Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
1955. NOT. 6.; VASÁRNAP ÉJJELI MENEDÉKHELY K Csokonai Színház együttese az elmúlt héten mutatta be Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját. A Csokonai Színiház az elmúlt esztendőik alatt sok forró sikert aratott. Gondoljunk csak a budapesti fesztivál eseményeire. Nem magánügy, a Romeo és Júlia, Ármány és szerelem, Bánk bán nagyszerű előadásaira. Most ismét kimagasló teljesítményt nyújt a Csokonai Színház művészgárdája az Éjjeli menedékhely bemutatásával. A darab Gorkij ezt a művét az 1900-as évek elején írta. Művében egészen új módon dolgozta fel régi témáját, a kapitalista társadalom leleplezését. Az Éjjeli menedékhelyben bemutatja a kapitalista rend áldozatainak embertelen életkörülményeit. Gorkij darabja fenyegető leleplező vádirata a kapitalista társadalomnak, amely elnyomja, eltiporja az embereket, a mélységbe taszítja őket, eltorzítja a lelküket. Kik ezek az emberek az éjjeli menedékhely zsúfolt, szennyes vackain, az áporodon levegőjében? Valamilyen balsors által sújtott emberek? Alacsonyrendűeik, semmirekellők? Nem. Szatyin például éleseszű. Natasa tisztalelkű, Kieses szereti a munkát, Fepel elvágyik tisztább, jobb környezetbe. Ezek az emberek bárhol a világon, ahol kapitalista társadalom van, megtalálhatók. Elesettségük, iszákosságuk, lezüllöttségük, prostituáltságuk nem saját gyengeségükből fakad, hanem a társadalom könyörtelensége, a társadalom embertelensége taszítja őket le olyan mélységbe, ahol az ember elveszti becsületét, emberi méltóságát, ahol nincs mód a szerelemre, hiába vágyakozik rá Násztya, nincs mód a családalapításra, az anyaságra. Még nevük sincs. A színész tragikusan kiált fel: „Nekem itt nincs nevem. .. Megérted te, hogy milyen szomorú, ha az ember elveszti a nevét? Hisz még a kutyáiknak is van nevük ... Név nélkül nincsen ember ...“ És még ide, az emberi nyomorúság legmélyére lenyújtja kezét a kapitalizmus. Az éjjeli menedékhely tulajdonosa, Kosztilov és felesége, a gonosz, erkölcstelen, létha Vaszilisza személyében. A darab azonban nemcsak leleplező vádirata a kapitalizmusnak, hanem fenyegető vádirata is. Gorkij ebben a darabjában kimondja, hogy nem maradhat fenn az a társadalom, amely könyörtelenül tönkretesz embereket. Ezt a tanulságot Oroszországén, 1917. októberében levonták és az orosz munkások és parasztok megdöntötték hazájukban a kapitalista társadalmat.. . Az előadás A Csokonai Színház egyszerű előadásban hozta színre Gorkij örökbecsű művét. Az együttes Gorkij művét megillető előadást produkált. Egységes, összeforrott munka nagyszerű eredménye. Szinte minden alakítás maradandó élményt hagyott a nézőben. Berényi Gábornak, a színház új főrendezőjének ez az első debreceni rendezése. Mély átgondoltság, finom, minden apró mozzanatot kidolgozó munka jellemzi. Rendkívüli művészi erővel és helyesen tárta fel a darab mondanivalóit. Látszik az egész előadáson, hogy a színészek és a rendezők tökéletesen értették egymást. Minden felvonásnak megvan a megfelelő alaphangulata. Gondoljunk csak a III. felvonás szomorú, kietlen udvarára. Tavaszelő lehet. A barnáslilás fények imbolyognak a sivár tűzfalon. Nem látszik az égből még egy kis darab sem. Egyszer-egyszer fény villan, apró