Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
995. OKTÓBER 1., SZOMBA JÓL HALAD AZ ŐSZI MUNKA A TETÉTLENI GÉPÁLLOMÁSON Csendes és kihalt a Tetétleni Gépállomás hatalmas udvara. Élet, mozgás csak az iroda környékén van, meg a kovácsműhely előtt, egyebütt mozdulatlanság merevíti az előtáruló képet. Pihennek a ponyvával letakart kombájnok, aratógépek, odább meg a cséplőgépek. S hogy mi a csendesség oka, tudja mindenki, aki csak egy kicsit is járatos mezőgazdasági dolgokban. Ilyenkor szeptember végén az lenne a szokatlan, ha népes, traktorok dübörgésétől hangos udvar fogadná a látogatót. Most valamennyi erőgép ekét, boronát, vetőgépet vontat a széles határban, szántják a földet, szórják a magot, puha, porhanyós ágyat készítenek az apró búzaszemek számára, hogy a következő évben az ideinél is jobb termést takarítson be a dolgozó parasztságunk. Az őszi mezőgazdasági munkák idejének a derekához érünk lassan, ki kell használni tehát a jó idő minden percét a soron lévő feladatok végzésére. A tetétleni traktorosokat nem kell erre külön figyelmeztetni, tudják ők mi a kötelességük. Bizonyítja ezt jó hírnevük, melyet főként a nyári kampányterv 12 százalékos túlteljesítésével alapoztak meg, de bizonyítja kötelességtudásukat az őszi tervidőszak megkezdése óta végzett eredményes munkájuk is. A gépállomás irodájában látható statisztikai kimutatások azt árulják el, hogy Kristóf Andor traktoros, aki a nyáron legeredményesebben végezte megyénkben a cséplést, a szántásban is kiválóan megállja a helyét: szeptember 25-ig 269 normálhold talajmunkát végzett. A kábai Bocska TSZ- ben befejezte már a mélyszántást, jelenleg a kábai Tolbuchinnál szánt. — Kristóf Andor munkájának minőségére soha senki még nem tett panaszt. Mi legalább is nem tudunk róla. Mező Lajos elvtárs, a kábai Tolbuchin elnöke is mindig azt hangoztatja, hogy Kristóf Andor, az aztán traktoros, amit az megcsinál, abban ugyan nincsen hiba. — így vélekedik a kiváló traktorosról közvetlen felettese. Juhász András elvtárs, a Tetétleni Gépállomás igazgatója. Természetesen nemcsak Kristóf Andor érdemli meg a dicséretet a gépállomás dolgozói közül. Az őszi kampányterv kezdete, vagyis szeptember elseje óta Váradi Lajos 237 normál hold talajmunkát végzett, komoly vetélytársa tehát Kristóf Andornak. Id. Tőzsér László szeptember 25-ig 222 normálholdat teljesített. Kristóf Imre ugyanakkor 186 normálhold talajmunka teljesítésénél tartott. Oláh Miklós eredménylapja pedig 166 normálhold munka elvégzéséről tanúskodott. A gépállomás dolgozói szeptember 25-ig összesen 2620 holddal elvégezték a mélyszántást, 801 holdon az ősziek alá szántást, 830 holdon pedig bevetettek, őszi tervük teljesítésében szeptember 25-én 28 százalékra álltak. Tévhitben ringatnánk azonban magunkat, ha úgy gondolnánk, hogy a szántóföldeken született eredmények, a megművelt holdak százai és ezrei csak a traktorosok munkáját dicsérik. A tervteljesítés emelkedésében, a növekedés minden egyes százalékában benne van a gépállomás vezetőinek szervező, irányító, ellenőrző tevékenysége, az adminisztrációval foglalkozók lelkiismeretessége, a javítóbrigádoknak, a kovácsműhely dolgozóinak megfeszített munkája. Bizony nem könnyű dolog súlyos kalapáccsal reggeltől estig az izzó vasat verni, hajlítgatni, formálni. A gépállomásnak 70 erőgépe van, így hát a kovácsoknak mindig akad dolguk. Most, a szántás dandárjában különösen nem unatkoznak, mert az általános napi teendők elvégzése mellett 30— 40 ekevasat is meg kell érezni. Váradi Lajos, Kristóf Andor vetélytársa éppen arra vár a műhely ajtajában, hogy kikalapálják ekéjének tartalék vasaiból a tompaságot a kovácsok. Néhány óra hosszára beszaladt a határból a