Hajdú-Bihari Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
Megkezdődött az MSZMP VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szorul fontos nyersanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet szállítások a magyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fedezik. Íme így kereskedik egy szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapította meg Kádár János elvtárs — majd így folytatta: Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik kereskedelmi forgalmát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyomóan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével. A kapitalizmus saját népének kizsákmányolásán kívül más népeket is kizsákmányol. Az előbbit a, kezdeményezés és vállalkozás szabadságának”, az utóbbit a „kereskedelem szabadságának“, az egészet pedig a „szabad világnak” nevezi. A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza, és boldogulásának záloga. A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata. Elvtársiak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népközetársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, Mongol Népköztársasággal, a Mongol Népköztártásus Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szociaizmus útján, új és új nagyszerű eredményeket elel. A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi, politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron, belül nemcsak az egyenjogúság, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza — hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segítésnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: Táborunkban az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv uralkodik. A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke fő ereje a világon. A Magyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét és határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez ellen irányul. Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető országaihoz, illetve kormányaihoz nem kielégítő. Közülük is leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink. Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy 5000 magyar disszidenst felvettek az USA hadseregébe. Fenntartják az úgynevezett „Szabad Európa” rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népei érdekeinek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presztízsokokból mindmáig fenntartott, idejét múlt, barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben. Lényegében arra van szükség, hogy az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyar-amerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés megtételére. Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának külpolitikáját. Adenauer kancellár színleg abékéről beszél, ugyanakkor — mint az egész világon — itt Magyarországon is mindenki tudja, hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat-Németországban erőltetett fegyverkezés folyik és mindenáron a hidegháború fennállására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikájával. A Magyar Népköztársaság és az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük a szocializmus építésében elért nagy sikereiket, örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Kívánjuk: a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocializmus építésében, államuk erősítésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló politikájukban. Teljesen szolidárisak va- bé megállítani a felszabadultunk a felszabadulálásért és függetlenségért vívott sukért most küzdő gyár- , , , ,,. _ , mati népekkel. harc folyamatát, s győzelmes-Meggyőződésünk, hogy az hadik a gyarmati népek igazimperializmus nem tudja többságos harca. Magyarország viszonya a NATO-államokkal Szomszédaink Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országgal és néppel a jó viszony kiépítésére törekszünk. A Szovjetunióihoz fűződő jó baráti kapcsolatainkról már részletesen beszéltem. Közvetlen szomszédunk a testvéri Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság, örvendünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereknek, s annak, hogy a két népi állammal állandóan fejlődik barátságunk, a legbensőbb egyetértés és a proletár internacionalizmus szilárd alapjain. Szomszédunk továbbá Jugoszlávia. Jugoszláviával az államközi kapcsolatok 1953. augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956-tól 58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint az ismert ideológiai ellentétek ellenére megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között normális, jó szomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös érdeke. A jó szomszédi viszonykedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban —, a Kínai Népköztársaságot és az Albán Népköztársaságot. Másik szomszédunkkal, Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszédos lám között — az eltérő belső társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyásoltatni politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköztársaság ellen aknamunkát folytató hírügynökségek és magyar fasiszta szervek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszonyainkat. Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jóviszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke. Szolidárisak vagyunk a gyarmati népekkel Semmiféle tényleges érdekellentét nincs a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc közötti Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat javítsuk velük. Véleményünk szerint a semleges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább betölthetnek az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában. Elvtársak! Korunk legfontosabb eseményei között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—15 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság — rázta le magáról az imperialisták igáját és lépett az önálló nemzeti fejlődés útjára. Velük jó a viszonyunk, arra törekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben, szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonyos mértékig a Magyar Népköztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez. NAPLÓ, 1959. DECEMBER , KEDI Enyhülés a nemzetközi helyzetben Három évvel ezelőtt az átmeneti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akarták erőszakolni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló törvénytelen határozatokat nem ismertük el, és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A határozatok közül évenként felmelegített hecckampány mindenkor szovjetellenes és hidegháborús célt szolgál. Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan megerősödött nemzetközi helyzetünk is. A kapitalisták bojkottja és rágalomhadjárata részben már a múlté. Ami a legfontosabb: népünk tömegei ellőtt lelepleződtek és a magyar közvélemény előtt hitelüket vesztették. Még ellenségeink is kénytelenek tudomásul venni, hogy népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött. A Magyar Népköztársaság barátai pedig, akik a legsúlyosabb helyzetben is szolidárisak voltak velünk, ma értékelik eredményeinket és becsülik népünket. Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását annak köszönhetjük, hogy következetesen szembeszálltunk minden imperialista beavatkozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja külpolitikánkat. Ez kötelez bennünket, hogy nemzetközi helyzetünket a jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább, min Elvtársak. A nemzetközi helyzetben az elmúlt két-három esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erős növekedésének, a békepolitikának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős eredmény volt Hruscsov elvtárs amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon még a kommunizmustól távoleső emberek is úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örvünk, hogy közöttünk van, és szívből gratulálunk amerikai útja sikerének. Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetében, örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet indítványra egyhangú szavazattal a tízes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Népköztársaság, egyetértésiben a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés céljaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és népek egymás közötti viszonyában a bé A kongresszus elnöksége Az elnökség tagjává választották Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Apró Antal, Biszku Béla, Teher Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós elvtársakat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső elvtársakat, a Politikai Bizottság póttagjait. Az elnökség tagja Barta Eletre elvtárs, a Kender-Jutagyár pártbizottságának titkára, Benke Valéria elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Blaha Béla elvtárs, a bányász szakszervezet főtitkára, Brutyó János elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Czinege Lajos elvtárs, a Szolnoki megyei pártbizottság elsőtitkára, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné elvtárs, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Földes Andrásné elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság tagja, Gáspár Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula elvtárs akadémikus, Krizsanyák Jánosné elvtárs, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Lombos Ferenc elvtárs, a Győr megyei pártbizottság elsőtitkára, Major Tamás elvtárs, a a Központi Bizottság tagja. Molnár Ernő elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának elsőtitkára. Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára. Nógrádi Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Paizer György elvtárs, a székesfehérvári városi pártbizottság titkára, Papp Sándor elvtárs, a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Priestol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Révész Géza elvtárs, a Központi Bizottság tagja, dr. Sik Endre elvtárs külügyminiszter, Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Tálas László elvtárs, a pécsi járási pártbizottság titkára, Zala József elvtárs, a Csepeli Vasmű dolgozója. Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségének vezetőit. A kongresszus titkársága A kongresszus titkárságainak elnöke Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kongresszus titkárságának tagjai: Kelen Béla elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Orbán László elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Sándor József elvtársi, a Központi Bizottság tagja, Szilágyi Dezső elvtárs, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Szurdi István elvtárs, a Központi Bizottság tagja. A szerkesztő bizottság A szerkesztő bizottság elnöke Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, tagjai: Aczél György elvtárs, a Központi Bizottság tagja. Frissi István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Gödör Ferenc elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság elsőtitikára, Kiss Árpád elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Kiss Dezső elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Nemes Dezső elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság tagja. A jelölő bizottság A jelölő bizottság elnöke Nógrádi Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a bizottság tagjai: Brutyó János elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Czinege Lajos elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság elsőtitkára, Gyenge Károly elvtárs, a Fejér megyei pártbizottság titkára, Horváth János elvtárs, a IX. kerületi pártbizottság eJsőfitkár®, Jakab Sándor elvtárs, a Nógrád megyei pártbizottság elsőtitkára, Juhász János elvtárs, a sztálinvárosi pártbizottság elsőtitkára, Prantner József elvtárs, a Tolna megyei pártbizottság elsőtitkára, Nemeslaki Tivadar elvtárs, a Komárom megyei pártbizottság elsőtitkára, Sándor József elvtárs, a Központi Bizottság tagja és Szabó Piroska elvtárs, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A fellebbviteli bizottság A fellebbviteli bizottság elnöke Harmati Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a bizottság tagjai: Bakó Ágnes elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Cservenka Ferencné elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Kiss János elvtárs, a XIII. kerületi pártbizottság elsőtitkára, Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Olt Károly elvtárs, az állami egyházügyi hivatal vezetője. A mandátumvizsgáló bizottság A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Ilku Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tagjai: Anda János elvtárs, az I. kerületi pártbizottság elsőtitkára, Csikesz Józsefné elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Dapsi Károly elvtárs, a Honvédelmi Minisztérium politikai csoportfőnöke és Farkas Aladár elvtárs, a XII. kerületi pártbizottság első titkára. A szavazatszedő bizottság A szavazatszedő bizottság elnöke Török István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a bizottság tagjai: Borka Attila elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Kelemen Lajos elvtárs, a X. kerületi pártbizottság első tiitkára, Martin Ferenc elvtárs, a SZOT titkára és Méhes Lajos elvtárs, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. k és egymás mellett élés elvének teljes érvényesítését. Támogatjuk az atomfegyverkísérletek megszüntetését, az atomfegyvermentes zónák létrehozását, az atomfegyverek használatának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvalósulhat, közbeeső intézkedések történjenek. A hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön állomásozó csapatok kölcsönös visszavonása. Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nem(Folytatás a 3. oldalon)