Hajdú-Bihari Napló, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1957-09-06 / 208. szám
» Világ proletárjai egyesüljetek! 1957. SZEPT. 6., FENTEK fejfia Silal ARA: 50 FILLER IMI JßÄ BpF H lg II. ÉVFOLYAM. 208. SZÁM JBt tffiliÉI JEgT gf^f J$ 111 f|p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az őszi betakarítás feladatai Végefelé jár a nyár, s elmondhatjuk, Hajdú-Bihar földjein talán évek óta nem végezték ilyen jól a munkát. A föld is meghálálta ezt, mert az egész megyében nagyobb termést takarítottunk be kalászosokból, mint a megelőző esztendőkben. A jól végzett nyári munka után most az a feladat, hogy az őszi betakarítás is hasonló ütemben történjen. A feladatok itt is nagyobbak, mert a kapásokból szintén jobb termést várunk. Gondot okozott az állam által felvásárolt gabona és az adóba beadott gabona elhelyezése. Szükségraktárakat kellett igénybe venni, iskolák padlóin állt garmadában a gabona, mert nem volt elegendő a tárolóhely. Ugyanez a szükség következhetik be az egyik legfontosabb növényünknél, a kukoricánál is. Az elmúlt esztendőkben tapasztalhattuk, hogy a földre borogatva, prizmákban tárolták a tengerit, mert nem volt góré, ahol tető alatt száradt volna ki a friss törésű tengeri. Ez a szükségmegoldás azt eredményezte, hogy jelentős mennyiségű tengeri romlott, penészedett meg. El kell kerülni, hogy hasonló kár érje a népgazdaságot ebben az esztendőben. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, alaposan fel kell készülni az őszi betakarításra. Nem helyes az a felfogás, amely azt vallja: nem lesz itt semmi baj, most már nem seprik le a dolgozó paraszt padlásáról a terményt. Megvan a kölcsönös bizalom és a felvásárolt tengeri maradhat a dolgozó parasztnál, tehát nincs raktározási gond. Az igaz, hogy megvan a kölcsönös bizalom. Az is igaz, hogy most már bátran maradhat a dolgozó paraszt padlásán a felvásárolt tengeri. Dolgozó parasztságunk tettekkel bizonyította be, hogy bizalommal viseltetik pártunk, kormányunk iránt. Eleinte akadtak számosan, akik aggódásukat fejezték ki a begyűjtés eltörlése miatt, és a munkásparaszt szövetséget úgy értelmezték, hogy az szépen hangzik papíron, de a valóságban nem az a helyzet, mert a paraszt nem fogja eladni az államnak a gabonáját, visszatartja, „parasztvalutát” csinál magának, hogy magasabb árakat kérjen majd érte. A tények bebizonyították, hogy nem volt igaza a bizalmatlankodóknak. Nemcsak a megyében, de az egész országban még azok is terménnyel fizették a földadót, akiknek pedig megadták azt a kedvezményt, hogy pénzzel rendezzék. Ha tehát a gabonánál bebizonyosodott a dolgozó parasztság egyöntetű, becsületes állásfoglalása, be fog ez következni a kapásoknál is. Ezt figyelembe véve azonban nem elegendő a tárolás szempontjából a paraszti lakások padlása. Bőséges a tengeri termés, és bizony ennek a termésnek az elhelyezésére a legtöbb helyen nincs hely. Nincs elegendő góré, legfeljebb annyit tud padlásán, kamrájában eltenni, amennyi saját szükségletére, állata neveléséhez, hizlalásához elegendő. A felesleg tárolása tehát változatlanul súlyos feladatot jelent e felvásárló szervek számára. A Hajdú-Bihar megyei Terményforgalmi Vállalat vezetője kijelentette, hogy 500 vagon tengerit tud szabályos górékkal tárolni. Működtetni fogják a szárítógépeket is, de ezek nem tudnak annyit szárítani, hogy lépést tartsanak majd a raktárak felé áramló tengerivel. A legfontosabb feladatok egyike tehát elegendő tárolóhelyről gondoskodni már azonnal. A derecskei járásiban például a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megállapították, hogy a legnagyobb hiányosság a tengeri