Hajdú-Bihari Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
„Ííz értekezlet tulajdonképpen még csak most kezdődik...“ Zárt ülést tartottak hétfőn a külügyminiszterek Genf (MTI) Berlin, pontosabban Nyugat-Berlin jövője a központi probléma a genfi értekezlet jelenlegi szakaszában. Mint már jelentettük, Gromiko szovjet külügyminiszter a szombat délutáni teljes ülésen beszédet mondott, amelyben ismételten kifejtette a Szovjetunió elképzelését Nyugat-Berlinről, mint szabadvárosról. Egyben rávilágított a nyugati terv tarthatatlanságára. Ezután Selwyn Lloyd és Couve de Murville francia külügyminiszter szólalt fel. A tanácskozás utáni szokásos sajtóértekezleten Harlamov, a szovjet delegáció szóvivője kijelentette, véleménye szerint „a szombati ülés nem volt elvesztegetett idő, a vita hasznos volt”. De lényegében egyikük sem mondot újat. Inkább előre. • A nyugati hírügynökségek és lapok jelentéseikben arról számolnak be, hogy a helyzet lényegében este sem változott, amikor a külügyminiszterek közös vacsorán vettek részt Gromiko szovjet külügyminiszter villájában. A külügyminiszterek ebből az alkalomból háromórás eszmecserét folytattak. A nyugati lapvéleményekkel ellentétben — mint a Reuter közli — a szovjet szóvivő kijelentette, hogy a vacsora légköre nagyon jó volt, és a tárgyalások menete „inkább előre, mint hátrafelé mozdul”. A nyugati sajtó- és hírügynökségi tudósítók a várakozás álláspontjára helyezkedve, jelenleg lényegesen kevesebb kommentárt fűznek a külügyminiszterek tanácskozásához. A nyugati kommentároknak legjobban a Reuter értékelő összegezése felel meg, amely megállapítja: Megfigyelők úgy vélik, noha a zártkörű megbeszéléseken eddig nem- sok előrehaladás történt, a jelek azt mutatják, hogy az értekezlet tulajdonképpen csak most kezdődik. Megbízható francia körök véleménye szerint a külügyminiszterek tanácskozása még legalább két hétig tart. Legalábbis egy hetet vesz igénybe, amíg a berlini helyzet vitájában bekövetkezett holtpont kiküszöbölhető lesz, s csak ezután kerülhet sor a német kérdés, továbbá a csúcsértekezlet főpontjának, helyének és napirendjének vitájára. A nyugati külügyminiszterek hétfő déli megbeszélése Genf (Reuter) A három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei Brentano nyugatnémet külügyminiszterrel együtt hétfőn délben a francia küldöttség szállásán megbeszélést tartottak, s megvizsgálták a szakértőik által múlt héten kidolgozott jelentést a berlini kérdésről. Mint ismeretes, a nyugati négyhatalmi munkacsoport londoni ülésszakán szintén készített egy tervezetet. Ezt azonban a külügyminiszterek nem találták kielégítőnek s ezért adtak megbízást a szakértőknek újabb jelentés előterjesztésére. Megbízható források szerint ebben a legújabb jelentésben egy bizottság felállítását javasolják, amelynek feladata lenne a Berlinre vonatkozó ideiglenes megoldás végrehajtásának ellenőrzése. A bizottság tagjai lennének az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, továbbá Kelet- és Nyugat-Berlin hatóságainak képviselői. Említett körök megállapítják, hogy érdeklődést keltett Gromiko szombati javaslata a berlini rendezés ellenőrzésével megbízott öshatalmi állandó tanácsadó bizottság felállításáról. Azt mondják, ez érintkezési pont lehet, amelyet a miniszterek a zárt üléseken megvitathatnának Gromskával. Véget ért a hétfői fárt ülés Genf (MTI) A négy külügymniniszter hétfői zárt ülése nem sokkal 18 óra után véget ért. A megbeszélés két és fél órán át tartott. Genf (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője a hétfői zárt ülés befejezése után újságíróknak kijelentette, hogy a megbeszélések „hasznosak voltak”. A szovjet szóvivő felolvasta a négy külügyminiszter által jóváhagyott közleményt. A közlemény szövege a következő: „A külügyminiszterek hétfőn megtartották szokásos ülésüket. A nem hivatalos