Hajdú-Bihari Napló, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

Kim Ir Szen vezeti Moszkvába­­ a koreai küldöttséget Phenjan (TASZSZ) A Ko­reai Központi Távirati Iroda jelentése szerint a küldöttsé­get, amely képviseli a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságot a Nagy Októberi Szo­cialista­ Forradalom 40. év­fordulójának ünnepségein, Kim Ir Szén, a miniszterta­nács elnöke vezeti. Gaillard elvállalta Párizs (MTI) Félix Gaillard, Bourges-Maunoury kormányá­nak pénzügyminisztere, szer­dán este elvállalta a kormány­alakítást. A francia sajtó általában tartózkodóan ír a fiatal poli­tikus kormányalakítási kí­sérletének várható eredmé­nyéről. A Franc-Tireur megállapít­ja, hogy Gaillard az eltört porcelán összeragasztójának szerepére vállalkozott és azt jósolja, hogy nehéz lesz az általa kívánt kormány meg­alakítása, Gaillard ugyanis a szocialistákat és a jobboldali függetleneket is fel akarja kérni a kormányában való részvételre. A Parisien Libérté megálló­ a kormányalakítást ,ítja, hogy Gaillard „tempe­ramentumában és meggyőző­désében igen távol áll a szo­cialista tételektől“. Ez magyarázza — írja a lap — függetlenek és parasztok pártjának kedvező állásfogla­lását Gaillard irányában. A Liberation azt írja, hogy ha Gaillardnak nem sikerül megkapnia a nemzetgyűlés többségének bizalmát, a beik­tatási vitában, akkor Renné Coty köztársasági elnök az al­kotmányban rendkívüli ese­tekre megállapított joga alap­ján külön üzenetet intéz a nemzetgyűléshez. Gaillard csütörtökön kezdte meg kormányalakítási tárgya­lásait. Komoróczy György Berlinbe utazott Az NDK és a Magyar Le­véltári Igazgatóság közötti megállapodás értelmében dr. Komoróczy György, a debre­ceni állami levéltár vezetője kéthetes tanulmányútra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba utazott. Ez alatt az idő alatt a berlini és a merse­­burgi levéltárban — amelyet a felszabadulásig titkosan ke­zeltek — kiválogatja azokat az okmányokat, dokumentu­mokat, amelyek a náci Né­metországnak Magyarország­gal szemben folytatott gazda­ságpolitikájával, Magyaror­szágnak a nácik által való ki­zsákmányolásával kapcsola­tosak. Az ottani levéltári anyagok ilyen értelmű feldol­gozása során egészen bizo­nyos, fontos dokumentumok kerülnek hozzánk a Horthy­­rendszer gazdaságpolitikájá­val kapcsolatban. A szíriai vákuum — és akik be akarják tölteni Van egy — mondanom sem kell imperialista illető­ségű — „elmélet”, amely sze­rint Franciaország és az Egye­sült Királyság kivonulva a Közel-Keletről, vákuumot, lég­üres teret hagyott maga után. Más imperialisták — monda­nom sem kell, hogy tengeren­túliakról van szó — azon fá­radoznak, hogy ezt az „űrt“ betöltsék. Mintha bizony pó­tolhatatlan veszteség érte vol­na Egyiptomot, Szíriát és más államokat az angol és francia imperialisták távozásával! Mintha bizony szegény ara­bok apátlan-anyátlan árvák­nak éreznék magukat e mos­tohák nélkül! A „vákuum” betöltése úgy látszik, igen sürgős az Egye­sült Államoknak. Sürgős lehe­­­tett már egy évtizeddel ezelőtt is, amikor a Truman-elvet, a Marshall-tervet meghirdették, s ennek keretében több mint százmillió dollárral megvásá­rolták Törökország szolgála­tait. Ugyanis nem kegyes ajándékokról, jóságos nagybá­csi segélyéről volt szó, hanem közönséges hoci-nesze üzlet­ről, amelyet Walter Lippman így fejezett ki a New York Herald Tribune hasábjain: „Az Egyesült Államok nem azért választotta ki Törökor­szágot és Görögországot, mint­ha azoknak különösebb szük­ségük lenne a segélyre, és nem is azért, mert a demokrácia példaképei, hanem azért, mert stratégiai kaput jelentenek a Fekete-tengerhez és Oroszor­szág szívéhez.’