Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-06 / 82. szám

­ TAKARÉKOS EMBEREK az Alföldi Nyomdában Az emberek általában ta­karékoskodnak. A bőségben sem feledkeznek meg a hol­napiéi. Előrelátással, szándé­kosan félretesznek a sokból egy kicsit, hogy ne érje őket sohse meglepetés­. R­­ÉGEBBEN az emberek, különösen a gazdagok, önző célból takarékos­kodtak. Sokszor annyira, hogy fukarokká váltak. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt azon­ban megtanulták az emberek a népgazdaságunk javaival va­ló takarékoskodást is. Persze nem véletlenül, hanem elsősor­ban azért, mert tudják, hogy ma már övék az ország, min­den kincsével. A múltban nem takarékos­kodott egyetlen munkás sem a gyár nyersanyagával. Hiszen a takarékosság is a tőkés hasz­nát növelte. Ma viszont más­ként van. Ma állandó feladatnak te­kintik a dolgozók a gondjaik­ra bízott anyaggal való taka­rékoskodást. Felhívás nélkül hónapról hónapra több és több anyagot hasznosítanak így. Az Alföldi Nyomda dolgozói a felszabadulási verseny alatt, amikor a termelési eredmé­nyek fokozása és a február ha­vi lemaradás behozása állt elő­térben, akkor sem tévesztették szem elől az anyaggal való ta­karékoskodást. Igaz, hogy feb­ruárban éppen anyaghiány miatt nem tudták teljesíteni a tervet. Ezért fokozottabb fi­gyelemmel bántak a követke­ző hónapban minden ív pa­pírral, minden méter könyv­kötészeti vászonnal és dekli­vel. A kimutatások szerint, az­­ Alföldi Nyomda 10 dolgozója (Ők a „legfukarabb emberek“) 12 700 forint értékű anyagot takarított meg márciusban. Horváth János és Nagy Lajos könyvkötők, szabászok egyen­ként 2185 forint értékű anyaggal használtak fel keve­sebbet, elsősorban drága könyvkötészeti vászonból. S­ZILÁGYI S­ándor, Haran­gozó Zoltán, Herczegh Imre, Szabó Gyula köté­szeti segédmunkások és Ehrsam Ferencné raktárkeze­lő másfélezer forintnyi értékű anyagot takarítottak meg. Va­lamennyien a nyomda címére érkezett anyagok gondos ki­­csomagolásával érték el ezt a szép eredményt. A papírbálák kicsomagolási veszteségét ■mindannyian a megengedett­nél jóval alacsonyabbra csök­kentették, ezenkívül a cso­magoló anyagokat szépen ösz­­szerakták, hogy azok­ ismét használhatók legyenek, kész­áruk és egyéb küldemények csomagolására. Persze nemcsak a kötészet­ben dolgozók ilyen takaréko­sak az Alföldi Nyomdában. Azok is csökkentik az anyag­felhasználást, akiknek jófor­mán „fogukhoz van verve“ amúgy is az anyag. Kiss István gépkocsivezető például egy grammal sem kap több üzem­anyagot, mint más gépkocsi­­vezető, még csak nem is kocsi­­kázik kevesebbet, mint a töb­bi, mégis 412 forint értékű ben­zint és olajat „spórolt“ már­ciusban. Katona Lajos aranyozó, a gondjaira bízott, importált folióból 43 forint értékűt taka­rított meg. Az ő takarékosko­dása jelentéktelennek tűnik a 43, forint hallatán, de ha még azt is elmondjuk, hogy a ki­utalt anyagmennyiségből Ka­tona elvtárs 33 százalékkal ke­vesebbet használt fel, akkor bátran mondhatjuk azt is, hogy a legtakarékosabb emberek egyike az Alföldi Nyomdában. Katona Lajos hat hónappal ezelőtt újítást is adott be, amely az anyagtakarékosság­ban és a munka termelékeny­ségének növekedésében érezte­ti hatását. Nem utolsósorban a technika fejlődését is ered­ményezte az újítás, mert egy addig kézzel végzett műveletet gépesítettek. Katona elvtárs így három és félszeresére emelte termelését az újítás­sal, a FELSOROLTAKHOZ, ha­sonlóan sok szép példáját láttuk még a takarékos­kodásnak az Alföldi Nyomdá­ban. Jó néhány dolgozó taka­rékoskodását számokkal nem is lehet­­kifejezni, csak „szem­re“ lehet mérni. Ennek ellené­re me­g lehet állapítani, hogy ebben az üzemben jó kezekre van bízva a drága papír, könyvkötészeti vászon, de még a külföldről importált, bár nem nagy