Hajdú-Bihari Napló, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

MAJDU"BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek! ___________ ___ | 1958. OKT. 10. PÉNTEK­ÉK|B|jk ffljjBjjR PlpfjlMk­­Ak ARA: 50 FILLÉR ||||| BÜP B­lg­gÉ III. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM |ÉÍIPI JSjiLjiÍ ÜI. fjjg vannak, a cantának h­űséges az élelmiszerkészlet A vásárlókat nemcsak a ruházati boltokban, hanem az élelmiszer üzletekben is zsú­folt polcok várják. Debrecen lakossága részére a legfonto­sabb élelmiszercikkekből ele­gendő mennyiség áll rendel­kezésre. A városi tanács ke­reskedelmi osztályán az iránt érdeklődtünk, milyen lesz Debrecen élelmiszerellátása az elkövetkező hónapokban. Raktárkészletek, adatok, té­nyek bizonyítják, hogy nincs mitől tartani, a télire szüksé­ges élelmiszereiket bárki meg­vásárolhatja az élelmiszerkis­­k­­ereskedelmi boltokban. Zsírból és zsír szalonnából nagy készletek állnak ren­delkezésre. Csak Debrecen részére 22 vagon zsír és zsírszalonna van tárolva mely hónapokra elegendő, szeptemberben például a vá­rosban 5 vagon zsír és zsír­­szalonna fogyott el. A zsír­ellátást javítja az is, hogy már novemberben megkez­dődnek a disznó­vágások és így sok család házilag bizto­sítja zsír- és hússzükségletét. Itt szeretnénk mindjárt meg­említeni, hogy a tavalyinál is jobb a rizsellátás, melyet főleg a téli hónapokban disz­­nóvágásokh­oz keresnek. Az üzleteikben jelenleg négyfajta rizs áll a lakosság rendelke­zésére 4,30-tól 16 forintos ár­ban. A háziasszonyok sütéshez, de sok gyengébb gyomrú la­kos diétás koszthoz szívesen vásárolja a margarint és az étolajat. Étolajból 130 mázsa, margarinból 230 mázsa áll a lakosság rendelkezésére, jóval több, mint amennyi a szük­séglet. Mivel a téli hónapok­ban, ünnepek alkalmából több lisztre van szükség a háztar­tásokban, így a városi tanács kereskedelmi osztálya bősé­ges lisztellátásról gondosko­dott. Finomlisztből 90 vagon van raktáron. Szeptemberben Debrecenben csupán 19 va­gon lisztet vásároltak meg. Az elmúlt években a liszt mi­nősége is kifogástalan. Több szőlő- és bortermelő vidéken az elmúlt hetekben tapasz­talható volt a­ cukor iránti kereslet, mert egyesek a tör­vényes rendelkezéseket ki­játszva a must cukortartal­mának fokozására vásároltak fel cukrot. Debrecenben a lakosságnak biztosított a cukor fogyasztása 70 vagon van raktáron, mely több mint 3 hónapi szükség­letet fedez, mert szeptember­ben is 19 vagon cukor fo­gyott el a fűszer- és cseme­geboltokban. A befőzések ide­jén volt némi zavar főleg a kristálycukor miatt, mert eb­ből kevesebb volt. Az új cu­kor gyártása már ezt a prob­lémát is megoldotta. A kenyér, de főleg a pék­sütemény ellátásnál mutat­koznak zavarok, nem azért, mert nincs elegendő, hanem azért, mert a Sütőipari Vál­lalat a kereskedelem részére a süteményt és a kenyeret későn szállítja. Péksütemények például reg­gel csak 7 óra körül vásá­rolhatók. Nagyon sok asz­­szony, család ekkor már mun­kában van és péksüteményt nem tud fogyasztani. A vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tálya már tárgyalásokat foly­tatott a minisztériummal, a szakszervezettel, de eddig eredménytelenül, pedig csu­pán 2 óra hosszáról van szó. Ugyanis az éjszakai műszak megszüntetésével a munkát a Sütőipari Vállalatnál nem 2 órakor, hanem hajnali 4 óra­kor kezdik, s ez a két órai differencia okoz gondot a péksütemény ellátásban. Az Élelmezésügyi Minisztérium ezt a rendelkezését a buda­pesti vállalatokra már felol­dotta, a lakosság érdekében Budapesten 8 péküzem ismét dolgozik éjszaka. Miért nem engedélyezik ezt Debrecennek is, hiszen itt is több tízezer családról, a lakosság érd­ek­é­ről van szó? Az elkövetkező hónapok­ban, akárcsak az előzőekben, bőségesen lesz hús is. Jelen­leg 68 vagon hús áll a keres­kedelem rendelkezésére. Ez