Hajdú-Bihari Napló, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
Egy új falu válsztásra készül Hajdúvid fejlődése és jövője A sűrű őszi ködből reggelenként úgy bontakozik ki Hajdúvid, mint a szép lány a virágos kert mélyéből. Valóságos csoda ez az új község, Hajdúvid. S innen van, hogy akik benne élnek, egy kicsit még ma is csodálkoznak , hogyan varázsolódott a tengersík vidékre a végtelen szántóföldekre, az ő kedves, fiatal falucskájuk. Ezen a területen 1952-ig még egy-két kis tanya lapult csupán a dűlő végén. Ma villanyfényes, betonjárdás utcáival hirdeti az új utat, amelyen már elindult dolgozó parasztságunk. Közel száz ház van már a faluban Voltak számosan, akik kétkedve tekintettek az új falu települése elé, de a kétkedést már elsodorta az egyre szilárduló bizalom. Az új faluban termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok építik házaikat, de nem amolyan nádfedeles, zsúptetős házakat, hanem cseréptetős, tetszetős külsejű házakat. Közel száz ilyen házat lehet már megolvasni Hajdúvid községben. A legtöbb ház előtt a kertben virágok díszlenek, hirdetve az igény és jóízlés növekedését. Jó példával jár elől a tanácsháza. Szépen rendezett park díszült ablakai előtt. A különböző színű petúniák kelyhében ragyogva verődik vissza a napsugár, amint olvadásra parancsolja az összefutó deresedéseket. Szép ez a község, szabályos, egyenes utcáival, tiszta házaival. Hatása van ennek. Többen azok közül, akik magányos tanyáikon éldegéltek hosszú éveken, egyre-másra költöznek az új faluba. Gazdagítva az új házak sorát. Két év múlva készen lesz a kultúrház A jelölőgyűléseken 34 tanácstagot jelöltek. Tsz-tagokat, egyénileg dolgozó parasztokat. Ezeken a gyűléseken megvitatták az új falu jelenét, jövőjét. Kicsendült az egyhangú vélemény : a jelöltek vér a vérükből, hús a húsukból, s egyek a falu népével. Eddigi munkájukkal is példát mutattak. Részt vettek a társadalmi munkából, amikor fát ültettek és parkot csináltak, hogy megváltoztassák a környezet sivár képét. Ott voltak, amikor betonjárdák épültek és társadalmi munkával hordták a homokot, kavicsot. A község hároméves községfejlesztési terve során 450 ezer forintot kultúrház építésére adnak és hozzá jelentős társadalmi munkát, mert azt akarják, hogy 1960-ra az aratóbált, már az új nagyteremben tartsák meg. Az építkezések nem szűnnek. A tanácsnál legutóbb is 46-an kértek házhelyet. A termelőszövetkezeti tagok is életükkel példázzák, hogy jobb az új út. Bartha János például 1951-ben lépett be a Kinizsi Tsz-be, mint a házas. Az ifjú pár összes vagyona csupán a reménység volt. Nem csalatkoztak. Mind a ketten szorgalmasan dolgozva elértek odáig, hogy két szép gyermeket nevelnek és 1955-ben 36 ezer forintért takaros kis családi házat tudtak vásárolni. Molnár Zsigmond és ifjú Lőrincz Lajos, akik ugyancsak a Kinizsiben dolgoztak, de az ellenforradalom idején megzavarodva, kiléptek a szövetkezetből és bérelt földön kezdtek gazdálkodni, visszakanyarodtak a régi útra. Az eltelt idő bebizonyította, hogy nem jól cselekedtek, és most már újra visszatértek a termelőszövetkezetbe. Kitapasztalták hol a jobb. Növekszik az áruforgalom Ebben a kis községben négy termelőszövetkezet működik: a Kinizsi, az Új Élet, a Petőfi és a Bocskai. Arra a kérdésre, hogy anyagilag melyik tekinthető a legerősebbnek, egyhangú a válasz: az Új Élet. Úgy tartják, hogy húszezer forinton felül lesz egy-egy tag évi jövedelme, s ehhez jön még a háztáji gazdaság haszna. Kikerül onnan a kövér disznó, az aprójószág, na meg a mindennapi tej, amelyből még eladásra is jut. A boltok forgalma régen is, most is értékmérőként szerepel. Ha van pénz, vásárolnak, ha nincs, a boltos nyakán ma Tartós portéka. Az új község új életét, szebb életét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a földművesszövetkezeti boltban havonta százezer forint körül van a forgalom. Kicsi a község, nagy a forgalom. A tanácselnök már azért levelez, hogy emeljék fel a vldművesszövetkezeti bolt árukészletét, mert a