Hajdú-Bihari Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

„Ííz értekezlet tulajdonképpen még csak most kezdődik...“ Zárt ülést tartottak hétfőn a külügyminiszterek Genf (MTI) Berlin, ponto­sabban Nyugat-Berlin jövője a központi probléma a genfi értekezlet jelenlegi szakaszá­ban. Mint már­­ jelentettük, Gromiko szovjet külügymi­niszter a szombat délutáni teljes ülésen beszédet mon­dott, amelyben ismételten ki­fejtette a Szovjetunió elképze­lését Nyugat-Berlinről, mint szabadvárosról. Egyben rávilá­gított a nyugati terv tartha­tatlanságára. Ezután Selwyn Lloyd és Couve­ de Murville francia külügyminiszter szólalt fel. A tanácskozás utáni szoká­sos­­ sajtóértekezleten Harla­mov, a szovjet delegáció szó­vivője kijelentette, véleménye szerint „a szombati ülés nem volt elvesztegetett idő, a vita hasznos volt”. De lényegében egyikük sem mondot újat. Inkább előre. •­ A nyugati hírügynökségek és lapok jelentéseikben arról számolnak be, hogy a helyzet lényegében este sem válto­zott, amikor a külügyminisz­terek közös vacsorán vettek részt Gromiko szovjet külügy­miniszter villájában. A kül­ügyminiszterek ebből az al­kalomból háromórás eszme­cserét folytattak. A nyugati lapvélemények­kel ellentétben — mint a Reuter közli — a szovjet szóvivő kijelentette, hogy a vacsora légköre na­gyon jó volt, és a tárgyalások menete „inkább előre, mint hátrafelé mozdul”. A nyugati sajtó- és hírügy­nökségi tudósítók a várakozás álláspontjára helyezkedve, je­lenleg lényegesen kevesebb kommentárt fűznek a külügy­miniszterek tanácskozásához. A nyugati kommentároknak legjobban a Reuter értékelő összegezése felel meg, amely megállapítja: Megfigyelők úgy vélik, noha a zártkörű megbe­széléseken eddig nem- sok előrehaladás történt, a jelek azt mutatják, hogy az értekezlet tulajdon­képpen csak most kezdő­dik. Megbízható francia körök véleménye szerint a külügy­miniszterek tanácskozása még legalább két hétig tart. Leg­alábbis egy hetet vesz igény­be, amíg a berlini helyzet vi­tájában bekövetkezett holt­pont kiküszöbölhető lesz, s csak ezután kerülhet sor a német kérdés, továbbá a csúcsértekezlet főpontjának, helyének és napirendjének vitájára. A nyugati külügyminiszterek hétfő déli megbeszélése Genf (Reuter) A három nyugati nagyhatalom külügy­miniszterei Brentano nyugat­német külügyminiszterrel együtt hétfőn délben a fran­cia küldöttség szállásán meg­beszélést tartottak, s megvizs­gálták a szakértőik által múlt héten kidolgozott jelentést a berlini kérdésről. Mint isme­retes, a nyugati négyhatalmi munkacsoport londoni ülés­szakán szintén készített egy tervezetet. Ezt azonban a külügyminiszterek nem talál­ták kielégítőnek s ezért ad­tak megbízást a szakértőknek újabb jelentés előterjesztésé­re. Megbízható források sze­rint ebben a legújabb jelen­tésben egy bizottság felállí­tását javasolják, amelynek feladata lenne a Berlinre vo­natkozó ideiglenes megoldás végrehajtásának ellenőrzése. A bizottság tagjai lennének az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Anglia, Franciaor­szág, továbbá Kelet- és Nyu­gat-Berlin hatóságainak kép­viselői. Említett körök megállapít­ják, hogy érdeklődést­ keltett Gromiko szombati javaslata a berlini rendezés ellenőrzé­sével megbízott öshatalmi ál­landó tanácsadó bizottság felállításáról. Azt mondják, ez érintkezési pont lehet, amelyet a miniszterek a zárt üléseken megvitathatnának G­romskával. Véget ért a hétfői f­árt ülés Genf (MTI) A négy külügy­­mniniszter hétfői zárt ülése nem sokkal 18 óra után véget ért. A megbeszélés két és fél órán át tartott. Genf (MTI) Nyugati hír­­ügynökségek egybehangzó je­lentése szerint Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője a hétfői zárt ülés befejezése után újságíróknak kijelentet­te, hogy a megbeszélések „hasznosak voltak”. A szov­jet szóvivő felolvasta a négy külügyminiszter által jóvá­hagyott közleményt. A közle­mény szövege a következő: „A külügyminiszterek hétfőn