Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

2 Párt és pártépítés • Fontos taggyűlés előtt állnak a ruhagyári kommunisták Ezekben a napokban fontos anyagot tárgyalnak pártszer­vezeteink. Az ifjúság ügyéről lesz szó. A Központi Vezetőség májusi határozata, valamint a DISZ II. kongresszusa által megszabott feladatok végre­hajtása fordulatot kell, hogy jelentsen a magyar ifjúság életében. Ifjú munkásaink, különösen a DISZ megalakulása óta je­lentősen hozzájárultak szocia­lista építésünk eredményeihez. A Debreceni Ruhagyár fiatal­jai sem szégyenkezhetnek. DISZ brigádjaink mindig ütő­képeseknek bizonyultak az él­üzem cím elnyeréséért folyó harcban. Most, a DISZ kong­resszusa előtt is minden fiatal kitett magáért. Az üzemben egyetlen 100 százalék alatt teljesítő ifjúmunkás nem volt, és több mint 70 ifjúmunkás kér­te felvételét a DISZ-be. A fia­talok munkájának megélénkü­lése ellenére a soron követke­­ző taggyűlésnek fokozott fele­lősséggel kell a fiatalok köré­ben végzett nevelés felé for­dulni. Párttagjainkra vár elsősor­ban az a feladat,­­hogy segítsé­get nyújtson az ifjúsági moz­galom további erősítéséhez. Párttagjaink felkészülve vár­ják a taggyűlést, mert az üze­mi pártbizottság kibővített ve­zetőségi ülésen tárgyalta meg az ifjúság között végzendő munka jelentőségét. A meg­beszélésen több határozat szü­letett. Ezek kiterjedtek a fia­talok oktatásának segítésére. Szeptembertől kezdve idősebb párttagok lesznek az ifjúmun­kás szemináriumokon a pro­pagandisták, akiknek bekap­csolódása bizonyára komoly erőt jelent majd a fiatalok kö­rében végzett nevelőmunkáink erősítésében. A határozat egy fiatalokból álló komplex brigád megala­kításával is foglalkozik, amit a pártbizottság kezdeménye­zett. A határozat nem­ feledke­zik meg az ifjúság szórakozási lehetőségeinek, így a kirándu­lásoknak, s egyéb összejövete­leknek rendszeresítéséről sem. A­­határozatokat a taggyűlésen ismertetjük és kikérjük a tag­ság véleményét. Alapszerveze­teink a pártcsoportok segítsé­gével gondoskodott arról, hogy a tagság ismerje a taggyűlés napirendi pontjait, így aktí­vabban részt vehet a tag­gyűlésen. A taggyűlésen a DISZ szer­vezetek aktívái mellett az üzem felelős vezetői is részt vesznek. Annál is inkább, mert az osztályvezetők és műveze­tők is érdekeltek abban, hogy a fiatalok egyre fokozódó fe­lelősséggel vegyenek részt az üzem tervének teljesítésében, illetve túlteljesítésében. A taggyűlés természetesen a hibák feltárásáról sem feled­­kezik­ meg. A hibák bátor felvetése csak növeli párttagjaink felelősségérzetét. A taggyűlés többek között fog­lalkozik majd az ifjúság szo­cialista szellemben való neve­lésével. Itt elsősorban a párt­hoz való hűség, a párt vezető szerepének elismerése, a párt iránti bizalom a mérték. A hibákat bírálva azt sem hallgatjuk el, hogy a sovinisz­ta nézetek milyen káros ki­hatással vannak ifjúságunk életére. Az ilyen méreg ellen harcolva az igazi hazaszeretet­nek, elsősorban a munkában való helytállásban, a dolgozó nép iránti szeretetben más né­pek, elsősorban a testvéri né­pek megbecsülésében kell megmutatkoznia. Ami a továbbiakat illeti ifjúságunknak komoly teendője van a fegyelem erősítésében is. Fiataljaink