eszmecserén ugyanazokat a kérdéseket vitatták meg, mint május 30-án. A tárgyalófelek megegyeztek, hogy június 2-án 15.30 órakor teljes ülést, majd 21 órakor nem hivatalos megbeszélést tartanak Herter amerikai külügyminiszter szállásán.” A szovjet szóvivő rámutatott, hogy a zárt ülésekre a külügyminiszterek munkájának meggyorsítása végett van szükség. Hozzátette, hogy kedden délután a négy küldöttség sajtóértekezleten tájékoztatja az újságírókat. Nyugati körök szerint a hétfői zárt ülésen a nyugati hatalmak kifejtették, milyen kérdésekben nem hajlandók engedni Berlinnel kapcsolatban. A fenti körök szerint a vita hozott eredményt. Hozzátették azonban, hogy a tárgyalás légköre kedvező volt. Az értekezlethez közelálló körök később közölték, hogy a szovjet küldöttség szálláshelyén 19 órakor megbeszélés kezdődött a Szovjetunió és az NDK küldöttsége között. Eckhard, a nyugatnémet küldöttség szóvivője kijelentette, lehetséges, hogy bizonyos feltételekkel a nyugati hatalmak hajlandók tárgyalni keletnémet hivatalos körökkel a Berlinbe vezető útvonalak használatáról. Genf (AR—AFP) Mint az AP és az AFP közölte, az amerikai küldöttség szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a négy külügyminiszter bizalmas jellegű megbeszélésein „igen csekély előrehaladás” történt a berlini kérdés rendezése felé. A szóvivő cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Herter amerikai külügyminiszter június 12-e vagy 14-e körül el akar utazni Génfből. Az amerikai szóvivő végül kijelentette, hogy „az Egyesült Államok semmilyen formában nem szándékozik megszüntetni a nyugat-berlini RIAS rádióállomást vagy működését korlátozni, és a három nyugati hatalom egyetért ebben“. Adenauer szeretné elhalasztani a kormányfők értekezletét Berlin (MTI) Noha az amerikai fővárosban bizonyosra veszik, hogy ma már Eisenhower elnök is elkerülhetetlennek tartja a kormányfők értekezletét, Adenauer bonni kancellárt eddig csak félig sikerült megnyerni az értekezlet gondolatának. Az agg kancellár Nixon amerikai alelnökkel folytatott megbeszélésein azt akarta elérni, hogy a kormányfők találkozóját a jövő évig halasszák el. Adenauer nyilvánvalóan attól tart, hogy a kormányfők esetleges megállapodása akárcsak Berlin kérdésében is, súlyos kihatással lehet a nyugatnémet fegyverkezésre. Nyilvánvalóan az a szándéka, hogyha a kormányfői értekezletet elhalasztanák, a közbeeső idő alatt meggyorsítja a nyugatnémet hadsereg felfegyverzését. Diplomáciai megfigyelők véleménye szerint a kancellár halogató taktikájának — amelyhez meg akarja nyerni a franciák támogatását is —kevés esélye van a sikerre. Bolz nyilatkozata (ADN) Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere interjút adott az Új Kína hírügynökség tudósítójának. Az interjúban ismét hangsúlyozta, hogy a két német állam Genfben tartózkodó küldöttségeinek tárgyalniuk kell egymással. A két küldöttségnek egyenlő feltételek mellett kell tárgyalnia. A genfi értekezleten szerzett benyomásairól szólva Lothar Bolz annak a véleményének adott kifejezést, hogy a békeszerződés megkötésének kérdése úgy — amint azt a Szovjetunió javasolta — kezd központi helyet elfoglalni az értekezleten. Bonnból sugalmazott támadások Genf (ADN) Gerhard Kegel, a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének szóvivője hétfőn erélyesen visszautasította a küldöttség jogai ellen intézett támadásokat, amelyeket az Adenauer-kormány képviselete sugalmaz. Ugyanis a genfi sajtóház vezetősége a bonni küldöttség sürgetésére levelet küldött az NDK képviseletének, s azt állítja, hogy Hoffmann albátornagy, az NDK honvédelmi miniszterének első helyettese Genfben megtartott sajtóértekezletén kijelentéseivel vétett a sajtóközpont rendeltetése ellen. Úgy hírlik, hogy az NDK küldöttségéhez intézett levéllel egyidejűleg a svájci kormányhatóságok közbenjártak a