Hajdú-Bihari Napló, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Gromiko nyilatkozata az atom- és hidrogénfegper-kísérletek megszüntetésére Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának hétfő délutáni együttes ülésén Andrej Gro­­miko, szovjet külügyminiszter nyilatkozatot tett az atom- és a hidrogénfegyver-kísér­letek megszüntetéséről. A Szovjetunió — mondotta — az atom- és a hidrogén­fegyverrel rendelkező hatal­mak között sajnos az egyet­len ország, amely hajlandó minden haladék nélkül aláírni olyan egyezményt, amely vé­get vet az atom- és hidrogén­bombákkal végzett kísérleti robbantásoknak. Tisztában vagyunk azzal — folytatta a külügyminiszter —, hogy az atomfegyver-kísérletek megszüntetése még nem jelenti az atomháború ve­szélyének teljes kiküszö­bölését. Ennélfogva, amikor síkraszál­­lunk a kísérleti robbantások megszüntetéséért, ugyanakkor világosan kijelentjük, hogy fő célunk megegyezni a többi hatalommal az atom- és hidro­génfegyver valamennyi fajtá­­jának feltétlen eltiltásáról, előállításának megszüntetésé­ről, megfelelő ellenőrzés mel­let­te az amerikai és az angol kormány nem mutat hajlan­dóságot erre, jóllehet az atom­fegyverrel rendelkező három hatalomnak ezt a lépését az egész emberiség kétségtelenül hálásan fogadná. Gromisko hangsúlyozta, hogy az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek beszüntetésére vo­natkozó megegyezés aránylag könnyen megvalósítható, te­kintettel arra, hogy ez idő sze­rint mindössze három állam rendelkezik ilyen fegyverrel: A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannnia. Arról van tehát szó — mon­dotta —, hogy ez a három hatalom álla­podjék meg egymással és akkor a kérdés megoldó­dott. Az atom- és hidrogénfegy-­­ ver-kísérletek megszüntetése­­ — jelentette ki Gromiko —­­ lehet és kell, hogy az első lét I­pés legyen az államok közötti kölcsönös bizalomnak az a gesztusa, amelyet minden nép­­ vár. Jelenleg — folytatta Gromi-­­­ko — megvannak a szükséges nemzetközi feltételek ahhoz hogy végre megoldódjék az atom- és hidrogénfegyver-kí­­sérletek megszüntetése. Szem­mel látható, hogy nincs mesz­­sze az a pillanat — mondot­ta —, amikor a nyugati hatal­mak kormányai többé nem szállhatnak szembe a nukleá­ris kísérletek végleges meg­szüntetésére irányuló általá­nos követeléssel. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa minden módon igyekszik elősegíteni a nagy cél megvalósítását , azt, hogy az emberiség megmeneküljön az atom­háború veszélyétől. Ezért javasolja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, hogy a Szovjetunió ezen az úton első lépésként egyoldalúan szün­­tessen be mindenfajta atom- és hidrogénfegyver-kísérletet. Ha az Amerikai Egyesült Államok és­­Nagy-Britannia csatlakoznak a Szovjetunióhoz és­ a maga részéről elhatároz­ná az atom- és hidrogénfegy­­ver-kísérletek megszüntetését, akkor végre megoldódnék a napjainkban minden népet mélységesen aggasztó kérdés. Egyszer s mindenkorra véget­­érnének a kísérleti atomfegy­ver robbantások. Természetesen — jegyezte meg Gromiko —, ha más, atomfegyverrel rendelkező or­szágok kormánya nem hajlan­dó válaszolni a Szovjetunió kezdeményezésére, hanem folytatja az atom- és hidrogén­­fegyver robbantásokat, úgy ezek után a Szovjetuniónak az atomkísérletek ügyében saját biztonságát figyelembe véve kell cselekedni. A Szovjetunió már több­ször tett egyoldalú intéz­kedést fegyveres erőinek és fegyverzetének csök­kentésére. Ha a háborús készülődések szervezői arra számítanak, hogy a leszerelést a jövőben is csak egyoldalúan a Szov­jetunió fogja megvalósítani, a nyugati hatalmak pedig az­alatt növelik fegyverzetüket, úgy ez elhibázott számítás — mondta a külügyminiszter.