Hajdú-Bihari Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

Dinnyekóstoló Borból, őszibarackból és különböző gyümölcsfajtákból évek óta szokásossá vált, hogy ősztájban a legszebb termésből kiállítást vagy ver­senyeket rendeznek. Az idén a versenylista újabbal bő­vült, beneveztek a sorba a dinnyetermelők is. Erre az alkalomra voltunk hivatalosak mi is a kertészeti kutatóinté­zet pallagpusztai telepén, íz­lelgessük, kóstolgassuk a leg­szebb termésnek is a legszebb példányait. S hogy valóban ezek közül valók, ezt nemcsak az ott levő mezőgazdasági szakemberek és a Debrecen környéki tsz-tagok állapítot­ták meg, hanem ez volt a vé­leménye annak az országos döntőbizottságnak is, amely a néhány nappal ezelőtt a Hatvan melletti újmajori gaz­daságban rendezett országos versenyen az első díjat adta ennek a fajtának. Nem más ez, mint a Marsowszki-féle görögdinnye. Cukortartalma, zamata és külleme a legki­emelkedőbb volt az összes felvonultatott fajták között, s mindjárt érdemes is hozzáten­­­ni, hogy a kertészeti kutató­­intézet pallagi telepének több­éves munkája van ebben. A Marsowszki-féle dinnye azt egyik tiszántúli fajta, de az utóbbi évtizedekben nagyon­ leromlott az állománya. Itt­ vették újból kezelésbe, gon­dozásba, újfajta eljárásokkal, nemesítéssel visszaadták a­ régi hírnevét, ízét, zamatét.­­ S emellett a szakirányú te­t­nyésztéssel elérték azt, hogy a hozama is jelentősen emel­kedett. Volt olyan esztendő ,s amikor már nagyüzemileg­­ termelték —, hogy holdankint ISO—180 mázsát is leszedtek. Haragoszöld héja van, kissé­ barázdált és átlagosan tíz kilós nagyságúra nő meg. A hazai piacokon szívesen látják az­ ilyen nagy dinnyéket, öröm­­­mel vásárolják a háziasszo­nyok. Külföldről azonban­ olyan vélemények érkeztek,­­ hogy túlságosan nagy egy -egy­­ dinnye, próbáljanak olyan irányban kísérletezni, hogy­ 6—8 kilós legyen a legna­­­gyobb termés. Ha ez is meg­lesz — és a kutatók ezen már javában dolgoznak —, akkori még keresettebb lesz a Deb-­­recenben nemesített, országos hírű Marsowszki-dinnye. A dinnyekóstolón jelenle­vőknek 20 dinnyét kellett megizlelni ugyanabból a faj-, fából, hogy melyik volt a kel­lemesebb, azt csak így tudták­ röviden meghatározni. Ez­ még jobb az előbbinél is. A­ dinnyetermelőknek és a fo­gyasztóknak pedig dinnyét­ vem, de egy üzenetet küldtek:­ 14 holdon termeltek az idén már Marsowszki-féle dinnyét­­ a kertészeti 'kutatóintézet pal­­­lagpusztai telepén, s a tér-, més jelentős részének a mag­­vát továbbtermesztésre adják­ át, így biztosítják a fajtisztái dinnyetermelést az egész kör­,­nyéken, s így jutnak hozzá­ még ízletesebb gyümölcshöz az fogyasztók a piacokon. , — sz —f ) Nagy érdeklődés­­ a permetező öntözés iránt ! Az öntözéses gazdálkodás­iban beállott változás az utób­bi 2—3 esztendő alatt döntően­­ nem a terület növekedése­iben, hanem abban mérhető le, , hogy az öntözéses termelés a termelőszövetkezetekben üze­­­mileg megalapozottabb lett , s így jelentősen megnövekedett a korszerű permetező rendsze­rű szántóöntözés területe. Ezt­­ mutatja az, hogy ez évben­­ már 18 termelőszövetkezetben öntöznek mintegy 2300 holdat a föld felszínén vezetett, úgy­nevezett repülővezetékes per­­­metező berendezéssel. A múlt évben kezdték meg a földesi­­Rákóczi és Lenin tsz-ben é­s mintegy 200 holdon az eternit csöves permetező rendszerű­­ öntözőtelepnek a lerakását.