Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

________ Cyrankiewicz elvtárs lengyel miniszterelnök beszéde az V.VIT megnyitóján Varsó (MTI) Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke beszéde elején meleg szeretettel köszöntötte több mint száz ország fiataljait a Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban. Hangoztatta, hogy a lengyel nép nagyon örül, hogy a világ fiataljainak küldötteit országában üdvözölheti. A lengyel nép mélységesen átérzi a béke áldásait, mert súlyos tapasztalatokat szerzett a második világháború alatt. A lengyel nép a szocialista építés nyújtotta lehetőségekkel élve, sok sebet gyógyított be országában, nagy eredményeket ért el a békés építőmunkában. Cyrankiewicz kérte a küldötteket, ismerkedjenek meg közelről Lengyelország életével, figyeljék meg, hogyan teremtette meg a lengyel nép országában az új 'világot, amelybenmár nincs kizsákmányolás. A továbbiakban hangoztatta, hogy a világ békéjéért és szabadságáért, a nemzeti függetlenségért harcoló fiatalok mindig számíthatnak a Lengyel Népköztársaság népének támogatására. „Mi azokkal vagyunk, akik azért harcolnak, hogy a háborút eltüntessék az emberiség életéből“ — mondotta, majd hangoztatta, hogy a genfi értekezlet eredményei a legszentebb, legnemesebb célkitűzést, a béke ügyének megvalósulását segítik elő. A lengyel nép meg van győződve arról, hogy százmilliók közös akarata, közös harca végül is győzni fog. Senki sem tudja ezeket a célkitűzéseket őszintébben megérteni, mint éppen az ifjúság, amely a jövő nemzedéke. Beszéde végén Józef Cyrankiewicz hat nyelven éltette az V. Világifjúsági Találkozót; megkezdődtek az V. Világifjúsági Találkozó gazdag rendezvényei. Az esti események közül kiemelkedett a VIT nemzetközi rendező bizottságának fogadása, amelyet a tudomány és kultúra palotájában rendeztek meg. A fogadás műsorában fellépett a DISZ budapesti együttesének ifjúsági népi zenekara, a közkedvelt „Rajkó-zenekar“ is. Az együttes tagjai közül a legtöbb még 16 éves sincs. Az ifjú magyar művészek műsorát a jelenlévők igen nagy tetszéssel fogadták. Különösen Liszt II. Magyar Rapszódiájának előadása aratott hatalmas sikert. A fogadás részvevői a magyar fiatalok zenéjére hosszú ideig járták a csárdást. A nap kiemelkedő eseménye az ifjú lengyel művészek díszelőadása volt, amelyre a tudomány és kultúra palotájának 3500 személyes kongresszusi termében került sor. Hat színpadon nemzetközi műsornak tapsolt a közönség. Este két hangversenyteremben és két szabadtéri színpadon adtak hangversenyt a Szovjetunió, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia ifjú művészei. Varsó. A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítója jelenti: Hétfőn, a VIT második napjának délelőttjén a varsói nemzeti filharmónia hatalmas, 1200 személyes, tökéletes akusztikájú koncerttermében ünnepélyesen megnyitották az V. Világifjúsági Találkozó kulturális versenyeit. Az ünnepi megnyitó ülés elnökségében helyet foglalt Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke, valamint a DÍVSZ több más vezetője és a lengyel zenei élet számos kiváló személyisége. Malcolm Nixon, a DÍVSZ titkára mondott megnyitó beszédet. Szpinalski, a varsói konzervatórium igazgatója köszöntötte a lengyel művészek nevében a vendégeket, majd ünnepi hangversennyel folytatódott a műsor. Az ünnepi hangverseny után került sor a kedden kezdődő versenyek sorsolására. A magyar művészek csaknem valamennyi ágban már az első napon zsűri elé lépnek. Megkezdődött az V. VIT kulturális versenye Varsó. A Magyar Távirati jelenti: A vasárnap délutáni Iroda kiküldött munkatársa 1 ünnepélyes megnyitó után Moszkva (TASZSZ) A Pravda hétfői száma közli Hja Erenburg