Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-230. szám)

1956-09-21 / 222. szám

2 HÍREK A SZUEZI KÉRDÉSRŐL A londoni értekezlet csütörtöki ülése nyékét lehet várni tőle. Alta- I eredménytelen lenne aikikor­­iában úgy vélik, hogy a Biz-­ ha nyugati határozati javasla­­tonsági Tanács közbelépése u­tot terjesztenének elő. London (MTI) A londoni ér­tekezlet csütörtök délelőtti ülé­sén Törökország és Portugália támogatta John Forster Dul­les amerikai külügyminiszter tervét, amelynek értelmében létrehoznák a csatorna hasz­nálóinak szövetségét. Etiópia és Spanyolország fenntartásos támogatásban ré­szesítette a tervet, de nem kö­telezte el magát a csoporthoz való csatlakozás mellett. Svéd­ország viszont megismételte azt a felhívását, hogy haladék­talanul forduljanak az ENSZ- hez. A franciák, a britek és az amerikaiak egyöntetűen hűvö­sen fogadták a Bulganyin, szovjet miniszterelnök által jóváhagyott elgondolást, hogy rendezzék meg a három nyu­gati nagyhatalom, továbbá a Szovjetunió, India és Egyip­tom kormányfőinek értekezle­tét a szuezi viszály megoldá­sára. Dulles kísérletet tett arra, hogy lehetőleg minél több kül­dött csatlakozzék a munkacso­porthoz. Közölte az értekezlet résztvevőivel, hogy a csatla­kozás nem jelent előzetes kö­telezettségvállalást a szövetség létrehozásának gondolata mel­lett. Malik Ferozhan Nun, Pakisz­tán külügyminisztere, aki szer­dán a szövetség létrehozásának elvetése és a szuezi viszály­nak az ENSZ elé vitele mellett szállt síkra, a következőket mondotta : — Új utasításokra van szükségünk kormányunktól, mielőtt csatlakoznánk bármi­lyen szövegező bizottsághoz. Tíz hajó megkerülte a Jóreménység-fokát Dakar (MTI) A Reuter Iroda jelenti : A dakari kikötői hatóságok csütörtökön közölték, hogy a szuezi válság kitörése óta tíz olyan hajó érkezett a kikötőbe, amelyek ahelyett, hogy átha­ladtak volna a Szuezi-csator­­nán, megkerülték a Jóremény­­ség-fokát. A hajók közül négy utas­­szállító, hat pedig teherszállító hajó volt. A kikötői hatóságok hozzá­fűzték, hogy az eljövendő na­pokban újabb öt utasszállító és hat teherhajó megérkezését várják. Visszatértek a három-konvojos rendszerre Port-Said (MTI) Csütörtökön reggel ismét a három-konvojos rendszer lépett érvénybe a Szuezi-csatornán. Helyi idő szerint 2.30 órakor egy nyolc hajóból, 10.30 órakor pedig egy kilenc hajóból álló konvoj in­dult Port-Saidból délnek. A 24 hajóból álló harmadik konvoj 8 órakor indult Szuezből északra. A Biztonsági Tanács elé kerül a szuezi kérdés? New York (MTI) Mint az AFP egyik jelentése rámutat, az ENSZ megfigyelők többsége úgy véli, hogy a szuezi kérdés előbb-utóbb a Biztonsági Ta­nács elé kerül és szerintük az új londoni értekezlet fejlemé­nyei megerősíteni látszanak jóslataikat. Különböznek azonban a vé­lemények azzal kapcsolatban, hogy az ügyet milyen módon terjesztik majd a Biztonsági Tanács elé és milyen eredmé­ ­ Örülünk a Kínai Kommunista Párt minden sikerének Jovan Vesselinov jugoszláv küldött beszéde a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán Peking (Tanjug) Központi Bizottságunk és Tito elvtárs, pártunk vezetője nagyrabe­­csüli a kínai kommunistáknak az imperializmus és a belső ellenforradalom elleni harcát, a kínai nép fegyveres küzdel­mét,­ amely az egész világ ha­ladó erőit lelkesítette és báto­rította. Országunk és dolgozó népünk nagy érdeklődéssel kíséri és tanulmányozza a kí­nai népnek a szocialista tár­sadalmi viszonyok és a nagy