Hajdú-Bihari Napló, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

f) 'Sír­ásóink írják A HAJDÚBÖSZÖRMÉNY , VÁROSI TANÁCS ' FIGYELMÉBE ! Szabadságom ideje alatt lá-­ togatást tettem szülővárosom-­ ban. Sokat hallottam a szép* Petőfi- és Kossuth-házról és­ az évben megnyílt gyógyfür-a­dóról. Azonban, ahogy job-­ ban megnéztem ezeket a lé-l­tesítményeket, egész sor hiá-' nyos­ságot találtam. Mindjárt­ a Petőfi-ház lépcsőházában* olyan erős szagot áraszt aj wc, hogy sok szórakozni vá-­­gyó embert elriaszt. J Még rosszabb és kellemetle-J nebb a tejüzemből kivezető* szennyvízcsatorna, mely már* évek óta folyik keresztül a J város egy részén. Ez a szenny-* vízcsatorna ártalmas a dolgo­­­zók egészségére. Jó lenne, ha­ ezen hamarosan segítene a* Hajdúböszörmény Városi Ta­­­nács, mert a gyógyfürdő és ( a nyitott csatorna összeegyez­) telhetetlen dolgok. › Szabó Imre KISZ-titkár,s Ujrónafő ] BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Nem nagy dolog , de tanul­­ságkképpem egy pár sort mégis megér. A péterfia utca 4. sz. alatti cukrászdában ott fe­lejtettem a kalapomat. A cuk­rászda dolgozói másnap se­lyempapírba csomagolva ad­ták vissza a szekrényükbe gondosan eltett kalapot. En­gedjék meg, hogy itt mondjak köszönetet. G. G. Vállalati szervező k­ I NEM „DIVATOS" MÁR A KASZANYÉL, KEVÉS SZEKÉRRE VAN SZÜKSÉG, S A Hatvan utcai üzemében­­esztendők óta igen szorgal­­­­masan munkálkodik a Mező­­gazdasági Felszereléseket­­gyártó Kisipari Termelőszö­­­vetkezet. A szemközti olda­l­on levő boltjában jóformán­­ minden megtalálható, amire (a gazdaembernek szüksége­­lehet: szekér, szekérrész, dí­­­szes kivitelű „politúrozott” (kocsi, szekérkas, hordó, kasza )és hozzávaló nyél, vizesveder,­­ patkó és sok más egyéb. ) Mindez csak részben a szö­­­­vetkezet gyártmánya, mert k­áraival jóformán az ország­­ valamennyi mezőgazdasági­­ jellegű ktez­e képviseli itt­­ magát. Ez a bolt Debrecen­­­­ben a gazdák mindenese,­­mert a járomszegtől a vizes­­slajtig bármit kereshet az em­ber,­­ és ami fontos, ered­ménnyel kereshet.­­ Rendkívül fejlődésképes­­ lenne ez a ktsz, nemcsak a­­ tagok, a földet művelők hasz­­­­nára is. Érdemes hát beszél­­­ni többesztendős múltjáról,­­ jelenéről és a jövő lehetősé­­­geiről, kilátásairól.★ ( Gépeket javít a ktsz ) Varjassy Miklós, a ktsz el­­­nöke azt mondja: S — Ma már a gépesítés erő­­­sen kihat termelvényeinkre,­­a kovács, bognár, kerékgyár­tói szakmára. A gépeket nagy­­­üzemeink készítik, mezőgaz- sdasági felszereléseink jelentős­­részét pedig a gépesítés kiszo­­­rítja a „divatból”. Ezelőtt­­például, a szezonban 18—20­­ezer kaszanyelet is készíte­tnünk kellett, ennyit kívánt a­­kereslet, ebben az esztendő­ új munkaterületeket keres a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz­ ben alig 100 darabot adtunk el. Megnövekedett ezzel szem­ben a fűkaszáló gépek javí­tása s mi a mezőgazdálkodás korszerűsítésével a javító munkákra is szívesen vállal­kozunk. A mezőgazdaság egyre nö­vekedő arányú gépesedését bizonyítja egy másik jelenség is . A Mezőgazdasági Felszere­léseket Gyártó Ktsz eddigi profiljába tartozott a falusi, tanyasi lakosság kocsikkal, szekerekkel való ellátása. Itt is jóval kisebb ma már az ér­deklődés, mint néhány esz­tendővel ezelőtt. A múlt évek­­ben 500—600 szekér