raktározásánál mutatkozik. A földművesszövetkezetek példáin alig tettek még valamit, hogy a meglevő górékat rendbehozzák. Nemcsak a derecskei járásban probléma a tenger raktározása, hanem az egész megyében. Minden községi tanács adjon segítséget, támogatást a földművesszövetkezeteknek, a Terményforgalmi Vállalatnak, hogy szükségraktárakat tudjanak megnyitni rendbe tenni minél előbb. A szorgalmas munka gazdag termését nem szabad prédára engedni, földre borogatni, rothadásnak kitenni. Az időjárás esősnek ígérkezik Nincs tehát semmi biztosíték arra, hogy nyugodtan tárolhatunk szabadban tengerit. A kukorica betakarításán kívül másik nagy feladatunk a cukorrépa felszedése. A rendkívül kedvező időjárás eredményeképpen alaposan felfúvódtak a cukorrépák, ott ahol más időben 150 mázsa termett, most 200 mázsás holdanként terméssel számolnak. A szállítás tehát nagy feladatot jelent. Lényegesen nagyobb a termés, s többször kell fordulni, szekerezni, hogy az állomáshoz jusson a répa A feladat nagyságából következik, hogy igen alapos szervezéssel, a megállapított ütemterv pontos betartásával ássák majd fel s szállítsák el a cukorrépát. A jó szervezés fontosságát az is kidomborítja, hogy a várható esőzések miatt a felázott földekről igen nehéz lesz majd beszállítani a cukorrépát, ha elkésnek. Ki kell tehát használni a kedvező időt, s minden erőt összpontosítani a cukorrépa ásására, szállítására, nehogy sáringerbe vesszen a drága termés. Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy az országutak mentén, átvevő helyeken, állomások közelében óriási mennyiségben hevert a répa a kemény hideg időben is. Ennek nem szabad előfordulni az idén. Az a termelési kedv, amelynek jó hatását ebben a gazdasági évben éreztük, nem szabad, hogy megtorpanjon azon a látványon, amelyet a nem helyesen tárolt, veszélynek kitett tengeri és cukorrépa halmok jelentenének. Becsüljük meg, amit fáradságos munkával megtermeltünk, és idejében gondoskodjunk a dolgozó nép ellátását biztosító terményeknek nemcsak felvásárlásáról, hanem gondos raktározásáról is. Az őszi betakarítás feladata a kertek, gyümölcsösök terméseinek gondos leszedése szállítása. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva most több gyümölcsszállító láda segíti a felvásárlás munkáját. Neri elég azonban a láda, a szedés és berakás munkája is fontos. A gyümölcs kényes portéka, a gondatlan szedés, ütődés és sérülés nagy kárt okozhat. A gyümölcs nem lesz exportképes, ez pedig nagy kárt jelent a nemzetgazdaságnak, összegezve: örömöt okoz most az őszi betakaríás, mert van bőven mit betakarítani mindenféle terményből. Óvjuk ezt a termést mind a szállításnál, mind a tárolásnál. Ez a termelőnek is érdeke, de érdeke az egész dolgozó népnek mert a nemzetgazdaság javát szolgálja. Egy elfektetett újításról Mai számciklatt: A közép-keleti feszültség okai öttagú magyar küldöttség megy az ENSZ-közgyűlésre Megyénk egyházi vezetőinek tiltakozása az ENSZ ötösbizottságának jelentése ellen A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint az Egyházügyi Hivatal megyei képviselője szeptember 5-én, csütörtökön délelőtt 0 órakor megbeszélésre hívta meg megyénk egyházi vezetőit. A megnyitó elhangzása ,s az elnökség megválasztása után Sárközi István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott előadói beszédet. A megbeszélésen felszólalt dr. Regős Gyula róm. kat. kanonok, Kiss József református esperes, dr. Bartha Tibor professzor, ref. lelkész, dr. Varga Zsigmond teológiairofesszor, Demeter István íjszentmargitai róm. kat. plébános, Jáhossy Imre hajdúböszörményi ref. lelkész és Varga János