Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

HÍREK Hatalmas viharok az Északi-tengeren ­ LONDON. Az AP jelenté­se szerint És­z­ak-Angliában és Skóciában tovább tartanak a heves hóviharok. A hótö­meg több falut és várost be­temetett. A viharos erejű szél néhány helyen ötméteres hó­torlaszokat okozott. Az íté­letidőnek halálos áldozatai is vannak. A mentőalakulatok Észak-Skóciában is a hóban 4 ember holttestére bukkan­tak. HÁGA. Az Északi-tenge­­ren toronymagasságú hullá­mokat korbácsolt a heves szél. A viharos tengeren a Bermuda nevű holland par­ti hajó elsüllyedt és ötfőnyi legénysége epusztult. Egy 261 tonnás belga teherhajó kettétörött és elsüllyedt. A kapitány és felesége vízbe­fulladt PRÁGA. Rendkívül heves hóvihar vonult végig Prága fölött. A széllökések sebessé­ge elérte az óránkénti 130 kilométert. STOCKHOLM: Svédország­ban is tovább tart a kedve­zőtlen időjárás. Az újabb havazások következtében a közúti és vasúti forgalomban jelentős zavarok jelentkeztek. Az ország különböző helyén még mindig mínusz 20—30 fokos hideget mérnek. •— Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, több helyen hószállingózás, dél­keleti—déli mérsékelt szél. Helyenként ködképződés, éj­szaka fagy, nappal gyenge olvadás. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken mínusz 2—plusz 3 fok között. Csütörtökön Debrecenben a hő­mérséklet maximuma 1,3, mini­muma —3,0 fok volt. Talajmentén —11,9 fokot mértek. Csapadék nem volt, a Nap 4 óra 18 percen át sütött. Hóvastagság 21 cm. — A Faipari Tudományos Egyesület debreceni csoport­ja január 22-én, pénteken délután 5 órai kezdettel MTESZ helyiségében előadást rendez. Műgyanta ragasztó­­anyagok a faiparban címmel Jovanovics József tart elő­adást. —­­Egész évben dolgozik a debreceni Vörösmarty Tsz mészégetője. Igen jó minősé­gű meszet állítanak elő ke­mencéjükben. Nagyban hoz­zájárul a Vörösmarty Tsz­­nek ez az üzeme a mész­­hiány leküzdéséhez.­­ A KISZ v. b. mellett működő Ifjúsági Érdekvédel­mi Bizottság pénteken, ja­nuár 22-én este 6 órától fo­gadást tart a városi KISZ v. b. (Vörös Hadsereg útja 32., I. em.). A fogadóórát tartja: dr. Wieber Imre ta­nácsvezető bíró, az érdekvé­delmi bizottság vezetője. — Tanácstagi fogadóórák: Csordás Ferencné 4 órától 6 óráig a Simonffy út 6. szám alatt, F. -'.i Gyula 2 órától 4 óráig a közgazdasági tech­nikumban tart fogadóórát. Munkásokat keresnek A Derecskei Fmsz a már telje­sen elkészült önkiválasztó vegyi háztartási boltjába boltvezetőt ke­res. Többéves szakmai gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés a Derecskei Fototan É­­vesszövetkezetnél. (x) A Hajdúszoboszlói Sütőipari Vállalat február 1-i belépéssel anyagbeszerzőt keres. Erkölcsi bi­zonyítvány és áruforgalmi képe­sítés szükséges. Jelentkezés Haj­dúszoboszló, Hősök tere 4. §16213 A TIT­ÁSZ V. debreceni üzlet­igazgatósága felvételre keres gya­korlattal rendelkező gépkocsi-, motorszerelőket. Jelentkezés Híd utca 12. szám alatt: 566214 A miskolci postaigazgatóság te­rületére alkalmazunk gépipari technikum híradásipari tagozat végzettségű technikusokat távbe­szélőműszerészi munkakörbe. Je­lentkezni lehet a miskolci posta­­igazgatóság műszaki osztályához címzett levélben. MH. 13916 Talajjavító Vállalat keres ötéves üzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt vagy 5—10 éves gyakorlattal rendelkező gépész­­technikusokat műszaki fejlesztési , lánctalpas erőgép ismeretekkel. Jelentkezés a vállalat műszaki osztályán. Debrecen, Vörös Had­sereg útja 54. MH. 103 A debreceni TÜZÉP Vállalat Szakképzett traktorost keres. Je­lentkezés Vörös Hadsereg útja 54., L­em. 130. 