is készült a szövetkezetben, ma soknak mondhatják, ha 30 darabra vevő jelentkezik. A szekere­ket, kocsikat teherautók, mo­­torok, vontatók váltják fel lassanként a falun, s ezzel számolnia kell a ktsz-nek. A vezetőség, a tagság sze­­­rencsére nem esik kétségbe, látja az új munkaterületek lehetőségeit s az általuk gyár­tásra jogosított cikkek min­dig bőségesek, akad nagy számban olyan áru, ami erő­sen keresett a parasztság kö­rében. Élénk, egészséges kapcsola­ta van a ktsz-nek a környe­ző termelőszövetkezetekkel, amelyek szívesen bízzák ide a javító munkát a gépkapák­nál, ekéknél, boronáknál. A hiánycikknek mondható kerí­tés drótfonatok készítésénél is jó szolgálatokat tesz a ktsz. Ebből a cikkből az eddiginél jóval többet is tudna gyárta­ni, ha megfelelő mennyiségű nyersanyag állna rendelkezé­sére. Azt mondja Varjassy elnök: — Mi nem riválisai aka­runk lenni az állami keres­kedelemnek, csak hézagpótló szerepet szeretnénk betölteni olyan készítményekkel, me­lyek tipikusan a kisipar ter­mékeinek mondhatók. A ló­szerszámok, gazdasági kosa­rak, szekérkasok, szekér fa­alkatrészek, hordók, dézsák, káposztásládák, gulyadézsák, itatóvedrek, fa- és vaslemez vályúk, kötőfékek és istrán­gok, szántógyeplők és mar­hakötelek ma szinte kizárólag a Mezőgazdasági Felszerelé­seket Gyártó Ktsz ajánlatai a gazdáknak. Épp ezért ér­demli, hogy az eddiginél több támogatást kapjon munkájá­hoz. Ezzel dolgozó parasztsá­gunk jobb ellátását tesszük lehetővé. (b. t.) A szakember tanácsai gabona betakarítás után — vetés előtt Vetésről lévén szó nem kö­zömbös, hogy milyen növény előzi meg a gabonát. Elsősor­ban a termelőszövetkezetek­ben, de az egyéni termelők­nél is javult a kenyérgabona elővetemény helyzete. Ebben az évben számottevő terüle­ten kerül évelő pillangós ta­karmányok, borsó, bükköny­félék után elvetésre. Ezeken a korán letakaruló területe­ken a jó minőségű, korszerű talajelőkészítési munkáknak nincs különösebb akadálya. De számolnunk kell azzal is, hogy az őszi búza vetéseknek több mint a fele kukorica után kerül. A termelőszövet­kezetek mezőgazdászainak ar­ra kell törekedni — éppen az időben történő őszi búzavetés érdekében — hogy elsősorban azokat a kukorica vetésterü­leteket takarítsák le, ahová még ebben az évben őszi bú­zát vetnek. Erre a fontos mun­kára már most tervszerűen fel kell készülni. Az eddiginél jóval nagyobb arányú őszi árpa termelésére célszerű felkészülni. Ez évi árpatermésünk is mindenki előtt bizonyította, hogy érde­mes tavaszi árpa helyett őszi árpát termelni. Az őszi árpák 8—14 mázsa közötti termésát­lagaival szemben árpából eb­ben az évben csak 3,7 má­zsás átlagot takarítottak le legtöbb helyen. Nem ez az el­ső év, amikor az őszi árpa jelentősen nagyobb terméssel fizetett a tavaszi árpánál. Termelőszövetkezetek részére nagyarányú nemesített vető­mag akció keretében gondos­kodunk arról, hogy minden vetőmag igényt idejében ki­elégíthessünk. Készüljünk fel gondos ve­tőmag tisztítással, csávázás­­sal időben történő talajelő­készítéssel az őszi árpa veté­sére, használjuk ki a nemesí­tett vetőmag akció adta lehe­tőségeket, vessünk minél több nemesített őszi árpa vetőma­got. Ebben az évben nagyarányú nemesített vetőmag akció keretében őszi búzából több mint 450 vagon, rozsból közel 40 vagon kerül tsz-ek és