becsüljék meg jobban a társadalmi tulajdont. Idősebb párttagjaink mondják el, hogy a kapitalizmus ide­jén, a tőkés magántulajdon idejében már a tőkés néhány pengős értéke is szent és sért­hetetlen volt. Hát mennyivel szentebbnek kell lenni a szo­cialista tulajdonnak, ami már a mién­k, az egész népé. Párttagjaink ezen a tag­gyűlésen vessék fel, hogyan akarják pártmegbízatásaikkal a fiatal dolgozókat segíteni. Ne csak jó tapasztalataikat ad­ják át, de a munkahelyeken­ még fellelhető hiányosságok kiküszöböléséiben is segítse­nek. Ez a taggyűlés jó munkát végez, ha pártszervezeteinktől számon kéri,­­hogyan mutatko­zott meg a kommunisták ve­zető szerepe az ifjúság nevelé­sében. Általában az a tapasz­talat, hogy a párttagok zöme igen keveset törődik az ifjú­munkások problémáival, ügyes-bajos dolgaival, pedig a fiatalság ügye, a DISZ ügye, az egész párttagság ügye kell hegy legyen! Mi, idősebbek vagyunk első­sorban azért felelősek,­­hogy a közöttünk dolgozó ifjúmunká­sok politikai arculata minden­ben megfeleljen a mi társadal­mi rendszerünknek. A neve­lésnél persze fontos, hogy az türelmes és szívós legyen. Üzemünkben sok szülő, anya dolgozik, akinek érde­ke, hogy gyermeke a Dolgozó Ifjúság Szövetségének tagja legyen. DISZ szervezeteink a pártszer­vezet segítségével gondoskod­nék arról, hogy az ifjúmunká­sok mind politikailag, mind szakmailag fejlesszék tudásu­kat. A ruhagyári kommunisták taggyűlése nagyvonalakban ilyen szellemben vitatja meg DISZ szervezeteink életét, úgy véljük ennek alapján sikerek születnek. A hiányosságok nem csoda módjára, nem egyik napról a másikra szűnnek meg. Mi, kommunisták azon­ban rajta leszűrik, hogy a meg­szabott feladatok végrehajtá­sával, az ifjúság között vég­zendő munkánk politikai szín­vonala egyre emelkedhessen. Schwartz Sándor, a ruhagyári pártbizottság titkára. Felhívás az ifjúsági cséplőmunka­csapatok II. országos versenyére A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, valamint a MEDOSZ Országos Elnöksége felhívással fordult az ifjúsági cséplő­­munkacsapatokhoz. A verseny feltételei a következők: 1. A cséplőgépre dobméret alapján megadott Irányterv teljesítése (mázsákban kifejezve); 2. a meghatározott legalacsonyabb szemveszteség és megkövetelt tisztasági százalék megtartása, illetve csökkentése; 3. a cséplőaljban visszamaradt gyom­­magok és egyéb maghulladékok összegyűjtése és beszállítása a földművesszövetkezet átvevőhelyére. A kazlak rendes for­mába rakása, tetejezése; 4. az erő- és munkagépek rendsze­res karbantartása, a tűzbiztonsági és balesetvédelmi szabá­lyok betartása. A verseny értékelésénél figyelembe veszik a verseny­pontokon belül a cséplőgép idénytervének százalékos teljesí­tését, a cséplésben eltöltött összes munkanapok számát, a legnagyobb napi teljesítést. Ha a meghajtó erőgép járó­munkára alkalmas traktor, abban az esetben az éjjeli mun­kában végzett normálhold teljesítését is számításba veszik. A verseny nevezési határideje július 20-a. A verseny július 10-étől augusztus 31-ig tart. Az országos verseny győzteseit jutalmazzák. NÉPLAP Aratás után tarlót hánt és másodnövényt vet a Debreceni Gépállomás Évek óta nem fordult elő a Debreceni Gép­állomással, hogy