Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

2 Hegedős András elvtárs beszéde Csepelen (Folytatás az 1. oldalból.): kéntelni a hús és a zsír­ árát. Ennek az oka kézenfekvő. A mezőgazdasági termelés eme­lése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés esetén bekövetkező nagyobb fogyasz­tást is fedezni fudjük. A párt és kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mező­­gazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd hogy a következő évek­ben az élelmiszerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremelésért?"." szólva Hegedűs elvtárs elmon­dotta, hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsony fizetés­i időbéresek alapbérét felemelik havi 650­ forintra — évente 170 millió forintot jelent. Ezt az intézkedést továbbiak fogják követni, .4 béremelések, deszinhatéria, egy évre 800­­millió tesz. A pért és a kormány nagy gondot fordít, azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelésben részt­vevő munkások kapják. Az életkörülményei megja­vításában nagy szerepet ját­szik a munkaidő fokozatos csökkentése is. A Miniszter­tanács már szerény lépést tett azzal a határozatával, amely­ben elrendelte, hogy­ egyes, az egészségre ártalmas szakmák­ban, az alumíniumkohászat­ban, a nitro- és nitrobenzol­­származékok, az ólomfesték, a penicillin és a szuperfoszfát gyártásban dolgozók heti mun­kaidejét 42, 40, illetve 3® órára kell csökkenteni. A második ötéves tervvel további intéz­kedések történnek más szak­mákban is, elsősorban a kohá­szatban és a bányászatban­, az egészségre ártalmas munkate­rületeken a munkaidő csök­kentésére. De a munkaidő­­csökken­tés­ a legszorosabb kap­csolatban van a munka­szer­vezéssel. Hegedűs elvtárs ezután a túlóráztatások, a hóvégi haj­rák irány kihatásairól, majd a dolgozók lakásgondjairól és a kormány lakásépítési tervei­dről beszélt, kézi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mon­datta. — Ez a cél vezette kor­mányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20 ezer fő­vel csökkentette, s amikor a közelmúltben határozatot ho­zott arról, hogy a déli hatá­rok után a nyugati határon ,l el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törek­szik, hogy szélesítse nemzet­köz kapcs­o­latainkat. Tárgya­lásokat kezdeményezett diplo­máciai kapcsolatok­at idén Afganisztánnal,­ Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexi­kóval, Uru­guay-jal. Néhány nap múlva Magyar­egyenlő részletekben elosztva 1­85 millió dollárt fizet Ju­goszláviának. E nagy összeg­nek a­­megfizetése természete­sem komoly terhet ró népgaz­­daságtimífóra. A magyar kor­mány a tárgyalások során el­ismerte és vállatta az 1947— 1943-ban felvett jugoszláv köl­csön visszafizetését, amelyből — a kamatokat is számítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt vissza. De ugyanakkor a hát­ralevő mintegy 90 millió dol­lárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a ju­goszláv kormány részben ele­get tett, amikor elengedte a hátralevő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbelül 30 millió dollárt. Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Hegedűs elvtárs a továb­biakban megállapította, hogy országunk bel- és külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. A régi rend hívei közül is ■egyre többen látják, h­ogy az az út, amelyen országunk 1945 ■óta fejlődött, feltartóztathatat- lanul vezet előre — mondotta. Ebből a felismerésből a négy rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokra­­tizkus rendszerünkbe. A párt­nak­, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc érte áttetlemégét — fokozato­san visszavonuljon. F­ célnak megfelelően a kormány intéz­kedései továbbra is arra irá­nyulnak, hogy a régi rend hí­vei — akik belátják hibáikat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javasla­tot tett arra, hogy az Elnöki országra érkezik a film parle menti küldöttség. Meghívtuk a török parlament, küldöttsé­gét is, s reméljük, hogy ha­marosan ellátogat