faluba, kissé rendbehozni külsejét, s ha már itt van, magával viszi az újra élezett ekevasakat. És míg ő itt időzik, gépe ezalatt sem áll, mert segédvezetője, 15 éves öccse most is húzza az egyre hosszabbodó és sokasodó fényes barázdákat. Váradi Lajos alig 25 éves, az öcscse meg még valósággal gyerek, s ők ketten mégis a legjobb munkások közé tartoznak a gépállomáson. Ami hiányzik náluk a tapasztalat terén, azt pótolja fiatalos lendületük. — Ebben a dekádban, ha valami közbe nem jön, túlhaladjuk a száz holdas teljesítést — mondja bizakodóan Váradi elvtárs. Hangsúlyával mintha azt is hozzátenné, hogy nem kell ebben kételkedni, bizonyos, hogy így lesz. Szeptember elseje óta csak akkor állt a traktoruk, ha rossz idő volt, egyébként éjjel, nappal, megállás nélkül dolgozik a gép, mert a Váradi testvérek nem sajnálják megdolgoztatni. Jelenleg a kábai Dózsa TSZ-nél végeznek mélyszántást. Bizony nem könnyű munka ez, ebben a hónapban csak háromszor aludtak otthon, de fáradságuknak megvan a méltó jutalma. Váradi Lajos szeptemberi keresete eléri a 2400 forintot, s ehhez körülbelül még három mázsa búza természetbeni juttatás is hozzájön. Az udvar másik végében, a cséplőgépek között Szkokán István, sztahanovista szerelő szorgoskodik. Szkokén bácsi 32 éve foglalkozik beteg cséplőgépek gyógyításával, jelenleg rizs cséplésére készíti elő az egyik gépet. De szerel ő mást is, kombájntól a fűkaszáig mindent, ami éppen ,,orvost“ igényel Olyan ember ő itt a gépállomáson, akire azt szokták mondani, hogy jó az öreg a háznál, s akit tapasztaltsága és becsületes munkája miatt mindenki tisztel. Végezetül a befejező sorokban említsük meg, hogy a Tetétleni Gépállomás dolgozóinak munkája az elmúlt évekhez viszonyítva, lényegesen megjavult. A jelenlegi eredményeken kívül beszédes bizonyítéka ennek az a tény, hogy a gépállomás ötéves múltjában az idén először teljesítette, sőt 12 százalékkal túlteljesítette nyári tervét. Ez az eredmény a gépállomás vezetőin kívül elsősorban a járási pártbizottság tagjainak köszönhető, akik mindig készségesen segítették és segítik ma is a tetétlennek munkáját. Ugyanez elmondható a járási tanácsról. Legelsősorban azonban mégis csak a dolgozóké, a traktorosoké, a műszakiaké az érdem, akik fáradságot nem ismerve, időjárási és egyéb viszontagságokkal dacolva küzdenek a tervek túlteljesítéséért. Varga Benedek NÉPLAP ahol kultúrotthont akadnak építeni a békekölcsön jegyzésből begyült forintokból „ mezőgazdasági munkák ”ban, begyűjtésben egyaránt élenjáró községe Hajdú-Bihar megyének Ujhráz. Régi kívánsága a község lakóinak, hogy egy minden követelménynek megfelelő kultúrotthon épüljön. Történtek már erre különböző kezdeményezések, azonban még mind a mai napig nem kerültek a tervek megvalósításra. Pedig ha akár a fiatalokat, akár az öregebbeket megkérdezzük ebben a községben, mindnek közös vágya ez a kultúrotthon, ahol az ifjúság együtt az idősebbekkel tanulhat, művelődhet és szórakozhat. Most, ezekben a napokban a község dolgozó parasztjai nagy lépést tesznek előre abban, hogy megvalósuljon, felépüljön az új kultúrotthon. Úgy tervezik a falu vezetői, hogy a békekölcsönnek a községben maradó részesedéséből a társadalmi munka segítségével — a jövő esztendőben felépítik a kultúra új várát. Uram János, a községi tanács elnöke váltig hajtogatja, hogy ez évben még a legjobb községnek járó pénzjutalom is Újházra kerül, mert a dolgozó parasztok nagy többsége már eddig becsülettel eleget tett kötelezettségének. Mikor az iránt érdeklődünk, hogy kik jegyezték a községben a legtöbb békekölcsön kötvényt, Uram János alig győzi a neveket felsorolni. Itt van mindjárt Bugyik teálint, akinek 12 családtagja van, mégis 1100 