“ Intrika, államcsíny,­­ blokád, megvesztegetés és hasonló más eszközök segítségével próbált a nyeregbe ülni az Egyesült Államok a Közel-Keleten. Ma mégis jobbára független or­szágok vannak ebben a kör­zetben, de változatlanul kité­ve az imperialista praktiká­nak, amely ma az Eisenho­­wer-doktrina jegyében hódíta­na — ha hódítana — a Közel- Keleten. Az imperialista cselszövés mai legközvetlenebb céltáblá­ja Szíria. Területe alig kétszerese Ma­gyarországénak, lakosságának szám­a fele sincs­. Területének legfeljebb 20 százaléka mű­­velhető, a többi félsivatag, no­­hád pásztornépek tengődnek rajta. Iparosainak valamikor hírnevet szerzett a damaszku­­szi acél, ma ipara sem szá­­mottevő. Jellemző külkereske­­delmére, hogy kivitelét nyers­­anyagok, mezőgazdasági ter­mékek adják, s iparcikkeket, répeket kell nagy tömegben importálnia. Vasútvonalainak hossza alig több mint 800 kilo­méter. (Magyarországon egy­­egy nagyobb megye megköze­líti ezt a számot.) Ilyen szegényes, ilyen elma­radott hely Szíria. És mégis: alig tart nyilván a történelem olyan hódító hatalmat, amely ne­­vetett volna szemet Szíriá­ra. Három és fél ezer év alatt hettita, egyiptomi, asszír, per­zsa, makedón, római hódítók, a középkorban kalifák és szul­tánok versengtek területéért. Török uralom alatt maradt az első világháborúig, a két vi­lágháború között pedig a fran­cia imperializmus „gyámsá­gát" sínylette. Alig egy év­tizede mondhatja Szíria népe függetlennek országát, s erre az évtizedre is sötét árnyékot vet az imperialista ármány. Mi teszi oly kapóssá ezt a vidéket? A letűnt korok hódítóit ta­lán legjoban az ország kedve­ző fekvése, vízi és szárazföldi útjai érdekelték, amelyek tá­volabbi vidékekkel kötötték össze a Földközi-tenger me­dencéjét. Ma az utakon kívül jócskán érdekelheti az impe­rializmust Szíria feltáratlan olajkészlete, az országot át­szelő petróleumvezetékek — és nem utolsósorban a Szov­jetunió közelsége, amely már Törökország „megsegélyezésé­­nek“ esetében is perdöntő volt. Megtörténhetett volna, hogy Szíriát is felirakják ame­rikai pénzen épített hadikikö­tőkkel, légi támaszpontokkal, akárcsak egy évtized alatt Tö­rökországot. De mivel ez nem történt meg, Szíria szálka ma­radt az Egyesült Államok sze­mében, s most az elmúlt he­tekben agressziós tervek cél­pontjává lett. Nem, nem az amerikai had­sereg készülődik Szíria elfog­lalására. A faltörő kos szere­pét készségesen átengedte a szomszédos Törökországnak, amely amúgy is amerikai számlára dolgozik. És elkez­dődtek a provokációk. A hatá­ron nap-nap után lövöldöz­nek, török egységek be-betör­­nek Szíriába, embereket hur­colnak el onnan. Fenyegető nyilatkozatok látnak napvilágot álszent in­dokolással, amely szerint Szí­riában meg kell változtatni a politikai irányzatot, s e válto­zást Ankará­ban élő szíriai hazaárulóktól várják. Szíria és Törökország viszá­lya az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé került,­s az Egyesült Álla­mok vezette klikk hajlandó­nak is mutatkozott azonnal megvizsgálni — nem a viszály­­kodás okát, hanem Szíria bel­politikai helyzetét, amihez éppenséggel semmi köze sincs. A szíriai kérdés egyelőre stagnál. De csak az ENSZ-ben. A provokációk ugyanis azóta sem szűntek meg. A szíriai vezetőknek át kel­lett gondolniuk a reális hely­zetet és aszerint hozni intéz­kedéseket. Ennek eredménye­ként erősítik meg Aleppo (Ha­leb) ősi városát és még több helységet. És Szíria szövetsé­gesek után nézett a világban — elsősorban az arab világ­ban. Egyiptommal a legmeg­­hittebb a kapcsolata — a két ország között korábban már a politikai unió gondolata is fel­merült. S amikor Szíria Egyip­tomhoz fordult, nem érte csa­lódás. Az egyiptomi kormány — ismerve tavalyról a táma­dók brutalitását — katonasá­got küldött Szíria megsegíté­sére. A szomszéd államok — Törökországot és Izraelt nem számítva — általában barátsá­gosan viselkednek. Szimpátia­nyilatkozatok hangzottak el Szaúd-Arábia, a Szovjetunió