566224 Perfekt fénírónőt adminisztrá­ciós gyakorlattal felvesz a debre­ceni Finommechanikai Vállalat. UH. 109 Századok zenéje címmel előadássorozatot indít Hajdú-Biharban az Országos Filharmónia Az Országos Filharmónia debreceni kirendeltsége fon­tos kulturális szerve váro­sunknak. Működése nemcsak abból a szempontból jelen­tős, hogy gondoskodik Deb­recen zenei ellátásáról, tehát hangversenyeket szervez, fi­nanszírozza az előadások megrendezését, hanem hely­zeténél fogva önálló műsor­­politikát folytat, tehát ne­veli, formálja a közönség ze­nei ízlését, s mindezek mel­lett lehetősége van új közön­ség kialakítására, a zenei mű­veltség terjesztésére. Az Országos Filharmónia debreceni kirendeltségének elmúlt évi munkáját elemez­ve, kétségtelenül azt kell megállapítanunk, hogy az a régebbihez képest sok-sok változást mutat. Célkitűzései szinte alapjaiban megváltoz­tak, a zenei nevelés lényege­sebb és nagyobb hangsúlyt kapott. Ez annál is inkább jelentős, mivel néhány éve még a filharmónia rosszul értelmezett hivatástudattal elsősorban csak az üzleti vállalkozást tartotta megfele­lőnek, s a „közönség ezt kí­vánja" jelszó ürügyén, zenei­leg eléggé vitatható műsoro­kat importált városunkba, muzsikát, sőt perdöntő is, sok-sok vitás dologban. A bér létezés, a hangverseny iránti érdeklődés jelzi a kö­zönség arányainak kiszélese­dését s nyugodtan mondhat­juk, hogy Debrecenben zenei­leg is új közönség van kiala­kulóban. Jó zenei műsort kapnak a községek is A továbbiakban természe­tesen folytatjuk a műsorterv­ben meghirdetett nagyzene­kari és kamaraestek megren­dezését, s a debreceni erők mellett külföldi vendégművé­szek és fővárosi előadók be­vonásával. Ezen túl azonban ebben a negyedévben egy új­szerű kísérletezést szeretnénk megvalósítani. Programunk­ba illesztettük Hajdú-Bihar zenei felmérését, a megye vá­rosainak és községeinek ze­nei ellátását. Századok zenéje címmel két sorozatból álló zenei isme­retterjesztő jellegű műsort állítottunk össze, s ezzel úgy­szólván naponként keressük fel a megye más és más te­rületeit. Az első sorozat már­cius 19-val kezdődik Hajdú­nánáson. Ebben a sorozatban népdalok, balladák és néger spirituálék szerepelnek, Tö­rlik Erzsi Kossuth-díjas rész­vételével. A továbbiakban ezt a műsort mutatjuk be már­cius 20-án Hajdúdorogon, majd 21-én Berettyóújfalu­ban, 22-én Püspökladányban, 23-én Nagyrábén, 24-én Ko­módiban, 25-én Konyáron, 26- án Hajdúböszörményben, 27- én Hajdúszováton, 28-án pedig Hajdúszoboszlón. A második sorozat első elő­adására április 23-án Be­rettyóújfaluban kerül sor, a továbbiakban pedig ugyanez a műsor szerepel 24-én Haj­­dúdorogon, 25-én Nagyrábén, 26- án Hajdúszoboszlón, 27-én Konyáron, 28-án Komádsban. A Kodály-kórus is fellép vidéken Ugyancsak ebben a ne­gyedévben nagy szerepet kap a debreceni Kodály-kórus. Gulyás