növekvő igényeknek, az elmúlt években megállapított keret már nem kielégítő. Több áru kellene és nagyobb választék. Jövőre 40 tonnával több bőrt ad majd a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár Az elmúlt években sokat fejlődött a Hajdúsági Bőr-és Cipőgyár. Másfél évvel ezelőtt szerelték fel a gyár Böszörményi úti telepén a futószalagot, mely nemcsak a termelést növeli, hanem megkönnyíti a munkát is. Ebben az évben és az elkövetkezőkben is tovább bővül, fejlődik az üzem. A Bőrgyárban tavasszal kezdtek hozzá egy modern cseres üzem létesítéséhez, mely előreláthatólag 1959 tavaszán elkészül. Az új létesítmény elősegíti, hogy növekedjen a gyár termelése. Jövőre 40 tonnával több bőrt ad majd a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár a népgazdaságnak. A cseres üzem megépítése megkönnyíti az itt dolgozó tímárok munkáját is. A kádakból ezentúl nem kézzel, hanem emelő darukkal szedik majd ki a több mázsás bőröket. A cipőgyár fejlődése lehetővé tette, hogy a lakosság által olyan nagyon keresett gyermekcipő és szandál termelése Debrecenben is megindulhasson. Tervek szerint a gyár 19—34 számokig kíván gyermek szárascipőt és szandált készíteni. A cipőgyár kapacitása jelenleg olyan, hogy két műszak áttérését is megengedi, amit különösen a gyermekcipő gyártásra való átállás is megkívánna. Helyes lenne, ha az illetékesek gondolkoznának ezen és rövidesen ebben az üzemben is megvalósítanák a két műszakot. Egy kis ktsz nagy gondja A napokban készült el a megye kisipari termelőszövetkezeteinek mérlege. A harmadik negyedévi mérlegek általában azt tanúsítják: eredményesen dolgoznak a ktsz-ek, gazdasági mutatóik kedvező helyzetről adnak képet. A jól működő szövetkezetek között tekintélyes helyet biztosított magának a debreceni Nőiszabó és Fehérneműkészítő Ktsz, amely — annak ellenére, hogy mindössze 29 termelő tagja van — ebben az évben közel 50 ezer férfiinget gyártott. A szövetkezet mérték utáni részlege igen kiváló minőségű női és férfi fehérneműt készít, ágyneműket gyárt és természetesen javítási munkákat is végez. A kisz eddigi gazdasági eredménye 240 ezer forint! Mivel jó minőséget készít a szövetkezet, exportra is dolgozhatna. De olyan szűk, agyonzsúfolt helyiségben kénytelen megférni, hogy itt nem képes a munkát tökéletesen, minden igényt kielégítően megszervezni. Ha elkészülne a KISZÖV-székház, mindjárt más lenne a helyzet. A KISZÖV-székház építése azonban még csak terv. Remélik, hogy nemsokára már valóság lesz. HÁZAT ÉPÍTETTÜNK A felszabadulás előtt a Hangya fogyasztási szövetkezetnél dolgoztam, mint eladósagod, havi 110 pengőért. Munkaidőm reggel 7-től este 7-ig tartott. Amikor államosították a kereskedelmet, akkor a Debreceni Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalathoz mentem. Nem sokkal kezdtem ott a munkát, mindössze 540 forinttal, de aztán boltvezetőnek tettek és akkor már ezer forintot kaptam. Most ezerötszáz forint a havi fizetésem és ehhez jön még esetenként a prémium is. Három esztendeje a belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést kaptam meg, és az ellenforradalom előtt pedig a kiváló dolgozó címet. Hadd jegyezzem meg, hogy feleségem is a vállalatnál dolgozik, és nemrégiben befejeztük kis családi házunk építését, amelyhez állami támogatást is kaptam. Nem akarom a szót szaporítani. Engem a népi demokratikus rendszer megbecsült, segített. Segít ma is. Becsületbeli kötelességemnek érzem hát, hogy legjobb tudásommal segítsem én is ezt a rendszert. SELMECZI ANDRÁS, a szabadság-telepi 46-os számú fűszerbolt vezetője Új belépők a termelőszövetkezetekben A tanácsháza falán, szemben a bejárattal, egy nagy tabló bizonyítja: virágzó itt a mezőgazdasági élet. Mezőgazdasági állítás is volt ebben akis faluban és annak terményeit és állatait mutatják a képek. De mutatják a számadatok azt is, hogy a termelőszövetkezetek földjén magasabbak voltak a termésátlagok, mint az egyéni földeken. Ez egyik oka, hogy fokozódik az érdeklődés a szövetkezetek iránt. A Kinizsiben