­­ A leszerelés csak becsületes megállapodáson, minden fél biztonsági érdekeinek figye­lembevételén alapulhat. A szovjet kormány meggyő­ződése, hogy az atomfegyver-kísérletek általános megszüntetése fordulatot idéz elő a nem­zetközi kapcsolatokban az államok közötti bizalom és békés együttműködés javára. A nemzetközi helyzet meg­javítására irányuló tevékeny intézkedésekre igen sürgősen szükség van — mondta Gro­miko —, mert a nemzetközi színpadon olyan erők működ­nek, amelyek makacsul éppen az ellentétes irányba taszítják a világot. Ezeknek az erőknek a tevé­kenységét meggyőzően bizonyí­totta a napokban az a határo­zat, amelyet a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi gyűlésében a kormánypártok szavazataival elfogadtak, s amely felhatalmazza a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyát, hogy atom- és rakéta­fegyverrel lássa el a nyugat­német fegyveres erőket. A szövetségi gyűlés március 25-i határozata teljesen meg­nyit minden zsilipet a nyugat­német militaristák atomfegy­­verkezése előtt. Azok, akik ma a nyugatné­met hadsereg atomfegyverke­zését sürgetik — jelentette ki Gromiko — igen nagy felelős­séget vállalnak a népek előtt, mert ezt olyankor teszik, ami­kor a nagyhatalmak az álla­mok legfelső színtű tanácsko­zásának összehívásáról tárgyal­nak. Befejeződött a Legfelső Tanács ülésszaka Moszkva (MTI) Gromiko külügyminiszter csaknem másfélórás beszéde után meg­kezdődött a vita a külügymi­niszter által előterjesztett ja­vaslatról. A vitában több kül­dött szólalt fel. V. V. Gristin, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke javasolta a Legfelső Tanács­nak, intézzenek felhívást az Amerikai Egyesült Államok kongresszusához, Nagy-Britan­­nia parlamentjéhez, továbbá valamennyi ország törvényho­zó testületeihez abból a cél­ból, hogy a világon minde­nütt szüntessék meg a nuk­leáris fegyvereikkel folytatott kísérleteket. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa egyhangúlag, nagy lel­kesedéssel, hosszantartó taps­sal fogadta az atom- és hid­­rogénfegyver-kísérletek be­szüntetésére vonatkozó előter­jesztést, továbbá a különböző országok parlamentjeihez in­tézett felhívások szövegét.­­ Ezzel a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának első ülésszaka •befejezte munkáját A Legfelső Tanács hétfő délutáni ülésén Hruscsov is beszédet mondott Az indonéz kormánycsapatok folytatják előrenyomulásukat Szingapúr (Reuter) A Reu­ter a medani rádióra hivat­kozva jelentette vasárnap­­ este, hogy a közép-szu­mátrai­­­­ fel­kelők az egész arcvonalon­­ hátrálnak az Észak-Szumátra felől előrenyomuló indonéz­­ kormánycsapatok előtt. A me­­j­dani rádió szerint a felkelők­­ szemlátomást utolsó erőfeszí­­­­tésre készülnek az Indisi­­- óceán partján fekvő Padang­­­­nál és a hegyek közt levő Bu­­r­kitti­migginél. Légifelderítés­­ alapján megállapítható, hogy a felkelők hidakat robbanta­nak fel, s megkezdődött a meg.