fények, ahogy a tisztább életre vágyó nyomorult emberek szívében fellobban a remény. A nap lemegy, és ahogy eltűnik a fény, úgy tűnik el a szabadulás reménye az ottlakók szívéből. Klenscs, a lakatos üvölt, mert látja, nincs kiút. Natasa ordítása mögött ott van a félelem a jövőtől. Pepel sorsa a börtönt, s a vigasztalást, a hamis illúziókat hirdető Luka eltűnik a kavarodásban. ’ Mensáros László megrázó alakítást nyújtott a színész szerepében, akinek „organizmusát" megtámadta az alkohol, aki gyógyulásra vágyik. Mensáros egy-egy mozdulata, révedező tekintete sokáig megmarad az emberek emlékezetében. Amikor Lukéval beszélget és megdöbbenve jön rá, hogy elfelejtette kedvenc versét, összeomlik. „Én, barátom elpusztultam ... Végem van nekem .. “ Nem sokkal utána, amikor Luka meglibbenti előtte az illúzió fátyolét az alkoholisták kórházáról, már nevet és vidám. Ezt az inpulzív, minden hangulatra, benyomásra reagáló embert kitűnően alakítja Mensáros. Utolsó megrázó jeleneteiben,amikor utoljára reszkető kézzel issza ki a pálinkát, kiveszi nyakából a sálat, mindenki belső szorongással érzi, hogy itt tragédia készül. Szatyin szerepében Solti Bertalan Kossuth-díjas művészünk nyújt nagyszerű alakítást. Szatyin alakját, jellemének mélységét apró részletekig kidolgozta. Gorkij megírta, hogy a darabban „jeladás van a felkelésre”. Ez a jeladás Szatyin szavaiból csendül ki. Az emberről alkotott véleményében: „Mi az ember ? Nem te, nem én, nem ők ... Nem, hanem te, én, ők. Ember ! Ez gyönyörű ! Ez büszkén... hangzik... Tisztelni kell az embert, nem sajnálni.” E nagyszerű szavak méltó tolmácsolója volt Solti Bertalan, Szatyin az ő alakításában az, akinek Gorkij rajzolta. Ember, akit a társadalom megmérgezett, kételkedő, passzív, nem szeret dolgozni. Benne is megvolt a csavargó anarchista illúziója, a vélt szabadság megtalálása, még ha itt a mélyben kell is azt megtalálni. De ezek az illúziók megtépázottak, nincs szabadság a kapitalista rendben. Nincs meg még az anarchikus vélt szabadság sem. A kizsákmányolás pókjai még ide is kinyújtották csápjaikat, itt is börtönben vannak. Mindezek kifejezően kilátszanak Solti alakításából. Novák István alakítja Luka sokrétű különös figuráját. Luka alakját nem könnyű megmintázni, ő a sorssal kibékítő hazugság megtestesítője. Eljön az éjjeli menedékhelyre. Igyekszik segíteni, önzetlenül segít. Rokonszenvet ébreszt az emberekben. A színésszel elhiteti, hogy van kórház, mely kigyógyítja őt a bajából Pepelnek Szibériáról, az arany országról beszél. Vigasztalja a haldokló Annát. Hangoztatja, hogy szeretni kell minden embert. De Luka nem hisz az emberben. Szerinte minden ember hitvány, sajnálatraméltó, gyenge. Humanizmusa passzív, idealista humanizmus. Vigasztaló hazugságai azonban senkin sem segítettek. Volt akinek ártott, például a színésznek. Luka sokrétű figuráját Novák István kitűnően ábrázolja Az író elképzelésének megfelelően. Finom művészi eszközökkel leplezi le az "öreg humanizmusát és mutatja be, hogy a passzív, idealista humanizmusra csak a ményék támaszkodnak. Kiváló ,nészi Nehéz eldönteni, hogy a színészek közül melyik nyújtott legjobb alakítást. Mindegyik kiváló volt a maga szerepében, teljesítményt nyújtott Novák István. Vaszilisza szerepét