legutóbb is új belépőket vettek fel: Lőrincz Lajos, Molnár Zsigmond és Abart László személyében. Új belépőkkel gazdagodott a Petőfi és az Új Élet is. Hajdúvid az új élet községe. Dolgozó népe bízva még szebb jövőjében készül a választásra. Itt nem kell sokat beszélni arról, hogyan haladhat előre dolgozó parasztságunk az emberibb élet útján. Ők csak körülnéznek. A pusztán kivirágzott új falu minden szónál szebben beszél arról, hogy merre tartunk. KISZ faliújság, KIÁLLÍTÁS Érdekes kiállítás nyílik majd délben Debrecenben, az Ady Úi Endre művelődési otthonban, A KISZ Központi Bizottságé- X nak vándorkiállítása a Dunai (• Vasmű igazgatóságán működő V KISZ-szervezetek faliújságé- X nak három évfolyamából. A kiállítás magas színvonalú fali- X újság kultúrával ismerteti meg■ látogatóit. A faliújságokat elő- X szer Sztálinvárosban állították‚ ki, majd Székesfehérvárott, Budapesten, Pécsett és Szege-ben. Most három hétig lesz ‚‚ nek Debrecenben, innen pe- ‚i dig Miskolcra viszik őket. ››Kép a képzőművészeti kiállításról. Veress Géza: Téli tiszapart. (L&t^C’70' f'lCjp' f'C't&i’tf’Ch Haft fv ) Kapált, ásott, talicskázott, így indult el Papp Sándor, országgyűlési képviselőjelölt, faluról, Bökönyből De 1948- ban, tizennyolc éves korában már részlegvezető lett. A fiatal szabólegénnyel nemigen vehették fel a versenyt az idősebbek sem. Aztán, amikor bekerült a Ruhagyárba és odaállt a gép mellé, egyenesen megcsodálták a munkáját. Villámgyorsan dolgozott. Rövidesen négyszeres sztahanovista lett, országos hírű szabó, a szakma kiváló dolgozója, az ipar második helyezettje. Csoda-e, hogy felfigyeltek rá ? Nem. Ezerkilencszázötvenhármat írtunk. A meglepetésről és a meghatottságról szólni sem tudott, amikor 23 éves korában országgyűlési képviselőnek jelölték. A parlament hatalmas tanácskozó termében országos dolgokról vitatkozott. Ha meg hazajött, a gyártmányfejlesztés problémáit vitatta. Odafent beválasztották a kereskedelmi bizottságba, öt, az országgyűlés legifjabb férfitagját. Idehaza műszakdiszpécser lett. Ma is az. Hétszáz ember gondja az övé. Naponta ez a hétszáz ember 280—300 ezer forint értéket termel. Nagy a felelőssége hát a diszpécsernek. S még nagyobb, mint képviselőnek. — Hogy idáig jutottam — mondja elgondolkozva — talán annak köszönhetem, hogy mindig eszemben van Bököny, eszemben van az, hogy onnan jöttem... — Az emberek pedig tudják — felelem neki egy ismert versből — hová mész ! Ezért is jelölték újra képviselőnek. ... S a legdühödtebb ellensége se mondhatná rá, hogy nem a nép bizalmából került öt esztendeje az országgyűlésbe. Erre a bizalomra pedig alaposan rászolgált. Akkor, amikor majd négy esztendeig iiaskodott, amikor nem vakította el a siker, amikor hallatlan nagy szívóssággal tanult, hogy megmutassa: a munkásember elég érett, hogy vezetni tudjon. A bizalom ad neki most is erőt a további munkához. Ahhoz is, hogy jó diszpécser legyen és ahhoz is, hogy méltó módon, munkásemberhez illően képviselje majd választóit. Ez utóbbi nem lesz nehéz. Hisz’ velük van — Pesten is már illik egy disznó is. Pista — Szabó István — ad, hiszen maga is tudja házat nem olyan könnyű összerakni. Maga is most épít, félig már fel vannak rakva a falak is, s bizony emészti a megtakarított forintokat. Egy régebbi beszélgetés jut eszembe a házépítésről. Személyautót akart venni Szabó István. No nem nagyzásból, hanem azért, mert egy olyan tsz elnökének, mint a nádudvari Vörös Csillag, kell hogy legyen. Annyi a sok jönnimennivaló. Terepjáró kocsit szeretett volna. Olyat, amelybe — amikor a földekre megy kifelé — a tsz-tagokat is beültetheti. Ilyen autót nem kapott. Így lett aztán a kocsiból ház. „... Pista... István... Idefigyelj már... • — melyik tag hogyan kezdi. Az elnöknek meg oda kell figyelni, meghallgatni a tagokat, segíteni* ahol csak lehet, elintézni* amit lehet, mert milyen elnök az, amely nem ezt teszi. Ismerem már jó pár éve ,, hét éve, hogy a szövetkezet elnöke, mindig ilyen volt. Az emberek, azok az elsők. És a szövetkezet. Nem