Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
2 A MÁSODIK HEGYEBM TERV TÚLTETTESÍTÉSÉÉRT Ruhagyár 1750 különféle ruha terven felül A Ruhagyár dolgozói szívós harcot folytatnak azért, hogy a második negyedévben is megtartsák a büszke élüzem címet. Az is jobb munkára sarkalja a dolgozókat, hogy a megyében elsőnek csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához és úgy érzik, nekik kell a legjobb példát mutatni a Hajdú-Bihar megyei üzemek közül a terv túlteljesítésében. Igyekezetüket siker koronázza. Május 27-ig például már 1750 darab különféle női és gyermekruhát gyártottak terven felül: 222 000 forntos május havi felajánlásukból már 191 000 forintot teljesítettek. A hónap folyamán egyenletesen nőtt a termelés: az első dekádban 101,1, a második dekádban 103,8 százalékot értek el. A szalagok közül eddig a 3-as nagy szekciós szalag dolgozói érték el a legjobb teljesítményt: 231 darab különféle ruhát gyártottak terven felül, az első dekádban 99,5, a második dekádban pedig 100 százalékban elsőosztályú áru került ki kezük alól. Igen szép eredményt értek el a 18-as szalag dolgozói is, akik május 27-ig 267 ruhával gyártottak többet a tervezettnél.A dolgozók közül egyénileg Alföldi Erzsébet, a szakma kiváló dolgozója érte el eddig a legjobb eredményt: kifogástalan minőségű munkával 200,3 százalékot teljesített. Kiss Katalin gépész 157,7, Fántics Gáborné gépész 147,7, Czeglédi Jánosné vasalós 178,6 százalékos teljesítményével járult hozzá a terv túlteljesítéséhez. Mindhárman 100 százalékos elsőosztályú árut gyártottak. Orvosi Műszertyár Befejezte májusi tervét a csövhúzó üzemrész Ez évben igen szép eredményeket értek el az Orvosi Műszergyár csőhúzó üzemrészének dolgozói. Május hónapban is igyekeznek továbbfokozni teljesítményeiket. Megfogadták, hogy e hónapban 2000 méterrel több rozsdamentes csövet húznak, mint amennyit tervük előír. Egyre fokozódó lendülettel láttak már a hónap elején munkához. Illés Gyula méretre húzó elérte már a 232 százalékot. Kretz József savazó előhúzó is jócskán maga mögött hayta a 100 százalékot , 237 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Klein Hermanne előlhúzó 220, Diószegi József hengerész 193 százalékos átlagteljesítménynél tart. Az üzemrész többi dolgozói is jól „rávertek“ a munkára. Ennek köszönhető,hogy május 28-án reggelre befejezték a május havi tervet. Délelőtt 11 órakor örömmel jelentették, hogy már közel 400 méter rozsdamentes csövet húztak le terven felül. r Mmmmmmm ! AZ ÉVSZAKOK Az Országos Filharmónia rendezésében hangzott fel Az évszakok című klasszikus oratórium a Központi Kultúrotthon nagytermében. Haydn, ki életének javarészét Kismartonban töltötte karmesterként, 1800-ban, azaz 68 éves korában jut el arra a művészi magaslatra, melynek eredménye: Az évszakok című mű alkotása. Ez az oratórium nagymértékben eltávolodik Schütz, Bach, Händel vallásos tárgyú, biblikus tartalmú oratóriumaitól. Haydn tárgyválasztása más. A természet szépségeit zengi. A négy évszakot ábrázolja festőién. A tavasz ébredését, a nyári hajnal pirkadását, a nyári fullasztó hőségben enyhülést hozó zivatart, vidám szüreti mulatságot, a téli fonómunkát intonálja jellegzetesen. Haydn művészetére jellemző: a remek hangulatfestést mindig a klasszikus zárt formákon belül oldja meg. Az évszakok első előadása Bécsben volt 1801. április 24-én. A magyar zenekultúra kedvező fényt áraszt, hogy a bécsi ősbemutatót már egy esztendőre rá nyomon követi a budai előadás. Haydn derűs, népies hangvételű, optimizmustól átitatott muzsikája egyszeri hallás után is bevésődik a