Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-04 / 104. szám
2 VITA A második ötéves tervben szeretnénk, ha Debrecenben is létesítenének televíziós adót Houi Molát az irányelvekben A magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez kiadott irányelveket az MDP Központi Vezetősége az egész dolgozó nép elé bocsátotta megvitatás, bírálat és kiegészítés céljából. Népgazdaságunk fejlesztésének egyik alapelve a termelési folyamatoknak az egyedi jelleg irányából a nagysorozat- és tömegtermelés felé való erőteljes kiterjesztése. Ennek az elvnek megvalósítása a Gördülőcsapágygyárban szerzett tapasztalataink szerint az előfeltételek fokozott biztosítását teszik szükségessé. A tömeggyártás ugyanis alap- és segédanyagok, energiaellátás, felszerszámozottság és több más feltétel tekintetében lényegesen kötöttebb, mint a jelenleg hazánkban még kiterjedten alkalmazott egyedi és kissorozatgyártás. A tömeggyártás részére az említett feltételeket jól meghatározott, homogén minőségben, ütemesen és kellő mennyiségben kell biztosítani. Ez szükségessé teszi megfelelő tartalékok képzését.. Az irányelvekben erre vonatkozóan több intézkedés található. Például a bevezetésnek mindjárt első pontja előírja, hogy a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell növelni a feldolgozó iparágak 47—48 százalékos termelésnövekedésével szemben. A 10 százalékos különbözet az anyagellátás biztonságát növeli. Ugyanez az elv érvényesül a villamosenergiaellátás terén is, melynek fejlesztési üteme lényegesen felül kell, hogy múlja az energiafogyasztók fejlődését. A termelés folyamatosságának biztosítását szolgálja sok olyan új gyártmány hazai előállítása, melyeket eddig részben vagy egészben külföldről szereztünk be. Ennek egyik legszebb példája ismét a Gördülőcsapágygyár. Az első ötéves terv elején iparunkban általános csapágyhiány mutatkozott: ma magyar csapágyon futnak a közkedvelt Pannónia motorkerékpárok, Csepel teherautók, autóbuszok és traktorok. Magyar csapágyakat építenek be a gépipar számos gyártmányába, szerszámszámgépeibe, villanymotorokba, sőt már exportra is jut. Ma már legfeljebb egészen különleges csapágyak terén mutatkozik hiány. A népgazdaság vertikális, fejlesztése mellett a külkereskedelem kell, hogy biztosítsa a többi gazdasági ág igényeit. A „rákért keringet“ példa természetesen ma még a magyar külkereskedelemre is jellemző. Széleskörű nemzetközi kooperáció kiépítése a kölcsönös előnyök és egyenjogúság alapján kell, hogy feladata legyen a külkereskedelemnek. A termelés előfeltételeinek bőségesebb biztosítása természetesen nem eredményezhet tékozlást. Ellenkezőleg. Ha nyers- és alapanyagokból a szükséges választék és minőség rendelkezésre áll, ez az anyagköltségek lényeges csökkentését kell, hogy maga után vonja. Ugyanakkor eredményeznie kell a berendezések egyenletesebb terhelését,, az átfutási idő csökkentését, a dolgozók keresetnövekedését, a munkafegyelem megjavulását stb. Ezeknek a tényezőknek az öszszefüggését a Gördülőcsapágygyár aránylag rövid fennállása óta részletesen volt módunkban tapasztalni. Az irányelvek előírják az állam és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, közkeletű kifejezéssel élve, a bürokrácia elleni harcot. Ennek a jövőben az eddiginél szervezettebb formában kell történnie. A bürokrácia elleni harc eddigadminisztratív eszközökkel“ folyt, azaz a vállalatoktól egyszerűen elvették a létszámkeretet, nem sokat törődvén azzal, hogyan oldja meg a csökkentett létszámmal a nem csökkentettfeladatokat Magasabbrendű megoldásnak tekintjük ennek fordított módszerét: először meg kell szüntetni a felesleges adminisztrációt, és ennek elérése után átirányítani a felszabadult létszámot a közvetlenül termelő munkára. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben a munkában a helyes mértéket megtalálni igen nehéz. Ugyanis, amikor egy gyár szervezettségének jellemzésére a produktív-improduktív viszonyt alkalmazzák és a fejlődés helyes irányát a produktív arányszám növelésében jelölik meg, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fokozódó automatizálás éppen ezt az arányt rontja. Az automata gyárban ugyanis már egyáltalán nincs produktív dolgozó, mégis ez a legkorszerűbb gyár. A helyes arány kialakítása tehát mindig egyegy gyár fejlettségi fokának megfelelően kell, hogy történjék, és ezt általában legtisztábban a gyárak vezetői látják. A bürokrácia elleni harcban tehát nagyobb önállóságot kell biztosítani az egyes egységek vezetőinek. Népgazdaságunk fejlődését akadályozza az építőipar viszonylagos elmaradottsága. Ennek fejlesztését már a tervezésnél gyökeresen meg kell javítani. A tervezés ma még egyes fázisaiban különböző, egymástól független tervező intézetekben történik, s így a tervek összehangolása rengeteg időveszteséggel jár. Ugyanez a helyzet a kivitelezésnél is. Más vállalat végzi a kitűzést, más a mélyépítést, más a magasépítést, ismét más az épületgépészetet, villamosszerelést stb. A különböző érdekek összehangolása így szinte lehetetlen, a felelősség megoszlik, ami végül is a kivitelezési határidők évekkel való eltolódását jelenti. Tehát mind a tervezésben, mind a kivitelezésben az eddiginél nagyobb vertikalitást kell biztosítani. Erre kényszerít egyébként az építőiparnak szerelés jellegű iparrá való átalakulása is. Az irányelvek tájegységek szerint is részletezik a fejlesztésre tervezett gazdasági ágakat és kulturális intézményeket. Így Debrecenben, mint kiemelkedő feladatot a golyóscsapágygyártás, gyógyszergyártás, bútorgyártás fejlesztését, a vasútállomás újjáépítését írják elő. Ehhez még azt szeretnénk hozzáfűzni, hogy a második ötéves terv során Debrecenben is szükségesnek tartjuk televíziós adó létesítését. Erre városunk, mint az ország harmadik városa méltán tart igényt. Frank János, a Gördülőcsapágygyár főmérnöke Hova küldjék javaslataikat a dolgozók a második ötéves terv irányelveinek tervezetéhez ? A második ötéves terv irányelveinek tervezete — amelyet az MDP Központi Vezetősége nyilvános megvitatás céljából közzétett — nagy visszhangra talált a lakosság körében, a dolgozók a második ötéves tervvel kapcsolatos javaslataikat eljuttathatják: sz MDP Központi Vezetősége irodájához, a Minisztertanácshoz, a minisztériumokhoz, a Szabad Néphez és a többi lapok szerkesztőségeihez, — így a Néplaphoz is —, valamint a tömegszervezetekhez, a vállalatok igazgatóihoz. A fenti szervek a javaslatokat továbbítják a Központi Vezetőséghez. NAPLAP im. itArtis 4.. rimm Az Angliából hazaérkező Bulganyin és Hruscsov elvtársakat ünnepélyesen fogadták Moszkvában is. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja visszaérkezett a Szovjetunióba. A szovjet vezetők fogadására Moszkvában nagygyűlést hívtak össze. A főváros mintegy 20 ezer dolgozója fogadta az Angliából hazatérő Bulganyin és Hruscsov elvtársat. A nagygyűlésen Moszkva város ipari dolgozói nevében V. Sz. Rjabov, a Szerpi Mólót (Sarló és Kalapács) kohászati üzem olvasztója szólalt fel először, majd Szoboljev akadémikus beszélt. Ezután viharos éljenzésközepette N. A. Bulganyin kapott szót. Kedves elvtársak! Két héttel ezelőtt hagytuk el országunkat, hogy angliai látogatásra induljunk. Boldogok vagyunk ma, hogy visszatérünk hazánkba, Moszkvába, szívélyesen üdvözöljüik önöket és köszönetet mondunk a lelkes és örömteli fogadtatásért. (Taps.) Az angol—szovjet politikai viszony több éven át eléggé feszült volt. Angliával folytatott kereskedelmünk jelentékenyen csökkent. A múltban kialakult tudományos és kulturális kapcsolatok megszűntek. Ez a helyzet nem felelt meg sem Anglia, sem a Szovjetunió érdekeinek. Mindkét ország népeinek érdekei megkövetelték és megkövetelik ma a szovjet-angol politikai, kereskedelmi, tudományos és kulturális kapcsolatok javítását és szilárdítását. Angliai tartózkodásunk nyomán szilárd meggyőző-Kedves elvtársak! Azért utaztunk Angliába, hogy az angol kormány vezető személyiségeivel létesített személyes kapcsolat útján nagyobb kölcsönös megértést teremtsünk és megtaláljuk az országaink közti viszony további javításának útjait. Igen hasznosnak tartjuk utazásunkat. A tárgyalásokon őszinte eszmecserét folytattunk mind az angol—szovjet viszonyról, mind pedig a legfontosabb nemzetközi problémákról. A tárgyalások eredményei újabb bizonyítékai annak, hogy jóakarattal meg lehet teremteni az együttműködést és békés egymás mellett élést lehet folytatni az államok között, függetlenül társadalmi rendszerüktől. A tárgyalások eredményeinek nagy jelentősége abban is rejlik, hogy e tárgyalások új szakaszt jelentenek a nemzetközi feszültség további enyhítésének útján, fontos lépést jelentenek az országok közti jobb bizalom megteremtésében. Angliai tartózkodásunk idején, a legbarátságosabb fogadtatásban és vendégszeretetben részesültünk. * Ezért újból őszinte köszönetet mondunk az angol népnek, Sir Anthony Edennek, az Egyesült Királyság kormánya miniszterelnökének és kollégáinak. Angliai tartózkodásunk alatt szívesen fogadtuk el a Labour-párt vezetőinek azt a javaslatát, hogy találkozzunk velük és folytassunk eszmecserét a két pártot — az SZKP-t és a labourista pártot — érdeklő kérdésekről. Ilyen néerdésre jutottunk, hogy az angol nép nem kíván háborút, hogy az angol nép a békét, a barátságot és a szovjet néppel való együttműködést óhajtja. Ezenkívül az a határozott benyomásunk alakult ki, hogy az angol üzleti körök hajlanak a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és kereskedelem fejlesztése felé. Mindez feltétlenül hatással volt az angol kormánnyal folytatott tárgyalásainkra. Milyenek tárgyalásaink eredményei? A nyilvánosságra hozott nyilatkozatok — a két kormány nyilatkozata és a londoni sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatunk — tüzetesen megvilágítják azokat. A tárgyalások eredményei természetesen még távol állnak a minden kérdésben való megegyezéstől. Mindaz azonban amiben megegyeztünk az angol kormánnyal, fontos és lényeges a szovjet—angol találkozásra sor került. Elvtársak, meg kell őrtőiknek nyíltan mondanunk, hogy e találkozó eredményeként az a véleményünk alakult ki, hogy a Labour-párt vezetőségében a funkcionáriusok egy része reakciós, szovjetellenes álláspontot foglalt el. A Labour-párt egyes vezetői mindezideig nem mondottak le a Szovjetunióra, az SZKP-ra, a népi demokratikus országok kommunistái és munkáspártjaira vonatkozó káros nézeteikről. Külön előkészítettek számunkra és nekünk szegeztek kérdéseket bizonyos szociáldemokratákról, akik nálunk és a népi demokratikus országokban börtönben ülnek. Mi ezeket a kérdéseket, mint provokációsakat határozottan visszautasítottuk. Ha