mennyiségileg elegendő, meg­oszlásra azonban már nem a legjobb, őszintén meg kell mondani, hogy az elkövetkező hónapokban is nagyobb meny­­nyiségű marhahús lesz, mint disznóhús. A hússzükséglet kielégítésére a kereskedelem nagyobb mennyiségű vágott­ baromfit hoz forgalomba, mintegy há­rom vagonnal. Ugyanakkor sok háziasszony vásárolja az élő halat is, melyből a hús­üzletekben egyre több fajta kapható. A negyedik negyed­évben 150 mázsa élő hal lesz. Nagyobb gondot okoz a la­kosság tojással való ellátása, amely nem debreceni keletű, hanem országos jellegű prob­léma. A kereskedelmi osztály — nagyon helyesen — a ren­delkezésére álló tojásból el­sősorban a kórházaknak és egészségügyi intézményeknek biztosítja a szükségletet. A lakosság részére a tojásellá­­tást növeli az a rendelkezés is, mely értelmében a felvá­sárlást végző földművesszö­vetkezetek a begyűlt tojás egy részét átadják a keres­kedelemnek. A városi tanács kereskedelmi osztálya kérte a minisztériumot, hogy a le­hetőségekhez mérten különö­sen az elkövetkező ünnepek­re a megszabottnál nagyobb mennyiségű tojást biztosítson, így minden remény megvan arra, hogy a téli hónapokban a karácsonyi és újévi ünne­pekre elegendő tojás lesz az élelmiszerkiskereskedelem üz­leteiben. Burgonyából, hagymából és más fontos téli élelmiszer­ből is elegendő van, sőt a városi tanács az elmúlt na­pokban olyan kéréssel fordult a lakossághoz, az üzemi kony­hákhoz, hogy téli szükségle­tüket saját maguk tárolják, mert az élelmiszerek tárolá­sa gondot okoz a városnak. A piacon és az üzletekben is bőségesen vásárolható al­ma és más gyümölcs. A ne­gyedik negyedévre több mint 20 vagon almát tároltak, de ehhez az hetek­ben újabb szállítmány érke­zik. Mindent összevetve: a ke­reskedelem felkészült a tél­re, s élelmiszerben is bizto­sítja a lakosság igényének megfelelően a legfontosabb árucikkeket. Dr. Münnich Ferenc távirata a gu­neai miniszterelnökhöz Dr. Münnich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke üd­­vözlő táviratot küldött Sak­am Touré, a Guineai Köztársa­ság miniszterelnökének a független Guineai Köztársa­ság kikiáltása és a köztársa­ság első minisztere­lökének megválisztása alkalmából. 3500 falafekon A falvak távközlési szolgá­latának kiépítése, a hálózat korszerűsítése és bővítése na­gyobb mértékben 1949-ben kezdődött, amikor 850 közsé­get kapcsoltak be az országos távbeszélőhálózatba. Az első ötéves terv­­­során újabb 2396 telefont szereltek fel. Ezek­ből több mint 2000 állami-, erdő- és tógazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gép­állomásoknak jutott. 1953-ban elérték, hogy minden faluba eljutott a telefon. Tíz év alatt összesen 3500 falutelefont szereltek fel, mintegy 35—40 millió forint költséggel. Ehhez több mint­ 35 000 kilométer hosszú há­­­­lózatot építettek. Az ország hús- és zsírellátásának további javításáról tárgyaltak Az Élelmezésügyi Minisz­térium állatforgalmi vállala­tainak megyei igazgatói, to­vábbá az állatfelvásárlás me­gyei és járási vezető szak­emberei csütörtökön országos tanácskozásra gyűltek egybe az ÉDOSZ szék­házában. Mi­hályi László, az állatforgalmi igazgatósá­g vezetője tartott beszámolót az állatfelvásár­lás jelenlegi helyzetéről, idei eredményeiről, valamint az ország hús- és zsírellátásának további javítását célzó terve­zett intézkedésekről, soron következő feladatokról. Az eredményeket összegezve el­mondotta többek között, hogy a felvásárló vállalatok az idei első, második és har­madik hízott sertés és vágó­marha felvásárlási tervüket 103 százalékra, vágóborjú tervüket 122, vágóló tervüket 105, süldő- és malacfelvásár­lási tervüket pedig 129 szá­zalékra teljesítették. Az ex­portra kerülő állatok felvá­sárlási tervét a sertés kivé­telével magasan előirányzatuk felett teljesítették a vállala­tok országszerte. Benépesül a