­e­nekülés Padangból. HARCBAN MAGYARORSZÁGÉRT TIZENHÁROM esztendővel ezelőtt szabadult fel Magyar­­ország, s ezzel megvalósult a magyar nép legjobbjainak év­tizedes vágya. A magyar pro­letariátus hosszú évek során, rendkívül nehéz helyzetben küzdött szabadságáért és füg­getlenségéért. A Horthy-féle véres diktatúra a kommunis­ták ezreit vetette börtönbe, a nacionalista és soviniszta pro­paganda pedig megbénította az em­berek gondolatait, éles­látását. Ezután a Horthy— Szálasi-féle fasiszta csoport Magyarországot a Szovjetunió elleni háború szakadékába ta­szította és alkalmat adott a hitleri Németországnak, hogy a magyar nép hazáját „Né­metország stratégiai védelmi vonalává” építse ki. A fasisz­ták a magyar nép szenvedé­sein keresztül akarták elodáz­ni a pusztulás idejét.­ E rendkívül súlyos időben a magyar dolgozók képtelenek voltak saját erejükből lerázni a német megszállók és hor­thysta bérenceik igáját. A kommunisták legjobbjai min­dent megpróbáltak, hogy az országot megmentsék a pusz­tulástól, de a kegyetlen terror minden igaz szót elnyomott. A felszabadulást tehát csak a Szovjetunió hadserege hozhat­ta meg, amely 1944 őszén kezd­te meg hadműveleteit Ma­gyarország felszabadításáért, írta: N. MIHAJLOV, a Szovjetunió Hőse, gárdavezérrőrnagy A 2. UKRÁN front csapa­tai szétverték a 6. fasiszta né­met hadsereget és elfoglalták Debrecen városát. A szovjet csapatok hamarosan tovább indultak a Duna vonala felé. Ugyanakkor a 3. ukrán front, a dunai hadiflotta és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg se­gítségével, Magyarország déli területein harcolt. A két front fő erői északról, keletről és délnyugatról közelítették meg a magyar fővárost, s 1944. de­cember 26-án, a fasiszták több mint 10 hadosztályból álló bu­dapesti védőseregét teljesen körülzárták. Parancsnokságunk meg akarta kímélni Budapest la­kóit a­­ nagyarányú pusztulás­tól, s ezért ultimátumot inté­zett a fasiszta seregek vezér­karához. A nácik azonban, re­ménykedve a Hitler által nagyképűen hangoztatott se­gítségben, visszautasították a javaslatokat és felháborító módon meggyilkolták a szov­jet parlamentereket Megkezdődött Budapest ost­roma. A 2. ukrán front csapa­tai egymásután számolták fel a körülvett ellenséget . 1945. február 13-ára a magyar fővá­rost teljesen megtisztították a német­ nyilas csapatoktól. BUDAPEST lakói nagy sze­retettel fogadták a szovjet ka­tonákat, akik sokszor még utolsó falat kenyerüket is megosztották az éhező lakos­sággal. S amikor a hitleristák rablásai következtében kiürül­tek az élelmiszerraktárak és éhhalál fenyegette a lakossá­got. Vorosilov marsall eleget tett Budapest demokratikus erői kérésének és a Szovjet­unióból 800 teherautó gabonát, valamint más élelmiszercikket szállítottak Magyarországra. A szovjet katonák hidakat épí­tettek, házakat mentettek meg a teljes pusztulástól, egyszó­val segítettek a város vérke­ringésének megindításában. Március elején a Balaton környékén csapataink erős né­met védelmi állásokkal talál­ták szembe magukat. A hitleri parancsnokság célja az volt, hogy csapataink déli szárnyá­nak szétverésével megállítsák a vörös­ hadsereg előrenyomu­lását. A német hadvezetés ha­talmas erőket vont össze erre a csatára. Több mint 30 had­osztály és az egész 4. német légiflotta harcba indult. A szovjet hadsereg