teljesítette volna akár éves, akár idény tervét. Ezen a tavaszon azonban másképp ment a munka. Nem magától javult meg , hanem a jobb vezetés miatt, amely pontosabb munkát követelt meg a dolgozók­tól. Mire a tavaszi idény lezárult, a gépállo­más igen szívós munkával, megfeszített erő­vel 130,6 százalékra teljesítette tervét. Ez az eredmény igen nagy örömet jelentett a gép­állomás dolgozóinak és vezetőinek, önbizalmat adott a további munkához. Nyári tervét 102 százalékra, az éves tervét 110 százalékra teljesíti a gépállomás . A nyári tervet legalább 102 százalékra akarjuk teljesíteni — sorolta Mészáros La­­josné, a gépállomás üzemgazdásza. Hangján észrevehető volt, hogy nagyon örül az eddig elért eredménynek. Jó kedvvel, bizakodással dolgozik a további sikerekért. Nem kevesebb öröm csendült ki a gépállomás igazgatójá­nak hangjából sem, amikor azt mondta: — Éves tervünket legalább 110 százalékra teljesítjük. A lehetőségünk megvan hozzá, mi pedig igyekszünk kihasználni a lehetősé­geket. Elmondta, hogy a gépállomás 63 erőgépé­ből 34 csépelni fog, 15 aratni, a t£bbi a tarlót hántja majd a két műszakban, sírt, a cséplő­ket meghajtó erőgépek is tarlót hántanak éj­jel a széra közelében. Megegyezett a gépállo­más a tsz-ekkel, hogy amint a kombájn végez egy-egy tábla learatásával, mindjárt behord­ják, hogy lehessen tarlót hántani. Úgy tervezte dolgozókkal közösen a gépállomás vezetősége, hogy minden kalászos helyét aratás után 24 óra alatt felhántja és ahol kell, beveti másod­növénnyel. Az 1120 normálhold tarlóhántási tervét, de a másodvetési tervét is minden­képpen teljesíteni akarja a Debreceni Gépállo­más. Egyénieknél is próbálkoztak tarlóhán­tásra szerződtetni, de eddig csak 50 holdra si­került. Elmondta a gépállomás igazgatója azt is, hogy a gépállomás most már a harmadik ka­pálást végzi körzetében. Igaz, van még jócs­kán kapálni való, de azért megbirkóznak vele. Mire az általános aratás megkezdődik, akkorra elvégzik a kapálást, mert aztán más dolga lesz a gépeknek. Itt az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés ideje. Ezekhez a munkákhoz kelle­nek a gépek. Sok függ a kombájnvezetők munkájától... — Az aratásra a gépeket jól kijavítottuk — mondja Mészáros elvtársnő. — Jól meg­szerveztük a munkát is. Úgy alakult a helyzet, hogy tsz-ekben a jelenlegi aratógép kapacitá­sunknál többet is leszerződhetnénk. A kom­­bájnosok jó munkáján dől majd el, tudjuk-e 100 százalékra teljesíteni kombájn-aratási ter­vünket, vagy sem. Bízunk benne, hogy a kom­bájnosok jó munkája láttán majd rájönnek a tsz-ek a kombájnnal való aratás előnyeire. Az aratást egyelőre még nem kezdte meg a gépállomás. A hét végén a macsi tsz-ekben kezdi meg, s ahogy a mezőgazdászok jelentik, a jövő hét elejére a többi területen is megérik a gabona, és ott is megkezdhetik az aratást. Az aratógépek — egy gép kivételével — már kint vannak a brigádszállásokon. A kom­bájnok még bent vannak a gépállomáson. Nyugtalanok a ko­mbájnvezetők, szeretnének már ők is kimenni. A gépállomáson általában jó a hangulat, az emberek tele vannak munkakedvvel, olyanok, mint győztes csata előtt a harcosok. Vetélked­nek az aratógépért. ... és a most induló versenytől Apagyi