cikkét „Genf után“ címmel. Erenburg többek között a következőket írja: Tíz év óta most először történt meg, hogy az olvasók minden országban egyaránt a mély megkönnyebbülés érzésével nyitották ki az újságot. A leningrádi munkás és a nebraskai farmer, a londoni kifutóim és a sanghaji diák, a párizsi művész és a kalkuttai orvos — mind a genfi értekezlet eredményei fölött örvendezett. Eltelt egy hét. Egyes emberek, akiknek nincsen ínyükre a népek öröme, kitekintettek a kulisszák mögül és újból kísérletet tettek baljós jövendöléseik terjesztésére. A kishitűek hallják és arcuk megnyúlik: vajon nem korai-e az öröm? Hiszen a genfi értekezleten — mondogatják — nem oldottak meg egyet sem a sok bonyolult kérdések közül, amelyek bizalmatlanságot és rosszindulatot keltettek az országok között. Igen, egy hét alatt nem lehet felépíteni a tartós békét, egy hét alatt nem lehet betemetni azokat a szakadékokat, amelyek majdnem tíz év óta, mind mélyebbek lettek. Mégis, indokolt az emberiség öröme: ha Genfben nem is épült fel a béke, mégis súlyos csapást mértek ott az új világháborúgondolatára. A négy hatalom vezetői nem fenyegették egy-mást. Komolyan beszéltek a kölcsönös megértésről és a bizalomról. A népek már rég óta torkig vannak a hideg- háborúval, a hidegháború csak kellemetlen érzésekkel, aggo-dalmakkal töltött el minden becsületes embert. Nem csodda, hogy mindenki, bárhol élt is, barátságosan elmosolyodott a genfi értekezlet eredményeinek hallatán: a hidegháború jege megtört. Egy amerikai újságíró ezt mondta nekem: „Fél évvel ezelőtt még csak álmodni sem lehetett volna erről. Nem csoda ez?“ A genfi értekezletről minisztikus remegéssel beszélt: olyan ez, mint amikor a nap keresztültör a sűrű fellegeken, amelyek mintegy parancsszóra elborították az egész égboltot. A genfi értekezlet nem volt csoda, hanem az összes népek józan eszének és lellkiismeretének diadala. Beszélgető partnerem még csak álmodni sem mert róla, de a béke hívei világosan előre látták ezt, nem is fél évvel ezelőtt, hanem a legaggasztóbb időkben is: 1950-ben. Ha létrejöhetett a genfi értekezlet, ha a kifejezésre juttatott nézetek különbözősége ellenére sem szánta rá magát senki a tárgyalások megszakatására és a rossz emissy múlthoz való visszatérésre, ez elsősorban azért történt, mert világszerte megnyilvánult a népek akarata. A történetíró majd feljegyzi, hogy a genfi értekezletet a helsinki Béke Világtalálkozó előzte meg. A Béke Világtalálkozón nem hangzottak el zengzetes beszédek, nem voltak zajos demonstrációk: a népek képviselői megértették, hogy eljött az idő a konkrét javaslatokra és a konstruktív munkára. Helsinki után különösen nyilvánvalóvá vált, hogy nem tűr haladékot az összes európai államok biztonságával és együttműködésével összefüggő kérdések megoldása. A genfi értekezlet megerősítette azt, ami a népek igazi akarata: le kell mondani a háborúról, mint a nézeteltérések megoldásának módjáról, a tárgyalásokhoz kell folyamodni és a tárgyalásoknak valamennyi részvevő számára elfogadható megoldáséra kell vezetniük. Ma már nehéz, nagyon nehéz visszatérni a hidegháború rossz szokásaihoz. Mégis, ha a népek látják is, hogy derülni kezd, a fellegek még nem tűntek el. Most nincs helye sem a szkepticizmusnak, sem a megnyugvásnak: a népeknek tető alá kell juttatniuk a megkezdett ügyet, ki kell vívniuk a tartós békét. Nem kis feladatok várnak a béke harcosaira: sok akadály van még előttük, sok olyan kísérlet, amelynek célja felszítani a hidegháború kihunyó tüzét. De a béke hazicosai ennél nagyobb nehézségeket is leküzdötték. Amikor öt évvel ezelőtt azt követelték, hogy a nagyhatalmak képviselői üljenek le a kerekasztal mellé, utópistáknak, ábrándozófcnak