ereje azonban kudarcba fullasztotta a néme­tek utolsó próbálkozásait is, s március 16-án, 17-én a 2. és a­­ 3. ukrán front fel­tartózta­tha­tatlanul elindult Bécs felé. Előrenyomulása során meg­semmisítő csapásokat mért a megszállókra és 1945. április 4-én teljesen felszabadította Magyarországot. Mint a magyarországi fel­szabadító harcok egyik rész­vevője, őszintén­­kijelenthetem, hogy minden magyar város­ban a lakosság körében igaz barátokra találtunk. Éppen ezért a felszabadulás évfordu­lóján mindig erre az igaz ba­rátságra emlékezünk. Büszkén tekinthetünk a magyar nép nagyszerű sikereire a szocia­lista építés területén. Úgy érezzük, hogy mi, szovjet ka­tonák valóra váltottuk mind­azt, amelyről a magyar nép és az egész haladó emberiség leg­jobbjai álmodoztak. ÉPPEN EZÉRT a Szovjet­unió kötelességének tartotta, hogy a magyar kormány ké­résére segítsen leverni azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek 1956 októberében a néphatalom ellen fordultak. Hiszen az ellenforradalmárok azokat a vívmányokat akar­ták megsemmisíteni, amelye­ket a magyar dolgozók 12 esz­tendő áldozatkész munkájával létrehoztak. Április 4-én, a magyar nép nemzeti ünnepén, nemcsak azt ünnepeljük, hogy Magyaror­szág elindulhatott a szocia­lista fejlődés útján, hanem azt­­, hogy létrejött a magyar és a szovjet nép soha el nem múló barátsága. A földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági dolgozókhoz A késői kitavaszodás és a tavaszi mezőgazdasági mun­kák késése miatt a földműve­lésügyi miniszter és a MEDOSZ elnöksége felhívás­sal fordult az állami gazdasá­gok, a kísérleti és tangazdasá­gok, továbbá a gépállomások dolgozóihoz, hogy minden időt használjanak ki a tavaszi szán­tások, vetések és egyéb soron­­levő munkák gyors elvégzésé­re. Amennyiben a helyi adott­ságok lehetővé teszik — hang­­­­zik a felhívás — az állami­­ gazdaságok, a kísérleti és tan­­­­gazdaságok, továbbá a gépál­­l­­omások dolgozóihoz, hogy minden időt használjanak ki a tavaszi szántások, vetések és egyéb, soron lévő munkák gyors elvégzésére. Amennyiben a helyi adott­ságok lehetővé teszik hang­zik a felhívás az állami gazdaságok, a kísérleti és tan­gazdaságok, továbbá a gépállo­mások dolgozói használják fel az április 4., 5., 6. napját is a tavaszi munkák gyors elvég­zésére. Az április eleji munka­szüneti, illetve pihenőnapon végzett munkákat a követke­zőképpen lehet elszámolni: Április 4-én és 5-én munkát végző dolgozók részére az egyébként is járó átlagkerese­tükön felül el kell számolni a ténylegesen végzett munka bé­rét. Az április 6-án, mint pi­henőnapon végzett munkáért 50 százalékos bérpótlékot kell a dolgozók részére adni. A tavaszi munkákra jutó rö­vid idő jobb kihasználása ér­dekében a helyi körülmények figyelembevételével szervezzék meg a két műszakot, hogy mi­által is biztosítsák a gépek és egyéb felszerelések jobb ki­használását. A tavaszi mun­kák gyors elvégzése nagymér­tékben befolyásolja a termés­eredmények alakulását, s ép­pen ezért a sürgős munkákra minden erőt mozgósítani kell. A gazdaságok vezetői és az üzemi bizottságok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a munkák jó megszerve­zésén kü­­l gyorsak­földbe kerüljön , mer­t az ősziek i­nte­ább meg­kapják az első kora tavaszi növényápolást. Dögei Imre s. k. földművelésügyi miniszter