hallgató figyelmébe. Ha korábbi művének, így a híres Üstdob szimfónia lassú tételének témája felhangzik az oratóriumban, a szántó-vető áriájában, az csak üdítőleg hat. A Debreceni Népi Együttes, a MÁV Szimfonikus Zenekar s a szólisták együttese általában nívós előadásban szólaltatta meg Haydn remekét. Az énekkar teljesítménye megkapó. Pompás kidolgozásban intonálta a kényes kórusrészeket. A zenekar is jó. Azonban a rézfúvók domináló szerepe nem lenne oly feltűnő, ha a vonósok taglétszámát bővíteni lehetne. Lágyabb, melegebb lenne akkor az Orchester hangszíne. Ritmikus, mindig plasztikus zenekari előadásmód így is maradéktalan tetszést keltett. Simon, a bérlő szerepét Faragó András alakította. Hangja fejlődőképes. Leányát, Hannát Hankiss Ilona személyesítette meg finom hangvétellel. Lukács, a parasztlegény tenorszerepét a kitűnő Remsey Győző énekelte igen jó szövegkiejtéssel, érces tónussal. Blum Tamás vezénylete rutinos, lendületes. — Sonkoly — Amikor a gorkiji állomásról a városba hajtattam, a taxisoffőr a következőket mondotta el nekem: A „Pobjectcs" személyautó atomenergiával fog működni. Természetesen nem lesz motorja és benzin sem kell majd hozzá. A „Pobjecát“ az atomtöltőállomáson megtöltik épp úgy, mint most a benzinkútnál. Nyolc gramm után elegendő lesz ahhoz, hogy 100 000 kilométert megtegyen a kocsi anélkül, hogy üzemanyagra lenne gondunk. Nincs ebben a történetben semmi rendkívüli. A szovjet nép nagy érdeklődéssel fogad minden hírt, amely az atomenergia békés felhasználásáról szól. De miért beszél a taxisoffőr csupán a „Pobjedáról“? — Nem elavult-e már az a modell, amelynek gyártását a gorkiji autógyár még 1946-ban kezdte meg? Bizonyára új autókat fognak gyártani, amelyek atomerővel működnek majd! Ezzel a kérdéssel fordultam Ivan Ivanovics Kiszeljovhoz, a Molotov autógyár főmérnökéhez, miután előbb elmondtam neki azt, amit a taxisoffőrtől hallottam. — Gyönyörű ábránd. A szovjet nép, amely az atomfegyver betiltását kezdeményezte és példát mutatott az atomenergia békés felhasználására, meg fogja teremteni a „csoda-autót“ is. Nincs már messze az az idő. Ennek az ábrándnak reális alapja van. — Mi a legújabb vívmánya a világ autógyártásának? — A gázturbinás autó. A gázturbina hazája a Szovjetunió. A gázturbiirával működő motornak nagy jövője van. A szokásos motortól eltérően a gázturbinának nincs kapcsolása, sebességváltószekrénye, hűtője. Ez a motor kevesebb alkatrészből áll, mint a szokásos. Ennek súlya 90 kilogrammal könnyebb az eddigieknél. Villamossági berendezése csupán akkumulátorból, áramszaggatóból és indítógyertyából áll. A gázturbina előnyei: könnyű, kisméretű, szerkezete egyszerű, léghűtéses, jóformán alig rezeg, könnyű az indítás, kevés kenőanyag kell hozzá, bármilyen fűtőanyaggal működik — nehézolajtól a benzinig — és gazdaságos. A gázturbinás autók nagy sebességgel, óránként 500—600 kilométerrel haladnak majd. Az újtípusú motor rendkívül nagy fordulatszámmal dolgozik: üresjárat esetén 20 000, menetközben 50 000 fordulattal percenként. Ilyenek lesznek a jövő autói. — Milyen újdonságot készít most a gyár? Felelet helyett Kiszeljov elvtárs azt ajánlotta, hogy látogassuk meg a kísérleti osztályt. Itt állnak az új autók kísérleti példányai. Először két szép „Volga“ autómodell gyönyörű külsejével vonja magára figyelmünket. Nagyon hasonlítanak a kényelmes „ZIM“ kocsikra. Még a gyár emblémája — futó szarvas a kocsi hűtőjén — is rajta van. Igaz, hogy ennek a kocsinak megvan a saját jele is — a víz felett lebegő sirály. A „Volgá”nak sok előnye van a „Pobjedá“-vel szemben. Mindenekelőtt