megtartották szokásos ülésü­ket. A nem hivatalos eszme­cserén ugyanazokat a kérdé­seket vitatták meg, mint má­jus 30-án. A tárgyalófelek megegyeztek, hogy június 2-án 15.30 órakor teljes ülést, majd 21 órakor nem hivatalos megbeszélést tartanak Herter amerikai külügyminiszter szállásán.” A szovjet szóvivő rámuta­tott, hogy a zárt ülésekre a külügy­miniszterek munkájának meggyorsítása végett van szükség. Hozzátette, hogy kedden dél­után a négy küldöttség sajtó­­értekezleten tájékoztatja az újságírókat. Nyugati körök szerint a hétfői zárt ülésen a nyugati hatalmak kifejtették, milyen kérdésekben nem hajlandók engedni Berlinnel kapcsolat­ban. A fenti körök szerint a vita­­ hozott eredményt. Hozzátették azonban, hogy a tárgyalás légköre kedvező volt. Az értekezlethez közelálló körök később közölték, hogy a szovjet küldöttség szállás­helyén 19 órakor megbeszé­lés kezdődött a Szovjetunió és az NDK küldöttsége között. Eckhard, a nyugatnémet küldöttség szóvivője kijelen­tette, lehetséges, hogy bizo­nyos feltételekkel a nyugati hatalmak hajlandók tárgyal­ni keletnémet hivatalos kö­rökkel a Berlinbe vezető út­vonalak használatáról. Genf (AR—AFP) Mint az AP és az AFP közölte, az amerikai küldöttség szóvivő­je hétfőn kijelentette, hogy a négy külügyminiszter bizal­mas jellegű megbeszélésein „igen csekély előrehaladás” történt a berlini kérdés ren­dezése felé. A szóvivő cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint Herter amerikai külügy­miniszter június 12-e vagy 14-e körül el akar utazni Génfből. Az amerikai szóvivő végül kijelentette, hogy „az Egye­sült Államok semmilyen for­mában nem szándékozik megszüntetni a nyugat-berli­ni RIAS rádióállomást vagy működését korlátozni, és a három nyugati hatalom egyet­ért ebben“. Adenauer­ szeretné elhalasztani a kormányfők értekezletét Berlin (MTI) Noha az ame­rikai fővárosban bizonyosra veszik, hogy ma már Eisen­hower elnök is elkerülhetet­lennek tartja a kormányfők értekezletét, Adenauer bonni kancellárt eddig csak félig sikerült megnyerni az érte­kezlet gondolatának. Az agg kancellár Nixon amerikai al­­elnökkel folytatott megbeszé­lésein azt akarta elérni, hogy a kormányfők találkozóját a jövő évig halasszák el. Aden­auer nyilvánvalóan attól tart, hogy a kormányfők esetleges megállapodása akárcsak Ber­lin kérdésében is, súlyos ki­hatással lehet a nyugatnémet fegyverkezésre. Nyilvánvalóan az a szándéka, hogyha a kor­mányfői értekezletet elha­lasztanák, a közbeeső idő alatt meggyorsítja a nyugatnémet hadsereg felfegyverzését. Diplomáciai megfigyelők véleménye szerint a kancel­lár halogató taktikájának — amelyhez meg akarja nyerni a franciák támogatását is —­­kevés esélye van a sikerre. Bolz nyilatkozata (ADN) Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere interjút adott az Új Kína hírügynök­ség tudósí­tójának. Az inter­júban ismét hangsúlyozta, hogy a két német állam Genf­ben tartózkodó küldöttsé­geinek tárgyalniuk kell egymással. A két küldöttségnek egyenlő feltételek mellett kell tár­gyalnia. A genfi értekezleten szer­zett benyomásairól szólva Lothar Bolz annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a békeszerződés megkötésének kérdése úgy — amint azt a Szovjetunió javasolta — kezd központi helyet elfoglalni az értekezleten. Bonnból sugalmazott támadások Genf (ADN) Gerhard Kegel, a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségé­nek szóvivője hétfőn erélye­sen visszautasította a küldött­ség jogai ellen intézett táma­dásokat, amelyeket az Ade­­nauer-kormány képviselete sugalmaz. Ugyanis a genfi sajtóház vezetősége a bonni küldöttség sürgetésére levelet küldött az NDK képviseleté­nek, s azt állítja, hogy Hoff­­mann albátornagy, az NDK honvédelmi miniszterének el­ső helyettese Genfben meg­tartott sajtóértekezletén kije­lentéseivel vétett a sajtóköz­pont rendeltetése ellen. Úgy hírlik, hogy az NDK küldöttségéhez intézett levél­lel egyidejűleg a svájci