Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

2 A francia nemzetgyűlés elvetette a Saar-vidékre vonatkozó interpellációkat A francia nemzetgyűlés 323 szavazattal 284 ellenében elve­tette a Saar-vidékre vonatkozó interpellációkat. Gilbert de Chambrun haladó képviselő in­terpellációs kérelmé­ben hangsúlyozta, hogy az or­szág, amelynek nagy többsége ellenzi a német felfegyverzést, nem hajlik meg a párizsi szerző­dések ratifikálásának megszava­zása előtt és minden törvényes eszközt, igénybe vesz majd a szerződések életbeléptetésének elhalasztására. Rámutatott, hogy ellentétben áll azzal, amit egye­sek el akarnak hitetni, a szerző­dések még nem léptet­ életbe: még mindig megvan a lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök újabb parlamenti tanácskozást kérjen. Jacques Vendroux köztársasá­gi szocialista képviselő, De Gaulle tábornok sógora hangsúlyozta, hogy komoly ellentét van a Saar-vidékre vonatkozó szerző­dések francia és német magya­rázata között. Felszólította a kor­mányt, hogy ne cseréljék ki a párizsi szerződések ratifikációs okmányait addig, amíg Francia­­ország szempontjából kielégítő végleges megegyezés nem jön létre a Saar-kérdésben. Közeledés a Német Szociáldemokrata Párt és az Adenauer-kormány között A londoni parlament biztonsá­gi (hadügyi) bizottságának nyolc tagja, közöttük három szociál­demokrata képviselő, hétfőn többhetes látogatásra az Ameri­kai Egyesült Államokba utazik. A küldöttség a Londonban tar­tózkodó Blankhoz hasonlóan a nyugatnémet zsoldos hadsereg tervbe vett felállításával kapcso­latban katonai jellegű tanul­mányutat tesz. A küldöttség tag­ja , Manteuffel volt náci tábor­nok, a Szabad Demokrata Párt katonai szakértője, továbbá Ade­nauer keresztény­demokrata uniójának négy képviselője, va­lamint Ehler, Eschmann és Paul szociáldemokrata képviselők. A Német Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali szárnyát al­kotó, úgynevezett bonni frakció körében ugyanakkor egyre gyak­rabban hangoztatják, hogy a szociáldemokrata pártnak „a nyugatnémet hadsereg demokra­tikus szellemének biztosítása ér­dekében“ be kell kapcsolódnia a haderő felállítását célzó előkészí­tő munkálatokba. Sziámi ikrek sikeres szétoperálása Egy chicagói kórházban ked­den reggel elvégezték egy 20 hónapos, Thaiföldön született „sziámi ikerpár“ szétoperálását — jelenti az AFP. A két kislány 15,5 centimé­ter szélességben volt összenő­ve a mellkas alsó részétől a ha­sig terjedő részen. A műtétet egyhetes vizsgálat előzte meg. Az előzetes vizsgá­latok alapján valószínűnek tar­­tottá­k, hogy az összekötő szöve­tek egy májat foglalnak ma­gukban. Az operáció jól sike­rült, s az ikreik kitűnő állapot­ban kerültek ki a három és fél órás műtét alól. GITYE GYÖRGY, „kiváló dolgozó” jelvényes vil­lanyszerelő (Goes) március­ban átlagteljesítménye 150 szá­zalék volt. Most végezte el ki­váló eredménnyel az erőmű kezelői tanfolyamot. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK RÓZSA ERZSÉBET, a Gördülőcsapágygyár „kiváló dolgozó” jelvénnyel kitüntetett csapágyszerelője. Március 29- én napi tervét 205, március 30-án 218 százalékra teljesí­tette. DEÁK BÉLA, bádogos a Járműjavító leg­jobbjai közé tartozik. Már el­nyerte a „kiváló dolgozó” jel­vényt. Napi normáját átlago­san 145—150 százalékra telje­sítette. KOVÁCS RÓZA, jelvényes sztahanovista a Ke­fegyár csomagoló üzemrészé­nek legjobb dolgozója. Kifo­gástalan minőségű munkát vé­gez. Szerdán 246, csütörtökön 254 százalékot ért el GYULAI ANTAL, a Táncsics Cipőgyár alja üzem­részében mutat jó példát a töb­bi dolgozóknak. A munkaidő minden percének jó kihaszná­lásával csütörtökön 