debreceni állatkert ! A debreceni állatkert épít­kezése még nem fejeződött­­ be, de máris megkezdődött az­­állatok betelepítése. A vízme­dence már készen van, igen , festői környezetben ásták ki a medrét, de betelepítésére csak­­ tavasszal kerül sor. A ketre­­ncek közül azonban több már­­ lakót kapott. Az egyik ket-­i­recben, ami képünkön látha­­­­tó, róka van, vele ismerkedik ■ egy iskolásfiú. A városi tanácshoz érke­zett levél szerint az állatkert részére október 10-re , na­gyobb állatszállítmány érke­zik Varsóból. Medvék, farka­sok, lámák és néhány más állat kerül majd a vasúti ko­csikból egyenesen az állatkert ketreceibe, és így már októ­berben is akad látnivaló az állatkertet felkeresők számá­ra. Elkészült az állatkert vízmedencéje is Ismerkedés a rókával a debreceni állatkertben 280 ezer forinttal emelkedett a megyében a falusi takarékszövetkezetek betétállománya Ez év nyarán alakultak meg Hajdú-Bihar megyében az első falusi takarékszövet­kezetek, a dolgozók önkéntes kezdeményezései nyomán. Az új intézmény lényege az, hogy összegyűjtsék a vidéki dolgozók felesleges filléreit, hogy azok ne a ládafiában he­verjenek felhasználásukig. Ezért viszont a takarékszö­vetkezet, tagjai részére rá­szorultság esetén kölcsönt nyújt ezer forinttól 6 ezer forintig terjedő összegben. A kölcsön időtartama 2 hónap­tól 1 évig terjedhet és évi 10 százalékos kamat fizetendő a felvett pénz után, a két szá­zalékos egyszeri kezelési költségen kívül. Az első ilyen takarékszövet­kezetek Balmazújvároson, Ká­bán, Hajdúhadházon, Hajdúdo­­rogon, Komádiban és Nyíráb­­rányban alakultak. Jelenleg azonban több más községben is működnek, s most van ala­kulóban Nagytétán. A kezde­ti állapothoz viszonyítva szep­tember hónapban a megye te­rületén működő takarékszövet­kezetek betétállománya 280 ezer forinttal nőtt. Főleg Bal­mazújvároson mutatkozik nagy fejlődés, ahol 160 ezer forin­tos betét­emelkedés jelentke­zik. Hajdúdorogon 49, Hadhá­zon pedig 30 ezer forinttal emelkedett a betétállomány. Szeptember 30-án az egész me­gye területén 797 ezer forint az összes takarékszövetkezetek tőkéje. Valóságos kis bankók te­hát egyes egységek, külön he­lyiséggel rendelkeznek és al­kalmazottakat foglalkoztat­nak. Tagjai nemcsak dolgozó parasztok, hanem a község minden rendű, rangú dolgozó­ja, akik 100 forint belépési összeg befizetésével jogot sze­reztek a tagságra. A beérke­zett kölcsönkérelmeket válasz­tott igazgatóság, felügyelő bi­zottság bírálja el a sürgősség és a lekötendő fedezet szem­pontjából. Érdekes azonban, hogy ezt a rövid idő alatt népszerűvé vált intézményt nem mindenütt fogadják kel­lő megértéssel. A földes­ Rákóczi Tsz veze­tősége például semmiféle se­­gédkezést nem hajlandó nyúj­tani egy, a tsz-en belül szer­vezendő takarékszövetkezet megalakításához. Arra hivat­koznak, hogy a szövetkezet van annyira erős anyagilag, hogy a rászorultaknak ka­matmentes kölcsönt, előleget adjon a sajátjából. Ez az ér­velés persze nem egészen he­lyes, mert olyan összeget meg­közelítőleg sem tudnak bizto­sítani, mint a takarékszövet­kezet, amelynél a felső 6 ezer forintos határt is — értesülé­sünk szerint — most kívánják emelni. Nem helyes ez az el­zárkózás, mert a tagok eset­leges jól felfogott érdeke el­len való és éppen ezért jó volna, ha a tagság is kinyil­vánítaná az üggyel kapcsola­tos elképzeléseit, a vezetőség pedig csak ezután döntene a továbbiakat illetőleg. 