kormányküldöttségeknél s hangsúlyozták, hogy a levél állításai teljesen alaptalanok. Pervuhin megbeszélése Bolz külügyminiszterrel Genf (TASZSZ) M. G. Pervuhin, a Szovjetunió berlini nagykövete hétfőn felkereste Lothar Bolzot és tájékoztatta őt a megbeszélésekről, amelyet Gromiko szovjet külügyminiszter az amerikai, az angol és a francia küldöttségvezetésekel folytatott a május 30-án tiszteletükre adott vacsorán. Ezután Pervuhin tanácskozott Lothar Bolzcal, a külügyminiszteri értekezlet, további munkájáról. E tanácskozás hétfőn este folytatódik, amikor is a Szovjetunió küldöttsége találkozik az NDK küldöttségével. Mongóliában győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok J. Cedenbal sajtónyilatkozata Távolkeleti útjáról hazatérőben, két magyar újságíró , Rév Miklós, a Népszabadság, és Patkó Imre, az MTI munkatársa Ulan Bator-i tartózkodása idején néhány kérdést tett fel J. Cendenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának, a Mongol Népiköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Mongólia időszerű politikai és gazdasági problémáiról. J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, Sz. Avarzed útján most küldte el válaszait a magyar újságírók kérdéseire . Arra a kérdésre, milyen politikai és gazdasági kérdésekben hozott határozatokat márciusi ülésén a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, Cedenbal többek között a következőket válaszolta : A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága ez év márciusában tartott ülésén megvitatta Az SZKP XXI. kongresszusa és annak tanulságai a Mongol Népi Forradalmi Párt munkája szempontjából című beszámolót és több, ezzel kapcsolatos határozatot hozott. A Központi Bizottság határozatában kijelentette, hogy meg kell gyorsítani a szocializmustermelésibázisának létrehozását. Az országra váró új konkrét feladatokból, a szocialista építés jelenlegi szakaszának feladataiból kiindulva a Központi Bizottság igazságos elvi bírálattal illette azokat a komoly fogyatékosságokat, amelyek a párt szervezeti és ideológiai munkájában jelentkeztek. A Központi Bizottság ülése határozott intézkedéseket foganatosított a Központi Bizottság Politikai Bizottságának megerősítésére. Hangsúlyozta, hogy még magasabb színvonalra kell emelni a párt vezető szerepét, gyökeresen meg kell javítani az öszszes pártszervezetek szervező és politikai munkáját. A Mongol Népköztársaság mostani helyzetének jellemző vonásairól szólva elmondotta : Hazánk jelenlegi fejlődésének jellemző vonása, hogy ez idő szerint alapjában véve befejeződött az egyéni állattenyésztő gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése, megszünettük a városi magánszektort, biztosítottuk a társadalmi szocialista tulajdon két formájának, az állami és a szövetkezeti tulajdonnak az uralmát. Ez azt bizonyítja, hogy a szocialista termelési viszonyok győzedelmeskedtek népgazdaságunk minden ágában. Ha népgazdaságunk fejlődése távlatairól beszélünk, el kell mondanunk, hogy az 1958—1960-ra szóló hároméves népgazdaságfejlesztési terv teljesítése révén jelentős lépéssel közelítjük meg hazánkban a szocializmus anyagi és termelési bázisának megteremtését. Pártunk Központi Bizottsága szükségesnek tartotta a hároméves terv módosítását . Ezek értelmében számottevően növeljük a mezőgazdasági vetésterületet, újabb malomipari vállalatokat építünk, fokozzuk a lakásépítkezések arányait. A magyar—mongol kapcsolatokról szólva hangoztatta : A két nép megbonthatatlan barátságának erősítéséhez fonos tényezőként járult hozzá a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének Mümmich Ferenc elvtárs vezetésével nemrégiben hazánkban tett látogatása. , A Magyar Népköztársaság kormánya úgy határozott, hogy jelentős anyagi és műszaki segítséget nyújt országunknak. Prémfestőgyár építésére 10 millió rubel hitelt folyósít, továbbá