Hotti Éva alakítja. Hotti Vasziliszája kegyetlen, könyörtelen, mohó, tele van gyűlölettel. Nem tud senkit szeretni, még a szeretőjét sem. Gyűlöli, utálja a férjét. Hotti következetesen viszi el Vaszilisza alakját élete útján a gyilkosságig. Egész alakjáról szikrázik az embergyűlölet. Hegedűs Ágnes játssza Nasztina szerepét A szerelemre, az életre szomjazó prostituált lányét. Megrendítő, amikor elmondja ábrándjait egy elképzelt szerelmesről. Játékából érezzük, hogy sorsa tragikumba torkollik s a színész után ő következik. Andaházi Margit Natasa alakításából sugárzik a tisztaság, de egyben a félelem az élettől, a sorstól. Téri Árpád nagyszerű jellemábrázolással és a tőle megszokott művészi átéléssel formázza meg Medvegyev rendőr alakját. Bármelyik szerepére is gondolunk — Kossuth a Fákvalángban, a Holnapra kiderül főmérnöke, vagy apa alakítására —, mindenütt él színekkel, az ábrázolt jellem figurájának megfelelően nemcsak játszik, hanem éli is szerepét. Nem pusztán a jól sikerült maszkkal éri el hatását, hanem taglejtéseivel, orgánumának fegyelmezett modulálásával. Pepel a tol-, vaj szerepében Angyal Sándor talán eddig egyik legjobb alakítását nyújtotta. A báró alakját Márkus László mintázta meg. Nevetséges és tragikus egyszemély-ben. Ez a fiatal művész, akit elsősorban operett szerepekben ismertünk meg, bebizonyította, hogy nagy drámai ereje van. Tyll Attila helyesen ábrázolta az embert, aki fogcsikorgatva, mindenáron ki akar törni a menedékhely okói közül. Nem munkássá, ki. tulajdonossá akar válni. Kitűnő volt Zelenai József Bubnov szerepében, Thuróczi Gyula Kosztilov álszent, gyűlöletes, szemforgató, gyáva, ahogy azt Gorkij megírta. Annát hibátlanul alakíkította Szende Bessi. Újvárosi Katalin Kvasnya szerepében kövér, jólelkű, egészséges, vidám. Major Pál Aljoska, Nagy Béla Ferdenyakú, Bán Elemér tatár szerepében hűen visszaadták Gorkij elképzelését. Összegezve: a Csokonai Színház nagyot alkotott ezzel a bemutatóval. Akik látták, nyugodtan jelenthetik ki, remekművet láttak nagyszerű előadásban, élmény volt. A múltra már alig emlékszünk. Vagy legalább is alig akarunk emlékezni. Arra a múltra, amikor nem hangzott büszkén ez a szó: ember. Harmincnyolc évvel ezelőtt, októberben munkások, parasztok és katonák harca megdöntötte azt a világot. Ennek a harcnak, ennek a győztes forradalomnak köszönhetjük mi is, hogy országunkban is ez a szó, hogy ember, büszkén hangzik. K. E. Az alakítások Mepup Több és jobb bort ihatunk Sáry Károly, az Élelmiszeripari Minisztérium boripari igazgatóságának vezetője a várható borellátásról a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Jelentős javulás lesz a kimért boroknál. Eljutottunk odáig, hogy a vendéglők, az itathatták a sok évtizedes hagyományok szerint ismét hosszú időn át azonos fajta, tájjellegű borokat árusíthatnak. A fogyasztók újból megtalálnak számos olyan borfajtát, amelyeket éveken át nélkülöztek. Nagy menynyiségről gondoskodtunk többi között a csongrádi és a kecskeméti rizlingből, a Helvéciai és a jánoshalmi fehérből, a bácsalmási fehérből, a hajósi sillerből, az alföldi ezerjóból, a kiskőrösi kadarkából, a kiskunhalasi és soltvadikerti fehérből. Ismét kapható lesz a tüzeskadarka, a szegedvidéki fehér, a szegedi