sokkal szebb a kivitelezése. Belső kiképzése és berendezése is felülmúlja a Pobjedáét. Az új kocsi 5 személyes. Különleges rugók, a kerekek felfüggesztése, a rezgéscsillapítók és a különleges gumiabroncsok csökkentik a kocsi rázását. A motor nagyobb teljesítőképességű és 20 kilométerrel nagyobb sebességet lehet vele elérni, mint a „Pobjeda“ motorjával, s amellett 15 százalékkal kevesebb benzint fogyaszt. A „Volgá“-n alkalmazzák először az automatikus sebességváltó-szekrényt. Ez lehetővé teszi, hogy már indulásikor a szükséges sebességre kapcsoljanak és zökkenés nélkül váltsanak át nagy sebességről kisebbre. A „Volga”1 gyártását 1956-ban kezdik meg. A „Volga“ mellett két „Pobjeda“ áll. — Ezek a kocsik miért vannak az újak között? — Az egyik a „Pobjeda“ új modellje, az „M-20-A“, nézze csak meg közelebbről. Valóban, megváltoztatták a sárhányók alakját, amelyek ezáltal stabilabbak lettek. Az antennát a szélvédő felett helyezték el, az új „Pobjeda" homlokrésze sokkal szebb. Különösen sokat változtattak a kocsi belsején. A motor szerkezetét is megváltoztatták. Ez a kocsi főleg személyes használatra készült, s az idén júniusban hozzák forgalomba. A második új „Pobjeda“-modell, az „M-72“ magas kiképzésű. Elől vannak a hajtott kerekek, épp úgy, mint a „GAZ-6S“ terepjárónál, ez növeli a kocsi terepjáróképességét. Az „M- 72“-es „Pobjeda“ falusi funkcionáriusok számára készül. A gyártást 1955 második felében kezdik meg. A Molotov-gyár nemrég kezdte meg a „GAZ-69“-es ponyvatetős autók gyártását is, amelyeket a falvakban használnak. A „GAZ-69“-es kocsinak elölhátul hajtott kerekei vannak, pótkocsi vontatására is alkalmas. Itt ugyanezt a kocsit látjuk csukott kocsiszekrénnyel. Ez a változat posta- és áruszállításra szolgál. Itr. Pavlov ce JÖVŐ AUTÓJA NÉPLAP A püspökladányi rizstelepek Hozzászólás a Néplap cikkéhez A Néplap 1955. május 26-án cikket írt a püspökladányi egyéni rizstermelő szakcsoportok vízzel való ellátásának problémáiról. Megállapította, hogy hibák voltak a tervezéssel, és hibák vannak a vízellátással is. Az illetékes vállalatok elismerik ugyan ahibákat, de intézkedést nem tesznek és nem is igyekeznek megvizsgálni gyökerében, honnan erednek a hibák, ami miatt nem kapnak vizet a püspökladányi szakcsoportok. Nézzük meg gyökerében a felmerülő hiányosságok okait. Mi nem vagyunk mérnökök, ennek ellenére is megállapíthatjuk, hogy a makkodó telepet rosszul tervezték. Gravitációs öntözésre tervezték, de azt nem vették figyelembe, hogy a K 8-as, 10-es csatorna vízszintje 50—55 centiméterrel alacsonyabban felszik, mint az öntözött terület nagyobb része, így a víz gravitációs úton nem jut el a telep nagy részére, amit az bizonyít, hogy a szakcsoport tagjai már kipróbálták, de nem tudták a vizet a magasabban fekvő területekre felnyomatni. A K 8-as, 10-es csatorna gátját rosszul építették. Körülbelül 200 méter hosszan lazán tömték meg a gát földjét, az lesüllyedt, a víz átszivárgóit. Ezért a felelősség a Nádudvari Mélyépítő Vállalat kubikusait és a műszaki dolgozókat terheli, akik felelőtlen munkát végeztek. Sürgős segítség helyett az egyes vállalatok kibújni igyekeznek a felelősség alól. A Debreceni Öntözési és Talajjavítási Vállalat püspökladányi kirendeltsége kimagyarázni próbálja magát, és azzal akarja megoldani a vízellátás problémáit, hogy kényszeríti a szakcsoportokat, béreljenek szivattyút, fizessék annak a költségét és a motorkezelőket. Azonfelül külön fizessen a szakcsoport 2000 forintot annak a szakcsoportnak, amelynek a csatornájából a vizet szívatja, mert a Keleti Főcsatorna és a rizsföld