György karnagy ve­zetésével önálló estjei lesznek a megye területén több vá­rosban, községben. Január 31-én Komádiban lép először nyilvánosság elé, majd feb­ruár 12-én Hajdúböszörmény­ben, 21-én Hajdúszováton, 27- én Hajdúnánáson, 28-án pedig Püspökladányban sze­repel. Szereplésével nemcsak régen meglevő hiányt aka­runk pótolni, hanem serken­teni is szeretnénk a falvak, a községek kórus­mozgalmát. A kétszeres nemzetközi díj­jal kitüntetett együttes mind­két esetben szakmailag is, művészetileg is a legtöbbet nyújthatja. Végül pedig — mondotta befejezésül Demeter Lajos — szeretnénk hangversenyeinket ebben a negyedévben is olyan színvonalasan megrendezni, hogy ezekről a közönség va­lóban élményekkel gazdagod­va távozzék. Négyszáz bérlet talált gazdára A napokban újból felke­restük az Országos Filharmó­nia debreceni vezetőjét, s Demeter Lajos elvtárssal az új negyedévi programról be­szélgettünk. — Ez évben — mondotta Demeter Lajos — tovább kí­vánjuk folytatni azt a mun­kát, amelynek elvi és zenei alapja a közönség nevelése. Az elmúlt hónapokkal kap­csolatban talán azt kell meg­említenünk, hogy programunk jó visszhangra talált, nagy­­zenekari estjeink, kamara­hangversenyeink látogatottak. Különösen is örvendetes, hogy erre a zenei évadra, mintegy négyszáz bérletet tudtunk eladni. Figyelemre méltó, hogy Debrecen üzemei szinte kivétel nélkül vásárol­tak bérleteket — köztük a Járműjavító, a Gördülőcsap­ágy-gyár, a Ruhagyár, a Do­hánygyár, a Hajdúsági Gyógy­szergyár, igen tekintélyes számban. Ez tehát már vá­lasz is arra a kérdésre, hogy igényli a közönség a komoly Előadás és vita a TIT-ben a magyar őstörténetről A TIT történelmi szakosz­tálya f. hó 18-án érdekes vi­tát rendezett a magyar ős­történetkutatás legújabb ered­ményeiről. A bevezető elő­adást dr. Varga Gyula törté­nelem szakos tanár tartotta. Az előadó, Györffy György neves őstörténetkutatónk leg­újabb tanulmányai alapján felvázolta a magyar törzs­­szövetség kialakulását, a ma­gyar nemzetségi szervezet szerepét a honfoglalásban. Különösen élénk érdeklő­désre tartottak számot Györ­ffy Györgynek a királyi vár­­megyerendszer kialakulásával kapcsolatos újabb megálla­pításai, mely szerint a vár­megyék eredetileg nemzetsé­gi szállásterületek voltak. Nagy érdeklődés és vita követte Györffynek azt a fel­tevését is, hogy a honfogla­láskor a tulajdonképpeni fe­jedelem (kende) nem Árpád volt, hanem egy Kurszán ne­vű főúr. Árpád, mint kato­nai fővezér csak később sze­rezte meg a fő hatalmat. Még több érdekes kérdés merült fel, s a jelenlevők egyértelműen annak az óha­juknak adtak kifejezést, hogy a TIT történelmi szak­osztálya többször is rendez­zen a mostanihoz hasonló vi­taestet, ahol a történelem iránt érdeklődők tájékozód­hatnak a történelemtudo­mány legújabb eredményei­ről. A kínai igazságszolgáltatás rendszere Dr. Benedek Jenő, a Ma­gyar Jogászszövetség főtit­kára előadást tartott Debre­cenben legutóbb a kínai igazságszolgáltatás rendszeré­ről. A beszámolót Hajdú-Bi­­ha jogászai nagy érdeklődés­sel várták, mivel a magyar jogászok számára eddig is­meretlen témákat ismertetett. Az előadás bevezető részé­ben dr. Benedek Jenő tájé­koztatást adott a kínai népi demokratikus rendszer