szocialista Kína kiépítésében szerzett tapasztalatait és erő­feszítéseit. A kínai népnek harca, amelyet pártjának, Mao Ce-tung elvtársnak vezeté­sével folytatott, hatalmas történelmi eredményekhez­­ vezetett. Mi, jugoszláv kommunis­ták felhasználtuk a kínai ta­pasztalatokat a fegyveres harcban, különösen a parti­zán harcokban. A kínai forra­dalom ugyanúgy, mint a mi forradalmunk, megmutatta, hogy meghatározott belső és nemzetközi feltételek között a partizánháború formájában­­ viselt fegyveres harc jelenti a győzelem egyedül lehetsé­ges eszközét. Tekintet nélkül mindarra, ami a közelmúltban a nem­zetközi munkásmozgalomban végbement, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége és Ju­goszlávia mint állam, soha­sem szűnt meg értékelni a kínai kommunisták és a kí­nai nép győzelmének jelentő­ségét és sohasem szűnt meg őket mindenben támogatni. Országunk az összes nemzet­közi fórumok előtt minden­kor síkraszáll az Új Kína megszilárdításáért, felvételéért az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe, valamint a kínai népnek Tajvanhoz való jo­gáért. Az új Jugoszlávia arra tö­rekedett és arra törekszik majd, hogy Kína megsza­baduljon attól a gazdasági és politikai nyomástól, amit egyes nyugati országok gyakorolnak reá. Központi Bizottságunk és népeink meg vannak győződ­ve arról, hogy az országaink és pártjaink közötti kapcsola­tok egyre inkább fejlődnek és erősödnek. A második világháború után a viszonyok nagyon megvál­toztak a világban. Korábban csak egyetlen szocialista or­szág létezett: a Szovjetunió, amelyet tőkés világ vett kö­rül. A demokratikus és szo­cialista erők győzelmével Kí­nában, Jugoszláviában és egész sor más országban, In­dia, Burma, Indonézia és sok más nép felszabadulásával az imperializmus járma alól, a gyarmati és félgyarmati né­peknek a szabadságért és a függetlenségért folytatott per­manens harcával, továbbá a demokratikus és szocialista erők megnövekedésével min­den országban, megteremtőd­tek az új viszonyok a világ­ban. Ezek az új viszonyok megkövetelték és megkövete­lik, hogy sok újat vigyenek a nemzetközi munkásmozgalom­ba, a hatalomért folyó harc stratégiájába és taktikájába, a szocializmus építésébe és a nemzetközi viszonyokba. Ezek az új viszonyok új utakat is nyitottak és nyitnak, amelyek megkönnyítik a haladó erők békeharcát és a szocialista és demokrati­kus társadalmi rendszer építését. A Jugoszláv Kommunista Párt e nehéz harcok hosszú esztendeire és a munkásosz­tály, valamint a dolgozó nép hatalomra jutásának és a szo­cializmus építésének útján el­ért nagyszerű győzelmeire te­kint vissza. Pártunk fegyveres harcba vitte Jugoszlávia népeit a né­met és az olasz imperializmus és csatlósai ellen, független­ségünk megvédéséért és az új szocialista Jugoszlávia megte­remtéséért. De pártunk ezt azért is tette, mert ezzel tar­tozott a szocializmus első or­szágának , a Szovjetunió­nak, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomnak. Belső fejlődésünkben fel­használtuk a Szovjetuniónak a szocialista társadal­mi viszo­nyok építésében szerzett ta­pasztalatait. Pártunk azon­ban úgy vélte, hogy az új fel­tételek között új utakat és le­hetőségeket kell keresnie az új, társadalom építésében, figyelembe véve a marxista— leninista tanítás alapjait és a konkrét jugoszláv valóságot. ’ Marx, Engels és Lenin, a marxizmus—leninizmus klasz­­szikusai, de különösen Lenin figyelmeztetett a bürokratiz­mus veszélyére, a szocialista társadalom