­­ Nemcsak a megyékben, ha­nem a környéken is ez volt az első ilyen rendszerű telep.­­ Az alagcsöves permetező­s rendszerű öntözés eddigi ta­pasztalatainak a megtekintésé­re vasárnap megbeszélést tar­tottak a földesi Rákóczi Tsz­­ben. Az öntözéses gazdálkodás iránt megnövekedett érdeklő­dést mutatja a vasárnapi ta­nácskozás is . Több mint száz termelőszövetkezetből mintegy 200 tsz elnök, agronómus, bri­gádvezető, továbbá sok megyei és járási szakember vett részt. Az elhangzott felszólalások, a látogatás során tett meg­jegyzések és kérdések pedig azt mutatták, hogy termelő­­szövetkezeteink egyre jobban élnek az öntözés adta lehető­séggel s különösen a perme­tezőrendszerű öntözés iránt mutatkozik érdeklődés. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredmé­nyes munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából Z. Nagy Ferencnek, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettesének a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést héfőn Dobi István, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. (MTI) \\ —\\ \\-----\V | — w- ; jSpj) m­illim­éter­es — “­ DJ) forintért 1’Debreceni , Tanulságos tapasztalatcsere Földesen Nagyüzemi gazdaságaink belterjesebbé tételének egyik jelentős módja az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, a szántóföld, a kertészet, a le­gelők és a rétek öntözéssel való jobb hasznosítása. Mint ismeretes, az öt esztendővel ezelőtt épült, közel 100 kilo­méter hosszú főcsatorna igen nagy lehetőségeket biztosított ebből a szempontból. A Tisza­­löktől kiinduló és Bakonsze­­gig húzódó Keleti-főcsatorna nagyobbik része a megyénkön halad keresztül s az ország csapadékban egyik legszegé­nyebb és legrosszabb elosztá­sú tájára hozta el a Tisza vi­zét. Holdanként 20 ezer forint bevétel Jámbor István, a Rákóczi Tsz elnöke ismertette a jelen** levőkkel azokat az okokat, amelyek arra indították szö­vetkezetük vezetőségét és tag­ságát, hogy megépítsék­­ az idén már 70 holdon üzemelő eternit csöves öntözőtelepet. 4,2 kát. hold jut a Rákóczi Tsz-ben minden egyes tagra, s ha hozzávesszük ehhez még azt, hogy a szövetkezet gépe­sítése évről évre fokozódik, akkor bizony ebből a terület­ből nem tudnak állandó mun­kát adni a szövetkezet tagjai­nak. Éppen ezért tértek át olyan növények termesztésé­re — elsősorban ko­nyhakerté­­szet létesítésére — ami sok­kal több munkáskezet kíván és jó bevétele, haszna van be­lőle a közös gazdaságnak, öt hold karalábé, három hold korai káposzta, tizenkét hold paprika, nyolc hold paradi­csom, tíz hold különféle zöld­ség, 15 hold dinnye öntözését rendszeresen biztosítani tud­ták a legforróbb napokban is, a lucerna öntözése mellett. Kertészetükből eddig holdan­­ként átlagosan 20 000 forint vol­t a bevételük, de még je­lentős mennyiségű árut ezután szállítanak el róla. Gyorsan megtérül a beruházás Jelentős mértékben hozzá­járult az öntözött terület ah­hoz, hogy az idei, mintegy 4 millió forintnyi áruértékesíté­si tervükből eddig 2 850 000 forintot teljesítettek. Az áru­értékesítési tervük teljesítése és az állam által biztosított egyéb kedvezmények folytán mintegy 2,5 millió forint hi­telelengedést kap a Rákóczi Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet el­nökének szavaiból győződtek meg a jelenlevők arról is, hogy a korszerű öntözési te­lep