nevezték őket. Ha a népek elértek egy olyan jó kezdetet, mint a genfi értekezlet, akkor ki tudják és fel is fogják vívni a béke diadalát ebben az ügyben jobban, mint bármi másban, fontos a kezdet. A jég megtört, a jégnek meg kell indulnia. „GENF UTÁN“ ILJA ERENBURG cikke a Pravdában ► • IV. : Eddig a sztalinográdiak voltak legbüszkébbek a maguk Ifjúsági Palotájára, most a varsóiak előzték meg őket. Ott kapot helyet a Kultúra és Tudomány Palotájában, melyről amagyar olvasó mostanában eleget olvashatott, de talán sohasem eleget szépségéről. Mégis,hadd mondjam el azt, amitSztalinográdban éreztem, amikor beléptünk ebbe a nyolcvan ■tanárt, hatvan fizikai dolgozótés húsz adminisztrátort foglalkoztató palotába. Első pillanatban arra kellett gondolnom,hogy: egy csodálatosan szép, de fölösleges kirakat. A gyermeknek az kell, hogy a maga erejéből építse fel világát. Sárkányomhoz, a magunkén kívül,öt-Hat ház tetejéből húztam kia nádat, sokból, hogy nagyobb ;híja ne lássék, aztán, később,az első rádiómat egy kiszuperált palatáblára építettem, kajakot csináltam három esztendő gyomron megtakarított s kinstruálással összekuporgatott filléreiből, de soha senki semmilyen palotába meg nem invitált, s anyám mégis évekigőrizgette és őrizgethette joggal, ■azt a leydeni palackot, melyetén fabrikáltam otthon és amely biztosabban működött, mint a fizikai szertárunké. Most is azt mondom, hogy az ember a maga erejéből legyen emberré. De az Ifjúsági Palotát sem tartom fölöslegesnek, pedig senki sem igyekezett meggyőzni az ellenkezőjéről. Még akkor sem tartom annak, ha a túlságosan fényes márványlépcsők és a négy esztendő nyüvését el nem ■áruló szőnyegek is olyasfélét ; [súgnak a fülembe, hogy: még ;.több gyermeknek kellene itt ; megfordulni; Vizsgák vannak és ; .vakáció — mondották szerényen a nevelők. KOCZOGH ÁKOS: AZ IFJÚSÁG PALOTÁJA RÉSZLETEK EGY LENGYELORSZÁGI ÚTIRAJZBÓL S én úgy gondolom, hogy a rportban is ki tudná elsorolni, üveg fölé hajol. Ha líceumiba kor meg egyenesen sorba kel- hogy még mi mindenen az ar- jár, egyedül ülhet asztala mellene állni, hogy beférhessenek, rá érdemes tanuló, akit tanár lett, ha kisebb, hármasával, mert, lám, mindazt megkaphat- vai ajánlanak s aki nyilván be Harminc asztal egy teremben, ja ott a gyerek, ami vágyai is fejezi, amihez hozzákezdett, s egy könyvtáros tanárnő. Ez nak aranyhegye. Sokat fordít igen ám, de a hely nem végre már egészen kis akadémia, a lengyel állam ezekre a palolea s a jelentkezők között tákra, bizonyosan mi is megválogatni kell. A között az öt LegSZorgalmasabbak próbálkozunk vele, hadd venezer fiatal között, aki ha- modellezők és rajzosokmondjam hát el a benyomásai- vonta átlépi a küszöbét. — A k , ,flAzn ! mat. Legfeljebb tévedek. A naponta több mint másfélezer, oktogén este határa tálgyermek természete olyan, — nemcsak eminensek van . at.° a l,at hogy kamaszkoráig a szűkebb, nak, hanem gyengébbek is az tűnt 182 panában is megszokott környezetben érzi újabb gyakorlat szerint, hadd még is 10S02 között is- kinís jól magát, iskolát, várost ne nőjjenek a jobbak mellé. ,, | p, . , p í,__ ... , , .... J a maguk gondjával vannak elhezen változtat, uj családban foglalva másról sem feledikezeleinte rosszul érzi magát, ide- Bizonyos, hogy a Palota nekenek ez a klantár fogén áttörő csapattal inkább jó ízlésre kapat, már azzal is, iyosóján ott láttam egy csinos versenyre kel, semmint mégha végigsétálnak rajta. De a plakáton a többnyire lengyel, lyebben megbarátkozzék. Ha szépség, stílus, érték arra is , alig egy-két külföldi könyv akad egy-két társa, ezekkel ezért’között a ”Pál utcai fiúkat“ isesetleg, alkalom szerint, meg vsz^ge Leg“ egySsJ^Sel^g! indul, hogy körülnézzen a vievesek könyvtárszobájába ha hogy a pionírszobából a malágban.talmas szőnyeget teríteni, nem gyar zászlók, se hiányozzanak. 