minden ellenszolgáltatás nélkül segítséget ad kutak fúrásához, amelyek létfontosságúak a mongol állattenyésztés fejlődése szempontjából. Nagygyűlés Tiranában (Folytatás az 1. oldalról.) kormánya kénytelen lesz megállapodni albániai rakétatámaszpontok felállításában. A legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. A Balkánt már régóta Európa puskaporos hordójának tartották. Minthogy a balkáni országok többségében népi hatalom van, és minthogy létrejött a szocialista világrendszer, a helyzet itt is lényegesen megváltozott. A szocialista országok fontos tényezői a Balkán békéjének. A Szovjetunió és minden szocialista ország azt tartja, hogy a népeknek itt, a Balkánon kell harcolniok azért, hogy ezen a félszigeten és az egész földközi-tengeri medencében ne legyenek sem rakétatámaszpontok, sem atomfegyverek. Ez nagyban hozzájárulna a földközi-tengeri térség tartós békéjének szavatolásához, az atom- és rakétatámaszpontmentes övezet tervének megvalósításához — mondotta Hruscsov beszéde befejező részében. Közös közlemény a Szovjetunió és az Albján Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei között lefolyt tárgyalásokról Tirana (TASZSZ). Az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának székházában aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- éskormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös közleményt. Szovjet részről a közös közleményt aláírta N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának elsőtitkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, albán részről pedig Enver Hodzsa, az albán MP Központ Bizottságának első titkára és Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság minsztertanácsának elnöke. A szovjet és az albán pártos kormányküldöttség egyhangúlag megállapítja — hangzik a nyilatkozat —, hogy a két ország kapcsolatai a proletár nemzetköziség, az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és a területi sérthetelenség tiszteletben tartása, a belügyeikbe való be nem avatozás, a szoros testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás eredményeinek megfelelően fejlődnek. A felek megelégedésüket fejezték ki a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét és távlatait illetően. Az albán küldöttség köszönetét fejezi ki a Szovjetunió önzetlen támogatásáért. A Szovjetunió az 1957. áprilisi szovjet—albán tárgyalások óta eltelt két évben több hosszúlejáratú hitelt nyújtott Albániának összesen 526 millió rubel érékben. A Szovjetunió e hitelek keretében segíti Albániát a Tirana és Durres, valamint Marinza és Mema- Ha közötti, a második és a harmadik ötéves tervben előirányzott távvezeték építésében, valamint több ipari üzem, hőerőmű és egyéb objektumok építésében, illetve több iparvállalat újjáépítésében és bővítésében. A Szovjetunió segítséget nyújt a különböző olaj- és ásványlelőhelyek felkutatásával összefüggő földtani munkában, a halászat, a mezőgazdaság és tudományos kutatómunka fejlesztésében. Fejlődött a Szovjetunió és Albánia együttműködése a tudomány, kultúra, a népművelés, a művészet, az egészségügy, a sport, a sajtó és a rádió területén is. A Szovjetunió ajándékként kultúrpalotát építtet Tiranában és segítséget nyújt két rádióleadóállomás építésében. A szovjet és az albán közös nyilakozat ezután a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozik. A szovjet küldöttség támogatja az albán kormány erőfeszítéseit, hogy rendezze kapcsolatait szomszédaival. Mindkét fél kinyilvánítja azon hajlandóságát, hogy állami vonalon a jövőben is fejleszti kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya jelentősnek tartaná az albán—görög kapcsolatok normalizálását is, amelyet azonban akadályoz a görög kormány politikája A közlemény ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy görög kormánykörök szándéka, mely szerint amerikai