anyagi értéket képviselő folió is. A nyomda dolgozói ezután is szép eredményeket akarnak elérni anyagtakarékosság te­rén. Legközelebb május 1-re akarnak­­kirukkolni­, még a március havinál is jobb ered­ményekkel. Bízunk abban, hogy ez sike­rül is! Pongor Jolán Aiki visszagondol most az elmúlt évek tavaszaira, az kétségtelenül megálla­pí­that­ja, hogy boltjainkban felszabadu­lás óta az idén a legbősége­sebb az árukészlet. Különö­sen ezt bizonyítják az elmúlt ünnepek. Mind a húsvéti ün­nepek alkalmával, mind ápri­lis negyedike előtt szinte min­den árucikkből boltjaink ki tudták elégíteni a keresletet. Hogy csak egy példát említ­sünk, az elmúlt 10 év alatt soha még annyi füstölt hús és sonka nem került forga­lomba Debrecenben, mint most. Hentesárukból jelenleg is bőséges választék áll ren­delkezésére a fogyasztóknak az élelmiszerkereskedelmi boltokban. Van bor, sör, cu­korka és édesipari áru is, és már kaphatók az első tavaszi újdonságok, az első saláta s a hónapos retek. A tavaszi idényben minden élelmiszerből megnövekszik a fogyasztás, mégis azt kell ta­pasztalnunk, hogy az ellátás bőségesebb, mint akár két hónappal ezelőtt volt. A meg­szaporodott árukészlet első­sorban azt bizonyítja, hogy a termelés növekszik, a mező­­gazdaságban és az iparban el­ért eredmények boltjainkban tükröződik vissza. Viszont az, hogy Debrecenben jelentősen megjavult az ellátás, annak köszönhető, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság ismé­telten foglalkozott Debrecen áruellátásával és megtette a szükséges intézkedéseket a hiányosságok­­ kiküszöbölésére.. Természetesen ennélfogva a városi és a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága is az ed­diginél sokkal nagyobb gon­dot fordít a lakosság szük­séglete. net­ kielégítésére, s hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítják áruval bősé­gesen ellátott boltjaink. Több lesz a hús Az elmúlt években a leg­több fogyatékosság a húsellá­tásban volt észlelhető. Bizo­nyos, hogy még mindig nem tudjuk teljes mértékben ki­elégíteni a lakosság hatalma­san megnövekedett szükségle­tét, de az elkövetkező negyed­évben mégis több lesz a hús Debrecenben, mint a legutób­bi évek ilyen időszakában bármikor. Valamivel lesz ugyan csak magasabb az ál­lami készletből fogyasztókhoz kerülő húsmennyiság, d­e ezt jelentősen pótolja a termelő­szövetkezetek által forgalom­ba hozandó szabad sertéshús. Ebben a negyedévben a me­gye négy termelőszövetkezete 320 sertést hoz szabadáron forgalomba Debrecenben. A nádudvari Sztálin áprilisban 70, a nádudvari Vörös Csil­lag májusban 100, a hajdú­­böszörményi Vörös Csillag és a kábai Dózsa pedig június­ban 90, illetve 60 darabot. Sajnos, még a debreceni ter­melőszövetkezetek nem kap­csolódtak be ebbe az akcióba, pedig számukra is jövedelme­ző lenne a szabadpiacra való sertéshízlalás. Ezzel hozzájá­rulhatnának a sertéshús-ellá­­tás megjavításhoz. Havonta hetven mázsa hal Debrecen lakossága eddig a halelátással sem volt elége­dett. Ebben a negyedévben a Halértékesítő Vállalat havon­ta mintegy negyven mázsa halat hoz majd forgalomba. Emellett a foajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelő­szövetkezet fogásának egy ré­szét a debreceni piacon áru­sítja. Ez havonta mintegy harminc mázsát tesz ki, így aztán a város halkedvelői az eddiginél bőségesebben jut­hatnak majd pontyhoz, törpe­harcsához és ritkábban nemes süllőhöz és folyami harcsá­hoz. A háztartásokban talán a legnehezebb hónap az április, hiszen a múlt évi zöldségfélék ilyenkorra elfogynak s az új még nem kerül forgalomba. Eddig igen akadozó volt így tavasz felé a zöldségellátás, de az idén elég jelentős for­dulat történik e téren is. Meg­alakult a Felvásárlási Igazga­tóság, amelynek az is a fel­­adata, hogy a termelőktől