forintot jegyzett. A Lenin Termelőszövetkezet tagja most vett 42 000 forintért egy házat , de ugyanakkor tudja mi a kötelessége. A Lenin TSZ-ben egyébként minden tag jegyzett: a termelőszövetkezet átlaga eléri a négyszáz forintot. Nácsa György 700 forintos, Krizsán Pál 500 forintos jegyzésével szintén hozzájárult ahhoz, hogy az új kultúrotthon felépüljön. Mi a helyzet az egyénileg dolgozó parasztokkal? Hogyan jegyeztek békekölcsön kötvényt? Erre szintén Uram János elvtárrs válaszolt. — Bár még nem jegyzett békekölcsön kötvényt minden egyénileg dolgozó paraszt a faluban, azonban a népnevelők járják az utcákat és az a tapasztalatuk, "hogy senkit sem kell kétszer felkeresni"; tisztában vannak a dolgozó parasztok, hogy nemcsak a község becsületéről van szó, hanem arról is, hogy megvalósuljon a régi terv — az új kultúrotthon, továbbá a 2—3 kilométer távolságra tervezett új járda a községben. Ezért is írt neve mellé Czegle János nyolcholdas egyénileg dolgozó paraszt 700 forintot, Andrej Vince 800 forintot, Morvai József középparaszt 700 forintot, Mirgesz József középparaszt 800 forintot. Lenne még kit felsorolni a tanácselnök elvtársnak, olyan sok a példamutató egyénileg dolgozó paraszt Újirázon! ■tiagy tervek megvalósulása előtt állnak az újiráziak. Talán sohasem álltak ilyen közel a régi álmok valóraváltásához, mint éppen napjainkban. Summás György 600 forintos, Csatylós György 500 forintos, Hojcska András 600 forintos jegyzése hozzájárulás azokhoz a tervekhez, amelyek hozzásegítik a dolgozó parasztokat Újirázon is, hogy egyre műveltebbé, kulturáltabbá váljanak, hogy felépüljön a községben a kultúra fellegvára. Az újirázi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol jó a példamutatás, ahol a népnevelők azokból kerülnek ki, akik élen jártak a jegyzésben, ott komoly eredmény születik, ott nincs olyan család, amelyik nem jegyezne VI. Békekölcsön kötvényt. Megjelent az „Anyag és Adatszolgáltatás“ szeptemberi száma, mely az alábbi fontosabb cikkeket tartalmazza: P. Nyikityin: a Szovjetunió iparának műszaki fejlesztése. Vang Kvang-vej: A Kínai Népköztársaság első ötéves tervéről. V. Mihejev: Az új Ázsia. A. Grosev: A szovjet filmművészet további fejlesztéséért. Több mint egymillió forint értékű társadalmi munka a megyében a községek fejlesztése érdekében A megyei tanácsülésen aközségpolitiikai tervek végrehajtásával kapcsolatban Tatár Kiss Lajos elvtárs, a megyei tanácselnök beszámolt arról is, hogy milyen eredményeket értek el a községek fejlesztése érdekében. — A nyári mezőgazdasági munkák indulásáig — mondotta — megyénk dolgozói több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek el a községek fejlesztése érdekében. Egyik ilyen jelentős létesítmény az Egyek—Tiszacsege községekben létesített közel két kilométeres bekötőút földmunkáinak elvégzése. A tiszacsegeiek, a termelési és az állandó bizottságok jó munkája következtében közel 200 000 forint értékű közmunkával járultak az útépítés sikeréhez. A tavasz folyamán Nagyréta községben volt olyan nap, hogy 70 szekér is dolgozott azon, hogy a dűlőutak, árkok, bejárók minél előbb rendben legyenek. — A társadalmi munkával ezenkívül még több jelentős létesítmény készült el. Hajdúsámsonban piactér, Ványospércsen játszótér. Hajdúszoboszlón az egészségházat hozták rendbe. tek hetenként mintegy 1000 négyzetméter járda építését irányítják. A megyei élelmiszeripari osztály eredményesen támogatta a dolgozó parasztság kérését új lisztcseretelepek létesítésében és a régi malmok üzembehelyezésével kapcsolatban is. Több malmot rendbehoztak, Bagamér és Nyíracsád községekben az üzemen kívüli malmokat segítettek üzemibe helyezni. Ez a két község tehát malomihoz jutott és jelentősen megjavult az őrleményekkel való ellátás nemcsak a községekben, hanem a körzetükben is.. A megyei népművelési osatály is eredményesen munkálkodott, hogy új kultúrházak létesüljenek a megyében. Ennek köszönhető, hogy Újléta és Bojt községekben megkezdték a kultúrház építését. A beszámoló rámutatott arra is, hogy a társadalmi munka a legelők karbantartása terén is jól érvényesült, mert a megyei legelők 95 százalékán társadalmi munkával végezték el a gyomtalanítást. 