kor­mányhatóságok közbenjártak a kormányküldöttségeknél s hangsúlyozták, hogy a levél állításai teljesen alaptalanok. Pervuhin megbeszélése Bolz külügyminiszterrel Genf (TASZSZ) M. G. Per­vuhin, a Szovjetunió berlini nagykövete hétfőn felkereste Lothar Bolzot és tájékoztatta őt a megbeszélésekről, amelyet Gromiko szovjet külügymi­niszter az amerikai, az angol és a francia küldöttségveze­­tésekel folytatott a május 30-án tiszteletükre adott va­csorán. Ezután Pervuhin ta­nácskozott Lothar Bolzcal, a külügyminiszteri értekezlet, további munkájáról. E tanács­kozás hétfőn este folytatódik, amikor is a Szovjetunió kül­döttsége találkozik az NDK küldöttségével. Mongóliában győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok J. Cedenbal sajtónyilatkozata Távolkeleti útjáról hazaté­rőben, két magyar újságíró , Rév Miklós, a Népszabadság, és Patkó Imre, az MTI mun­katársa Ulan Bator-i tartóz­kodása idején néhány kérdést tett fel J. Cendenbalna­k, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának, a Mon­gol Népiköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Mon­gólia időszerű politikai és gazdasági problémáiról. J. Cedenbal, a Mongol Népköz­­társaság budapesti nagykö­vete, Sz. Avarzed útján most küldte el válaszait a magyar újságírók kérdéseire . Arra a kérdésre, milyen politikai és gazdasági kérdé­sekben hozott határozatokat márciusi ülésén a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága, Cedenbal többek között a következő­ket válaszolta : A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága ez év márciusában tartott ülésén megvitatta Az SZKP XXI. kongresszusa és annak tanulságai a Mongol Népi F­orradalmi Párt munkája szempontjából című beszámo­lót és több, ezzel kapcsolatos határozatot hozott. A Központi Bizottság hatá­rozatában kijelentette, hogy meg kell gyorsítani a szocia­lizmus­­termelési­­bázisának létrehozását. Az országra váró új konk­rét feladatokból, a szocialis­ta építés jelenlegi szakaszá­nak feladataiból kiindulva a Központi Bizottság igazságos elvi bírálattal illette azokat a komoly fogyatékosságokat, amelyek a párt szervezeti és ideológiai munkájában je­lentkeztek. A Központi Bizottság ülé­se határozott intézkedéseket foganatosított a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságá­nak megerősítésére. Hangsú­lyozta, hogy még magasabb színvonalra kell emelni a párt vezető szerepét, gyökere­sen meg kell javítani az ösz­­szes pártszervezetek szervező és politikai munkáját. A Mongol Népköztársaság mostani helyzetének jellemző vonásairól szólva elmondot­ta : Hazánk jelenlegi fejlődé­sének jellemző vonása, hogy ez idő szerint alapjában véve befejező­dött az egyéni állatte­nyésztő gazdaságok szö­vetkezetekbe tömörítése, megszünettük a városi magánszektort, biztosítot­tuk a társadalmi szocia­lista tulajdon két formá­jának, az állami és a szö­vetkezeti tulajdonnak az uralmát. Ez azt bizonyítja, hogy a szocialista termelési viszo­nyok győzedelmeskedtek népgazdaságunk minden ágában. Ha népgazdaságunk fejlő­­dése távlatairól beszélünk, el kell mondanunk, hogy az 1958—1960-ra szóló három­éves népgazdaságfejlesztési terv teljesítése révén jelen­tős lépéssel közelítjük meg hazánkban a szocializmus anyagi és termelési bázisának megteremtését. Pártunk Központi Bizott­sága szükségesnek tartotta a hároméves terv módosítását . Ezek értelmében számottevően növeljük a mezőgazdasági vetésterü­letet, újabb malomipari vállalatokat építünk, fo­kozzuk a lakásépítkezések arányait. A magyar—mongol kapcso­latokról szólva hangoztatta : A két nép megbonthatatlan barátságának erősítéséhez fonos tényezőként járult hozzá a Magyar Népköztár­saság párt- és kormánykül­döttségének Mümmich Ferenc elvtárs vezetésével nemrégi­ben hazánkban tett látogatá­sa. , A Magyar Népköztársaság kormánya úgy határozott, hogy jelentős anyagi és mű­szaki segítséget nyújt orszá­gunknak. Prémfestőgyár épí­tésére 10 millió rubel