és más szocialista országok részéről is, amelyek a föld­rajzi közelség miatt érdekel­tek abban, hogy béke honol­jon a Közel-Keleten. Szíria és Törökország ügyé­ben ma a diplomatáké a szó és reméljük, azoké is marad, s nem adják át a teret az egymásnak feleselő fegyverek­nek. A szovjet diplomácia már eddig is­ sokat fáradozott a közel-keleti béke érdekében. Konstruktív javaslatokkal állt a tőkés nagyhatalmak elé. A békés egymás mellett élés el­vei alapján indítványozta, hogy ünnepélyes nyilatkozat­ban ítéljék el az erő alkalma­zását. A többszöri jegyzékváltás alkalmával - , vita­partnerei: csűrték-csavarták a szót és arra a következtetésre jutot­tak, hogy fölösleges az ünne­pélyes nyilatkozat, hiszen ott van az ENSZ, a népek békéjé­nek őrzője. (Az egyiptomiakat viszont nem kérdezték meg, mi a véleményük az ENSZ- ről, mint a háború megakadá­lyozá­sáról.) A diplomáciai szócsatákban gondosan rejtett imperialista tervekről is lehull a lepel, s már az igazság puszta meg­ismerése is erősíti a Közel- Kelet békeszerető népeinek helyzetét. De arra is képesek ezek a nemzetek, hogy előre erővel válaszoljanak. Mindenesetre a békés meg­oldás a jobbik. Ennek érdeké­ben tekintélyes államok, sze­mélyiségek, testületek — köz­tük a százmilliókat egyesítő békemozgalom — tevékeny­kednek. Remélhetően sikerrel. Szíria és más arab népek bebizonyítják, hogy semmi­féle légüres tér nem keletke­zett az angol és francia im­perializmus távozásával, s meglesznek az amerikai nél­kül is. Sőt: csak anélkül lesz­nek meg igazán. K. S. A régi és fiatal harcosok találkozója Holnap délután érdekes és jelentős esemény lesz Debre­cenben. A Magyar Partizán Szövetség debreceni csoport­ja baráti találkozót rendez a régi munkásotthonban, a Margitban, ahol most a deb­receni Tóthfalusi Sándor Munkásőr Zászlóalj székel.­­ A sok harcot, a debreceni­­munkásmozgófalom eseményeit látott falak közt találkozik majd az illegális kommunis­ták, a partizánok egy csoport­ja, azokkal a harcosokkal, akik fegyverrel a kezükben elsőként jelentkeztek a mun­kás-paraszt hatalom védelmé­re. Ez az első eset, amikor ünnepélyes és családias han­gulatban találkoznak a régi és fiatal harcosok. A találkozó két részből áll majd, délután 4 órai kezdet­tel egy közgyűlés vezeti be az ünnepi találkozót, ahol Tóth Mihály elvtárs, a városi párt­­bizottság másodtitkára, a Ma­gyar Partizán Szövetség el­nöke fog előadást tartani a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­ról, majd megalakítják a Munkás-Paraszt Hatalomért Bajtársi kart a Magyar Par­­tizánszövetség mellett. Ez al­kalommal osztják ki: „Fegy­verrel a Hazáért“ érmet azok­nak a kommunistáknak, akik az elmúlt évben lezajlott el­lenforradalmi események ide­jén helyálltak és fegyvert fogtak a párt és a proletárha­­talom védelmére. A hivatalos ünnepség után színvonalas műsor következik, aztán reg­gelig tartó táncmulatságban szórakoznak majd a meghí­vott vendégek. Folytatódnak a zavargások Törökországban Isztanbul (Reuter) A kelet­tör­ökországi Baszkaje közelé­ben két fegyveres törzs össze­csapásakor több ember meg­sebesült. Az összecsapás a va­sárnap tartott országos vá­lasztások eredményeivel állt a "csap­atban. A török igazságügyminisz­térium közzétette a vasárnapi választások hivatalos eredmé­nyét. Ezek szerint a török­­ nagy nemzetgyűlésben a De­mokrata párt 424, a Köztár­sasági Néppárt 178, a Nacio­nalista Köztársasági Párt 4, a Szabadság Párt 4 mandátu­­­­mot szerzett. építők filmszínháza KOSSUTH U. 1. November 3-án, vasárnap délután 5 órakor. Gyilkosság a Dante utcában Szovj­et film. Jegyek elővételben egész nap. Telefon: 31-38. ...........I. Gyúlékony folyadékok biztonságos át­­öltését a Reverz körforgós zárt szivattyú biztosítja A szabványosításra kerülő szivattyú fogyasztási ára 1064 forint, beruházási ára 500 forint. Beszerezhető: Mezőszöv Vállalat, Debre­cen, Vágóhíd u. 7. szám. Taggyűlést tartott a Partizánszövetség A munkásotthonban gyűlést tartott a Partizánszövetség debreceni csoportja. A gyűlés részvevői megválasztották a Magyar Partizánszövetség or­szágos tanácskozásának kül­dötteit. A választások után a következő elvtársak képviselik a debreceni partizánokat: Tóth Mihály, Vadász László, Béres András, Juhász András­né, Jernyei József és Agorosz­­tosz Odysseus. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 40. ÉVFORDULÓJA­­ alkalmából szeretettel köszöntjük Hajdúszo­boszló város munkásait, termelőszövetkezeteit és egyénileg dolgozó pa­rasztságát, valamint ér­telmiségi dolgozóit. Eb­ből az alkalomból a szo­cializmus építése és a béke védelmében kifej­tett munkához további sikereket és jó egész­séget kíván ■' a ☆ VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Javér a Dohánygyár pártszervezetének munkája A Dohánygyárban egyik fontos problémát a laza mun­kafegyelem okozta. Jól látta ezt a­­zemi pártszervezet is. Üzeni ...zenként többször meg­tartott röpgyűlésen, terme­lési értekezleten, sőt, legutóbb taggyűlésen is foglalkozott ez­zel. Az utóbbi időben a do­hánygyári munkások egy ki­csit elfelejtkeztek arról, hogy az igazolatlanul mulasztókkal szemben szigorú rendszabályo­kat is lehet alkalmazni. A gyár­­ vezetőségének joga van ahhoz, hogy a rendszertelen mulasztóktól elvonja a havon­kénti természetbeni juttatást, az ebédhozzájárulást, stb. A legutóbbi megbeszélésen arról volt szó: több üzemrészben a dolgozók jóval előbb abba­hagyják a munkát. A tíz per­cet nem fordítják a géptisztí­tásra, karbantartásra. A párt­­szervezet felhívta a munkások figyelmét, hogy ez csökkenti a nyereségrészesedést, mert ki­számították, hogy a hamarabb abbahagyott munka, dolgozók­ként 2-3 százalékkal csökken­ti a nyereségrészesedést. A pártszervezet erőfeszítéseinek már most mutatkoznak ered­ményei. Kevesebb az igazolat­lan mulasztó, javult az üzem munkafegyelme, bár még min­dig sok tennivaló van ezen a téren. A pártszervezet vezetősége, maga a párttitkár is elismeri, hogy amit eddig tettek, az ke­vés. Azt is elmondják őszin­tén, hogy az üzemükben nem a legjobbnak mondható a pártszervezet munkája. Mi enne az okal mukra. Nem arról van szó hogy kéthetenként, vagy ha­vonként legyen a Debreceni Dohánygyárban brigádmunka­, hanem arról, hogy a városi pártbizottságnál dolgozó elv­társik gyakrabban keressék fel őket, több időt töltsenek el az üzemiben, az eddigieknél még közelebbről ismerjék meg a pártszervezet, a párt­tagok, az üzem munkásainak problémáit. Gazdátlan a szeminárium — S ha már az oktatásnál tartunk, hadd mondjam el, szól Járki Imre elvtárs, a párttitkár —, ho­gy a marxis­ta—leninista tanfolyamról el­vitték mind a két előadót. A városi pártbizottság fel­hívta az alapszervezetek figyelmét, hogy lehetőleg minden üzem saját oktatójával oldja meg a szemináriumok vezetését. Mi bejelentettük, hogy Márkus Béla és Nemes László elvtár­sakra, mint oktatókra igényt tartunk. Ebbe a felsőbb szer­vek bele is egyeztek. Az ok­tatás indulásánál mégis meg­döbbenve tapasztaltuk, hogy a két elvtárs más megbíza­tást kapott. Most mind a két tanfolyam ott áll propagan­dista nélküli, s most gondol­koznak azon az oktatás meg­indulása után, hogy kit is bízzanak meg a párttagok ta­nításával. ■ Sok gondot okoz a több műszak A Debreceni Dohánygyár nem szétágazó üzem, vala­mennyi munkás egy területen, a Diószegi úti üzemben dolgo­zik. Mégis úgy néz ki, hogy az üzem széttagoltsága akadá­lyozza legjobban a pártszerve­zet munkáját. Mert egyes üzemrészek más más időpont­ban dolgoztak. A nikotingyár­tás például négy műszakos. Az iroda és a karbantartó műhe­lyek egy műszakban dolgoz­nak, így lehetne tovább so­rolni, mert a