létre­jöttének körülményeiről. Ké­pet adott a régi és az új Kí­na társadalmi és gazdasági struktúrájáról, politikai hely­zetéről, a kínai nép erkölcsi felfogásáról, gondolkodásmód­járól. Ezt követően áttért dr. Be­nedek Jenő az igazságszol­gáltatási rendszer és az igaz­ságszolgáltatási szervek mű­ködésének konkrét ismerteté­sére, amelyek során kitűnt, hogy a kínai igazságszolgálta­tás is a sajátos kínai vi­szonyokra épült fel és a kínai nép bölcs erkölcsi normái szabják meg az igazságszolgáltatás rend­szerét, munkamódszerét és szellemét. A beszámolóból megtudtuk, hogy a polgári és a büntető eljárás során korlátlan lehe­tőséget biztosítanak a közös­ség közreműködésének. Az igazságszolgáltatásban a bűn­­cselekmények felderítésénél és a tényállás megállapításá­nál messzemenően figyelem­be veszik a vádlott, illetve a peres felek környezetének vé­leményét, meghallgatják a munkatársakat, a rokonokat és a szomszédokat. Sajátos módon biztosítják Kínában az állampolgárok jogvédelmét. Nincsenek hivatásos gya­korló ügyvédek, mivel az egyszerű ügyekben a per során bárki közremű­ködhet. Komolyabb ügyek­ben pedig a bíróság tudomá­nyos területen tevékenykedő jogászt rendel ki. Az a fő cél, hogy a per a peres felek megelégedésével záruljon. Másodfokú eljárás­ra alig kerül sor, mert az érdekeltek már az alapeljá­rás során megnyugvással tu­domásul vehetik a bíróság ítéletét. Az eljárási szabályok kö­tetlenek, magyarországi vi­szonylatban a társadalmi bí­ráskodáshoz hasonlítanak. Dr. Benedek Jenő személyes él­ményei alapján gyakorlati példákat ismertetett, amelye­ket a jelenlevő jogászok nagy tetszéssel fogadtak. Kis rokonom 12 éves el­múlt és most kezd nagy­lány lenni. Ez megmutatko­zik többek között abban is, hogy már nem tetszik neki a régi hajviselete, a fülre­­húzós kislányos sapkája, a vastag harisnyája , és nem­tetszésének néha kifejezést is ad. Azt mondja : más már régen levágatta a ha­ját, vannak, akiknek nylon harisnyájuk van ... egyesek hetenként rakják a haju­kat ... Mindent megért, amit magyaráznak, el is fo­gadja az ésszerű érveket, csak egyet nem fogad el: azt, hogy ő még kislány. Kis barátnőjével, ha meg­tanulták a leckét hosszasan és behatóan tudnak tanács­kozni. Hogy miről ? Ha az ember 12 éves, sok minden megbeszélnivalója akad. Órákig el tudnak suttogni — ilyenkor azt hiszem főleg arról beszélnek és ábrándoz­nak, hogy mi lesz majd, ha valóban nagy lányok lesz­nek. Meg aztán mennyi tit­kuk van már ilyen korban a lányoknak. Húgom egy este sötét arc­kifejezéssel jött haza barát­nőjétől. Nekiült a leckének, hogy még egyszer átolvas­sa, de bizony hamar kide­rült, nem olvas. Csak nézi a betűket. — Mi a bajod ? — érdek­lődtek az otthoniak. Először nem akarta meg­mondani, de aztán sötéten és nagyon szomorúan meg­szólalt : — Meghalt Gérard Philipe és Zsuzsi nagyon kikapott anyukájától... Az otthoniak már tudtak a nagy művész szomorú ha­láláról, nagyon sajnálták is, de nem értették, hogy mi az összefüggés a tragikus ha­láleset és Zsuzsi nagyarányú kikapása között... — Talán magyarázd meg jobban, miért kapott ki Zsu­zsi és mi az összefüggés — kérdezték. Csodálkozva nézett körül a kislány, hogy nem lehet ezt megérteni. Zsuzsinak Gérard Philipe volt az