20 kilométer új járda Megyénkben a községpolitikai célkitűzések jelentős részét a járdaépítés képezi. A járdák építéséhez eleinte cementet , akartak beszerezni mert úgy tervezték, hogy betonjárdáikkal látják el a falvakat. A cement beszerzése azonban nehézségekbe ütközött és ezért úgy döntöttek, hogy kőből készítik el a járdákat. A Pest megyei Kőbánya Ipari Vállalattal szerződést kötöttek és a megye részére biztosítottak 20 kilométer hosszú járda építéséhez elegendő hasított követ. A járdakőből már megtörtént mintegy 13 kilométer hosszú járda építéséhez elegendő anyagnak a leszállítása. Új malmok A társadalmi munkával épülő járdák és utak építéséhez a megfelelő szakembereket biztosították. A szakambe- Értekezletet tartottak megyénk állami gazdaságainak fiatal szakemberei Az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, valamint a MEDOSZ megyei szervezete rendezésében értekezletet tartottak Debrecenben azok a fiatal mezőgazdász gyakornokok, akik nemrég kerültek ki az iskolapadból és jelenleg az állami gazdaságokban hasznosítják a mezőgazdasági technikumiban, az akadémián, vagy az egyetemen tanultakat. Ötvös József, a MEDOSZ megyei elnöke megnyitójában röviden ismertette az összejövetel célját. Elmondotta, hogy az utóbbi időben a felsőbb szerveknél épp úgy, mint az alsóknál kissé elfeledkeztek a vezetők a fiatal mezőgazdasági szakemberekről. Ez a megbeszélés azt célozza, hogy közösen megtanácskozzák a fiatalok problémáit s ennek alapján a jövőben több segítséget adjanak munkájuk végzéséhez. A megbeszélésen a jelenlévők legtöbbje felszólalt. Jován József elmondotta, hogy most került ki az egyetemről és jelenleg a Hajdúböszörményi Állami Gazdaság bakóbai üzemegységében segédagronómus. Legtöbb nehézsége abból adódik, hogy kevés gyakorlati tapasztalatot adott az egyetem. Ez pedig, ha nem vigyáz az ember, a fizikai dolgozók között könnyen a tekintély elvesztését okozhatja. A másik kellemetlen dolog az, hogy a vezetők túlzott követelményeket állítanak az egyetemet végzettek elé. A további felszólalóik, Pelestyák József, Berg Margit, Takács Nándor, Egri Zsófia és a többiek -elmondották, hogy milyen támogatást kapnak feletteseiktől munkájuk végzéséhez, milyen kultúrálódási lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére a gazdagságban. Szó esett a naplóvezetésnél felmerülő nehézségekről is. Az Ebesi Állami Gazdaságból ketten is megemlítették, hogy náluk idegenkedve fogadták a most végzett új munkaerőket, s ez az idegenkedés jórészt ma is fennáll. A fiatal szakemberek munka- és életkörülményeinek rendezettebbé tétele érdekében sok haszos javaslat hangzott el az értekezleten. Többek között az is, hogy a mezőgazdász gyakornokok, segédagronómusok részére rendszeressé kell tenni a szakmai továbbképzést. És minden gazdaságban biztosítani kell számukra egy szobát, melyben nyugodtan folytathatják a totovábbképzést, a tanulást, a művelődést.. A nagymajori kukások holdanként 13 mázsa dohányt termeltek Ohaton október 10-re befejezik ezer hold búza vetését AZ OHATI Állami Gazdaság nagymajori üzemegységében, az úgynevezett „Debreceni finom“ dohányból, holdanként 13 mázsát termeltek. Igaz, hogy még sok híja van a törésnek, szinte