Hajdú-Bihari Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

i párt és a formáíny az elmúlt években jelentős intézkedésekert hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítéseinek, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958 számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával. A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelői szövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizotságának irányítása mellett a községi népfrontbizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50 százalékos, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben 13 000 tenyészkoca süldőt és 400 tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tangazdaságok 6000 kocafürdőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy 8 százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy 400 darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeni juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 40 ezer anyajuhot kell átadni. Az állami, a kísérleti, cél- és tangazdaságok 5000, legalább ötkilós gyapjúhozamú jerke foklyát kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy tenyészértékű, importutód tenyészkos beszerzéséhez kosonként 1000 forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959- ben 500 000 naposcsibe, 50 000 napospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyentyűk naposcsibe árkedvezménnyeltörténő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel, 1959- ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta 150 000 férce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. szövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. Gépi munkák A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba a 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult új termelőszövetkezeteket és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvényben levő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március 10-ig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportba 3,5, a harmadik csoportban 2 normál hold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek 1000 holdon vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermelésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább 4000 forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő 165 millió forint értékű beruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozási munkáihoz mintegy 43 millió téglát, 19 500 tonna cementet, 5700 mázsa meszet, 189 000 folyóméter vasbeton gerendát, 364 000 négyzetméter palát, 3,1 millió darab cserepet, 9700 köbméter épületfát és 6000 köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való 5400 gumiabroncsot és személygépkocsihoz való 1675 gumimiabroncsot, 2200 tonna eternit nyomócsövet, valamint szívattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek hal tenyésztésének előmozdításán ra az Országos Vízügyi Főigazgatóság 500 hold tógazdasági területen végezte el a tervezési és építési munkákat. A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépítkezések kivitelezéséhez 1959-ben az Építésügyi Minisztérium 77 millió, a tanácsi építőipari vállalatok 32 millió, az OKXSZ 81 millió forint vállalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben 505 kilométer hosszúságú távvezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezetek részére 1959- ben 100 kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. (MTI) * Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a tsz mozgalom fejlesztéséről Szervezeti megerősítés és fejlesztés A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek bel- , terjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növe- lésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre is termelőszövetkezetek vet álmaiszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítatni. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amlyek a használatukban levő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételi árából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az 1 és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük 10 százalékán, a második évben pedig 15 százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdjék a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájai a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egyegy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcsös és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített sűrű gyümölc esősöket felújítják vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben 5000 hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. Termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy 35 000 hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarha állomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben 20 000 tenyészszarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalása igényének kielégítésére folyamatosan biztosítani kell igm-a 25 000 húzónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarha állomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak tovább nevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy 7000 borjút vásároljanak fel és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarha tenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább 50 termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át |""T W11 IP t ^ 1 ‘'ünnniiiiiiiiniiiiiiüitwiiininiiBifflHiiif 193S, BTEBR. 1. Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Banik folyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termelőszövetkezet zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés, feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását, és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelő- Az SZKP XXI. kongresszusának szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról) elvtárs beszámolójának az a következtetése —■ folytatta Mikojan — hogy ,vj . még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből. Mikojan hangsúlyozta: A Szovjetunió Kommunista Pártja ma egységesebb, mint valaha. A XX. kongresszus ragyogóan tanúsítja a Szovjetuniónak, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak soha nem látott egységét. A párt által elítélt pártellenes csoportról szólva Mikojan rámutatott, hogy ez a csoport leleplezése óta egyetlen emberrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszuson csupán azért beszélünk róla, hoggy bebizonyítsuk a csoporthoz tartozó szsmélyek álláspontjának teljes helytelenségét, s pártunk lenini Központi Bizottsága politikájának helyességét. Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — folytatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között. Ezt a kérdést nyilvánvalóan nem jóakaratú célzattal vetették fel. Megnyilatkozott benne az a kívánság, hogy kifürkésszék, nincs-e valami repedés országaink kapcsolataiban, és ezt a Jugoszláviában folytatott Kína-ellenes propaganda alapján tették. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. A Kínai Kommunista Pártnak Mao Ce-tung elvtárs által aláírt, a kongresszushoz intézett üzenete, valamint Csou En-laj elvtárs kongresszusi beszéde újabb bizonyítéka a megrendíthetetlen szovjet-kínai barátságnak. Úgy vigyázunk erre a barátságra, mint a szemünk fényére, ne nyúljon hozzá mocskos kézzel senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan hangsúlyozta : véleménye szerint az Egyesült Államokban sok mindent eltorzítva látnak a Szovjetunió életéből, de hozzáfűzte : találkozásaink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az amerikai nép s az üzleti körök képviselői torkig vannak a „hidegháborúval”. Az amerikaiak belátják, milyen szörnyű lehet az a háború, amelyet korszerű fegyverekkel vívnak. E háborúban nemcsak a „business” lesz lehetetlen, hanem végérvényesen elveszíthetnek mindent, mert a korszerű háború mérhetetlen veszteséget okozna az amerikai népnek. A Kasztasz Mikojan beszélt az amerikai államférfiakkal való találkozásairól. Már nem hallottam a megfékezés, a visszaszorítás stb. politikájára vonatkozó korábban hangoztatott kijelentéseket — mondotta. Az a benyomás támadt, hogy az Egyesült Államok nem óhajt beavatkozni a szocialista országok belügyeibe. Ebből levonhatnék azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak hajlandók a békés együttélés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tetteknek kell követniök — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnek, az Egyesült Államok külügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezletén tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E kijelentések éppen a XXI. kongresszus megnyitásának napján hangzottak el, s belőlük nem tűnt ki, hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szelleméhez. Mikojan ezután a szovjet— amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozott. A Roosevelt életében kötött szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szovjetuniót sértő módon megkülönböztető helyzetbe hozta más országokhoz képest. Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a diszkriminációs vámtarifákat, s a hagyományos szovjet exportcikkek tilalmát, hogy az Egyesült Államokkal folytatott • kereskedelem révén szerzett dollárokon nagy megrendeléseket tehessünk Amerikában — mondotta a szónok. Egyes nyugati személyiségek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fejlettebb egy ország, annál jobban fokozhatja külkereskedelmét A hétéves terv azzal a lehetőséggel számol — hangsúlyozta —, hogy kétszeresére növelhetjük a Szovjetunió külkereskedelmét. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialistaországok népei, hanem az emberek világszerte egyre inkább meggyőződnek róla, hogy helyes a mi külpolitikánk, amely a háborús veszély ellen vívott harcra, a kapitalista rendszerrel folytatott békés versenyre irányul — mondotta Mikojan. A délutáni ülés második felszólalója Nyikolaj Onyiscsenkov, a Krasznoje Szormovo (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt. Majd Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének póttagja emelkedett szólásra. Felszólalásában hangoztatta, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt három év úgy kerül be a kommunizmus történetébe, mint annak egyik legdicsőbb fejezete. Alekszandr Tverdovszkij, az ismert költő az irodalomnak a társadalmi életben betöltött szerepéről és rendeltetéséről beszállt. A délutáni ülésen a testvéri kommunista pártok képviselői közül üdvözlőbeszédet mondott: Max Belmann Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Johann Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjainak elnöke, Harry Pollist. N-b en-_Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának elnöke, Knut Jesperson, Dánia Kommunista Párjának elnöke, Emil Lövbien,, Norvégia Kommunista Pártjának elnöke és Kendzi Mijamoto, Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Az SZKP XXI. . kongreszszusa február 2-án, hétfőnn folytatja munkáját.