ideál­ja — ez csak egyszerű... — Na jó, de miért kapott ki ? — Mert gyászkarszalagot akar hordani — mondta és szomorúan nézett maga elé, hogy nem lehet ezt megér­teni ? De furcsák ezek a fel­nőttek ... (itt) Tiszteletdíj vagy társadalmi munka? Úgy véljük mindenki, aki csak egy kicsit is szívügyének tekinti a dolgozók kulturális nevelését, egyetért velünk, amikor örömmel állapítjuk meg, hogy az állam jelentős összegekkel segíti a kultúr­­otthonok munkáját, támogat­ja az öntevékeny művészeti munkát. Az állami támogatás­nak, hacsak az egyik elég bő­ven buzgó forrásét — a szak­­szervezeti kultúrmunka anya­gi segítését — vizsgáljuk is, azt látjuk, hogy például a múlt évben több mint 1 mil­lió forintot kaptak a megye szakszervezeti kultúrotthonai és üzemi bizottságai kulturális célokra. S ez pedig nem le­becsülendő összeg. A napokban a szakszerveze­tek megyei tanácsánál hallot­tuk ezt a mindenképpen ör­vendetes tényt. Sőt még azt is elmondották, hogy az idén, 1960-ban ugyancsak 1 millió forint körül lesz az az ösz­­szeg, amit a szakszervezetek területi bizottságai az államtól kapnak a kulturális nevelő­munka továbbfejlesztésére. S ezt is csak megelégedéssel nyugtázhatjuk. De vajon mire költötték az 1 milliót a múlt évben a kul­­túrotthonok, a szakszervezeti bizottságok? Ez iránt is ér­deklődtünk s ez a válasz már elgondolkoztató. Mert miről is van szó ? Nézzünk néhány tételt a kultúrotthonok költ­ségvetéséből. A Mezőgazdasá­gi és Erdészeti Dolgozók Szak­­szervezetének bizottságához tartozik a borsósi, az ohati, az elepi kultúrotthon, vala­mint számos más állami gaz­daság, gépállomás szakszerve­zeti bizottság kultúrlétesítmé­­nye is. A borsósi kultúrott­hon a múlt évben 53 ezer forint, az ohati és az elepi 28—28 ezer forint állami tá­mogatást kapott. Nemrégiben brigád vizsgálta meg, hogy miképpen gazdálkodtak ezek­kel az összegekkel a kultúr­­otthonok. A borsósi kultúrközpont munkáját értékelve megálla­pította a bizottság, hogy az 53 ezer forint egy jelentős részét tiszteletdíjak címén, illetve mellékfoglalkozásként a kul­turális életben ténykedőknek fizették ki. Foglalkoztattak például egy könyvtárost a központban havi 100 forintért és a három üzemegységben ugyancsak egy-egy könyvtá­rost havi 50—50 forint tiszte­letdíjért. Véleményünk szerint ezt a beosztást társadalmi munká­ban arra rátermett fiatalokra nyugodtan rá lehetett volna bízni. A megtakarított pénzt pedig a kultúrotthon eleve­nebb, színesebb életének ki­alakítására költhették volna. A tervek szerint ismeret­­terjesztő előadássorozatot akartak indítani. Ez azonban elmaradt. A kultúrotthonban a múlt évben nem volt va­lami pezsgő az élet. Igaz, hogy nem is volt, ami vonzotta volna a fiatalokat, az érdek­lődőket, hiszen hiányzik a társasjáték, a sakk, a dominó, a biliárd, nincs elég képes­lap, újság,­­ ami még inkább lehetetlenné tette a kultúrott­hon jó működését: a hét leg­több estéjén sötét ablakok, zárt ajtók fogadták az érke­zőket. Ilyen körülmények kö­zött természetesen szó sem le­hetett az eleven kulturális élet kialakításáról. De nemcsak a Borsosi Álla­mi Gazdaság kultúrotthonában volt tapasztalható az a jelen­ség, hogy az állami támogatás egy jelentős részét tisztelet­díjakra