11 debreceni ideiglenes választói névjegyzékre 81096 név került Beszámoltunk már arról, hogy elkészült a választók ideiglenes névjegyzéke a tör­vényben megszabott határidő­re és 9-én, csütörtökön köz­szemlére is került a taná­csoknál. A választási törvény értel­mében az ideiglenes névjegy­zéket bárki megtekintheti és abban az esetben ha válasz­tójogosult állampolgár a név­jegyzékből kimaradt, a lakó­hely szerinti illetékes tanács­nál szóban vagy írásban be­jelentheti panaszát és ameny­­nyiben igazolja választó­jo­gosultságát, nevét pótjegy­zékre veszik fel és onnan a végleges választói névjegy­zékre kerül, tehát szavazati jogát gyakorolhatja. A választók ideiglenes név­jegyzékéről való kimaradás miatt beadott kifogást a köz­szemlére tételtől számított nyolc napon belül lehet be­jelenteni a tanács végrehajtó bizottságánál. Azokat a ma­gyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerezték meg a választó­jogosultságot, a tanács végrehajtó bizottsá­ga kérelmükre felveszi a vá­lasztók névjegyzékébe. A tanács végrehajtó bizott­sága azokat a kifogásokat, amelyeket alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek va­lamely személynek a névjegy­zékből való törlésre irányul­nak, legkésőbb a panasz be­érkezését követő napon jegy­zékkel átteszi a járásbíróság­hoz. A bíróság a kifogás tár­gyában a jegyzék kézhezvéte­létől számított három napon belül végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak ta­lálja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellen­kező esetben a kifogást el­utasítja. A debreceni kerületi taná­csok az ideiglenes névjegy­zék összeállítása után jelen­tést adtak a városi tanács­nak az összeírt személyek számára. Debrecenben ezek szerint az ideiglenes választói névjegyzékre 81 096 választó neve került fel. Folytatódnak a jelölőgyűlések Tegnap este hat órakor kez­dődött az Arany János u. 2. szám alatti pártszervezeti he­lyiségben a 28-as választókör­zet kerületi tanácstag jelölő gyűlése és a városi tanácsta­got jelölő csatlakozógyűlés. Bevezetőül Alföldi Antal építőipari dolgozó, a jelölőbi­zottság elnöke mondott be­szédet, melyben a múltról, ré­gi rosszemlékű választásokról emlékezett meg. A választók Kocsis Mihálynét, a Talajja­vító Vállalat dolgozóját jelöl­ték kerületi tanácstagnak. A választók kérelmére Ko­csis Mihályné beszélt életéről és munkájáról. A választók hozzászólásai és élénk vitája után Kocsis Mihálynét egy­hangúan kerületi tanácstag­nak jelölték. Ezután került sor a városi tanácstag jelölő csatlakozó gyűlésre. A jelölőbizottság el­nöke a 27-es körzethez csatla­kozva dr. Szentkirályi Istvánt, a rendelőintézet főorvosát ja­vasolta városi tanácstaggá je­lölni. Dr. Szentkirályi István fő­orvos is elmondta életét, ne­héz küzdelmeit és kérte a vá­lasztókat, hogy legyenek hoz­zá is bizalommal. Ezután töb­ben felszólaltak és méltatták dr. Szentkirályi István érde­meit. Végül is a jelölőgyűlés egy­hangúan, nagy taps közepette jelölte dr. Szentkirályi Istvánt városi tanácstagnak. Tegnap, október 9-én du. fél 6 órakor a 8-ik választó­kör­zet dolgozói az Ady Endre művelődési otthonban jelölő­­gyűlést tartottak. A mintegy száz választó egyhangúan je­lölte Rácz Gyulánál, ez V. ke­rület dolgozóját kerületi fa­­(Foly­tatás a 2. oldalon) új, korszerű gyógyászati műszer Az I. számú sebészeti kli­nika néhány hónappal ezelőtt meghívta a budapesti orvosi műszergyár vezetőit: néz­zék meg, milyen módszerekkel dolgoznak a műtéteknél. A látogatás nyomán az üzem az orvosok kérésére, s velük egyetértésben három hónap alatt korszerű új gyó­gyászati műszert, elektromos csontmarót állított elő. A be­rendezés egy kis villanymo­torból és két — a marófeje­ket, fúrókat, fűrészeket be­fogó — szerkezetből áll.­ A tenyérben elférő befogó szer­kezet igen­ könnyű, egysze­rűen, gyorsan és pontosan kezelhető. Felhasználható szinte valamennyi olyan csontoperációnál, amelyeket eddig kézi műszerekkel és nehéz kézi motorokkal végez­tek. Alkalmazásával nemcsak könnyebbé váli­k az orvosok munkája, de egyes műtétek ideje — mint például a comb­­nyak-csont operáció — a fe­lére rövidül. Az orvosok ked­vező e­éteménye alapján az üzem a jövő év elején meg­kezdi az elektromos csont­­marók sorozatgyártását.

Next