gyár hat főüze­me különböző időpontban fe­jezi be munkáját. Ilyen körül­mények között nehéz össze­fogni a dolgozókat, megszer­vezni az oktatást, a pártnapot, sőt ez nagyon sokszor a havi taggyűlések megtartását is akadályozza. A többműszakos rendszer azonban olyan tény, amelyen nem lehet változtat­ni. Mégis, hogy próbáltak segí­teni ezen? A városi pártbizott­ság javaslatára két hónappal ezelőtt az üzemben ismét meg­alakították az alapszervezete­ket. A megalakításnál úgy vá­logatták össze az alapszervezet tagjait, hogy azok munkaideje egyforma legyen. Ez ma már megkönnyíti a pártszervezet munkáját. Az oktatás meg­szervezésénél azonban még mindig komoly gondot okoz az időbeni eltérés. A legutóbbi szemináriumon is a 32 részt­vevő közül csak hét jelent meg.. Mikor tüzesebben utána­néztek, derült ki, hogy a hiány­zók közül csak kettő volt iga­zolatlanul távol, a többi dol­gozott, műszakos volt. Most újból megcsinálják az oktatási beosztást, jobb időösszehango­lással. Több gondol a fiatalokra A pártszervezet segíteni, tá­mogatni akarja a KISZ-t. Ezt igazolja az is, hogy az ifjú­sági alapszervezetben két idős, tapasztalt kommunista dolgozik. A szépszámú ifjú­sági szervezet az utóbbi hó­napokban komoly eredmményt ért el a kultúrmunk­a terüle­tén! Emellett azonban háttér­be szorult a fiatalok politikai nevelése. A pártszervezet figyelmét ez elkerülte. A pártszervezet vezetősége úgy gondolta, és ezt hozta fel mentőségéül, hogy a fiatalok oktatása, politikai nevelése most is olyan kötött formá­ban történik majd, mint az elmúlt években. Azonban ma már nagyon jól tudjuk, hogy ez a módszer nem vált be. Több hónap után most gon­dolkoznak azon, hogy az ifjú­munkásoknak, kiszeseknek érdekes témájú kiselőadáso­kat, vitaesteket rendeznek, mely segíti a fiatalok politi­kai nevelését. Az elmúlt hónapokban a Dohánygyár pártszervezeté­nek nem volt könnyű dolga? Erejük egy részét és a na­­gyobbikat lefoglalta az átiga­zolások emberséges elintézé­se. Erre az időszakra esett a jogtalanul felvett pénzössze­gek levonása is. A dolgozók idegesek, elégedetlenek vol­tak emiatt. Vitathatatlanul nagyon sok fáradságba került az, amíg megmagyarázták a munkásoknak, hogy nem a levonás jogtalan cselekedet, hanem a pénzösszeg felvétele volt az. Ilyen és ehhez ha­sonló gondok tornyosultak az üzemi pártszervezet feje fe­lett. Ebből most kezdenek ki­lábalni. A két alapszervezet megalakulása nagy segítséget jelentett. Az elkövetkező hó­­napokban minden bizonnyal már nagyobb és komolyabb eredményekről számolhatunk be. Kovács Margit. Segítségre, tapasztalatra van szükség Az újonnan megalakult két alapszervezet most bontogat­ja szárnyait. Megalakulásuk óta eddig csupán egy taggyű­lést tartottak. Sok gondot okoz az is, hogy az alapszer­vezetek vezetőségébe olyan elvtársakat választottak be, akik az elmúlt években nem voltak vezetőségi tagok, így nincs és nem is lehet gya­korlatuk a pártmunka végzé­sében. Sok tanácsra, tapasz­talatra és főleg segítségre van szüksége mind a két alapszer­vezetnek, és a pártvezetőség­nek. A pártvezetőség azt szeret­né, ha az elkövetkező időben a városi pártbizottság az ed­digieknél sokkal több segítsé­get, támogatást kapna. Az it­teni pártmunkások nagyon jól emlékeznek arra, hogy né­hány hónappal ezelőtt a vá­rosi pártbizottságtól kint járó brigád — amely több napot töltött az üzemben — milyen nagy segítséget nyújtott szá­ Az Észak Hajdú megyei Vendéglátó Vállalat Hajdúböszk­­m­ényben­­a I. osztályú étteremben m­­agyar nóta estet rendez 1957. november 2-án 7 órakor, amelyen fellép VARGA MAGDA, a Cso­konai Színház tagja. Kísé­ri: Bandzsák Béla és népi zenekara. fi Patyolat Vállalat vezetősége, párt­­szervezete és üzemi bizott­sága szeretettel köszönti a vállalat összes­­ dolgozóit november 7-e ünnep al­kalmából.

Next