egyé­ni termelők részére kiosztás­ra. Minden lehetősége meg­van tehát ahhoz, hogy bárki a szokvány, szemetes búzát, rozsot nemesített, jó csíraké­­pességű vetőmagra kicserél­je. Az őszi kalászosok műtrágyázására is fel kell készülni. Minden termelőszövetkezeti elnök, mezőgazdász akkor jár el he­lyesen, ha számba veszi, mennyi műtrágyát kell meg­rendelnie az őszi kalászosok alaptrágyázásához. Eddig a megyében több mint 120 ter­melőszövetkezet már megren­delte őszi műtrágya szükség­letét. Készüljünk fel az őszi búza és őszi árpa csávázására. Ebben az évben egyes helye­ken említésre méltó volt az üszögfertőzés, ami sok termés­­kiesést okozott. Gondos csá­­vázással a károk elkerülhe­tők. A növényvédő állomás nagyüzemi csávázó gépei eb­­­ben az évben is elsősorban a püspökladányi és berettyóúj­falui járásban menetirányterv szerint elvégzik a termelő­szövetkezeteik csávázási mun­káit. A nagyüzemi gépek mel­lett a növényvédő állomás minta csávázó egységeket ál­lít fel, amelyek előírássze­rűen elvégzik a csávázást. Vetés előtt csíráztassuk a vetőmagot. Ismeretes, hogy aratás után a magvak nyugalmi állapotba kerülnek, ezért közvetlenül aratás után még nem kapunk minden esetben elfogadható eredményt a vetőmag csíra­képességéről. Az utószáradás után, vetés előtt, szeptember hónapban a gabonamagvak már jól csíráznak. A vetőmag tisztítása után győződjünk meg az elvetésre kerülő mag­vak csíraképességéről. A ter­melőszövetkezetek mezőgaz­dászai végezzenek próba­csí­­ráztatást, állapítsák meg ve­tés előtt a csíraképességet, hogy ennek ismeretében ké­szülhessenek fel a vetőmag mennyiség helyes megállapí­tására. Ne vessünk bizonyta­lanul csírázó vetőmagot. Ha a saját próbacsíráztatások nem mutatnak kedvező eredmé­nyeket, küldjünk 1 kg-os át­lag mintát és kérjük az Ál­lami Vetőmag Felügyelőség (Debrecen, Csapó u. 59. sz.) véleményét, segítségét. Csak a főbb előkészítő fela­datokat soroltam fel ezúttal. Használjuk ki az elkövetke­zendő heteket az őszi mező­­gazdasági munkák tervszerű előkészítésére, hogy időben, történő, jó talajelőkészítéssel, vetéssel megteremthessük alapját a jövő év nagyobb gabonatermésnek. B. Z. IST r 1 [-1r1 f :?• ? Baj van a horoid anyagával A Mezőgazdasági Felszere­léseket Gyártó Ktsz munkate­rületének helyes, okos, rugal­mas átszervezésével megvaló­sította azt, hogy az összter­melés 56 százalékát a lakos­ság javítási szükséglete teszi, ezenkívül olyan cikkekkel áll a vásárlók rendelkezésére, melyek ma jelenleg szinte egyedül a kisipar gyártmá­nyai. A hordószükségletek ki­elégítése is céljaik közé tar­tozik, azonban erősen gátolja a szándékot a megfelelő anyagellátás. Kevés jó tölgy­fa jut a szövetkezetnek, pedig a kapacitást itt sem tudják egészében kihasználni. Ennek köszönhető aztán, hogy egyes magánkisiparosok igen komoly hasznot tudnak húzni a hordóhiányból. Amíg a szövetkezet 367 forintba számol egy megfelelő méretű hordót, ugyanazt a magánipa­ros 500 forintért értékesíti. Kéri hát a ktsz az illetékes ipari szerveket, juttasson szá­mára megfelelő mennyiségű nyersanyagot, de ne nyers­anyagot, amivel lehetetlen minőségi munkát készíteni. Boltot kellene nyitni Szoboszlón S akad panasza még más egyéb is a ktsz-nek. Működik Szoboszlón egy részlege. Az ottani Vas- és Faipari Ktsz fuzionált a deb­receni