atom- és rakétatámaszpontok létesítését engedélyezi Görögország területén, súlyosbítja a balkáni helyzetet. A Szovjetunió és Albánia kormánya, amelyeket aggaszt saját népük sorsa, természetesen nem hagyják figyelmen kívül a görög kormány efajta cselekedeteit. Hasonló értelemben vélekedik a két küldöttség az amerikai rakétatámaszpontok felállításáról is Olaszországban. A szovjet és albán kormányküldöttség elítéli az úgynevezett „Földközi-tengeri egyezmény“ összetákolására irányuló kísérleteket is. Támogatja a román kormány javaslatát, a balkáni országok együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatását célzó értkezlet összehívására. A közös közlemény hangsúlyozza, bár a békeszerető népek kitartóan követelik a hidegháború megszüntetését, a nyugati államok és mindenekelőtt az Egyesült Államok kormány körei minden eszközzel a nemzetközi helyzet élezésére törekszenek. A közlemény ennek alátámasztására megemlíti a NATO tagállamok rakéta- és atomfelfegyverzését, különösképpen a Német Szövetségi Köztársaság hadseregének felszerelését atom- és rakétafegyverekkel. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az imperialista körök nem hagynak fel a szocialista országok elleni háborús előkészületekkel, a két küldöttségkiemeli a varsói védelmi szerződés fontosságát, mint a benne részt vevő államok kölcsönös biztonságának hatalmas tényezőjét. A közös közlemény ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Albán Munkapárt képviselőinek a két párt tevékenységéről folytatott eszmecseréjével foglalkozik. Megállapítja a nézetek teljes azonosságát minden megvitatott kédésben, és hangsúlyozza, milyen szükséges a kommunista és munkáspártok egysége, amelyet a a marxizmus—leninizmus megingathatalan elvein alapuló összefontottság bontosít. A két párt a jövőben is sokoldalúan bővíti és erősíti egymáshoz és a többi testvérpárthoz fűződő kapcsolatait. A két párt képviselői megjegyzik, hogy az utóbbi idők eseményei alátámasztják a szocialista országok kommunista és munkásiparjai 1957. november 14—16-i moszkvai értekezletének megállapításait, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, amely nemcsak a szocialista tábor biztonságát, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is fenyegeti. A közös nyilatkozat végezetül a két párt és a két kormány azon kívánságát fejezi ki, hogy a népeik javára tovább kívánják fejleszteni kapcsolataikat és ezzel erősíteni a szocialista országok összeforrottságát, a béke és a szocializmus nagy ügyét. (MTI) Nagygyűlés Vorában Hruscsov, az Albániában tartózkodó szovjet kormányküldöttség vezetője, valamint Malinovszkij szovjet honvédelmi miniszter és Ivanov tiranai szovjet nagykövet — a szovjet küldöttség tagjai Enver Hodzsa, Mehmet Shehi, Hysni Kapa és más albán vezető személyiségek kíséretében Vlora városába érkeztek. A városok és a falvak lakossága az egész útvonalon szívélyesen üdvözölték a szovjet vendégeket. Útközben a szovjet vendégek látogatást tettek az 1946-ban alakult November 29 állami gazdaságban. Vloréban, a szovjet és albán lobogókkal díszített téren, a város és a környező falvak lakosainak részvételével nagygyűlést tartottak. Sztrájk a párizsi metrón Párizs (MTI) Hétfőn reggel a párizsi metró dolgozóinak nagy többsége 24 órás sztrájkba lépett, hogy nyomatékot adjon béremelési követelésenek. Általában 170 szerelvény közlekedik a párizsi földalatti vonalain, hétfőn a reggeli órákban azonban csak 30 szerelvény indult. A metro sztrájkja súlyos zavarokat okozott a francia főváros forgalmában. A 24 órás sztrájkot a CGT és a metro dolgozóinak önálló szakszervezete hirdette meg. A keresztényszocialista CFTC egyáltalán nem, a szocialista irányítás alatt álló Force Curriére pedig csak részben tette magáévá a sztrájkhatározatot. niA?ia q 'lllllllllllllllllllllllllKUPIlllllllllllUIIIIII 1959. TON. &