Lajos traktoros aratógépet kapott. Versenyt indított az aratógépesek között, egész nyárra szólót, Kelemen Mihályt és Er­­dődi Elemért párosversenyre szólította. A ver­seny feltételei: nyári tervét 120 százalékra tel­jesíti, jó minőségű munkát végez, az üzem­anyagot és a szemveszteséget a megengedett­nél fél százalékkal csökkenti, úgy ápolja a gé­pet, hogy pótalkatrészekre ne legyen szüksége Kelemen Mihály és Erdődi Elemér a versenyt elfogadták. A Sándor-brigád az aratásra, cséplésre való felkészüléshez megvitatta a Központi Vezető­ség 1955. június 7—8-i határozatát. Annak alapján szervezett versenyt. Kovács Mihály és Jócsák István brigádját hívta versenyre, az aratás idejére. A verseny pontjai megszabják a munkához való jó felkészülést, a terv­­ 100 százalékos teljesítését, a kifogástalan munkát. Szerepel a versenyfeltételekben az is, hogy a brigád egy mázsa kenőolajat és 3 mázsa tü­zelőanyagot takarít meg a kampány idején. A versenykihívást a két brigád elfogadta. A a kombájnosok nem versenyeznek? A kombájnosok részére is megszületett a versenyfelhívás. Kiss Zoltán, az 523-as kom­bájn vezetője kezdeményezte. Vállalta aratási terve 105 százalékos teljesítését, jelentős üzemanyag megtakarítást. Kiss Zoltán a ver­senyfelhívást kiragasztotta a versenyhíradóra A kombájnosok el is olvasták, egymás között beszélgettek is arról, de a csatlakozást a ver­senyfelhíváshoz még senki sem jelentette be. Pedig nincs mit félni, elvtársak. Vállalja­nak felelősséget a maguk által végzett kom­bájnmunka minőségéért, akkor könnyebben megy a szerződtetés a kombájnnal való ara­tásra, biztosítva lesz a terv! Kövessék az ara­tógépes brigádok példáját, versenyezzenek! Hasznára lesznek vele a gépállomásnak, a tsz­­nek és saját maguknak. Versenyben jobban megy a munka! Csomós M.-né Hétel a Sarmadai Ch­an­i gazdasétiban lelett ezett Ifárlevci banda ügyében A Szabolcs-Szatmár me­gyei Bíróság ítéletet hirde­tett annak a kártevő bandá­nak az ügyében, amelynek tagjai a Nyírmadai Állami Gazdaságban sorozatos bűn­­cselekményeket követtek el. Bércsalásokkal mintegy 21 000 forint kárt okoztak a gazdaságnak, ezenkívül jog­talan nagyösszegű prémiu­mot fizettek ki, 40 mázsa búzát, és 15 mázsa rozsot, almát, valamint burgonyát loptak. A banda tagjai az ellopott almát, és terménye­ket „elajándékozgatták“. Básti Ágoston, a gazdaság volt igazgatója a gazdaság tulajdonából ,­kölcsönadott“, amit azonban nem könyvel­tek el. Lakása tatarozására a gazdaság pénzéből 14 000 forintot vett el. Társaival ösz­­sze­játszva, sertésüzérkedést is folytatott, a gazdaság lo­vait pedig írás és járlatlevél nélkül cserélte. A lopások miatt keletkezett hiányokat okirathamisításokkal igye­kezett leplezni. A megyei bíróság Básti Ágostont tízévi börtönre és tízévi jogvesztésre, Gal­­góczi István egykori kulá­­kot, volt főagronómust 9 évi börtönre és tízévi jogvesz­tésre, valamint 500 forint vagyonelkobzásra ítélte. Tú­ri Péter, volt horthysta rend­őrt, aki nagyarányú burgo­nyalopásban vett részt, hét­évi börtönnel és hatévi jog­vesztéssel, Koleszár Mi­hály volt vezető bérelszá­molót, Bégány Miklós üzem­­egységvezetőt, aki több bűn­társával almalopásra szövet­kezett, 7- 7 évi