a nem várt dohánytermelés komoly gondot okoz a dohánykertészeknek a betakarításkor. Persze nemcsak a kertészek, hanem a gazdaság vezetősége is nagy gondban van, mert a dohánypajták kicsinek bizonyultak. Nem győznek „szerbiaiéról“ gondoskodni, hogy a szabad ég alatt épített szárítókra fűzzék fel a töménytelen dohányt. A gazdaság vezetősége a dohánybeváltóval egyetértésben 7 mázsára tervezte az idei termést s ez kicsi híján majdnem megduplázódott. Ez a figyelemre méltó rekord dohánytermés természetesen nemcsak a kedvező időnek köszönhető. A 46 katasztrális hold dohánykertészetben két brigád dolgozik, 17—17 tagtaggal. Az egyik, a nagymajori őslakosú „öreg“ brigád, így nevezik, mert régen, már évtizedekkel ezelőtt is, jórészt dohánnyal foglalkozott maga Visetta Pál elvtárs, a vezető és a brigád többi tagjai is meglett idős emberek már. A másik a „Fiatal“ brigád. Ennek a vezetője Gyenes Sándor elvtárs, ő a legöregebb ebben a brigádban, (mindössze 35 éves) a tagjai pedig csaknem valamennyien fiatal lányok, fiúk. Már kora tavasszal nagy versenybe kezdett a két brigád. Akkor kezdődött el a vetélkedés, amikor már elvetették a dohánymagot a melegágyba. A föld előkészítésétől kezdve a palántálás és a kapálás idején is állandóan figyelték egymás munkáját és most az ősszel, amikor az egész évi munka eredményét takaríthatják be, büszkén állhatnak a dohányföldek végére, s elmondhatják, hogyjó munkát végeztek. A verseny eredménye még teljesen nincs kiértékelve, de máris megállapítható, hogy az „öreg“ brigád ha nem is sokkal, túlszárnyalta a fiatalokat. Az Ohaji Állami Gazdaságban a betakarítással egy időben teljes erővel folyik az őszi vetés. Még szeptember derekán elvetettek 135 katasztrális hold rozsot, s ugyanezekben a napokban 200 hold őszi árpát. Mind a két tábla buján zöldes, 10—15 centi magasak már a frissen kelt vetések. Szeptember 16-án kezdték el vetni a búzát. Közel 400 holdon került már a mag a földbe, s úgy tervezik a gazdaság vezetői és dolgozói, hogy az ezer hold búzavetést október 10-re befejezik. A GAZDASÁG vezetői és dolgozói a búzavetésnél újfajta módszerekkel kísérleteznek. Az ezer holdból mintegy 200-at sekély műveléssel készítettek elő, vagyis az ekéről leszerelték a kormánylemezeket és úgy szántották meg a föket. Ez a módszer a szovjet Mireev-féle bevált talajművelésen ’■l~r,szik. A másik kísérleti vetést mintegy 300 holdon akarják elvégezni. Gál János elvtárs, a gazdaság igazgatója magyarázza nagy szakértelemmel, hogy ezen a táblán sűrűsoros vetést végeznek az idén. Ez annyit jelent, hogy az eddig ismeretes 12 centiméteres sortávolság helyett 6 centis sortávolságot hagynak, ezzel jobban ki tudják használni a talajt. Az eddigi tapasztalatok szerint a terméshozam is nagyobb általában, mint a keresztsoros vetésűnél. Ennek megfelelően a vetőgépet is átalakították, hogy ezt az elgondolásukat és kísérletetmeg tudják valósítani. A BETAKARÍTÁS és a vetés mellett nagy gondot fordítanak az állatok téli takarmányozására is. Nemcsak széna és abraktakarmányokat raktároznak el télire bőségesen, hanem már elvégezték a téli legelő vetését is. Mintegy 137 katasztrális hold földön őszi „keszthelyi“ keveréket vezettek, még augusztus végén. Háromfajta keveréket készítettek. Egy részben rozsot repcével, másik részben búzát repcével és harmadik részben pedig árpát repcével. Ez az igen jól bevált téli legelő rendkívül megkönnyíti az állatok — különösen a juhok — átteleltetését. Ezenkívül mintegy 5000 köbméter siló már elkészült. Nem ártana, ha a többi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is követnék az Ohati Állami Gazdaság példáját, ahol szinte minden soron lévő munkát egyszerre végeznek. 3