182 száza­lékot teljesített. N­E­V­L­A ! Bizonytalan időre elnapolták a zsákutcába fűtött karlsruhei pert A karlsruhei alkotmánybíróság szerdán este bizonytalan időre elnapolta a Német Kommunista Párt ellen folytatott terrorper további tárgyalását. Ez a­­határo­zat a bíróság tanácstalanságát és zavarát tükrözi. A boszorkány­per váratlan elnapolása arról ta­núskodik, hogy a kommunista párt képviselőinek a tárgyaláson előadott világos és következetes érvei teljesen megderítik a bonni kormány kommunistaellenes „bi­zonyítékait“. ÁPRILIS j . r'JSNTEK Megkezdődött a priaü­zem­eltetés a Borsodi VeeskofEjRáfa Szabad tíz évünk egyik legjelentősebb alkotásában, a Kazinc­barcikán épülő Borsodi Vegyikombinátban csütörtökön reggel megkezdődött a próbaüzemeltetés. Hajdú-bihari úttörők találkozója Debrecenb­en Csütörtökön Debrecenben tartották meg a Hajdú-Bihar megyei úttörők első megyei ta­lálkozóját. Délelőtt 11 órakor a fiatalok megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Ezt követően háromszázötven csil­logó szemű fiatal gyűlt egybe a Központi Kultúrotthon nagy­termében, amelyet mintegy kétszáz hálazászló díszített. Sándor László, a DISZ Hajdú- Bihar megyei bizottsága iskolai osztályának vezetője számolt be a megyében folyó úttörő munkáról, majd délután meg­választották azt a 79 küldöttet, akik az I. Országos Útttörő Ta­lálkozón képviselik a megye fiataljait. Este kultúrmason volt. Áruházi tolvajokat ítélt el a Debreceni Városi Bíróság Most tárgyalta a városi bíróság Lakatos-taná­csa Pénzes Sándorné és négy bűntársa ügyét. Az ítélethirdetésre tegnap délelőtt került sor. Pénzes Sándorné debreceni lakos 1953. októ­berében szövetkezett Torna Istvánnéval, s ketten fosztogató bűnszövetkezetet alakítottak. Októ­bertől decemberig 13 esetben loptak üzletekben, áruházakban. Egyszer a nyíregyházi Állami Áruházba is „ellátogattak“. Decemberben Torna Istvánná elköltözött Buda­pestre és helyette Szőke Margit szegődött Pén­­zesné bűntársául. 1954. januártól áprilisig 14 üzleti lopást követtek el. Augusztusban csatla­kozott hozzájuk Kandi Ki­rályné debreceni la­kos, s rövid idő alatt hármasban­­hat alkalom­mal loptak értékes dolgokat az üzletekben. Ismét ellátogattak Nyíregyházára és „gazdag zsák­mánnyal“ térték vissza Debrecenbe. Később be­szervezték Bálint Andrásnét is, aki kitűnően ér­tett a zsebtolvajláshoz. Saját bevallásuk szerint az üzletekben, áruházakban elloptak többek között nyolc méter női szövetet, tíz méter fla­­nellt, hat méter férfi kamgarn ruhaanyagot, Nyíregyházán egy tételben 30 darab női selyem fejkendőt, tizennégy pár nylon harisnyát, nagy mennyiségű bútoranyagot, három bársonyruhát, három tropikál ruhát, hat méter plasztik anya­got, férfiingeket tucatszámra, női kardigánokat — 15 000 forint értékben. Mindezeket bevallot­ták. Alkalomadtán pénzt is loptak. Novák Mi­­hálynétól 1000 forintot, ismeretlen egyénitől 800 forintot vettek el, kisebb­­pénzösszegek eltulaj­donításának pedig egész sora terheli lelkiisme­retüket. Pénzesné egy alkalommal a vonaton útitársa óráját lopta el. Pénzemnének aranyat és a keze — mondották ügyességét dicsérve a vallatáskor bűntársai. Az üzleti lopásokat rendszerint hárman kö­vették el. Ketten „falaztak“, azaz az egyik le­kötötte az eladó figyelmét, a másik a tolvajt fe­dezte, a harmadik pedig ezalatt kabátja alá rej­tette a pultról elvett holmit. Ez a harmadik ál­talában Pénzes Sándorné volt. A zsebtolvajláso­kat szintén hasonló módszerrel hajtották végre, s rendszerint vidéki asszonyokat fogtak ki ma­guknak áldozatul. A lopott dolgok zömét olcsó áron a zsibogón értékesítették, de jutott belőle a Bizományi