szövetkezettel, s új szakmaterületekkel gyarapod­tak a munkalehetőségekben, kútfúró, víz-, és gázszerelő részleget kapott a Mezőgazda­­sági Felszereléseket Gyártó Ktsz, rengeteget növekedett ezzel a közületi munkájuk, de a készítményeiket, a deb­receni üzem gyártmányait Hajdúszoboszlón nem tudják értékesíteni, mert nem kap­nak lehetőséget árusító üzlet nyitására. Ez az akadály sok kábái, nádudvari, környékbeli gazdának okoz bosszúságot, akinek egy-egy szekérrészért, semmiféle helyütt nem kap­ható kész hámfáért, tehén­járomért, káposztáskádért, gazdasági kosárért Debrecen­be kell kocsiznia, drága időt fecsérelnie, vagy egy 190—220 forintos szekérkereket ma­gániparosnál, 300 forintért kell elkészíttetnie. Nem vallanak szégyent a kultúrások és a sportolók sem Az egyéni énekszámok ver­senyébe Debrecen nem szólt bele. A tánccsoportok ver­sengése igazán nehéz felada­tot rótt a mi csoportunkra, a Járműjavító és a Ruhagyár táncosaira. A zsűrire is. — Nem tudom, hogy dön­tenek a többiek — mondta egy zsűritag, izzadó homlo­kát törölgetve —, de én nem állok el attól, hogy Debrecen az első. — Az elsőség dolgába nem szólhatok — mondta egy má­sik — énnekem egy szavazó­ 1 2 Boda István: 2 I ÚJ HADSEREG/ I 9 Miként a fény, hát újra mennek 5 X virágarcú fiúk és lányok 9 Vasutas ifjak találkozója Balat­onföldváron (Kiküldött munkatársunk­tól.) Zuhogott az eső, csípős, hideg szél fújt, de a debre­ceni vasútigazgatóság fiatal­jait ez nem zavarta. Szomba­ton­­késő este, tíz óra után indult különvonatuk Balaton­­földvárra, a IV. országos vas­utas ifjúsági találkozóra — és senki sem hiányzott. Hagyományos, nagyszerű ünnepség az országos találko­zó. Ilyenkor minden igazga­tóság KISZ szervezete a leg­jobbat, a legszebbet adja. Di­csekvés nélkül mondhatjuk: a mieink, a debreceniek még így is kitűntek. Különvonatuk elsőnek futott be, ragyogóan Vidám hazatérés­ e az iskolába, életemnek 2 V tükrét nézem s hökkenten állok. 9 Nő a jövő, akár az erdő. 6 X Milyen gazdag, fiatal ágak. 9 9 Be messze is van, jaj az első 5 x íze tőlem az iskolának. 9 feldíszítve. A szerelvény ösz­­szeállítása is érdekes volt. Egyedül a debreceniek vittek magukkal új kocsikat, ké­nyelmes pullmanokat, három ajtósokat, amelyekre közé­pütt is fel lehet szállni. — Jövőre minden fővona­lon közlekedni fog ilyen ko­csi — jegyezte meg jegyvizs­gálónk. Közel a Balatonhoz egy kis tisztáson ütött tanyát a tár­saság. Hamarosan befutott minden igazgatóság külön­­vonata. Reggel 8 órára több mint ötezer fiatal vasutas víg dalától, nevetésétől volt han­gos a sátortábor környéké­­val. Röplabdában csak a har­­madik helyet szereztük meg. 9 Arcok, szemek, mik akkor éltek­­ a szememben, jaj, jaj hova lettek? 2 9 Félve és settenkedve lépek, 6 X száz holtnak hitt emlék remegtet. 2 2 Kacagás, sírás egybeolvad, 9 X arcomon csupa kemény ráncok. 2 9 De törvény ez, és jön a holnap, 6 X jönnek az új s új iskolások. 2 2 Áradva, mint a tenger, s hogyha 9 ~ dagályt növeszt, zengnek a partok, 2 s szívemben hardként sorakozva , egymást váltják a drága arcok.