országunk­ba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szená­tus külügyi bizottságának el­nökét, s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil parlament képviselői­nek népes csoportja is. Ugyan­csak itt járt Szudán kereske­delmi minisztere s a közel­múltban Magyarország ven­dége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter. Tanács részesítse kegyelem­ben Grősz Józsefet, is, hozzá­járult ahhoz, hogy Orosz Jó­zsef, mint kalocsai érsek mű­ködjék s egyben ellássa a ka­tolikus püspöki kar vezetőjé­nek tisztét. * Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egy­házi személy gondolkodásában is, — az elmúlt években bekö­vetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására — jelentős változás ment végbe. Ezt mu­tatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata, melyben kijelentette, hogy hűséges fia, engedelmes polgára lesz a Ma­gyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katoli­kus egyház és az állam közöt­ti kapcsolat egyre jobban el­mélyüljön. A kormány reméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Va­tikán is — belátják, hogy minden olyan kísérlet, amely népi demokráciánk ellen akar­ja felhasználni a vallásos meg­győződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten és a leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar né­pi demokrácia továbbra is a legteljesebb mértékben bizto­sítja a vallásszabadságot. A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a fel­­világosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti, hogy hatósá­gaink nem sújtanak le törvé­nyeink teljes szigorával az el­lenséges elemekre, ha meg­kísérelnének fellépni népi de­mokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építé­sünknek. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezde­ményező készségének, aktiivitá­­suk kibontakoztatásának. Úgy ahogy a múltban, a jövőben is a­ munkásosztály helytállá­sa lesz az alapja további fejlő­désünknek — mondotta — ez a helytállás lesz a magyar né­pi demokrácia további sikerei­nek is legfőbb biztosítéka. Az általános iskolát végzettek elhelyezése Intézkedések történnek olyan 14— 18 éves fiatalok munkába állítására és szakmai továbbképzésére, akik az álta­lános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább középis­kolában, illetve az MTH isko­láiban. Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhe­lyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel és ennek megfelelő bérezéssel alkalmazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiata­lok megismerik az üzem éle­tét, az egyes gépeket, és mun­kafolyamatokat, megszeretik a munkákat. Ha a pártszerveze­tek, a szakszervezetek, a gyá­rak igazgatói, az idősebb szak­munkások törődnek az ifjú­munkások továbbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer. Hegedűs elvtárs ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről be­szélt. Hegedűs elvtárs ezután át­tért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először ie a nem­zetközi feszültség enyhülésé­ről beszélt. A magyar kormány arra tö­rekszik, hogy a maga részé­ről is hozzá­járuljon a nemzet­ A kormány eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán Egyre több kapitalista or­szággal kötünk gazdasági szer­ződéseket. A magyar kor­mány tehát nemcsak Szovak­kal, hanem tettekkel is ered­ményesen munkálkodik a nem­zetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. Együttműködésünk a szocia­lista­ tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. A magyar­, kormány küldöttsége, amely Gerő elvtárs vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott beállni üléssza­kán, ebben a szellemben mű­ködött közre az ott elfogadott határozat kidolgozásánál. Ez a határozat elősegíti, hogy az egyes országok természeti adottságainak legmegfelelőb­ben fejlesszék népgazdaságu­kat. Itt, Csepelen, az ország legnagyobb vasipari centru­mában szeretnénk külön alá­húzni a szocialista tábor or­szágainak gépipara közötti munkamegosztás hallatlanul nagy jelentőségét, amely