hajdúböszörményi tör. kat. esperes. A megbeszélésen részvevő lelkipásztorok egyhangúan a következő határozatot fogadók el és írták alá. ..Mi, Debrecenben és Hajdú- Bihar megyében működő római katolikus, görögkatolikus, református és evangélikus lelkészek, 1957. évi szeptember hó 5-én tartott közös értekezletünkön teljes egyetértéssel megállapítjuk, hogy hitvallási különbözőségeink ellenére is, teljes mértékben egynek tudjuk magunkat a ránk bízott hívek, magyar népünk, az egész emberiség jólétéért, békességéért érzett felelősségben. Ezt a felelősséget az emberszeretet isteni parancsaiu hozza ránk. Egyházaink, történetük legáldottabb időszakaiban ezt a felelősséget mindig világosan felismerték te bátran vállalták. Legszentebb hagyományaink közé soroljuk mindazt, amit egyházaink hazánk története során népünk emberibb életéért, felvirágoztatásáért tehettek. Ez az isteni parancsból következő felelősség és legszentebb hagyományaink arra késztetnek bennünket, nép között élő telkipásztorokat, hogy magyar népünk és az egész emberiség igazi érdekei mellé állva együttesen is kinyilvánítsuk a következőket: A legteljesebb mértékben aggodalommal tölt el bennünket az a törekvés, amely az ENSZ-en belül az 1956. őszén hazánkban történt fájdalmas eseményeket arra kívánja felhasználni, hogy a népek megbékélését akadályozza és hazánk békés építőmunkáját megzavarja. Csak fájdalommal tudunk beszélni ezekről az eseményekről, amelyek százezrek életét rendítették meg és pusztulással fenyegették megyénkben is mindazt az eredményt, amit népünk a háború okozta sebek gyógyításában, az emberibb életért folytatott küzdelemben elért. Világossá lett előttünk, hogy ezt a szenvedést olyan erők készítették elő, amelyek nem tudnak belenyugodni a népek megbékélésének gondolatába és céljaik érdekében készek nemcsak népünket, hanem az egész embervilágot a legsúlyosabb megpróbáltatásoknak kitenni. Éppen ezért mélységes aggodalommal látjuk, hogy ugyanezek az erők — miután mérhetetlen szenvedést és kockázatot jelentő kísérletük hazánkban kudarcba fulladt — most az ENSZ-et akarják felhasználni további kísérletezéseik céljára és az ötösbizottság egyoldalú, célzatos jelentésének napirendre tűzésével óhajtják hazánkat rágalmazni.Kérem .Akadályozni Ez a törekvés, amellett, hogy a gyógyuló sebek felszaggatásával, hazánk megszilárdult életét, békés építőmunkáját akarja zavarni, fokozza a népek közötti bizalmatlanságot és a nemzetközi feszültséget. Aggodalommal látjuk, hogy az ENSZ, a magyar ügy napirendre tűzésével ezeknek a törekvéseknek a számára lehetőséget biztosít. Nem hallgathatjuk el azt a meggyőződésünket, hogy ezzel az ENSZ súlyos csalódást okoz a népek nagy családjában. Millióknak és millióknak, amely milliók az ENSZ-ben az igazság, a jog, az emberiesség és békesség őrhelyét kívánják látni, nem pedig lelkiismeretlen és embertelen erők eszközét. Mindezek alapján nemcsak aggodalmunkat fejezzük ki, hanem egyértelműen elítéljük és helytelenítjük az ötösbizottság célzatos jelentésének napirendre tűzését. Örömmel állapítjuk meg, hogy egyházaink vezetői határozottan és egyértelműig ebben az értelemben foglaltak állást a magyar nép és a világ békéjének ügye mellett. E közös nyilatkozatban is kifejezésre kívánjuk juttatni, hogy egyházi hatóságaink állásfoglalása a mi véleményünket fejezi ki, és az ő iránymutatása szellemében mi is kívánatosnak tartjuk népünk és a világ békéje érdekében, hogy az úgynevezett „magyar ügyi’ tárgyalását az ENSZ vegye le a napirendről. Debrecen, 1957. szept. 