­­ Az ebédet mindenki ott fa­gyasztotta, ahol akarta. Leg*­többen a halászcsárdákat ke­­resték fel. A debreceni álló* más kiszistái együtt ebédel* tek a sátortáborban. Slambu* cot. Egy sfeiló szalonnával, öt kiló tésztával és négy kiló burgonyával készült a slam* buc. Erősen fűszerezve, pap­rikázva. Hát ami az illatát illeti, fenséges volt. A dunán* túliak különböző ajánlatokat tette­k, cserét ajánlottak, ha* lat, vadat, s mi jó falat, mi szem, szájnak ingere... A debreceniak­.nam.. fogadtak el semmit, de megvendégelték őket. Hamar elmúlt a találkozó, vasárnap délután már vissza­­felé indult a csoport. A ko­­csikban táncra perdültek a debreceniek. Hiába intette őket Kiss Lajos, az igazga­­tóság KISZ titkára. Az inte­­lem egyébként sem ért volna sokat. Tombola volt délutáni a részvételi jegyekre kikerű­ balatonkörnyéki bort sorsol­­tak. A hangulatot megadta a sok első helyezés, pótolt hoz­­zá a sok nyeremény és öröm* telivé tette a találkozó szép* sége. Nem is feledkeznek el róla jó ideig. Egészen az ötödi­­kig, jövő ilyenkorig. SÜTŐ GYULA Új hadsereg, övék az élet, 9 előre hát, csak rajta, rajta, 2 és az se fáj már, hogy szélnek 9 pora a szívem betakarja. 2 1958. szeptember 1. p .XKXXD-OOOOOOOOOO-OOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Elsä a debreceni különvonat Még nem kezdődtek meg a hivatalos versengések, amikor a rendezőség egy tagja érte­sítést küldött a debreceniek­nek: különvonatuk szolgála­ta, a díszítés és a szervezett­ség, szóval a megjelenés­­ első helyet nyert el! (Ha csak ez a három első helyezés lesz, már akkor sincs nagy baj.) Délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyitották a nagy találkozót. Pásztor Pál mi­nisztériumi osztályvezető szólt az ifjakhoz, majd Borbély Sándor, a KISZ KB titkára köszöntötte a vasutas ifjakat. Néhány perces beszédének végén azt kívánta, hogy méltó módon vegyék ki részüket az éppen akkor kezdődött bala­toni borhétből is. Óriási taps­viharban törtek ki a kiszis­­táik. (Nem hivatalos értesítés alapján mondom, de többen is határozottan állították: Debrecen a borkóstolásban is első helyet vívott ki magá­nak ...) Tény, hogy a han­gulat nagyszerű volt. A Ba­laton partján, a sekélyebb vízben csónakáztak a fiatalok s valakinek eszébe jutott, hogy udvarias lesz partneré­vel. Belegázolt a vízbe és úgy húzta szépen a csónakot.. Példáját hamarosan követték mások is, a lányok pedig szinte királynői pózban ültek a csónakokban. Egészen ad­dig, amíg egy ifjú, aki csak a nadrágszárat tűrte fel, meg nem botlott... Peches ember ne menjen a Balatonra. Nem van összesen, de kettő kellene. Egy Debrecennek, egy Dévaványának, így született meg az ered­mény: Debrecen holtverseny­ben első. Nagy szó, szép eredmény. A gitáregyüttesnél nem volt vita. Országos első helyezést ért el! Kedves kis bonyodalom tá­madt a labdarúgó-baj­nokság­­nál. A testvérigazgatóságok csapatai sorra le akarták mondani a versenyt. Azzal indokolták, hogy hiába való fáradság lesz az egész. Jól saccolták. Itt is első lett az igazgatóság, Záhony csapata­ Emelkedett a kiskereskedelem forgalma 1958 első félévében 73,2 millió forinttal értékesített többet a megye kiskereske­delme, mint a múlt év azo­nos félévében. Különösen a nagyobb értékű cikkek vá­sárlása emelkedett. Ez idő­szak alatt 47 porszívóval, 1511 mosógéppel, 16 lemezjátszó­val, 27 motorkerékpárral töb­bet adott át a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalat a kiskereskedelemnek. i­mm Egy kegyetlen tréfa története a Főutca című spanyol film

Next