építési költségei a maga­sabb termés következtében pár esztendő alatt teljesen megtérülnek. Nagyon tanulságos volt a tanácskozásnak az a része, amikor a magasabb szövetke­zeti jövedelem elosztását ma­gyarázta a jelenlevőiknek Jámbor István. — Jó a termés a szántóföl­di növényekből, jelentősen megnövelte bevételeinket a már meglevő kertészet. Azon­ban arra vigyázunk, hogy az idén sem szaladjon el velünk a ló. 50 forint körül tervezünk egy-egy munkaegységre jut­tatást, viszont jelentősen nö­velni akarjuk még a múlt évi­vel szemben is beruházásain­kat, pedig az elmúlt esztendő­ben is egy munkaegységre számítva mintegy 22 forintnyi beruházást végeztünk. Új ta­nyaközpont építése, jószágvá­sárlás mellett a legnagyobb létesítmény lesz a már meg­levő mintegy 70 holdnyi eter­nit csöves öntözőtelepnek még további 100 holddal való bő­vítése. Percenként 4500 liter £ víz... * Kövendi István, a megyei £ mezőgazdasági osztály öntő- £ zési felügyelője ismertette a $ jelenlevőkkel a Földesen be- £ rendezett permetező öntözés- x re alkalmas szivattyúk és szó- £ rófejek működését, s a hely- £ színen adott magyarázatokat x a különböző kérdésekre. Per­­m­­enkint a hat szórófejből mintegy 4500 liter vizet tud- c nak a különböző növényekre­­ juttatni s ha szükséges, éjjel- £ nappal tudják működtetni. § Egy 20 milliméteres mester­ 2 jéges eső hullatása a Rákóczi £ Tsz kertészetére kb. száz fo­­­­rintba kerül. A Keleti-főcsa- £ tornából a Hamvas-csatornán £ gravitációs úton eljutó vizet S 130 lóerős villanymotor nyom­ £ ja a csövekbe, illetve a szóró- x fejekbe. Egy szórófej lassú 5e forgással egyszerre mintegy £ 100 méternyi átmérőjű terüle- £­tét öntöz. Egy-egy szórófejnek £ az átszerelése szinte percek £ alatt megtörténik és újabb te- £ rületet lehet vele öntözni. & Igen hasznos tapasztalato- ® kat szereztek a földes­ tanács- & kozáson részt vett termelőszö- f­ vetkezeti vezetők a korszerű # permetező öntözésről s még g jobban megérlelődtek az ilyen yó irányú telepek építésére a­­ gondolatok. A földesi telepek­­ kibővítése mellett hasonló mun­­gó­kia indul meg ez évben a ka­­fz­­ai Dózsa, a hajdúszoboszlói­­ Köztársaság és a nagyhegye­­o­si Október 22 tsz-ekben, úgy- a­hogy a jövő nyárra mintegy a 800 holdnyi területet tudnak - már hasonló rendszerrel épít­­ tett telepről öntözni. SZ. L. : 170 ezer hold válik öntözhetővé­ ­ A tiszalöki öntöző­rendszer­­eddigi építésére több mint­­ egy milliárd forintot fordítot­­­tak. A rendszer teljes kiépí­tése után mintegy 170 ezer­­hold különböző növényű kul­­­­túra lesz öntözhető és 25 000 holdnyi halastó látható el­­vízzel. Az 1951 és 1957 közöt­­­ti időszakban 33 000 hold ön­tözőtelep létesült Hajdú-Bi­­har megyében. A megépítés­­után és az egyoldalú gazdál­kodás következtében az ön­tözés jó ideig a rizstermelés­ül jelentett egyet, az elmúlt­­esztendőben azonban állami­­gazdaságaink után a tsz-ek is­­egyre nagyobb területen hagy­ják abba a monokulturális­­ rizstermelést és újabb és újabb ,szántóföldi területeket is ön­töznek. Ebben az esztendőben­­ Hajdú-Biharban mintegy­­15 000 holdon folytatnak ön­tözéses termelést , ami a nem teljesen kiépített öntöző­­trendszer hasznosításának csak­­kisebb részét foglalja magá­­ban. Ötödször lett p­ üzem az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat. Képünkön vay István a városi tanács