Áruháznak is és a vidéki rokonok számára is. A társulat gyávább tagjai néhány szíverősítő féldeci formájában szedték magukba a bátorságot egy-egy komolyabb akció előtt. Az elsőrendű vádlott, a 19 éves Pénzes Sán­dorné, a bűnszövetkezet vezetője 33 esetben volt benne társas üzleti lopásban, tizenegyszer pedig zsebtolvajlásban. Ezenkívül többször dolgozott egyedül is, saját zsebre. Mivel a társadalmi tu­lajdont ismételten és bűnszövetkezetben lopta, továbbá a zsebtolvajlást bűnszövetkezetben f­üz­­etszerűen folytatta, a városi bíróság hatévi börtöönre és nyolcévi jogvesztésre ítélte. Súlyosbító körülménynek vették, hogy Pénzesné egyszer már állt a bíróság előtt, amikor kéthavi börtönt kapott, amit nevelőbün­tetésnek szánva felfüggesztettek. Torna Istvánné 13 üzlete lopásban vett részt, ezért kétévi börtönbüntetést és háromévi jog­vesztést kapott. Kandi Károlyné 14 üzleti lopás­ban és 12 zseblopásban, volt bűnrészes, amiért négyévi börtönnel és ötévi jogvesztéssel büntet­ték. Bálint Andrásné öt üzleti lopást és tíz zseb­lopást követett el. Súlyosbította a helyzetét, hogy lopásért már nyolcszor volt büntetve, ezért ötévi börtönre és hatévi jogvesztésre ítélték. Szőke Margit huszonhat üzleti és három zsebtolvajlá­sért négy és fél évi börtönbüntetést és hatévi jogvesztést kapott. Ezek után érthető, hogy 1954. második felé­ben a debreceni Állami Áruházat eltűnt áru­cikkekből kifolyólag 20 000 forint károsodás érte, amit az áruház dolgozóinak kellett megfizetni, s ami minden alkalmazottnak egy teljes havi fizetésébe került. A bűnszövetkezetet a vásárlók ébersége leplezte le. Helyes lenne azonban, ha a vásárlók éberségé­vel az üzletek, áruházak eladóinak fokozott fi­gyelme párosulna. Pénzesné bevallása szerint a nyíregyházi Állami Áruház dolgozói például úgy viselkedtek, hogy a 30 selyemkendő eseté­ben még „falazásra“ sem volt szükség. Mindnyájunk közös érdeke, vásárlóké és el­adóké egyaránt azt követeli, hogy együttes erő­vel küzdjü­n­k a társadalom parazitái, a tolvajok ellen. Nyissuk ki jobban a szemünket, legyünk mindnyájan éberebbek. Ez az előfeltétele annak, hogy mielőbb kiirtsuk magunk közül a Pénzes­né, Bálintné-féle élősködőket, akik nem méltók arra, hogy szocializmust építő társadalmunk hasznos tagjaival egy közösségben éljenek. V. B. Ünnepi ülés az Egyetemen Az orvosképzésben negyven éves jubileumát tartó Debre­ceni Orvostudományi Egyetem I. számú Belminikájának elő­adótermében csütörtökön este Fémet Béla tanárságának 25. évfordulója alkalméból rend­kívüli tudományos ünnepi ülést rendeztek­. Az ülésen megjelen­tek az egyetem orvosprofesszo­rai, oktatói, hallgatói és Fornet professzor több tanítványa. Ott volt Sántha Kálmán Kos­suth-díjas ideggyógyász is. Dr. Went István akadémikus, az egyetem Élettani Intézetének igazgatója köszöntötte a bel­klinika élén negyedszázada álló professzort és átadta neki a Magyar Tudományos Akadé­mia üdvözletét. A neves pro­fesszor meghatódottan vála­szolt, majd Fémet professzor tanítványai tartottak bemut­a­­tásokkat és előadásokat Herman Lipót gyűjteményes kiállítása A Déri Múzeumban tegnap délután 6 órakor nyílt meg Herman Lipót Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes ki­állítása. Herman Lipót az idősebb művésznemzedékihez tartozik, ez a kiállítás több mint 50 éves művészi munkásságát mutatja be. Derű és életöröm sugárzik csaknem valamennyi alkotásá­ról, így elsősorban tájképeiről és arcképeiről. Ezekben a mű­fajokban különösen maradan­dót alkotott. A kiállítás meg­nyitása után tárlatvezetéssel ismertették a látogatóikkal részletesebben a műveket. A kiállítás méltatására visszaté­rünk.

Next