ezek a Labour-párti vezetők jó szándékkal lettek volna az SZKP irányában, akkor akadtak volna más kérdéseik. Hiszen nagyon jól tudják, hogy mindent megteszünk, hogy kijavítsuk a múltban több esetben elkövetett hibákat, s az ártatlanul elítélteket rehabilitálták, s hogy nemcsak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is felülvizsgálják azokat a pereket, amelyeknek helyességéhez valamilyen kétség fér. Jól tudja ezt az egész, világ, jól tudják ezt az említett labourista vezetők is. Miért hozták hát elő ezt a kérdést, és más ilyen visszataszító kérdéseket? Azért, hogy érdemieket szerezzenek a reakciósok szemében. Más magyarázatot nehéz találni. ■«•—■« / kapcsolatok fejlődése és a béke szempontjából. A legfontosabb az, hogy tárgyalásaink eredményeképpen új feltételek jönnek létre államaink kapcsolatainak további megjavítására. Egyre kiterjedtebb lehetőségek nyílnak a politikai és gazdasági téren folytatandó együttműködés, valamint a kulturális és a tudományos kapcsolatok fejlesztésére. A békés egymás mellett élés szovjet külpolitikája maradéktalanul igazolódott. E külpolitika összhangban áll valamennyi ország és valamennyi nép létérdekeivel. Általában sikereseknek kell tartani tárgyalásaink és látogatásaink eredményeit. A Szovjetunió mindig örömmel vette az egyes államok barátságát, amikor e barátság alapjául békés és nemes célok szolgálnak. Az angol kormánnyal foly Csakis a reakciósoknak előnyös a munkásosztály különböző osztagainak elkülönülése és a reakciósok félnek a legjobban ezeknek az osztagoknak egységétől. Egyes labourista vezetőknek azok a kijelentései, hogy a munkásosztály érdekeit védelmezik, messze eltérnek tehát tetteiktől. Hiszen csak igen ritkán és félénken szállnak szembe a haladó személyiségeket több tőkés országban sújtó megtorló intézkedésekkel. A Labour-párt vezetőinek egy része nyilván úgy értette őszinte kijelentéseinket — amelyekben azért szóltunk hiányosságainkról és hibáinkról, hogy kijavítsuk ezeket —,hogy ezeket gyengeségünk és a külső reakciós erők valamilyen nyomása miatt teszszük. Nem, uraim, önök mélrségesen tévednek. Számolniok kell szocialista államunkkal, államunk vívmányaival, amelyeket népünk, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezetésével ért el. Csak reménytelen opportunisták nem látják és nem veszik tekintetbe azokat a sikereket, amelyeket népünk a kommunista építés útján haladva aratott. Nem erőszakoljuk reá önökre utunkat, de eltökélten védelmezni fogjuk országunk munkásosztályának vívmányait, barátaink vívmányait, azokat a vívmányokat, amelyekért a dolgozók hatalmas árat fizettek. (Hosszas taps.) Bár a labouristák vendégei látott tárgyalásaink újból megmutatták, hogy jó eredményekkel jár a Szovjetunió bekeszeltető külpolitikája. A világ sok országéval alakult ki barátságos viszony és aktívan fejlődik a politikai és gazdasági együttműködés, szélesedik a kereskedelem, bővülnek a tudományos és kulturális kapcsolatok. Az ilyen politika nemcsak reánk nézve hasznos, de kedvező befolyást gyakorol az egész nemzetközi helyzetre is. A nemzetközi láthatár tisztul, fokozatosan szerteoszlik az embereknek a holnap miatt érzett aggodalma. A béke erői gyarapstanak leszilárdulnak. Ezután A. N. Tupoljev akadémikus, majd X. V. Kurcsadov akadémikus mondott beszédet. Vihart, éljenzés közepette N. Sz. Hruscsov lép a szónoki emelvényre, voltunk, határozottam visszautasítottuk azokat a próbálkozásokat, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe, visszautasítottuk az ezen országok