Varga János s. k. MEDOSZ titkár. Nyereségrészesedést osztottak a Hajdúsági Gyógyszergyárban Átlagosan 1820 forintot kaptak a dolgozók . H­uszon­ki­lenced­i­kén, szom­baton kettős ünnepség szín­helye volt a Hajdúsági Gyógy­szergyár. Felszabadulásunk 13. évfordulóját ünnepelték, és kiosztották a gyár dolgozói között a nyereségrészesedést. Téglási István párttitkár megnyitó szavai után Pat­­kovszky Imre igazgató mél­tatta a dolgozók jó kollektív munkáját, amellyel a gyár fejlődését elősegítették és ki­vívták, hogy nyereséges vál­lalat legyen a Pentcillingyár. Ezután átfogó képet adott az üzem fejlődéséről. Adatokat közölt arról, hogy a megin­dulás óta az üzem termelése megötszöröződött. Felhívta a figyelmet arra is, ho­gy az idei év első két hónapjának eredményei gyengébbek a ta­valyiaknál, és ezért jobban kell i­gyekezni, hogy jövőre is nyerésé­gesek legyenek. A fo­kozott takarékosságról is be­szélt. Valkó Mihály elvtárs, a vá­rosi pártbizottság titkára is felszólalt az ünnepségen. Em­lékeztetett a múltra, a pengő­húszas bérre és feltette a kérdést: vajon melyik kapita­lista igazgató osztott nyere­ségéből részesedést a munká­soknak? A gyár sikere is azt bizo­nyítja — mondotta Valkó elv­társ —, hogy a dolgozók meg­értették a párt és kormány politikáját. Meg kell monda­nunk, hogy sokan nem bíztak a nyereségrészesedés osztásá­ban, de a tények meggyőzték a kétkedőket. Befejezésül so­k sikert kí­vánt Valkó elvtárs, olyan sike­reket, mint a múlt évi volt, és ehhez kívánt a jó egészsé­get.­­ Ezután kiosztották a kiváló dolgozó okleveleket. Kiváló dolgozó oklevelet kaptak: Paksi Pál, Kristóf Lajos, Pil­­­­csuk György, Vigh János, Lu­kács Elemér, Csóka András­­ és mások. Az ünnepség az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. A 779 ezer 45 forint nyere­ségrészesedést üzemrészenként osztották ki 415 dolgozó kö­zött. Negyvenöt olyan dolgozó is kapott részesedést, aki még nem töltött egy évet a gyár­ban. A kiosztott nyereségré­szesedés egy dolgozóra eső át­laga a Hajdúsági Gyógyszer­­gyárban 1820 forint volt. A Az Allföldi Nyomdában 316 600 forint részesedés Ugyancsak 29-es este 7 óra­kor tartotta az Alföldi Nyom­da nyereségrészesedés-osztó ünnepségét. A­ nyomda leg­újabb jelentésünk szerint él­üzem is lett. Az ünnepségen Nyíri Jenő párttitkár tartott ünnepi be­szédet. — Most — mondotta — ün­nepélyes keretek között oszt­juk szét jó munkánk eredmé­nyét, a nyereségrészesedést, mely formájában és tartalmá­ban is különbözik az urak ál­tal egykor adományozott mor­zsától.­­ Beszédében visszaemlékezett az ellenforradalomra is, mely a súlyos véráldozatokon kívül , húszmilliárd forint anyagi­­ kárt okozott az országnak.­­ — Volt olyan, áld azt mond­ta: száz forintért odaadnám a nyereségrészesedésemet! A­­ továbbiakban a feladatokat sorolta fel /) A beszámoló után Kovács­­ Mihály igazgató kiosztotta a 1316 ezer forint nyereségrésze­­­­sedést az üzem 290 dolgozója­­ között. Az ünnepséget köve­tően közös vacsorával, tánc­cal, szórakozással töltötték az pestét az Alföldi Nyomda dol­gozói, meg a „kiváló dolgozó” oklevé-é­let, s a velejáró egyheti fize­tést. Sok munkásnő ezentúl tárgy- és kisebb nagyobb pénz­jutalomban részesült. Bensőséges ünnepség a Debreceni Ruhagyárban­ ­ A Ruhagyár Vörös Hadse­­­­reg úti kultúrotthonában va­sárnap este 