fejlődésének kez­detén, rámutatva, hogy a bürokratizmus megaka­dályozza az ember szabad­ságát, a dolgozók kezdemé­nyezését és ezáltal az anyagi erők fejlődésének fékezőjévé válik. Lenin rámutatott egyes for­mákra is, amelyek megakadá­lyozhatják a bürokratizmust és teljes mértékben felszaba­díthatják a tömegek kezdemé­nyezését a szocializmusban. A szocializmus építésének jugoszláv gyakorlatában ha­mar beláttuk, hogy a gazda­sági élet és az állam, a műve­lődés, a kultúra és az élet egyéb területen a merev cent­ralista irányítás szüli a bü­rokratizmust, amely megkísé­relte, hogy mindenható urává váljék egész életünknek. A bürokrácia ostora alatt az em­berek lehorgasztják fejüket és méltatlankodnak, hogy az­után végül is automatikus végrehajtóivá váljanak a min­denható bürokrácia akaratá­nak. Pártunk abból az elvből in­dult ki, amidőn hadat üzent a bürokratizmusnak, hogy a társadalmi élet minden terü­letén a társadalmi önigazga­táson keresztül kell fejleszte­ni a szocialista demokráciát. A tömegek szabadságának és szabad kezdeményezésének el­sősorban az anyagi termelés területén kell kifejlődnie, hogy az emberek maguk irá­nyítsák a termelésit. Ezért te­remtettük meg országunkban a munkástanácsokat, amelyek meghatározott feltételek kö­zött maguk közvetlenül igaz­gatják a társadalmi termelő­­eszközöket. Nem kellett sok idő ahhoz és a munkástaná­csok nagy társadalmi erővé váltak országunkban. Ezután a szocialista pártok­kal és egyéb mozgalmakkal való kapcsolatokról szólva hangoztatta: Az ilyen kapcso­latok hozzájárulhatnak sok kérdés kölcsönös tisztázásához és az egyes pártok és moz­galmiak politikájának jobb megismeréséhez. Mi, jugoszláv kommunisták, népeinkkel együtt örülünk a Kínai Kommunista Párt min­den további sikeréne­k, mert ezáltal erősödik a béke, a de­mokrácia és a szocializmus az­­ egész vi­lágon. N­É­P­L­A­P Egyiptom megkezdte a fegyverek szállítását Jordániának Kairó (MTI) Az egyiptomi hadsereg főhadiszállása szerda este bejelentette, hogy a h­adi megállapodások értelmében Egyiptom szerdán megkezdte fegyver és lőszer szállítását Jordániának — jelenti az AFP. A főhadiszállás egy­ szóvivője kijelentette, hogy az első kül­deményt egyiptomi katonai re­pülőgépek szállították. A h­adi értekezletet, ame­lyen szeptember 6-8-ig Egyip­tom, Szíria, Szaúd-Arábia és Jordánia katonai vezetői vet­tek részt, azért hívták össze, hogy megvitassa a Jordániá­nak nyújtandó katonai támo­gatást. Eisenhower megtartotta első választási beszédét Washington (MTI) Eisen­hower elnök szerdán este tar­totta meg első választási rádióbeszédét. Hírügynökségi jelentések szerint az elnök röviden fog­lalkozott a szuezi kérdéssel, amelyről ezeket mondotta : „Napjainkban a Szuezi-csa­­tornával kapcsolatban újabb súlyos válsággal nézünk szem­be. Óvatosan és mértékletesen beszéltünk. Még nem tudjuk, hogy a szuezi válságot meg le­­het-e oldani mindenki számára igazságosan és méltányosan“. Az elnök kijelentette, hogy a szuezi válsághoz hasonló konfliktusokat „a fokozott nyugati egység jegyében“ kell megoldani. Eisenhower elnök négy problémát sorolt fel, mint a legsúlyosabbat, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie. Első helyen az ázsiai­ és afrikai népek füg­getlenségi mozgalmát emlí­tette, azt állítva, hogy ezt a kommunisták a nyugatellenes gyűlölet szítására használják fel. Másodszor a nukleáris fegyverek veszélyéről szólott. „Ezek a fegyverek — mondotta — új és szörnyű mértékben