dolgozóinak vívmányaira törő próbálkozásokat. Több országban a reakció elvakult képviselői azzal rágalmazzák az SZKP-t, hogy mi ellenezzük a kapcsolatot a szocialista pártokkal, hogy a kommunisták és a szocialisták akcióegységének szükségességéről szólva, valamilyen galád terveink vannak. Ez hazugság, amelyet a munkásosztály ellenségei terjeszteek és egyes gyász-szocialisták felkapják ezt a rágalmat. A munkásosztály különböző osztagainak egysége mellett foglalunk állást. Meggyőződésünk, hogy az egyszerű Labour-pártiak nem osztják a labourista párt egyes vezetőinek kirohanásait és hogy a labouristák egyes vezetőinek álláspontját a tömegek nem támogatják. Készek vagyunk felülemelkedni a személyes sértéseken és provokációs kirohanásokon, amelyeket a labouristák egyes vezetői a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen elkövettek és ennek ellenére belemehetünk abba, hogy kapcsolatokat teremtsünk az angol labouristákkal, ha részükről megnyilvánul a kellő megértés és kívánság. Világos, hogy az ilyen kapcsolatok igen fontosak Anglia és a Szovjetunió dolgozóinak érdekében Bulganyin elvtárs beszéde Hruscsov elvtárs beszéde ! Bár a hangulat az egész erdőn májusi volt, az időjárás délután I egy kicsit mégis elfeledkezett magáról. A kora dél- 5 utáni nyári záport I hűvösebb idő, majd szitáló eső követte. A ..sátorlakók“ nemigen *í zavartattak maguk Ikat. Estefelé már mindenütt víg I ( 1 * énekszótól, itt-ott amolyan „magyarros“ mulatós zajaitól volt hangos / w ■■ w*—»x\t— az erdő. A ,,sátortalanok“ egy része megunta az esőt és hazament, de voltak, akiken nem fogott ki az eső, és „kívülbelül“ eláztak. Sőt, egy ünneplő csoport egy tisztáson tüzet rakott és körül guggoltak — ahogy szokták mondani — a fényképük jó lett volna makkasznak. Dicséretükre legyen —vlt mondva, dacoltak az esővel. Az italsátraknál és más árusbódéknál nemigen volt nagy tolongás, volt elég belőle, de csónakázó tó csak egy volt, ott bizony nagy volt a tömeg. A ,, vad evezősöket“ sem igen zavarta az eső, csak estefelé csappant meg a forgalom a tavon, mert bizony az eső csak nem engedett . P. I. *\\*✓ »W »XX» X X\—\\1 ■xx* „MAKKASZ A NAGYERDŐN“ A májusi ünnepen közel 400 holdon vetették el a tengerit a polgári járásban A megye két járásában, a derecskéiben és a berettyóújfaluiban befejezéshez közeledik a tengeri vetése. Elmaradt a vetéssel a polgári járás. Vizes földjei miatt nem tudták ott a szántást idejében elvégezni, nem tudták a tavaszi kalászosokat sem elvetni és ezért a tavaszi búza helyett 2000 holdon tengerit vetnek. A polgári járás községei tekintettel a sürgős munkára az ünnepi napok alatt is vezettek. Az eső megzavarta ugyan a munkát, de ahol a nehéz vetőgép nem tudott a földekre menni, fogatos vetőgépekkel dolgoztak és így sikerült a járás területeit közel 400 holdon elvetni a tengerit. Több község határában a traktorosok is dolgoztak és közel 200 holdon végezték el a talajmunkát. A polgári járás jól igyekszik, hogy a lemaradást behozza. Ötödször is álüzem lett a Debreceni Fürdők V. A Debreceni Fürdők Vállalata eredményes és jó munkája nyomán, az 1956. évii első negyedéves terv túlteljesítéséért immár ötödször elnyerte az élüzem címet. A vállalat dolgozói a fürdőik bevételi tervét 103,6 százalékra teljesítették, önköltségüket 1 százalékkal csökkentették. Mezőgazdasági és kisgép kiállítás és ankét Hajdúböszörményben MEZŐGAZDASÁGI KIS KÉPEK, SZERSZÁMOK BEMUTATÁSA ÉS ÁRUSÍTÁSA 1956. MÁJUS HO G AR A TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT UDVARÁN, PETŐFI U.