hitelt folyósít, továbbá minden el­lenszolgáltatás nélkül segít­séget ad kutak fúrásához, amelyek létfontosságúak a mongol állattenyésztés fejlő­dése szempontjából. Nagygyűlés Tiranában (Folytatás az 1. oldalról.) kormánya kénytelen lesz megállapodni albániai ra­­kétatámaszpontok felállí­tásában. A legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. A Balkánt már régóta Európa puskaporos hordójának tartották. Mint­hogy a balkáni országok több­ségében népi hatalom van, és minthogy létrejött a szocia­lista világrendszer, a helyzet itt is lényegesen megválto­zott. A szocialista országok fon­tos tényezői a Balkán bé­kéjének. A Szovjetunió és minden szo­cialista ország azt tartja, hogy a népeknek itt, a Balkánon kell harcolniok azért, hogy ezen a félszigeten és az egész földközi-tengeri medencében ne legyenek sem rakétatá­maszpontok, sem atomfegy­verek. Ez nagyban hozzájá­rulna a földközi-tengeri tér­ség tartós békéjének szava­tolásához, az atom- és rakéta­­támaszpontmentes övezet ter­vének megvalósításához — mondotta Hruscsov beszéde befejező részében. Közös közlemény a Szovjetunió és az Albján N­­ép­köztársaság párt- és kormányküldöttségei között lefolyt tárgyalásokról Tirana (TASZSZ). Az Al­bán Népköztársaság Minisz­tertanácsának székházában aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- és­­kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös közleményt. Szovjet részről a közös köz­leményt aláírta N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának elsőtitkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, albán részről pedig Enver Hodzsa, az al­bán MP Központ Bizottságá­nak első­ titkára és Mehmet Shehu, az Albán Népköztár­saság minsztertanácsának elnöke. A szovjet és az albán párt­os kormányküldöttség egy­hangúlag megállapítja — hangzik a nyilatkozat —, hogy a két ország kapcsolatai a proletár nemzetköziség, az egyenjogúság, a nemzeti füg­getlenség és a területi sért­­hetelenség tiszteletben tartá­sa, a belügyeikbe való be nem avatozás, a szoros testvéri együttműködés és a kölcsö­nös segítségnyújtás eredmé­nyeinek megfelelően fejlőd­nek. A felek megelégedésüket fejezték ki a két ország gaz­dasági kapcsolatainak hely­zetét és távlatait illetően. Az albán küldöttség köszönetét fejezi ki a Szovjetunió önzet­len támogatásáért. A Szov­jetunió az 1957. áprilisi szov­jet—albán tárgyalások óta eltelt két évben több hosszú­­lejáratú hitelt nyújtott Albá­niának összesen 526 millió rubel érékben. A Szovjetunió e hitelek keretében segíti Albániát a Tirana és Durres, valamint Marinza és Mema- Ha közötti, a második és a harmadik ötéves tervben elő­irányzott távvezeték építésé­ben, valamint több ipari üzem, hőerőmű és egyéb ob­jektumok építésében, illetve több iparvállalat újjáépítésé­ben és bővítésében. A Szov­jetunió segítséget nyújt a különböző olaj- és ásvány­lelőhelyek felkutatásával összefüggő földtani munká­ban, a halászat, a mezőgaz­daság és tudományos kuta­tómunka fejlesztésében. Fej­lődött a Szovjetunió és Al­bánia együttműködése a tu­domány, kultúra, a népműve­lés, a művészet, az egészség­ügy, a sport, a sajtó és a rá­dió területén is. A Szovjet­unió ajándékként kultúrpalo­tát építtet Tiranában és se­gítséget nyújt két rádióle­adóállomás építésében. A szovjet és az albán kö­zös nyilakozat ezután a nem­zetközi helyzet kérdéseivel foglalkozik. A szovjet küldöttség támo­gatja az albán kormány erő­feszítéseit, hogy rendezze kapcsolatait szomszédaival. Mindkét fél kinyilvánítja azon hajlandóságát, hogy ál­lami vonalon a jövőben is fej­leszti kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság­gal, a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya jelentősnek tartaná az al­bán—görög kapcsolatok nor­malizálását is, amelyet azon­ban akadályoz a görög kor­mány politikája A közlemény ezzel összefüggésben meg­­jegyzi, hogy görög kormány­körök szándéka, mely szerint amerikai atom- és rakétatá­­maszpontok