lehe­tővé teszi, hogy az egyes or­szágok messze szükségletükön felül gyártsanak egyes gép­típusokat. Ilyt módon nagy szé­riában, gazdaságosan termel­hetnek gépeket, jelentősen csökkentve az önköltséget, nö­velve a munka termelékeny­ségét. Nagy jelentőségű szá­munkra az alapanyagterm­elés­­ben való együttműködés, amelynek során Lengyelor­szágból szenet, a Szovjetunió­ból vasércet, Romániából pe­dig földgázt fogunk kapni. A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói kö­zötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turista forga­lom, a küldöttségek látogatá­sa. Ez év öt hónapja alatt ha­tóságaink kétszer annyi ki­utazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész eszten­dőben. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot ho­zott, melynek énelmében a népi demokratikus országok­ba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz­ csatolt betét­lappal és a fogadó ország ví­zumával lehet, utazni. A hatá­rozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézke­dés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lénye­gesen megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csök­kennek. Sikeresen befejeződtek a Jugoszláviával folytatott tárgyalások Külföldi kapcsolataink fej­lesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folyta­tott tárgyalások. Kedden Ma­gyarország és Jugoszlávia kép­viselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazdasági egyezményt, továbbá a mű­szaki és tudományos együtt­működésre vonatkozó meg­állapodást. A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy mindkét fél őszintén törekedett a meg­egyezésre. Az aláírt gazdasági és pénz­ügyi megállapodás szerint Ma­gyarország öt év alatt­­~ NÉPLAP MA DÉLUTÁN S­OKAKOR a Kossuth Lajos Tudományegyetem VI-os tantermében Hankies­­János egyetemi professior Verdi Falstaff című operájának befejezi részét is­merteti. Az előadást mikrobarázdás hanglemezekkel illusztrálja. ÁRVAYNÉ dr. Boross Ida orvosi rendelőjét megnyitotta. Rendel dél­után 5 és. Vörös Steaswes ét­­a 15. Telefon: 43-34. *** Fogadás II. Erzsébet 1 90­ királynő születésnapja alkalmakor L. A. C. Fry, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályság magyarországi követe II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából csü­törtökön fogadást adott. A fo­gadáson megjelent Rákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének el­ső titkára, az Elnöki Tanács tagja, Hegedűs András, a Mi­nisztertanács elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Boldocz­ki Já­nos külügyminiszter és a Mi­nisztertanács több tagja, vala­mint a politikai, a gazdasági és kulturális élet számos ki­válósága, a Külügyminiszté­rium, a Honvédelmi Miniszté­rium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, és a Népművelési Minisztérium-­­ vezető tiszt­viselői. Jelen voltak a fogadáson a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői és tagjai. MTI. Tito elnök elnézett a Szovjetunióba Belgrád (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi­ Népköz ' -ig elnöke a szov­ejet kp meghívásá­ra május 31 .grád­ból fe­leségével együtt hivatalos lá­togatásra elutazott a Szovjet­unióba. Tito elnökkel és feleségével együtt a Szovjetunióba uta­zott Udvar Kardelj, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnök­­helyettese, Kacsa Popovic­s külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Jakob Blazsevics, a Horvát Népköz­társaság végrehajtó tanácsá­nak elnöke, Jozse Viljan, a köztársasági elnök főtitkára, Gy. Sztankovics, A. Vratusa, Sz. Szmodlaka, M. Saniem­ja, M. Zsezselj, N. Csobelics. Tito elnökkel együtt utazott a Szovjetunióba Firjubin ju­goszláviai szovjet nagykövet is. 1956. JUNTOS I.,­P£tMTBK Tito elnök nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának Belgrád (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke Szovjetunióba való elutazása előtt a TASZSZ belgrádi tudó­sítójának kérésére nyilatkoza­tot tett. Többek között a kö­vetkezőket mondotta: Utazásunkat úgy ítéli