v. b. elnökhelyettese ünnepi beszédét mondja. BOSSZÚSÁGOK Esőcsinálók Sokan nem tudják, hogy városunkban is megoldot­ták a mesterséges eső elő­állításának problémáját. Nem elméletileg, hanem gyakorlatilag. Ez a kis hír­adás tulajdonképpen elké­sett, mert már tavasz óta nap mint nap hull a mes­terséges eső. Annyiban tér el a természetes esőtől, hogy a vize korántsem olyan tiszta, mint az eső­vízé és először meglepetés­szerűen bő sugárban ömlik alá, majd kb. egy óráig csepeg. Ezt az „eredményt” nem valami tudományos kollek­tívának köszönheti váro­sunk, hanem a Ságvári u. 5—7. sz. ház utcai frontján lakók kollektívájának. Aki személyesen meg akar győ­ződni e hír valóságáról, lá­togasson el bármelyik eset­­len reggelen vagy késő dél­utánon a jelzett utcába (csuklyás esőkabátot ajánla­tos vinni) és álldogáljon tü­relmesen a jelzett házak előtt. A lakók ugyanis ilyenkor locsolják az erké­lyek peremén levő virágai­kat. A jól értesültek ilyen­kor csak a fal mellett la­pulva közlekednek. Az út közepén csak azért nem jár­nak, mert ott esetleg az ab­lakon hanyag modulattal ki­szórt maroknyi cigarettavég és hamu hullhat a nyakuk­ba. Nem lehetne a mestersé­ges esőcsinálók „eredmé­nyét” hivatalosan elismer­ni és „megjutalmazni”. — egy kis bírsággal? Furcsa vendégmarasztalás Kicserélték a Víg mozi nézőterén a régi kényelmet­len ülőhelyeket új kényel­mes ülőalkalmatosságokkal. Még lábtartóval is ellátták őket. Öröm bennük ülni... ... azaz, nem is olyan öröm. Aki egyszer leül ezekre a székekre, az csak bizonyos erőfeszítés árán tud onnan felállni. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert odaragad a ruhája az ülőhelyhez, amelyet szépen lefényeztek. A minap pl. barátommal (akit jóakaratúlag és hiúsá­gára való tekintettel csak „molett”-nek becézünk) megtekintettük a Kenyér, szerelem, fantázia c. filmet, ami köztudomásúan meg­emelte a férfiaknál az átla­gos napi középhőmérsékle­tet. Szünetben mégsem Lol­­lobrigidáról, hanem a raga­dós ülőhelyekről beszélget­tünk és gyanakodva vizs­­gálgattuk egymás ruháját. Nem csalódtunk. Az állító­lag színtelen lakk­­­szí­nes: barátom szürke nad­rágján jókora friss, barna folt virított. Kénytelen volt az esőriasztó kardigánt de­rékon alul viselni, hogy ál­cázza a félreérthető foltot. Esztétikai szempontból mell­­őzöm az akkor tömören ki­fejezett véleményét. A ma­gamét is csak stilizálva írom meg a moziüzemi vál­lalat címére: Vendégmarasz­talás nélkül szeretnénk mo­ziba járni... Nyalka Tibor Évi 2400 gyermekkocsi, több mint s­ásfajta termék Pillanatkép a debreceni Fémfeldolgozó és Javító Ktsz munkájáról Most nyolc éve 1951-ben alakult meg a debreceni Fém­­feldolgozó és Javító Ktsz. A szövetkezet először húsz tagot se számlált, de ahogy fejlő­dött a géppark és nőtt a kere­set, úgy emelkedett a belé­pők száma is. A ktsz-nek je­lenleg 110 tagja van. Túlnyo­mórészt szakmunkások, akik a mérlegkészítéstől a nikkele­­zésig úgyszólván mindenhez értenek. A Fémfeldolgozó és Javító Ktsz pillanatnyilag több mint százfajta terméket állít elő. (Ebben egyedi gyártmányok is szép számmal találhatók.) Az előállított termékek nem­csak Hajdú-Bihar megyében, de mondhatni az ország min­den részébe eljutnak. A szö­vetkezet például nemrég több borsószelektáló gépet készí­tett­ a győri hűtőipari vállalat részére. Zsírkeverő berende­zésekre is több helyről érke­zik