börtönnel, illetve 5—5 évi jogvesztéssel sújtotta a bíróság. A többi vádlott büntetése hat hónap­tól hat évig terjedő börtön. Meggyorsítja a szalmát és a karitást a Nádudvari Gépállomás újítása Az arató-cséplőgép iránt még tapasztalható idegenkedés egyik oka az, hogy gondot okoz sok termelőszövetkezetben a nagy mennyiségű szalma időben való elhordása. Ezt a gondot szünteti meg a Nádudvari Gépállomás újí­tása. Erdődi Lajos műhelyvezető és Szatmári Antal traktoros kiemelés szalmaletakarító szerkezetet ké­szítettek el kisvasúti sínekből, gömbvasakból. A két és fél méter hosszú szerkezetet, melyet kaparó villákkal is felsze­reltek, univerzális traktorra szerelik. Az arató-cséplőgép szalmagyűjtő kocsijából egymásután kerülnek ki szabályos távolságokra a nagy szalmakockák. Az univerzális traktor ezeket sorra veszi, alátolja a kiemelő szerkezetet. A szalmát felemeli a gép és mintha tenyerén tartaná, kiviszi a gyűjtőhelyre, a földek szélére, ahol nem akadályozza tovább a föld megmunkálását. Nagyon meggyorsul ezzel a módszerrel a szalma letaka­­rítása. Az újítást a megyei gépállomási igazgatóság elfogadta. A gépállomás­ igazgatóság javasolja, hogy minden uni­verzális traktort szereljenek fel a gépállomásokon nádud­vari módszer szerint kiemelés szalmaletakarító készülékkel. A szalmalehordó házilag, minden gépállomás műhelyében elő­állítható. Soha nem volt olyan gazdag dohánytermés a nagyfáréi Szabadságban, mint most Örömmel írjuk, hogy ter­melőszövetkezetünkben a nö­vényápolási munkálatokat befejeztük. Lucernánk má­sodik kaszálását, boglyába rakását is elvégeztük. Ku­koricánkat háromszor ele­­kapáztuk és kézikapáztuk. Dohányunk gondozására igen nagy figyelmet fordítottunk, háromszor megkapáltuk. Do­hánytermésünk 40 centimé­ter hosszú leveleivel gyönyö­rű. Nyugodtan elmondhat­juk, hogy szövetkezetünk fennállása óta (1949-ben ala­kult a tsz . — A szerk.) eny­­nyi dohányunk még nem termett, mint amennyi most ígérkezik. Cukorrépánk is párját ritkítja a környéken. A nagyrábéi Szabadság TSZ tagjai szorgalmasan dolgoznak. Pécsi József tsz elnök, Hegedűs Erzsébet tsz tag. Bő termésre számítanak a balmazújvárosi Uj Élet TSZ-ben A balmazújvárosi Uj Élet TSZ tagsága jókedvűen, vi­dáman néz az aratás elé. Az elmúlt hónapokban becsü­lettel, szorgalommal dolgoz­tak, ami most az aratáskor a bő termésben mutatkozik meg. Őszi búzából 129 hold területünk van. Ebből hol­danként 7,5 mázsás termést vártunk. A talaj megfelelő előkészítése alapján azonban holdanként 10 mázsás ter­mést kívánunk elérni, őszi árpa és tavaszi árpa veté­sünk is gyönyörű. A növényápolásra is nagy gondot fordítottunk. Minden kapásnövényünk már meg­kapta a harmadik művelést. Most az aratásra készülünk. 70 hold búzánkat aratógép­­pel, 50 holdat pedig kom­bájnnal aratunk le. Dobó Miklós, a balmazújvárosi Új Élet TSZ növénytermesztési brigádvezetője. 