tekin­teni, mint a két ország kö­zötti viszony igen gyors ren­deződésének és a baráti együttműködés megteremté­sének eredményét. Különösen nagy szerepet töltöttek be eb­ben a belgrádi nyilatkozat és azok a megbeszélések, ame­lyeket a nyilatkozat aláírása idején folytattunk szovjet ve­zetőkkel. Ily módon most meg­állapíthatjuk, hogy e nyilat­kozatnak a mi viszonyunkra vonatkozó összes tételét ma­radéktalanul teljesítettük. Szeretném kiemelni azt a rendkívül fontos tényt is, hogy a két ország közötti viszony, mint két egyenjogú állam vi­szonya, tökéletesen világos és szilárd jelleget kapott és hogy ez alatt az egy év alatt majd­nem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszo­nyunk ilyen jellegét. Ezzel egyszersmind azt is ki akarom domborítani, hogy elvesztet­ték alapjukat azok az egye­sek által hangoztatott feltéte­lezések, hogy Jugoszláviát független helyzete elvesztésé­nek veszélye fenyegeti. Többé nincsenek közöttünk nagy és nehezen megoldható problémák. Eredményesen fel­számoltuk a múltban felhal­mozódott majd összes negatí­vumokat, kölcsönösen levon­tuk ebből a következtetéseket és kiépítettük az utat a sok­oldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködéshez. Ami a külpolitikai kérdé­sekben megnyilvánuló együtt-­ működésünket illeti, azt tar­tom, hogy nem szabad lebe­csülni azokat az eredménye­­ket, amelyeket eddig elértünk, mivel, a Szovjetunió és Jugo­szlávia közös nézeteket vall olyan nagyfontosságú kérdé­sekben, mint például a lesze­relés, a béke megszilárdítása, a nemzetközi gazdasági és kulturális együttműködés stb. Ha eltérnek nézeteink néhány nemzetközi esemény vonatko­zásában, ezek jelentősége nem lényeges. Véleményem sze­rint ez normális olyan álla­mok viszonylatában, amelyek önálló külpolitikát folytatnak. Magától értetődő dolog, hogy a külpolitikai együttműködés fejlesztésének folyamatában azonos nézeteket lehet majd elérni azokra a problémákra vonatkozóan is, amelyekben most különböző véleményt vallunk. Ha elemezzük kor­mányunknak az utóbbi idő­ben folytatott­­külpolitikáját — amelynek legfőbb célja a béke megőrzése és a nemzet­közi együttműködés, a­ békés egymás mellett élés megterem­tése az államok között, füg­getlenül azok belső rendszeré­től — úgy hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy utazá­sunk célja és óhajunk a szi­lárdabb együttműködés kiépí­tése Jugoszlávia és a Szovjet­unió között. A Szovjetunióba indulva Jugoszlávia népei nevében forró üdvözletemet küldöm a Szovjetunió népeinek, boldog­ságot és további sikereket kí­vánok nekik fejlődésükben. Épül Kína első traktorgyára Lojang város közelében már nagy lendülettel folynak a munkálatok a Kínai Népköz­társaság első traktorgyárának építkezésén. Az építőmunká­n kitűzött határidő előtt befe­jezik az építkezést. A traktor­gyár építői a többi, ipari épít­kezés dolgozóit is versenyre hívták az első kínai ötéves sok vállalták, hogy fél évvel terv túlteljesítéséért , tMmmmma—m—mmm­— 'I ti • "ír •: r- .. - .; • ■ . A községfejlesztési terv megvalósításán dolgosók a III. kerületi tanács rületi tanácsa nagy gondot fordít a községfejlesztési terv végrehajtására. Az 1955-ös esz­tendőben a tanácsülés által elfogadott tervet végrehajtot­ták és ezzel elősegítették a dolgozók szociális és kulturá­lis ellátottságának javítását. 1955-ben a Létai úton új ren­delőt állítottak fel, a Szabad­ság út 89. szám alatt gondozó körzetet létesítettek, valamint öt szeméttárolót helyeztek el a­­kerület különböző részein és sorolhatnánk azokat a be­ruházásokat és új létesítmé­nyeket, melyekkel a kerület dolgozóinak kérései megvaló­sultak. Az idén befejezik a Dombos­­tanyai kultúrház építését A III. kerületi tanács márciusi ülésén határozatot hozott, hogy a végrehajtó bi­zottság minden hónapban tá­jékoztassa a tanácstagokat a munkák menetéről. Széles és sokoldalú feladat az 1956. év­ben is a községfejlesztési terv végrehajtása. Egyik fontos ré­szét képezi a tervnek a járdák és útburkolatok kijavítása, sa­lakjárdát építenek a