó Vállalat dolgozói és kö­zel 10 kisipari szövetkeze* tag­­jai, újabban pe*g ktrtparonok te végeztek rmmteáton*. D­e** nagy tatak­ozási munkát végeztünk a Széchenyi utca 23., a Csapó ut­ca 69. és 71. számú házaknál, a Kazinczy u­tca tizenkettőnél és m­­ég több lakóháznál. A javítási munkák egyik legjelentősebbje, hogy csaknem 95 százalékban felszámoltuk Debreceniben az ál­lamosított lakóházak üvegezésé­nél még meglévő hiányosságokat. Különösen jelentős ez most, hogy a tél előtt állunk s a beüvege­zett ablakkeretek, pinceablakok nemcsak a lakások melegét vé­dik hanem óvják a hidegtől a falban lévő vízvezetékcsövetet is, amelyek az elmúlt télen egy sok gondot okoztak dolgozóink­nak. Azzal is segítjük a lakóit panaszának gyors elintézését, hogy felállítottuk a ,,veszélyelhá­rító brigádot“. Ennek feladata, hogy a legsürgősebb esetekbe­­ végezzen javítást . Az állam továbbra is gond­ját viseli a DIK kezelésében lé­vő lakóházaknak 1953-ban 4.5 millió, 1954-ben 8.2 millió forin­to­t fordított Debrecen felsőházai­­nak javítására, tatarozására. 1955-ben pedig közel 13 millió forint az előirányzat, amellyel is­mét sokszáz háznál végezzük el a jaroltóravalófkat. Már el is készül­tek azok a tervek, hog­’ januárban milyen munkálatok­hoz kezdünk. A lakóházak vételéről A DIK igazgatója beszél arról is, hogy­­Debrecenben nagy az érdeklődés a lakóházak vétele iránti. _— Nemrégiben jelent meg a város és községgazdálkodási mi­niszter­­rendelete az állami tu­lajdonban lévő kisebb házingat­lanok és üres belttelkek értékesí­tésének szabályozásáról. Debre­cenben és Hajdú-Bihar megye városaiban, községeiben kijelöl­ték még azokat a kisebb — leg­feljebb hat lakószobáig terjedő — állami tulajdonban lévő ház­ingatlanokat, amelyeket magán­­személyek megvásárol­hatn­ak. Még csak a napokban vált is­meretessé a megvásárolható in­gatlanok listája, de a vételek iránt egyre élénkebb az érdek­lődés. A megye területéről több­száz vételi ajánlat érkezett a­­­vállalathoz. Debrecenben 270­0 lakóház van a megvásárolható »házak listáján és naponként so­­► ban keresik fel vállalatunkat, s »­idjá­k be kérelmüket a kiszemelt ház megvásárlására. A kerületi t­anácsok szervezésével a beérke­­­­zett kérelmek felett még nem d­­öntöttek illetékesek. Január el­­­ső napjaiban megalakulnak az­­ ..értékelési bizottságok, és azt­­ követően néhány napon belüü­­l megkezdik a kérelmek felülbírá­­l­­ás­át. A TUDOMÁNY PALOTÁJA Közép-Európa legszebb egyeteme, a debreceni Tudományegyetem, amely a nagy magyar sza­badságharcosnak, Kossuth Lajosnak nevét viseli. (Süli Andor felvétele.) 3 ■* N­ Néplap cikke nyomán . A Néplap november 6-i szá­­­­nában Horváth Sándor aláírás- í­rái „Majd én megmutatom“ cí­­­­mű cikkel kapcsolatban az Autó­­­közlekedési Igazgatóság a követ­­l­­ezőket írta szerkesztőségünk­t­­ek:­­ „A 91. sz. Autóközlekedési­­ Vállalat igazgatója a közlemén­y­­tben foglaltakat kivizsgálta és­­ megállapította, hogy az megfelel a­­ valóságnak. A helytelen snaga- i tartást tanúsító gépkocsivezetőt * is kalauzt felelősségre vonta és * fegyelmileg megbüntette. Egv­♦ idejűleg intézkedett aziránt is, ♦ hogy a jövőben hasonló hetek­­ne forduljanak elő.

Next