8 órakor bensősé­ges ünnepség kezdődött. Ezen az estén ünnepelték a magyar államosított ruhaipar 10 éves fennállását, valamint avatták le fel a gyár új kultúrotthonát. Az ünnepségen megjelent és részt vett Gádor Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, Varga József, elv­társ, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, va­lamint Nádor Endréné, a Ru­haipari Főigazgatóság főmér­nöke. Az ünnepségen Lenner Zsig­­mond, a Debreceni Ruhagyár igazgatója mondott ünnepi be­szédet, amelyben vázolta a Ruhagyár fejlődését az elmúlt 10 évben. A gyár dolgozóinak kiváló helytállását, becsületes munkáját igazolja az is, hogy a Ruhagyár dolgozói 16 napi keresetüket kapják meg nye­reségrészesedésként. Ezt az örömhírt vasárnap este az ün­nepségen jelentették be. Ezen az ünnepségen közel 60 ruha­gyári munkást jutalmaztak meg, 30 legjobb dolgozó kapta A debreceni 2. számú Posta is megkapta az élüszem címet Kedves, örömteli ünnepség színhelye volt szombat este a postás kultúrotthon. Debrecen városának kézbesítői, levélhor­­dói ünnepeltek abból az alka­lomból, hogy 2. számú hiva­taluk megkapta az Élüzem cí­met. A meghívott vendégek és a postás dolgozók előtt Jablon­­kai Gábor hivatalvezető is­mertette azokat az eredmé­nyeket, amelyeknek alapján a 2. számú hivatal érdemesnek bizonyult a megtisztelő cím viselésére. Igaz, azt már a la­kosság is tudja és főként­­ta­pasztalja, hogy megjavult a posta munkája. Általában idő-k­ben érkeznek az újságok levelek, a munkába siető dol­gozó a reggeli mellett olvas­hatja kedvenc lapját. Ezen­túl azoban más feladatokat is meg kellett oldania a 2. számú hivatal postásainak. Például az előfizetések pon­tos, határidőre történő össze­gyűjtését. S ez bizony nem mindig tőlük függött... De úgy látszik, jó „szervezői” ké­pességgel rendelkeznek, mert az erre vonatkozó feltételt is teljesítették ... Emellett 2400 forint értékű anyagot takarí­tottak meg a járművek javí­tásánál. Volt aztán még egy feltétel: a tévirányí­tások megszüntetése, illetve csökken­­tése. Eltekintve néhány egé­szen vad címzéstől, a feladó tájékozatlanságától, írásmód­jának különcségétől , igen kevés ilyen távirányítás for­dult elő. A 2. számú postahiva­talt tekintve még ezrelékben is nehéz lenne kifejezni a táv­irányítások számát, olyan ke­vés volt. Nos, ezek alapján kapták meg az Élüzem címet. Vele együtt 11 ezer forintot, amit szombaton szét is osztot­tak a jó munkát végző postá­sok között. Jutalmat és Kivá­ló Dolgozó jelvényt kapott töb­bek között Mihics Gyula kéz­besítő, Farkas István és Dom­bi Sámuel kézbesítők Kiváló Dolgozó oklevelet érdemeltek munkájukért. Farkas József kézbesítő pénzjutalmat kapott. Ezeken kívül öt dolgozót ju­talom üdültetésben részesítet­tek. Békaeső esett A nehezen induló tavasz va­­­­sárnap este eléggé szokatlan­­ természeti jelenséggel mutat­­­­kozott be. Nagy dörgéssel, vil­lámlással, szinte nyárias jel­legű zivatar nyargalt végig az országon. További furcsaság, hogy Bu­dapest keleti kerületei fölött, úgynevezett felhőtölcsér kép­­­ződött a zivatar idején, amel­y nagy erővel szívta fel a ma­ Igasba a talajon felgyűlt viz v­izet, és a vízben levő apróbb­­ lényeket is. Rákoskeresztű on­ , így keletkezett a békaeső. Hét­­­főn reggel az utakon és a mez­őzökön az elpusztult békák ezt ízeit találták.

Next