költötték, hanem máshol is, így például az oha­ti kultúrotthon könyvtárosa mellékfoglalkozásként havon­ta 250 forintot kapott munká­jáért. Sőt itt még a televízió kezelőjének is havi 250 forin­tos tiszteletdíjat állapítottak meg. A szakkörök vezetője 200 forintot kapott havonta Vegyük még emellé, hogy a gazdasági vezetőt is megtisz­telték 250 forinttal. Üzemi kultúrotthonaink egy néme­lyikénél is tapasztalható volt hasonló törekvés. A máskü­lönben elég jól működő va­gongyári kultúrotthon költ­ségvetésében 94 200 forintot tett ki a fő-, illetve mellék­foglalkozású vezetők, oktatók évi díjazása. Ez a kultúrott­hon 1959-ben a szakszervezet­től állami támogatásként 97 ezer forintot kapott. Az összeg nagy részét tehát — a két szám összevetése is bizonyítja — szinte teljesen fizetésre, illetve tiszteletdíjra költötték. Félreértés ne essék: egyál­talán nem arról van szó, hogy nincs szükség a kultúrottho­nok élén függetlenített veze­tőkre s hogy valamilyen ok­talan takarékoskodásból csök­kentetni kellene a valóban munkát végző és a dolgozók kulturális fejlődését elősegítő oktatók számát. Nem erről van szó. Inkbb arról, hogy például a kisebb kultúrottho­nok vagy a szakszervezeti bi­zottságok könyvtárainak keze­lésével olyan szakszervezeti aktivistákat bízzanak meg, akik szívesen vállalják ezt társadalmi munkában, tiszte­letdíj nélkül. S ilyen aktívá­kat mindenütt lehet találni. Azokat az önmagukban nem nagy összegeket, amelyek mégis egy év alatt jelentősre nőttek, helyesebb lenne a kul­túrmunka megjavítására, fej­lesztésére fordítani. Gondo­lunk például újabb szépiro­dalmi könyvek beszerzésére, a kultúrotthonok játékszobáinak berendezésére, különböző is­meretterjesztő előadások szer­vezésére. A dolgozók, a kulturálódni vágyók nagy többsége ennek jobban hasznát venné. A szakszervezeti bizottságok eb­ben az évben arra töreksze­nek, hogy a felesleges kiadá­sokat, — ismét hangsúlyoz­zuk, hogy csak az értelmetlen kiadásokról van szó — csök­kentsék és nagyobb összege­ket költsenek a kulturális élet fellendítésére. Vodka helyett — élelmiszer A Szovjetunióban több mint 60 vodkát és más tö­ményszeszt gyártó üzemet élelmiszergyárrá alakítottak át. Filmklubközlemény: A Déri-filmklub értesíti tagjait, hogy a január 23-i előadását a terem elfoglaltsága miatt január 24-én de. 9 órai kezdettel a Víg moziban tartja meg összevontan, egy előadás keretében. Február­tól kezdődően a Déri Múzeumban egy előadást tart du. 5 órai kez­dettel. A 7 órai előadást átmenetileg megszüntet. Erre az előadásra szóló bérletek az 5 órai előadásra érvényesek. Szabadegyetemi hír Világirodalmi tagozat. A Shakespeare c. előadást dr.­­ Pelyvás István gimn. tanár­­ ma, pénteken este 6 órakor ,tartja a Csökönt­­­ubban. TIT-HÍREK • A nagyüzemi állattenyész­­­­tés címmel rendeznek elő­­­adást ma, pénteken délután 15 órakor a bárándi müvelő­­■ dési otthonban.­­ Fiatalkorúak erkölcsi prob­­­­lémái címmel tart előadást­­ dr. Sarkadi Miklós, a fiatal­­­­korúak ügyésze holnap, szom­­­­baton este 7 órakor a Faze­­­­kas Mihály általános iskolá­­i­ban. József Attila költészete leimmel tart előadást dr. Nagy­­János gimn. tanár holnap,­­ szombaton reggel 8 órakor a Péterfia utcai laktanyában.

Next