vörös, a csongrádi kadarka, a ceglédi rizling, a nyársapáti ezerjó, az alföldi kövidinka, a gyöngyösi rizling és pecsenye, valamint a paksi kadarka is. Már tél előtt több hónapra elegendő készletet adunk át a különböző vendéglőknek, italboltoknak, hogy a bor a hidegben „ne fázzék meg“, mert ez rontja a minőséget. Történelmi borvidékeink termékeiből is több jó bort adhatunk. A tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiséget árusítanak badacsonyi szürkebarátot, kéknyelűt és olasz rizlinget. Nagyobb mennyiségben biztosítjuk a balatonfüredi, a villányi borokat és az egri bikavért is. Aki már harminc éve harcol a dolgozó népért fitikor keleten új hajnali pirkált az égre, Becskereki Sándor, a Tervező Iroda dolgozója mindössze hétéves volt. Az okos, értelmes fiúcska akikor még gyermekésszel nem tudta felfogni, hogy mi az a forradalom. Igaz, a forradalomról nem 1917. októberében, hanem 1919-ben hallott először a Tanácsköztársaság idején. A nagyok szarvát érdeklődve hallgatta a forradalomról. A felnőttek szívét nagyon megdobogtatta a Tanácsköztársaság győzelme. A bukás pedig megrázta, elkeserítette azokat a szíveket, akik annyira szerették az új hatalmat. A kis Sanyi szívéből viszont hamar elszállt a felnőtteb arcáról lenéző szomorúság. Nyomtalanul mégsem tűnt el azoknak az időknek az emléke. A kamaszkorban, a tanoncévek alatt ismét felvillant szeme előtt egy-egy munkás arca, s ha véletlenül tükörbe, üvegbe pillantott, 17 éves arcán, komoly munkás vonásokat keresett. Az ifjú Becskereski azt latolgatta, lesz-e belőle harcos, igazi munkás, amolyan keménykötésű, mint amilyet már nem egyszer látott, s akikkel dolgozott is, és akik azt mondták neki, hogy igazi munkás legyen belőle. A Tanácsköztársaság bukása után tíz évvel Becskeretki Sándor, a festőinas a Margitba ment előadást hallgatni a tanonc sorsról. Az előadó szavát lélegzet elállva hallgatta, szinte megdöbbent, mert az hitte, éppen róla beszélnék. Mert vele is éppen úgy bántak, mint azokkal, akikről az a pesti munkás beszélt. H a szavak mély gyökeret vertek lelkében, s ezután gyakrabban részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. Mintegy nyolcvanan-százan voltak fiatalok, akik ha még nem is tudatosan, de ösztönösenkifejezték elégedetlenségi ilyet. Nem sokáig nyi nehezhettek azonban. A rendőrség csakhamar lecsapott rájuk. Behurcolta őket vallatásra. Becskereki Sándor is jócskán kapott a rendőrkopó osztogatta pofonökből. Évekre elegendő szidással, fenyegetéssel, káromlással is ellátták. Seskeréki elvtárs azonban mosolyogva elhallgatta ezeket a tehetetlenségben elszórt szitkokat, fenyegetéseiket, s ekkor elhatározta, hogy még szilárdabban, kitartóbban harcol a tanoncok, a munkások igazáért. A rendőrségtől megszabadulva Becskereki elvtárs elhatározta, hogy sokkal óvatosabb lesz ezután. Ezeknek az időknek másik, nagyobb nevezetessége is volt: az eszperantó nyelvcsoport. Az eszperantó nyelv tanulására iratkoztak fel a baloldali, becsületes szociáldemokraták és a fiatalok bátrabbjai. Az eszperantó nyelvcsoport fedőszerv volt, s tagjai nem kizárólag nyelvtanulási céllal tömörültek benne. Miközben jól megtanulták az eszperantó nyelvet, megismerkedtek a kommunista eszmékkel is Farkas Gyula elvtárs, budapesti