rendelés. A Debrecenben készült légállapotszabályozó és elszívó berendezéseket szintén szívesen vásárolja mind az ÉRDÉRT, mind az OFOTÉRT. A ktsz jó hírne­vére vall, hogy még az egye­tem jéggyárának felújítására is a Vígkedvű Mihály utcai szövetkezet dolgozói kaptak megbízatást. A gyártmánylista legújab­ban tovább bővült. Sor ke­rült fogászati és fodrászati cikkek gyártására is, amelyek mind minőségileg, mind a ki­vitelezést illetően megfelelnek a korszerű követelmények­nek. A felsoroltakon kívül a ktsz a kereskedelem részére is dolgozik, valamint jellegé­nek megfelelően a lakosság fokozott igényeinek kielégíté­séről sem feledkezik meg. Ami a kereskedelmet illeti, a nemrég megnyílt önkiszol­gáló boltok (Dimitrov utcai 8-as, Mester utcai 59-es, Széchenyi utcai 70-es stb.) összes fémberendezéseit a szövetkezet készítette. Jelen­leg a ktsz tagjai a hajdúszo­­boszlói önkiszolgáló cipőbolt, valamint a debreceni Táncsics cipőbolt (Vörös Hadsereg út­ja) gyors megnyitásában se­gédkeznek. A szövetkezet évente 2—2400 gyermekkocsit bocsát a keres­kedelem, illetve a vásárlók rendelkezésére. Köztük a leg­újabb típusú sportkocsikat is, amelyeknek prototípusait a júliusi kisipari kiállításon lát­hatták az érdeklődők. Emel­lett nikkelezési és más kar­bantartási, illetve javítási munka szolgálja a lakosság közvetlen érdekeit. (RT) 3NAPLÓ 1959. SZEPTEMBER 1. KEDD A szövetkezeti műhelyben már készülnek a legújabb típusú sportkocsik. A kocsik előnye tetszetősségük mellett az, hogy rendkívül rugalmasak és könnyűek. Közel 1300 vagon műtrágyát rendeltek a megye termelőszövetkezetei Évről évre egyre több mű­trágyát használnak fel a ter­melőszövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasztok is a megyében. A műtrágya ter­mésfokozó hatásáról már nem kell beszélni , a szövetkezeti tagság meggyőződött róla, hi­szen ebben az évben nemcsak az időjárás biztosította, hogy a kalászosokból például há­rom-négy mázsával termelje­nek többet, mint az egyéniek, hanem a műtrágya használata is. A megye mintegy 13 ter­melőszövetkezetében kísérle­teket is folytatnak a különbö­ző műtrágyákkal. A nádudva­ri Béke Termelőszövetkezet­ben van olyan tábla — i­lyen példát a megye más ré­szén is lehet találni, — ahol 3—4, sőt néhol 5 mázsa mű­trágyát is szórtak ki holdan­ként. A műtrágya igény te­hát egyre nagyobb. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1956-ban és 1957-ben két év alatt nem használtak fel annyi nitrogén műtrágyát, mint 1958. első felében, ami­kor is több mint 68 vagon nitrogén műtrágyát szórtak ki. Mintegy két hónappal ez­előtt megkezdődött az igény­lés az őszi vetéseknél és ta­lajmunkáknál felhasználásra kerülő műtrágyára is. A szö­vetkezetek mintegy 75 száza­léka már meg is tette a meg­rendelést. Káliból a megyei keret 100 vagon volt, a máso­dik fél évre ezzel szemben a szövetkezetek már eddig mint­egy 136 vagonnyit igényeltek. Nitrogén műtrágyából eddig több mint 270 vagonnal, fosz­forból pedig több mint 800 vagonnal rendeltek meg a me­gye szövetkezetei. A nagy­arányú igény kielégítése ér­dekében hozott a napokban az operatív bizottság olyan in­tézkedést, hogy elsősorban a szövetkezetek igényeit kell ki­elégíteni. Ha marad a készlet­ből, akkor október 1-től no­vember 1-ig az egyéni terme­lők közül azoknak kell adni műtrágyát, akik termelési szerződést kötöttek.

Next