alkalmi dicsérgetés, de az ő vezetése alatt lett a gazdaság, a Vörös Csillag országos hírű, gazdag szövetkezet. Mert gazdag. Két tanyaközpontjuk van már: sok száz a szarvasmarha, ezerszámra a juh és a sertés, gépek, s megelégedett tagok. S a vezetésen is múlik : hogyan, miképpen osztanak minden évben. A vezetésen is múlik — s nagyrészt ezen — milyen ésszerűen gazdálkodnak. Forintok voltak először, s most milliók vannak... Szeretik. Az akkor derült ki csak igazán, amikor az elmúlt hetekben vagy 450-en jöttek össze a községben, s képviselőnek jelölték — egyhangúan. Jelöléséhez aztán csatlakoztak a kabaiak és a földesiek is. Ekkor derült az is ki: a nádudvari Vörös Csillag hírét, elnökének nevét máshol is ismerik. Az egész megyében, az országban. Azt írtam az elején: nem volt egy talpalatnyi földje sem. És most van, jól él, olyan jól, mint a többi becsületes szövetkezeti tag. Ezt a jobblétre fordulást nem tudja elfelejteni soha. Azt szeretné, ha minden parasztnak ilyen dolga lenne legalább, mint az övé, s azé az 500 emberé, akik a Vörös Csillag tagjai. Jelölni különbet képviselőnek talán nem is tudtak volna a nádudvariak. R. B. A debreceni MÁV Üzletigazgatóság az első helyre került A legutóbbi országos értékelés szerint, az ország hat MÁV igazgatósága közül jó munkájával a Debreceni MÁV Igazgatóság érdemelte ki az első helyet. Ezt a munkát szemmel láthatóan bizonyítja az a tény is, hogy a vasúti rakodónál nem halmozódik olyan nagy mértékben a cukorrépa, mint a megelőző években volt tapasztalható. Gyorsabb a cukorrépa szállítása, tehát nem gyűl az elszállításra váró mennyiség, hanem sok helyen szinte lépést tart a beszállítással. A teherkocsik tartózkodási ideje az elmúlt évi 12 óra 4 percről 10 óra 5 percre csökkent. Igen szép eredmény ez, ami a jó összmunkát dicséri. Kiváló az eredmény a személyvonatok menetrendszerű közlekedését tekintve is, jobb mint tavaly. Most 98 százalékos a menetrendszerűség teljesítése. Ismerve a nehézségeket és több helyen az utazóközönség fegyelmezetlenségét, valóban kimagasló eredmény ez. Ha az utazók fegyelmezettebben viselkednének mindenütt és gyorsabb lenne a le- és felszállás a vonatokra, még jobban be tudnák tartani a menetrendszerű pontosságot a személyszállító vonatok. Igen megerőltető és gyors most, az őszi csúcsforgalom idején a vasutasok munkája. Ebben a versenyben a megye területén a debreceni, hajdúhadházi és a debreceni állomások járnak elöl jó példával a feladatok teljesítésében. Igen gazdaságos a mozdonyok kihasználása. Elérték az igazgatóság területén, hogy kevesebb géppel több vonatot tudnak továbbítani. Jobb a kocsi kihasználás, amelynek tervét eddig 104 százalékra teljesítették. Egy szó, mint száz, a MÁV debreceni üzletigazgatóságának területén általában jól halad a munka és ahol még akad panasz például arra, hogy nem érkezik meg a kő- és kavicsszállítmány, nem a vasutasokban van a hiba, az ok abban keresendő, hogy kevés a vagon és a legfontosabb feladatot, az őszi terményszállítást kell elsősorban lebonyolad. Szabó Nem volt egy talpalatnyi földje sem, a zsebe is mindig üres volt. Most több mint 7 ezer hold meg 16,5 millió forint első gondja. Igaz, hogy ez nem Szabó Istváné, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökéé csupán, hanem az egész szövetkezeté, az 500 tagé, de hát ebben ő is benne van, az övé is. Egy este ott ülök vele együtt az irodában. Az ajtó állandóan nyílik, mindig jön valaki. — Te Pista — kezdi az egyik — adjál már ezer forintot. Disznót vennék. Az új ház mindent elvitt, adósságom ugyan nincs, de a házhoz tsz-tag 1950 óta községi tanácstag Biharkeresztesen. 1952 óta tagja a biharkeresztesi Szabad Föld Tsz-nek. Három gyermeke van, egy fia katona, veje honvédszázados. Biharkeresztesen községi tanácstagnak jelölték. dolgozó paraszt 63 esztendős, két gyermeke, két unokája van. Hatholdas juttatott földjén dolgozik, azelőtt községi tanácstag volt, most a biharkeresztesi járás tanácstagjává jelölték. Szabó Sándor Belényesi Miklós