5. Dévényi Tihamér apátplébános Debrecen, Árkosi István gör. kat. kanonok esperes. Debrecen, Varga János gör. kát. esperes, Hajdúböszörmény, Turányi Miklós gör. kát. esperes Nagyléta, dr. Balogh Imre róm. kat. plébános, Debrecen, Kiss József ref. esperes Hajdúböszörmény, Király Kálmán római kát. esperes Hajdúszoboszló, Bánlaki Imre római kát. plébános Görbeháza. Tempfli Gyula róm. kat. helyettes esperes Nyíradony, dr. Regös Gyula róm. kat. kanonok, c. esperes Debrecen. Demeter István római kat. plébános Ujszentmargita. ütemes Ferenc református lelkész. Kaba... Makarmar Jójzseif ref. lelkész Debrecen, dr. Pusze Lajos ref. gimnáziumi igazgató Debrecen, Andó Ferenc ref. esperes Berettyóújfalu, dr. Farkas Pál ref. esperes Debrecen, Rédei József ref. lelkipásztor Debrecen, Szabó László püspöki titkár Debrecen, Tankó István ref. f. lelkész Debrecen, dr. Dezső László ref. lelkész Debrecen, Kulcsár Dezső ref. lelkész Debrecen, Fehér János ref. lelkész Hajdúszoboszló, Kállai Imre ref. lelkész Balmazújváros, Kiss Antal ref. lelkész Nádudvar, Kiss Antal Jenő ref. lelkész Szentpéterszeg, dr. Tornai Dezső ref. lelkész Monostorpályi. Bálla Árpád ref. lelkész Hajdúnánás, Márton Károly ref. lelkész Földes, dr. Pákozdy László professzor Debrecen, dr. Varga Zsigmond teológiai professzor Debrecen, dr. Bartha Tibor professzor, református lelkész Debrecen. Vlagy aovgato-tn, de igazdaty a baldac az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat' 160 bóltjában A debreceniek fűszert, csemegét és vegyesárut az Élelmiszerkisikereskedelmi Vállalat boltjaiban vásárolnak. Könnyű ilyen egyszerű mondatban kifejezni a vállalat munkájának magvát. Nem ilyen könnyű azonban a több mint 160 boltegységben dolgozó több száz kereskedelmi alkalmazott munkájának irányítása és összefogása. A vámosban pókhálószerűen szerteágazó boltok dolgozóinak nap, mint nap figyelemmel kell kísérniük a fogyasztó közönség igényeit. Nem könnyű székét a szükségleteket kielégíteni. A vásárlók ma már nem fogadnak el akármilyen stött-kopott, állott árut, inkább kedvelik a csomagolásában is jól mutató áruféleségeket. Egy fél év: 107 millió forint Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak becsületére legyen mondva, az elmúlt hónapokban derekas munkát végeztek. Az ellenforradalom által okozott felvásárlási láz szinte teljes egerében „kifosztotta” a vállalat raktárait. _Az országunk belső ketében bekövetkezett változást az is híven tükrözi, hogy ez év július hónapjára már nemcsak sikerült elérni a múlt évi árukészletet, hanem jelenleg több áru található a raktárakban. Számokban kifejezve: a múlt év júliusában 9,2 millió forint volt a raktárkészlet, ez év júliusában pedig 11 millió forint. A vásárló közönség megnövekedett fogyasztásáról tanúskodik, hogy fél év alatt 107 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a boltok. Kereken számolva ez 7 millió forinttal több, mint a múlt évben volt. Több áru — nagyobb választékban Városunk lakossága is tapasztalhatja, hogy az alapvető élelmiszerekben nincs hiány. Az ellenforradalmi megrázkódtatás után néhány hónappal biztosítani tudta államunk a lakosság kenyér, liszt, hús és más élelmiszer-cikkekkel való ellátását. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett az édességfélék fogyasztása. Három hónap alatt négy vagon cukrot vásároltak, ugyanakkor elfogyott 100 mázsa csokoládéáru és 200 mázsa kekszféleség. A nagy fogyasztás ellenére a raktári készletet két vagonnal növelték úgy, hogy nem lesz fennakadás a cukorellátásban. Vajból ezelőtt negyedévenként 80—90 mázsa fogyott, most egy hónap alatt adják el ezt a menynyiséget. Júliusban 85 mázsa vajat vásároltak a debreceniek , pedig januárban még csak 37 mázsa volt a fogyasztás. Hasonlókat tapasztalunk a húsfogyasztásnál is. Júliusban 4 százalékkal emelkedett a húsvásárlás és 11 százalékkal a hentesáru fogyasztás. A választék is szinte minden árunál bővült. A társadalmi tulajdon védelme Mostanában különösen sok szó esik a társadalmi tulajdon védelméről. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak zöme a becsületes kereskedők elvét vallja, és minden tudásával igyekszik a legjobban kielégíteni a fogyasztók kívánságait. Erről tanúskodnak az ellenőrök által hétről hétre megismétlődő leltározások is. A második negyedévben 291 boltnál készítettek leltárt, és a nagy többségnél mindent rendben találtak. Tizenkét boltnál volt lel(Folytatás a 2. oldalon! Ma kezdődik a Csokonai Színház új idénye Az államosítás óta immár nyolcadszor gördül fel a függöny az évadkezdő előadáson a színház öreg, Kossuth utcai épületében. Ez a mai évadnyitás és egyben bemutató előadás a már-már hagyományossá váló piros szekfűs néző térdíszítés mellett még egy egész sor másféle ünnepet is egyesít magában. A színház két tagja, Hortobágyi Artúr és Thuróczy Gyula ezen az előadáson ünnepli ötven éves színészi jubileumát. Zakar István pedig, a színház kitűnő maszkmestere huszonöt, éves művészi jubileumát üli, s ő ezt az eredményes huszonöt évet mindvégig a Csokonai Színházban töltötte el. És tegnapelőttt múlt 15 éve, hogy a magyar nép nagy ismerője, az utolsó évtizedek legnagyobb magyar írója, Móricz Zsigmond lehunyta a szemét. Neki áldoz, rá emlékezik a Csokonai Színhád együttese Nyálas Misi szavaival, a Légy jó mindhalálig ma esti bemutatójával. Az utóbbi napokban a Kossuth utca járókelői még a késő esti órákban is nem mindennapi sürgés-forgást figyelhettek meg a színház tájékán. A szokott évi nagytakarításon és a Légy jó mindhalálig főpróbáin túl néhány — reméljük — kellemes meglepetést készítettek elő a színházban. Átalakították pédául a büfé helyiségét és néhány újítást vezetnek be. Lesz például fekete — ami estéig nem volt , de nem lesz nű, pálinkaés fröccs — ami eddig — elég helytelenül — volt. Az italkedvelők azonban nem járnak rosszul, mert ehelyett bőséges választékban állnak likőrök rendelkezésre. Az átalakítás a kényelmen kívül a büfé fokozott tisztántartását és ízlésességét is elősegíti. Az eddigi rendtől eltérően viszont a büfé az előadás megkezdése előtt nem lesz nyitva. A színház igazgatósága ,a pontos színházba járó közönség érdekében elhatározta, hogy a pontos kezdés rendjének már az új idény első előadásaitól kezdődően érvényt fog szerezni. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a nézőtéren ülő százak megnyugvással veszik tudomásul, hogy az elkésők az előadás megkezdése után még az oldalpáholyokba sem mehetnek be. Bizakodással és nagy várakozással tekintünk a színház új évadja elé. Reméljük, újra vért hódít a debreceni színházlátogatók szívében a Csokonai Színház együttese. A debreceni Líra a Gyermekvárosért A Közalkalmazottak Szakszervezete Hajdú-Bihar megyei területi bizottságának zenekara 1957. szeptember 8-án, vasárnap este 8 órai kezdettel hangversenyt rendez a Gyermekváros javára a volt vármegyeháza dísztermében. A műsor keretében fellépnek Hankiss Ilona, Varga Magda, Bartha András, Tessényi János és Tánczos Tibor, a Csokonai Színház művészei. A zenekart Papp Lajos és Tóth László vezényli. Jegyek elővételben az Országos Filharmónia kirendeltségénél válthatók. A Vnukovci repülőtérről elindult útjára a TU-1 104 lökhajtásos repülőgép. Útjának célja az Atlantióceánon át New York. A TU—104 az első szovjet utasszállító repülőgép, amely az Egyesült Államok területén száll le. A gép 60 utast visz magának