bőripari munkás révén, akit közvetlen a KMP Központi Vezetősége küldött 1932-ben Debrecenbe, azzal a megbízatással, hogy erősítse a kommunista mozgalmat. árkos elvtárs elvégezte megbízatását. Az ő nevelő és felvilágosító munkájának eredményeképpen Becskereki Sándor 1932-ben kommunista lett. Előbb szépirodalmi könyvekből ismerkedett meg a munkásság legégetőbb problémáival. Gorkij „Anya“ című regénye volt az első olvasmánya. Később eszperantó nyelven francia, lett, litván, észt, finn munkásokkal levelezett. Ezekből a levelekből megismerte a külföldi munkások harcait, vívmányait, célkitűzéseit. Mindezek révén a mozgalom harcosává vált. Egy pillanatig sem hagyta abba Becskereki elvtárs az elméleti képzést. Tudományos marxista—leninista munkákat tanulmányozott már ekkor. A leninizmus alapjait például 1932-ben olvasta. Természetesen gyakorlati munkét is végezték a kommunista sejt topjai, éjjel, röplapokat ragasztottak, sarlókalapácsot rajzoltak fehér és színes krétával. A munkásnegyedekben ,,dolgoztak“ főleg. A Csapókertben, a Vagongyár környékén helyezték el a legtöbb röplapot. Természetesen a legszigorúbb titokban vitték véghez minden munkát. Munkásárulók azonban mindig voltak. Becskereki elvtárs egy besúgónak az áldozata lett, s még 1932-ben ismét a rendőrségre került, most már mint kommunista. A vallatást és kínzást nem kerülte el, de szerencsésen megszabadult a rendőrség karmai közül, mert lakásán a kutatáskor egy sorkompromittáló írást sem találtak. Igaz, ettől az időtől kezdve a rendőrség negyedévenként felkereste, s lakásán mindent feltúrt, zsák, hogy kommunista iratokat találjon. Természetesen Becskeréki elvtársat meg úgy kezelte, mint a legközönségesebb bűnözőt. Az üldöztetés azonban nem tudta megtörni a hitet, és kommunista erőt Becsk Bereki elvtársban. Egészen 1941-ig eredménytelen volt minden kutatás, keresés, zaklatás. Mikor már a fasizmus ember gyalázó, esztelen korszaka Magyarországon is haláltáncba kezdett, Becskereki elvtársit elhurcolták a különleges büntető századba. Két piciny gyermekétől és fiatal feleségétől szalkították el. A különleges büntető században eltöltött napjók rettenetes órákat okoztak a raboknak. Becskereki elvtársnak is, aki piciny gyermekeiért és feleségéért aggódott, miközben ütötték, verték, éheztették és kínozták. A fasizmus végórája azonban ütött, s Becskereki elvtárs meg sem várva a szabadulást 1945. március 19-én megszökött a szőnyi táborból. Március 26-án Komáromban találkozott a szovjet katonákkal, s április 1-én már Debrecenben volt ismét szerettei között küzdelmes ifjúság és férfikor volt az övé. De a legszentebb és legszebb célokért harcolt. A terror, az elnyomatás idején is az új világ felépítésének terveit szövögette. S ma, 1950 óta a szocialista ország építésében a legközvetlenebbül részt vesz, mint a Tervező Iroda dolgozója. S ma, mint minden november 7-én emlékezik azokra, az időkre, amikor Utakban, csak bent a szív mélyén emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóira, és sóvárogva várták azt az időt, amikor harcaik eredményeképpen szabadon ünnepelhetik az emberiség legnagyobb ünnepét! PONGOR JOLÁN 5 te?sok nyitvatartása az ünnepen Debrecenben vasárnap, november 6-án 7 —10-ig nyitvatartanak az élelmiszerboltok