1.. „ TMtrnöki tervJez° De az már nem kötelesség és könnyű volt addig azt ablak mellé állítani a serdül- nem véletlen, hogy a zenetőiskolai nevelés, míg kevesebb többeket, hogy egyenesen mer rem előtti folyosón, amerre tévolt a diák és teljesebb az is- hőknek érezhessék magukat, nyes delegációk sem járnak, kólás felszerelés. De az iskolán Az is bizonyos, hogy olyan hét zeneszerző portréja között, kívüli nevelésről lemondani nagyszerű ötven tagú harmo- Debussyé mellett ott függ nem lehet. Egyszerűbb hét együttest, és alig kisebb Bartók Béláé is. Hány magyar egyetlen helyre összehordani x“Ofon zenekart másutt Ősz- zeneiskolában kereshetnénk, minden kelléket, tervező összehozni ugyancsak képtelen- hiába? Az sem véletlen, hogy taloktól kezdve, ifjúsági színség. A közös művészeti vas.al- 105ban tudják, melyik magyar padon át lapszerkesztőségig, , “P®1, m‘ volna ne- gyerek milyen rajzzal hol mint valamennyi iskolát ellát- v előbb hatása. Úgy láttam, nyert pályadíjat a nemai eszközzel, tanárral. Az Is- ters,z,k, a, gyermekeknek az lezajlott gyermekrajz kiáltósági Paloták mai formájuk- asztaluk lapja alá elhelyezett utasokon Párizsban és Inban az átmenet feltétlen kel- Faszef könyvismertető is. Egyidiában. Mert nemcsak a kellékei. Kellékei elsősorban a k°íuk megírta a véleményét, lengyeleki de a gyermetovábbképzésnek, másodsorban másik szépen betűkbe rajzol- kék jó szívük teljes odaadásán szabad idő helyes igénybe- ja, a harmadik a festő tagoval szeretnek bennünket és vételének, héttől tizennyolc zatból rajzot készít hozzá, ez- nagyon számon tartják, ami a Hetil—2 órát tölthet itt fel már hárman alaposan fog- velünk történik. nyelvórán, rajzgyakorlaton,lalkoztak a könyvvel — s a Sietnünk kell, este még sportedzésen, színjátszó cső többi már arra tartozik, aki az színházba megyünk. Még egy kérdés, a megszokott: ■— Tudtok-e rólunk valamit? — Annak elébe a könyvtár kis olvasói, miután megtudták, hogy amellett, hogy látogatók, magyarok is vagyunk. — Igen! — vágják vissza természetes nyugalommal. Ez dicséretes, gondoljuk, ilyen apróságok és máris törődnek velünk. — Hát mit tudtok? — Azt, hogy jó futballcsapatuk van. A nap erősen besüt, összébb húzzuk a függönyöket. Fényképezni akarnánk, s nem szeretném, hogy az elpirult arcok túl sötéteknek lássanak. — Ez szép, de egyebet nem? Íróinkról nem hallottatok? Erre még eddig mindig azt a feleletet hallottam: Petőfi. *— De igen — mondja egy hetedikes — a könyvünkben például volt egy verse Petőfinek, Bemről, tanultuk is, így már másképp hangzik: — És olvastunk egy regényt Jókaitól, A kőszívű ember fiait, — néz fel a Faustból a másik hetedikes barna lányka. Ez meg még szebben hangzik. Könnyű neki, hétezerötszáz példányban jelenik meg lengyelül egy-egy Jókai kötet, s rövidesen megindul 20 000 példánnyal a válogatott Jókai; előbb húsz, aztán ötven kötetben, ameddig bírják a fordítók. Most már a kíváncsiskodás és a színház is veszélyessé válhat, indulhatunk. Többen szomorúan távoznak, hogy saját könyveiket nem olvasták, lehet, hogy a könyv a hibás, de még inkább, hogy egyelőre kevés a műfordító. (Folytatjuk) tmmmm.. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak működéséről. Nemrégen alakult meg ■ Debrecenben 150 taggal a Me-gyei Kórháznál a 20. Kölcsö- nös Segítő Takarékpénztár. Több száz dolgozó tag részesült eddig, előre nem látott; kiadásainak megsegítésénél, kölcsönben. A Hajdúsági Gyógyszergyárban az első idő-szakot augusztus végével zár-: jáik le. A tagok ezzel egyévi, megtakarításuk révén na- gyobb összeghez jutnak, ame-; lyek befizetését meg sem érez-; ték. Tudunk olyan tagról 56, aki 800 Ft-ot és annak 5 szá- zalékos kamatát kapja egy- szerre kézhez. Nagy az öröm, köztük és csak azok sajnálkoz-! nak, akik eddig távol marad-! tak a KST-tól. A szeptember- vel kezdődő új idény indulása a Hajdúsági Gyógyszergyár-! ban még nagyobb taglétszám-! mal kecsegtet. Az évzárók sorrendje az idén: a Dohánygyár, Posta- igazgatóság, Magyar Nemzeti Bank, Gördülőcsapágygyár, Ruhagyár. Ez üzemekben a KST nagy betéttel rendelke- zik és tagjainak jelentős fitelt tud adni. Megegyeztek a kínai—amerikai tárgyalások napirendjében Hétfőn megtartották Genfben a kínai—amerikai tárgyalások első ülését. Az ülésről közös közleményt adtak ki. A közlemény szerint a két fél megegyezett a tárgyalások következő napirendjében: 1. A két fél állampolgárainak visszatérése hazájukba. 2. A két fél között függőben lévő más gyakorlati kérdések. A tárgyaló felek megegyeztek abban is, hogy legközelebbi ülésüket augusztus 2-án magyar idő szerint délelőtt 11 órakor tartják. (MTI) Az AFP jelenti, hogy háza hétfőn határozatilag tiltakozott az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti tárgyalások ellen. A határozat szerint az ilyen tanácskozások aláássák az Egyesült Államok és a nacionalista Kína „hagyományos barátságát“. A Reuter hírügynökség értesülése szerint az amerikai külügyminisztérium ígéretet tett a kuomintang kormánynak arra, hogy tájékoztatja az Egyesült Államok és a népi Kína közötti genfi tárgyalás csangkajsekistaképviselő sok menetéről. Jugoszláv parlamenti küldöttség indult Belgráditól a Szovjetunióba Belgrád (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására augusztus 1-én elutazott Belgrádiból Moszkvába a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége. A küldöttség vezetője Vladimír Bakancs, a horvát nemzetgyűlés elnöke. A zemuni repülőtéren a küldöttség búcsúztatására megjelentek: M. Pijade, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke, V. Szimics, a Szövetségi Nemzetgyűlés alelnöke és más hivatalos személyek. A küldöttség búcsúztatásán megjelentek még Valkov, a Szovjetunió belgrádi nagykövete és a nagykövetség felelős munkatársai. A parlamenti küldöttség elutazása előtt V. Barkanics kijelentette a sajtó képviselőinek: „Mint önök előtt ismeretes a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására utazunk a Szovjetunióba. Véleményünk szerint ez a látogatás jó formája a kölcsönös bizalom erősítésének, a vélemények kicserélésének és a jobb kapcsolatok megteremtésének. A küldöttség tagjai igen elégedettek, hogy részt vehetnek ebben a látogatásban.“ Árubemutatót rendezett a Ruházati Bolt Vasárnap a Ruházati Bolt 10. számú üzletében egésznapos árubemutatót rendezett a debreceni Ruházati Bolt központja. Az ízlésesen, szakszerűen kiállított áruk iránt igen nagy volt az érdeklődés. Nagyon sok látogató figyelmét magára vonta a Német Demokratikus Köztársaságból importért középnagyságú gyapjú perzsaszőnyeg, mely több színben és változatban volt kiállítva. Nem kisebb érdeklődést tanúsítottak a látogatók az ízléses, de olcsó huligánok iránt, amelyeket 130— 150 forintos árban vásárolhatnak a Ruházati Bolt valamennyi üzletében. A zöld női düftin kabát is, melyet a konfekció a legújabb fazon szerint készített, sokak tetszését nyerte meg. A konfekció fejlődéséről minőségi munkájáról tett tanúságot a trencskó fazonnal készített és kiállított kord férfi felöltő, kord, valamint berberi férfiöltöny. A konfekció jó munkájának elismeréséről tanúskodnak a dolgozók által beírt vélemények is. Az árubemutatón kiállított árukat a Ruházati Bolt valamennyi üzletében meg lehet vásárolni. A vasárnap megrendezett árubemutatót nyolcezren tekintették meg.