a gyors felvásárlás után azon­nal a boltokba juttassa a zöldségféléket. Rövidesen ta­pasztalni fogjuk munkájának eredményét. Az Alföld déli részéről megérkeznek a tava­szi újdonságok, a primőrök. Gyuláról, Hódmezővásárhely­ről, Szegedről és északabbról, Eger környékéről hoznak majd Debrecenbe korai kerti ter­ményeket. Hozzá kell még ehhez tenni azt is, hogy az idén az élelmiszer­ből tok több zöldséget árusítanak, mint ta­valy. Burgonyában sem lesz hiány. Jelenleg több mint hetven vagon burgonya van biztosítva a bolttó forgalom számára s további ötven­ va­gon kerül piaci árusításra. 12 000 hektoliter sör Sokkal jobb lesz az idén a sörellátás is, mint a múlt ősz­, rendében. A második negyed­évben nem kevesebb, mint 12 000 hektoliter sör­ áll majd a sörkedvelők kielégítésére. Megnyugodhatnak a bor­ivók is. Több és jobb bor ke­rül forgalomba az eddiginél. Úgy látszik, hogy a rendel­kezésre álló mennyiség telje­­sen kielégíti a szükségletet, azonban a tanács kereskedel­mi osztályának nagyobb gon­dot kell fordítania arra, hogy az italboltokban nagyobb vá­laszték között válogathassa­nak a fogyasztók és a külső­ségeket olcsóbb boroknál job­ban lássa el a Vendéglátó­ipari Vállalat. Ugyanígy arra is gondot kell fordítani, hogy Debrecenben egy-két olyan italboltot is találjunk, ahol a borkedvelők sokféle bor kö­zött válogathatnak. Megnyugtató az is, hogy al­szik vízellátásban sem­ lesz fennakadás. Az idén szebben öltözködhetünk Nincs olyan területe a ke­reskedelemnek, ahol ne mu­tatkoznék meg a termelés nö­vekedése. Több kerti szer­szám, több kisgép kerül az idén forgalomba, mint tavaly. Alumíniumedény most már bőségesen van a boltokban, zománcos edényt is kétszer annyit kapott Debrecen, mint tavaly. Igen nagy fejlődés mutat­kozik meg a ruházati boltok­ban is Soha ilyen nagy és széles skálájú választék nem volt még kész férfiruhéban, mint az idén. Több mint 12 000 férfiöltöny kerül forgalomba a legkülönfélébb színekben és fazonokban 438 és 1310 forint közti árakon. Ebből több mint ezer öltönyt különlegesen gon­dos munkával, mondhatni kis­ipari módszerekkel készítet­tek el. Hasonlóképpen női ruhák­ban is óriási választék jut az üzletekbe, még­pedig számban is jóval többet kapott a ke­reskedelem mint tavaly. Csak egy pár számot sorolunk fel : női nyári ruha 2500, fiúruha 6000, lánykaruha több mint tízezer. Mindegyikből­ 30—35 százalékkal több, mint a múlt évben Az idén nem lesz hiány készruhákban. Szan­dálokban sem. Hiszen több, mint 25 000 női szandál között válogathatnak asszonyaink, lányaink az üzletekben, van mikeropórusos talpú (lazagumó) szandál is. Újdonságok is lesznek. Áp­rilis végén árubemutató lesz, amelyen megtekinthetjük­ majd az új cellon ruhaanya­gokat. Értesülésünk szerint remek ruhákat lehet majd be­lőlük készíteni. Bővül, a vá­laszték a különféle nylon fe­hérneműkben is. Sokan már­ most is jobban szeretik a nylonból készült fehérnemű­ket, mert a mokásuk köny­­nyebb és nem kell vasalni. Másrészt a pamintáruknál sok­kal tartósabbak. A Ruházati Bolt április 9-én este divatbemutatót tart, ez alkalommal meggyőződhetik Debrecen fogyasztó közönsé­ge, hogy sokkal szebb ruhák állnak rendelkezésünkre, mint eddig, és hogy szebben öltöz­ködhetünk, mint eddig. Debrecen kereskedelme­bem készült a tavaszra, volt módja­ erre, hiszen tavaly iparunk­ túlteljesítette tervét. Debre­­cen ellátásainak javulásáért elismerés illeti a debreceni salámtu­i­t.