fokozták a régebbi háborúk borzalmait”. A harmadiknak a kommunisták­­,új politikai módszereit“ említette, negye­diknek pedig a Szovjetunió ipari hatalmának növekedését, amely szerinte „veszélyezteti a Nyugatot és megkövetelné a ■gazdasági akciók lehető leg­szorosabb összehangolását“ a nyugati országok részéről. Sztrájk Cipruson a három fiatalember küszöbönálló kivégzése miatt Nicosia (MTI) Az AP jelen­tése szerint Ciprus görög la­kossága csütörtökön országos sztrájkba kezdett, tiltakozásul a három halálra ítélt fiatal­ember küszöbönálló kivégzése ellen. A kivégzést péntek reg­gelre tűzték ki. A ciprusi görög üzlettulaj­donosok egy része csütörtökön már ki sem nyitott, a többi rö­viddel a nyitás után húzta le a redőnyt. A tisztviselők és gyári munkások nem jelent­keztek munkahelyükön. Görög hírforrás szerint a sztrájk, amely fokozatosan ter­jedt ki, hétfőig fog tartani. 105(6. SZEPT. 21., PGK*BK N. Sz. Hruscsov elvtárs Illő elnök kíséretéből Helyére utazott Belgrád (TANJUG) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára- aki szerdán rövid pihenés céljából Jugoszláviába érkezett, a szer­dai napot a dedinjei kastély­ban töltötte, ahol Tito elnök zártkörű ebédet és vacsorát adott tiszteletére. Csütörtökön délelőtt­­ N. Sz. Hruscsov Joszip Broz-Tito kíséretében a környék megte­­kintése és vadászat céljából a belyei gazdaságba utazott. Ve­lük együtt utazott Petar Sztambolics, a szerb nemzet­­gyűlés elnöke és Mijalko Tv­­dorovics, a Szövetségi Végre­­hajtó Tanács tagja, valamint N. P. Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. Aláírták a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvet Belgrád. (Tanjug) A jugos­­szláv és a magyar kormány­küldöttség­­hét napig tartó tár­gyalása után Belgrádiban szer­dán jegyzőkönyvet írt alá, amely meghatározza a Jugo­szlávia és Magyarország kö­zötti­­együttműködés tovább­fejlesztésének kereteit és irányvonalát az áru- és fize­tési forgalom, az ipari együtt­működés, a közlekedés, a víz­gazdálkodás és a turisztika te­rületén. A megbeszélések so­rán megvizsgálták a beruhá­zások, de különösen az ener­getika területén való együtt­működés lehetőségeit és for­máját. A jugoszláv és a magyar szakértők megvizsgálták az egyes konkrét problémákat is az együttműködés minden te­rületén. A kérdések egész so­rában már megegyezés­re ke­rült sor a két ország érdekelt szervei között, míg az egyes kérdésekről további megbe­széléseket folytatnak majd a mai aláírt jegyzőkönyv hatá­rozatainak megvalósítása vé­gett. A jegyzőkönyvet a jugoszláv kormány nevében Haszan Brkics, a külkereskedelmi bi­zottság elnöke, a magyar kor­mány nevében pedig Bognár József külkereskedelmi mi­niszter írta alá. (MTI) Diákotthoni étkezde építése társadalmi munkában A héten a társadalmi mun­kában 140 személyes diákott­honi étkezde építését kezdte meg az Értőipari Technikum tanulóifjúsága a szaktanárok és műhelyoktatók vezetésével a Béke útja 26. szám alatt lé­vő Makarenkó leány-diákott­hon udvarán. Az Építőipari Technikum az elmúlt évben fejezte be Hajdúböszörményben a társa­dalmi munkában vállalt 2 tan­termes általános iskola épüle­tét, s ez ősz folyamán az ok­tatási osztály felkérésére Deb­receniben egy korszerű diák­otthoni étkezde felépítését vál­lalta. Ezzel­­akar segíteni a diákotthoni és egyéb ta­nulók százain és a konyhai dolgozók sorsán, akik egész­ségtelen körülmények között pinceszerű helyiségekben ét­keztek, illetve dolgoztak. Az új étkezde