19­15. JÚLIUS 1., PÉNTEK VGYOMIRTÓ KAPÓRÓL Még jelenleg is a háti­zsákban hever, akárcsak két hónappal ezelőtt. A közö­nyösség dudvája nőtt felet­te, ahelyett, hogy maga is irtaná a gazt. De nézzük csak az egész dolgot köze­lebbről. A Néplap április 24-i szá­ma megírta, hogy egy debre­ceni kovácsmester igen ötle­tes, a mezőgazdaságban jól hasznosítható gyomirtó ka­pát tervezett. Újítása többek között elkerült a Földműve­lésügyi Minisztériumba is, de érdemleges válasz egy fél éve innen még nem érke­zett. A szóbanforgó cikk bí­rálta ezt a közömbösséget, majd így fejeződött be : „Idestova tizenkét hónap­ja lesz a mi kapánk szüle­tésének, bár világrajöttét nem jegyeztük fel. Hogy ez­után mi lesz vele, erre igen kíváncsiak vagyunk ...“ Mi is történt április 24-e óta ? Történni, sok minden tör­tént, de érdemleges annál kevesebb. A Földművelés­ügyi Minisztérium illetékes osztálya a benyugott újítási javaslatot a Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalatnak (Bu­dapest) adta át — elbírálás végett. A szövetkezeti válla­lat újra prototípust, majd 200 kapa próbagyártására ára­jánlatot kért. No, végre — lélegzett fel az újító, bár nem tudta el­képzelni, hogy miért kérnek megint prototípust, mikor a találmány műszaki rajza és pontos leírása Budapesten hever. Most már mindegy — gon­dolta, — a gyomirtó kapá­ból egy újabb sorozatot pos­tára tett. Később árajánlatot is küldött.­ Várta a választ, érdeklő­déssel várta, mondhatni minden nap. Végre egy de­rült délelőtt valóban levél érkezett Budapestről. A szö­vege így hangzik : „Május 19-én kelt levelé­re válaszolva közöljük, hogy a bemutatott kapák árusítá­sával, azok aránylag magas eladási árára való tekintet­tel­­ foglalkozni nem kí­vánunk. Amennyiben debre­ceni képviseletünk a kapá­kat megyei értékesítésre al­kalmasnak találja és a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya ennek eladási árát megállapítja, úgy nem eme­lünk kifogást, hogy képvisele­tünk a szükséges mennyisé­get beszerezze.“ Április 24-e óta tehát nem történt végeredményben semmi. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes osztá­lya, hogy tegyen valamit, gyorsan tovább „passzolta“ az ügyet. A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalatot pedig korántsem az újítás jelentő­sége, hanem az értékesítés érdekli. A szóbanforgó ka­pák előnyéről — amely meg­gyorsítja és könnyebbé teszi a gyomirtást, — bizony egy­re kevesebb szó esik. úgy látszik, vannak még olya­nok, akik „dudva-pártiak“. A mezőgazdászok felelőssége Most az aratás kezdő nap­jaiban igen megnőtt a me­zőgazdasági szakemberek fe­lelőssége. Nagy a feladatuk. Éberen kell figyelniük a ha­tárt és azonnal tett intézke­désekkel gyorsítani az ara­tást, nehogy a túlélés kö­vetkeztében szempergés le­gyen. A gépállomásokkal tartsanak állandó összeköt­tetést a termelőszövetkeze­tekben dolgozó mezőgazdá­szok. Legyenek kéznél az aratógépek és arató-csenlő­­gépek, hogy a legmegfele­lőbb időben vágják a gabo­nát. Egy napi késedelem már sok-sok mázsa szem­veszteséget jelent. Minden mezőgazdásznak a területen a helye, ne bízzák csak másokra a figyelést. Saját maguk is győződjenek meg arról, hogyan érik ka­sza alá a gabona. Legyen gond arra, hogy a korábban élő táblákon hamarabb kezd­jék az aratást. Kényelmi szempontból ne várjanak, hogy majd az egész táblán egyszerre kezdik. Ha a ve­tés a talajerő következtében 10—20 holdon előbb érik és már kezdeni kell az aratást, ne topogjanak — kezdeni kell a munkát, így harcol­hatnak sikeresen a szem­veszteség ellen.

Next