létesítését enge­délyezi Görögország terüle­tén, súlyosbítja a balkáni helyzetet. A Szovjetunió és Albánia kormánya, amelyeket ag­gaszt saját népük sorsa, ter­mészetesen nem hagyják fi­gyelmen kívül a görög kor­mány efajta cselekedeteit. Hasonló értelemben véleke­dik a két küldöttség az ame­rikai rakétatámaszpontok fel­állításáról is Olaszországban. A szovjet és albán kormány­­küldöttség elítéli az úgyne­vezett „Földközi-tengeri egyezmény“ összetákolására irányuló kísérleteket is. Tá­mogatja a román kormány ja­vaslatát, a balkáni országok együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatását célzó értkezlet összehívására. A közös közlemény hang­súlyozza, bár a békeszerető népek kitartóan követelik a hidegháború megszüntetését, a nyugati államok és minde­nekelőtt az Egyesült Államok kormán­y­ körei minden esz­közzel a nemzetközi helyzet élezésére törekszenek. A köz­lemény ennek alátámasztásá­ra megemlíti a NATO tag­államok rakéta- és atomfel­­fegyverzését, különösképpen a Német Szövetségi Köztár­saság hadseregének felszere­lését atom- és rakétafegyve­­rek­kel. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az imperialista körök nem hagynak fel a szocialista országok elleni há­borús előkészületekkel, a két küldöttség­­kiemeli a varsói védelmi szerződés fontossá­gát, mint a benne részt vevő államok kölcsönös biztonsá­gának hatalmas tényezőjét. A közös közlemény ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Albán Mun­kapárt képviselőinek a két párt tevékenységéről folyta­tott eszmecseréjével foglalko­zik. Megállapítja a nézetek teljes azonosságát minden megvitatott kédésben, és hangsúlyozza, milyen szüksé­ges a kommunista és mun­káspártok egysége, amelyet a a marxizmus—leninizmus meg­­ingathatalan elvein alapuló összefontottság bontosít. A két párt a jövőben is sokoldalúan bővíti és erősíti egymáshoz és a többi testvérpárthoz fű­ződő kapcsolatait. A két párt képviselői megjegyzik, hogy az utóbbi idők eseményei alátámasztják a szocialista országok kommunista és munkásiparjai 1957. novem­ber 14—16-i moszkvai érte­kezletének megállapításait, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizio­­nizmus, amely nemcsak a szocialista tábor biztonságát, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkásmoz­galmat is fenyegeti. A közös nyilatkozat vége­zetül a két párt és a két kor­mány azon kívánságát fejezi ki, hogy a népeik javára to­vább kívánják fejleszteni kapcsolataikat és ezzel erő­síteni a szocialista országok összeforrottságát, a béke és a szocializmus nagy ügyét. (MTI) Nagygyűlés V­orában Hruscsov, az Albániában tartózkodó szovjet kormány­­küldöttség vezetője, valamint Malinovszkij szovjet honvé­delmi miniszter és Ivanov tiranai szovjet nagykövet — a szovjet küldöttség tagjai Enver Hodzsa, Mehmet She­­hi, Hysni Kapa és más albán vezető személyiségek kísére­tében Vlora városába érkez­tek. A városok és a falvak la­kossága az egész útvonalon szívélyesen üdvözölték a szovjet vendégeket. Útközben a szovjet vendégek látoga­tást tettek az 1946-ban ala­kult November 29 állami gaz­daságban. Vloréban, a szovjet és al­bán lobogókkal díszített té­ren, a város és a környező falvak lakosainak részvételé­vel nagygyűlést tartottak. Sztrájk a párizsi metrón Párizs (MTI) Hétfőn reggel a párizsi metró dolgozóinak nagy többsége 24 órás sztrájk­ba lépett, hogy nyomatékot adjon béremelési követelése­­nek. Általában 170 szerelvény közlekedik a párizsi földalatti vonalain, hétfőn a reggeli órákban azonban csak 30 sze­relvény indult. A metro sztrájkja súlyos zavarokat okozott a francia főváros for­galmában. A 24 órás sztrájkot a CGT és a metro dolgozóinak önálló szakszervezete hirdette meg. A keresztényszocialista CFTC egyáltalán nem, a szocialista irányítás alatt álló Force Curriére pedig csak részben tette magáévá a sztrájkhatá­rozatot. niA?ia q 'lllllllllllllllllllllllllKUPIlllllllllllUIIIIII 1959. TON. &

Next