vasárnap nyitvatartó boltjai, a telet árusító boltok 6 — 9 óráig, a ruházati Bolt 10-es számú árudása. Vörös Hadsereg útja 22, 9 — 12 óáig és az Állami Áruház ? —13 óráig. Az édesség és trafik boltok november 6-án és 7-én a szokásos vasárnapi nyitvatartási időén árusítanak. A piacok árusítása vasárnap és hétfőn a szokásos vasárnapi ICont szerint történik. A vetidC - tó egységek nyitvaarása vasárnap és hétfőn a szokásos vasé napi nyitvatartás szerint történik. November 7-én, hétfőn az élelmiszer, ruházat és vegyes Icar cikk boltok egész nap zárva tartanak. Vidéken a Hajdú-Bihar megyei Népbolt öt kenyérboltja (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Derecske, Berettyóújfalu) és a hajdúböszörményi 28, 29-es fűszer, az 51-es konfekció, a hajdúnánási 25, 26-os fűszer, 61-es ruházati és a hajdúszoboszlói 21-es fűszer és 78-as konfekció boltok november hó 6-án délelőtt 8 órától 10-ig nyitvatartanak. Ezen túl valamennyi földművesszövetkezeti főüzlet, az összes községben ezen a napon 8-tól 11-ig nyitvatart. Azokon a helyeken, ahol november hó 6-án a földművesszövetkezetek helyi szövetkezeti vásárt tartanak (összesen 30 helységben) valamennyi iparcikk szaküzlet reggel 8-tól délután 2-ig nyitvatart. November hó 7-én az üzletek általában egész napon át zárva tartanak, kivéve a vendéglátóipari üzemeket, melyek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint meghosszabbított nyitvatartási idővel üzemelnek. 7 Ütemesebb, egyenletesebb termelést Nemrég a Táncsics Cipőgyár termelésének ingadozását mutattuk be grafikonon. Most a megyei ipar ez évi tervteljesítéséről közlünk hasonló rajzot. Mint láthatjuk, a szeszélyes és rapszódikus lázgörbe itt is megvan. Januárban, februárban a ktsz-ek kivételével mind a minisztériumi, mind a helyi ipar jóval 100 százalék felett teljesítette a tervet. A II. negyedévben azonban már olyan hónap is volt (április), amikor csak a helyi ipar tett ki magáért. Jellemző az egyes hónapok közötti eltérésre, hogy a minisztériumi ipar márciusi és júliusi tervteljesítése között több mint 15 százalékos szintkülönbség van. Még szembetűnőbb ez, ha a helyi ipar májusi és szeptemberi tervteljesítését hasonlítjuk össze. Májusban a tanácsi vállalatok jóval a 120 százalék fölött zártak, míg szeptemberben 95 százalékot sem érte el a tervteljesítés. A fenti adatok is bizonyítják, hogy az egyenletes és ütemes termelés még korántsem valósult meg megyénkben. Sőt a hullámzás indokolatlanul nagy, aminek az okát a lényeges tervmódosítások mellett elsősorban a szervezetlenségben, a negyedévek első hónapjaira jellemző megnyugvásban s nem utolsósorban a hóvégi hajrákban kell keresnünk. A további munkánk során mindenképpen változtatni kell ezen az abnormális helyzeten. Az egyenletes termelés és ütemesség nélkül végeredményben nem csökkenthetjük a kívánt és megfelelő módon a gyártmányok önköltségét, a kapkodásból eredő minőségromlásról és más tényezőkről nem is beszélva \ d megyei ipar /erme/ési fari/fat/esi-éesének - yi /fai/omkénte/aku/asa . )0 . ?. 2 \ /----------' \ * ______\ 5 ^ V / N. * * ' \ \ • K i s i —i- . i_____i____ i tatutdr fojinu_IT mehwxj 4*»^ At*/** IMn/sztépiu/m iparé----------Helyi ipar - ----------Szövetkezeti park.-----------------------