­­ Debrecen kereskedelme FELKÉSZÜLT A NAGY FORGALOMRA SÉTA AZ ÜZLETEKBEN vébe aPAílk Pál­liK Fogadás a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Müntvich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete április 4-én foga­dást adott Magyarországnak a szovjet hadsereg által tör­tént felszabadítása 11. év­fordulója alkalmából. A fogadáson jelen voltak N. A. Bulganyin, V. M. Mo­lotov, N. Sz. Hruscsov, továb­bá M. P. Taraszov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnök­­helyettese, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke, valamint szovjet mi­niszterek és marsának, a tár­sadalmi szervezetek képvise­lői, a­­Legfelső Tan­ács Elnök­ségének, a Szovjetunió kül­­ü­gym­inisztériumának, külke­reskedelmi minisztériumának, honvédelmi minisztériumának és kulturális ügyek miniszté­riumának felelős fun­kcioná­­riusai, továbbá­ tudósok, mű­vészek, írók, szovjet és kül­földi újságírók. Jelen volt a fogadáson a Magyar Népköztársaság k­ul­­túrküldöttsége Erdei-Grúz­­Ti­bor oktatásügyi miniszter ve­zetésével. Részt vett a fogadáson több Moszkvában akkreditált nagy­követ és követ, valamint szá­mos nagykövetség és követ­ség munkatársa. A fogadáson beszédek hang­zottak el. é­p­u­l Szívből, igazán... Van a díssmenet a Vörös Hadsereg útján. Katona­­fiaink kemény lépte alatt dü­börög az aszfalt. Ünnepi, emelkedett a hangulat. A né­zők mind a fasorok szegé­lyeinél, mind az utcasarko­kon elismerően bólintanak. Csupán egy három év körüli szöszke fiúcska nyugtalan. Neki még új és ismeretlen itt minden, azért állandóan kérdezősködésekkel ostro­molja az anyját. — Mond anyu, igazi pus­ Icájuk van azoknak a bá­csiknak? Vagy: — Miért vi­szik oda a szoborhoz azt a sok koszorút? Az anya hallgat egy da­rabig, aztán ölébe veszi a csöppséget és halkan, ked­vesen magyarázni kezd: Tudod kisfiam, most azokat a szovjet bácsikat ün­nepeljük, akik a mi udva­runkról is elzavarták a rossz menót, hogy te nyugodtan játszhassál. A csöppség itt eltűnődik egy pillanatig, majd ártat­lanul, kék szemét sarkig ki­tárva az anyja fülébe súg­ja: — És anyukám, mi nem íriszünk ezeknek a bácsik­nak virágot? Az anyja felelni akar, de valami hirtelen jött megha­­tódás szorongatja a torkát. Aztán mindketten egy sebti­ben vásárolt ibolya csokor­ral elindulnak a hősök em­lékműve felé... Kovács T. Teljesítenék április 4-i vállalásukat a Debreceni Könyv Kifi és Dobozkészítő Ktsz és a Tatarozó Vállalat vertikális üzemének dolgozói A felszabadulási verseny sikeréből a Debreceni Könyv­kötő és Dobozkészítő Ktsz, továbbá a Tatarozó Vállalat vertikális részlegének dolgozói is méltóképpen kivették ré­szüket. A felajánlások részle­tes értékelésére mindkét he­lyen már április 3-án sor ke­rült. Eszerint a Debreceni Könyvkötő és Dobozkészítő Ktsz dolgozói az ígért 10 szá­zalék helyett 30,9 százalékkal teljesítették túl március havi tervüket, az önköltség csök­kentése és az egy főre jutó termelési érték jelentős növe­lése mellett. A verseny a szövetkezet te­rületén az első negyedévi terv teljesítésében is jelentős eme­lőnek bizonyult. A ktsz dol­gozói március 31-ig 117 000 forint értékű árut adtak ter­ven felül a lakosságnak, amely a negyedévi programot figye­lembe véve 29,2 százalékos tervtúlteljesítésnek felel meg. A kedvezőbb idők beköszön­tésével a Tatarozó Vállalat dolgozói is lelkes munkaver­senyt kezdeményeztek, hogy részben megszüntessék a feb­ruári súlyos elmaradást. A versenyben elsősorban a ver­tikális és az előregyártó rész­legek igen figyelemre méltó sikereket értek el. A vállalat asztalosüzeme például 9 nap­pal a határidő előtt, március 22-én pontot tett az első ne­gyedévi terv végére. A vas­betonszerelők még az asztalo­sokat­ is megelőzték, mivel tervelőnyük a márciusban végzett jó munka alapján máris 22 napra nőtt. A felszabadulási műszak során a vállalat lakatos, víz-, gáz- és villanyszerelő részle­gei, továbbá az építkezési he­lyek egy része is becsülettel megtette a magáét. A lakatos­üzem dolgozói például már­cius 31-ig 50 000 forint értékű terven felüli munkát végez­tek el. Az előregyártó üzem­részben