Dévai, Irén, Endre, Sólyom, Kondor, Munkás utcáiban, ezenkívül még hét utcában kerül sor a járda javítására. Többéves kérése a kerület lakosságának, hogy a Zwingli és Luther utca sarkára az Olajütő vasút felőli részén és a Csáki utca közepén közkutat építsenek. Ez a kérés még ebben az év­ben megvalósítást nyer. Az ivóvíz ellátásának javítása ér­dekében kutat fúrtak a Mal­vin, Huszár Gál és a Király Ferenc utcában. A Kinizsi ut­cában­ lakók számára sok bosszúságot okozott az esős idő, mivel a közlekedés sár­ban és vízben történt, és a házak falait a járművek össze­­csapkodták. Ennek az állapot­nak megszüntetésére csator­nát építenek a Kinizsi utcá­ban. 1955-ben ata«feeaflíjaSr i DontboB-teftya» a kuftahhá» A kerület Ákosai társadalmi munkával járulnak hozzá az új beruházáso­khoz Nagy figyelemmel kíséri a tanács a kerület iskolásainak tanulási körülményeit. Ezt figyelembe véve a Szabadság telepi általános iskola nyolc tantermét még ebben az év­ben magnezit padlóval látják el, mely közel 60 ezer forintba kerül, valamint a kerület is­koláiba 10 vaskályha helyett cserépkályhát állítanak be. A községfejlesztési terv megvalósításában részt vesz­nek a kerület dolgozói is. Nemcsak javaslataikkal, ha­nem társadalmi munkával is. A csapókerti szülői munkakö­zösség kezdeményezésére a la­kosság vállalta,­­hogy társadal­mi munkával segítik egy or­vosi rendelő és nevelői szoba építését. A lakosság által fel­ajánlott társadalmi munka kö­zel 20 ezer forintos megtakarí­tást jelent és ezzel járulnak hozzá, hogy kérésük mielőbb megvalósuljon, valamint több lehetőség nyíljon újabb beru­házások megvalósítására. A közeli hetekben adják át rendeltetésének a cserei Vö­rös Csillag Tsz területén léte­sített orvosi rendelőt, ahová a Dombos-, Tornyos-tanya, Sarkút és Szákigyakor részen lakók járhatnak kezelésre. Az egészségügy megjavítása érde­kében a kerület külsőségeire nagy gondot fordítanak. A Ha­­lépom új orvosi rendelőt épí­tenek 40 ezer farintért. A csapódem általános iskoláiba bevezetik­ a efevezeteket. A ’vSzMBBMUkéHámn­épérek* fon­tos része a községfej­lesztési tervnek. A Klapka és Toldi utcában megépítik a vízveze­­tékhálózatot, a Laktanya ut­cában pedig bővítésre kerül sor. Ezek a beruházások és fel­újítások csak egy részét ké­pezik a községfejlesztési terv­nek, de az egész terv a kerü­let dolgozóiról való fokozot­tabb gondoskodásról tanúsko­dik. Minél célszerűbben felhasz­nálni a rendelkezésre álló összegeket, ez a célja a ta­nácsnak. Éppen ezért a már­ciusi tanácsülés határozatot hozott, hogy a kerületben lakó műszaki dolgozókkal megbe­szélést tartsanak annak érde­kében, hogy a rendelkezésre álló összegeikből­ miképpen le­hetne megtakarítással keve­sebb költségekkel megoldani a tervfeladatokat. Igen érté­kű javaslatokat és felajánlásokat tettek a kerületben lakó mű­szaki dolgozók. Fodor Béla, Kiss János, Kovács Ottó gé­pészeti és építészeti munkála­tok tervezését vállalta. Jász Zoltán megígérte, hogy min­den olyan esetben, amikor a harmadik, kerület területén gázhálózat fejlesztésére kerül sor, a terveiket el fogja ké­szíteni. Debrecen város III. be­­építését, mely közel 300 ezer forintba kerül. Az építkezést az idén befejezik. Ezzel az építkezéssel több kérdést old meg a tanács. Itt nyernek el­helyezést különböző boltok és a vasúti megálló. A kultúr­­­ház tervezői olyan, tervet ké­szítettek, mely lehetőséget ad arra, hogy a kultúrhelyiséget nappal az iskolások vehessék tulajdonukba. A tanács a dolgozók érdekében munkálkodik • Hogy a tanács valóban a lakosság érdekeiben munkál­kodik, ezt állandóan érik a dolgozók. Ezek a tervek úgy valósulnak meg, ha a dolgo­zók eleget tesznek kötelessé­güknek. Több példa is van arra, hogy a kerület dolgozói igyekeznek eleget tenni köte­­lességülknek. Például a kéz­k­let becsületes polgárai időben fizetik be a községfej­lesztési hozzájárulást. A dolgozók tá*­­ogatása számtalan for*­májának megvalósítása eredm íményezi, hogy a tervek, a ja*­vaslatok valósággá válnak st fcfipatstkwh 31 Silléi

Next