épületét Ju­hász Attila mérnök, az Építő­ipari Technikum tanára ter­vezte. Ezzel kapcsolatban kér­déseinkre a következőkről tá­jékoztatott bennünket : — Az étkezdét úgy kellett megterveznem a VKG osztály útmutatása alapján, hogy ar­ra a jövőben még két emelet is ráépíthető legyen. Ugyanis az épület homlokzata a nyi­tandó új utcára néz, ami a Bé­ke útját köti össze a Kossuth utcával. Az erősebb alapozás reményt nyújt ahhoz, hogy a középiskolás tanulók számá­nak emelkedésével lépést tart­va, a diákotthont is bővíteni lehet a későbbiek folyamán. Az étkezde mintegy 25 mé­ter hosszú és 13 méter széles lesz. Az étterem és a konyha mellett az egészségügyi köve­telményeknek megfelelően minden szükséges helyiség ren­delkezésre fog állni (elő­készí­tők, mosdó, tálaló, hűtű helyi­­ség kamra pince stb.). Az anyag kiutalását az Oktatás­ügyi Minisztérium intézi, s a beszerzett anyagok költségeit a városi tanács fedezi. A mi társadalmi munkánk értéke forint összegben kifejezve kb. 150 000 forint. Szemlénk alkalmával az épít­kezés színhelyén mintegy 80 tanuló dolgozott. Jó kedvvel, az ifjúság őszinte lelkesedésé­vel végezték az egyik nagyobb ra­ktárhelyiség lebontását az Építőipari Technikum tanulói* hogy annak helyére is épít­kezhessenek. Tetejéről a cse­­repeket az I. osztály tanulói* fiúk és lányok láncot alkotva adogatták tovább. A Víz- és Csatornaművek raktári kész­letét pedig az épület alól az új Állami Általános Fiúgimná­zium tanulói hordozgatták el a kijelölt helyre. Mindkét kö­zépiskola növendékei örömmel, serényen dolgoztak. Közöttük volt Turcsányi Béla igazgató, Kulcsár János tanár, Molnár Nándor és Páll János műhely­oktató elvtársak is. Később megjelent közöttük az építkezés szorgalmazója, s a diákok közkedvelt régi is­merőse , Szily Tibor iskolaor­vos is. E napon az építőipari ta­nulóknak a munka nagy él­ményt jelentett. Ugyanis mint I. osztályosoknak ez volt az első műhelygyakorlatuk.­­ Valamennyien munkaruhából voltak és nem túlzás, azt állí­tani róluk, hogy hivatástudat is tükröződött arcukról. Az udvaron lázas munka folyt, s hangyaszorgalommal dolgoztak annak érdekében, hogy városunk egy korszerű diákotthoni étkezdével gazda­godjék. P. J. ­ Hírek a bírósági tárgyalóteremből Fábián János ipari segéd­munkás, téglási lakos még ez év tavaszán Tégláson az egyik majális alkalmával berúgott. Részeg fővel belekötött Kiss Bertalan gépkocsivezetőibe, s csak nehezen lehetett meg­fékezni a verekedésben. A debreceni járásbíróság 1000 forint pénzbüntetésre ítélte az erőszakoskodó Fábián Jánost. Ugyancsak erőszakos cse­lekményért ítélkezett a debre­ceni járásbíróság Marx Fe­renc és Bakó Sándor hajdú­­szoboszlói lakosok felett. Ittas állapotban, záróra után is italt követeltek a hajdúszoboszlói fürdő vendéglőjében. A szemit rántott a kiszolgálókra és csak nehezen sikerült őket eltávo­lítani. Az utcán sem hagyták abba a garázdálkodást. Egy gyanútlanul haladó fürdőven­déget támadtak meg, boxerrel leütötték úgy­ hogy az nyolc nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett. Izgága cselekede­teik ezzel sem értek véget. A városban két kirakatot betör­­tek. Garázdálkodás bűntette miatt Marx Ferencet 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte a bíróság, 15 százalékos bér­csökkentéssel, míg Bakó Sán­dort 5 hónap felfüggesztett börtönbüntetés mellett 800 fo­rint­os­ büntetéssel sújtotta. Egyben kötelezte a bíróság » nem akarta kiszol- á®ét vádlottat 1000 forint kár

Next