közötti összekötő csatornát a vállalatok nem hajlandók megépíteni. Vajon miért fizettek akkor a szakcsoportok a tervező munkáért, ha a végén , részükre semmit sem jelent? A vállalatok azzal a kifogással élnek, hogy a szakcsoport tagjai hibásak azért, hogy a kb. 35 hold rizsterület még egyáltalán nem volt elárasztva és szárazon fekszik a maga földiben közel egy hónapja, ami ha nem kel ki , 625 mázsa rizzsel károsodik az ország. Hogy a fáradságos munkáról ne is beszéljünk. A Debreceni Vízügyi Igazgatóság részéről sem mentség az, hogy a tervezésnél elkövetett hibákat jegyzőkönyvezte. Ezzel még nem segítette elő, hogy a rizstelepek vizet kapjanak. Vizsgálja meg részletesebben a telepekkel kapcsolatos munkálatokat a Debreceni Vízügyi Igazgatóság és vonja felelősségre sürgősen az illetékes személyeket. Gondoskodjék az Öntöző és Talajjavító Vállalattal együtt, hogy a szakcsoportok rizstelepei haladéktalanul vizet kapjanak. A Központi Vezetőség márciusi határozata a Vízügyi Igazgatóságra is vonatkozik, és igyekezzen elősegíteni a dolgozó parasztság egyéni társulásait. Fábián Jenő osztályvezető, Szántó Vince előadó, MÉSZÖV. Az Országos Nyugdíjintézet felhívása Az Országos Nyugdíjint''^at felhívja a munkáltatók figyelmét arra, hogy 1955. június 15-ig minden olyan nyugdíjast (járadékost, nyugbérest, özvegyi nyugdíjast, özvegyi járadékost stb.) be keéll jelenteni, aki június 1-én munkáltatónál munkaviszonyban áll. Tekintettel arra, hogy a jogalap nélkül történő esetleges kifizetésekért anyagilag a munkáltató is felelős, a munkáltató akkor jár el helyesen, ha a nála 1955. június 1-én munkaviszonyban álló dolgozóktól a gyakorlatilag legkönynyebben megvalósítható formában nyilatkozatot kér arról, nyugdíjas (járulékos stb.) vagy sem és bejelentését ezen az alapon teszi meg. A bejelentést nem nyomtatványon, hanem az említett rendelet mellékleteként közölt mintának megfelelően kell megtenni. 1955. JÚNIUS 1. SZERDA KÖNYSPOLG VERY TIBOR: A ló encftf us öregUHssony Mesék, elbeszélések és novellák sorakoznak Déry Tibor új könyvében, melynek minden egyes részlete a ma- ága külön mondanivalójával mozaikként kapcsolódik a többihez, és így végeredményben teljes, önmagában érthető képet ad. E kötet novelláinak szereplői természetes jóságukkal, jellemességükkel, vidámságukkal mutatják meg, hogy jól érzik magukat, s otthonosan mozognak új hazájukban. „A ló meg az öregaszszony meséi, elbeszélései változatos anyagot tartalmaznak, mégis egységesnek érezzük az egész kötetet, mert összekovácsolja az író igazságkeresése és szemlélete. Alapgondolata, hogy az igazság, szépség és jóság iránti természetes vágyaink az elmúlt és letűnt világban nem valósulhattak meg. Válasz a Néplap címkére „Nem volna jó ...“ címmel cikket írt a Néplap a Pálma cukrászda és a Vigadóban észlelt hibákról. A bírálatot elfogadom a következőket, közlöm: A vizsgálat során nem sikerült megállapítani, hogy ki lehetett az a férfi és nő, akik olyan hangot használtak, amelyről a cikkíró ír. Ellenben intézkedtem: a kis létszám mellett a Pálma cukrászda vasárnaponként 10 órakor nyisson, hogy a közönság rendelkezésére állhasson. Ami a Vigadót illeti, annyi széket és asztalt a vállalat biztosítani nem tud, hogy egy meleg szombati, vagy vasárnapi napon az igényeket teljes mértékben kielégíthesse. Az, hogy tél, sőt háromnegyed órát kellett várni egy pohár sörre, ez így is volt s éppen ezért, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő," gondoskodunk arról, hogy vasárnapokon megfelelő számú felszolgáló álljon a fogyasztók rendelkezésére. Oláh József igazgató.