márciusban főleg a februári elmaradás behozá­sáért folyt a harc. Az adós­ság jelentős részét máris si­került le­törleszteni. Az épít­­kezéshelyek közül a nagyiétai tanács elnökképző iskolánál született siker: az itt dolgozó vízvezető brigádok március­ban további nyolcnapos terv­előnyre tettek szert. Most a felszabadulási mű­szak befejezésével mind a Dobozkészítő Ktsz, mind a Tatarozó Vállalat dolgozói máris újabb felajánlásokat tettek a nemzetközi munkás­osztály nagy ünnepének, má­jus 1-nek tiszteletére. Fel­ajánlásuk célkitűzéseiről és az újabb eredményekről rövide­sen ismét hírt adunk. Nyitott z semm­el KELLEMETLEN „ZÁPOR' Az még csak hagyján, amikor meleg, nyári napo­kon egy-egy hirtelen támadt zápor nyakon önti az embert, az olyan üdvösség azonban, amikor felhő sincs, mégis „záporozik“, már felette bosszantó. Hogy érthetőbb legyen a dolog, máris előrebocsáthat­­juk, a Simonffy utcai bér­­házakról van szó. M­­ert tes­sék csak elképzelni, hogy milyen kellemetlen az, ha megy az ember gyanútlanul az utcán és egyszerre csak zsupsz, egy nem várt malter­darab koppon a fején,­­majd a szeme is tele lesz porral. S alig tesz egy-két lépést előre, a „jelenség“ újra megismer­lődik. Sőt, mi több, gyakran még komolyabb formában is.­­­­ Mert nemcsak a máró vako­­­lat hull, s pereg a föl-föl tá­madó szélben, de olykor még a lakások, erkély­ei is meg­ereszkednek. Épp most két napja, április 3-án estefelé fordult elő, hogy az egyik ilyen erkély­rész (Az oda he­lyezett zászló súlya alatt — A szerk.) óriási robajjal a földre zuhant. Szerencsére sebesülés nem történt, de még így is... Rég eljött már az ideje annak, hogy az ilyen, kellemetlen záporoktól meg­kíméljék az utcai j­árókelő­­ket. Hogy miként, azt bizonyára gondolják. Javítsák meg az épület homlokzatát és így a veszély is megszűnik és a város belterülete is szebb lesz egy jelentős épülettel. 3 Dolgozó asszonyok termelőszövetkezeti látogatása Termelőszövetkezeteink to­vábbfejlesztése, erősítése, új szövetkezetek alakítása ér­dekében a megyében egymás után rendezik a termelőszö­vetkezeti látogatásokat, hogy minél többen megismerked­jenek a közös szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodással. Az MNDSZ megyei elnök­sége a megyei tanáccsal kar­öltve, Álmosd és Bagamér községből rendezett tapaszta­latcsere látogatást az Októ­ber 22 Termelőszövetkezet nagyhegyesi földjére. A láto­gasson 39 kis- és középpa­raszt asszony vett részt az el­múlt napokban. Az asszo­nyokat a termelőszövetke­zetbeliek szívélyesen fogad­ták, s a gazdaság megtekin­tése után a tsz asszonyok­ meghívták a vendégeket la­kásaikra, hogy lássák, mi­lyen jól élnek mindazok, akik a termelőszövetkezetben dolgoznak. Igen helyes kezdeményezés volt ez a látogatás az MNDSZ részéről, mert való­ban nagy szükség van arra, hogy a férfiakon kívül az asszonyok is minél nagyobb számban ismerjék meg a ter­melőszövetkezeti életet. Új olajmezőővel gazdagodott az ország Eger és Demjén határában Eger és Demjén község ha­tárában az egy éve tartó kí­sérleti fúrások, kutatások, va­lamint a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat dolgozóinak szorgalmas munkája ered­ményre vezetett. Kedden dél­előtt 10 óra 10 perckor a DE 6-os számú ki­tből, egy mély­­szivattyú segítségével meg­kezdődött az olajtermelés. A feltárt olajmező művelési terveit a Kőolajbányászati Tudományos Laboratórium és a Kőolajipari Igazgatóság szakemberei dolgozták ki. E tudományos munka alapján már nyolc termelő olajkutat fúrták, amelyek a következő hetekben folyamatosan meg­­kezdik a termelést. A demjéni olajmező feltá­rói a kezdeti nehézségeket le­küzdve, derekas munkát vé­geztek. A Bükk-hegység dom­bos területén a nehéz közle­kedési viszonyok ellenére is teljesítették feladatukat.

Next