Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
HAJDÚ-BIHARI Vdág. pKartátyai, tQyeaulidek!y XVn. ÉVFOLYAM, IL SZÁM Igara: 50 fillér MH ®H 1959. JANUÁR 26., KEDD sjlTM Útmutatás A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken és szombaton tartotta kétnapos teljes ülését. A szaktanács VII. teljes ülésének növelte jelentőségét, hogy néhány hónappal az MSZMP VII. kongresszusa után az 1960. évi terv megkezdésének idején ült össze, és megtárgyalta a szakszervezetek legfontosabb feladatait. A két előadói beszéd a kongresszus iránymutató elveinek megfelelően részletesen foglalkozott a szakszervezetek munkájával, az elért eredményekkel, a szakszervezeti mozgalomban még tapasztalható hiányosságokkal, s mindenekelőtt a jövő célkitűzéseivel és feladataival. Mind a két beszámoló, valamint a hozzászólások arról tanúskodnak, hogy a szakszervezetek az idein is jelentős szerepet vállalnak a gazdasági feladatok megoldásában, a munkások és dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, az életszínvonal további emelésében. Amikor örömmel állapították meg a szaktanács ülésén, hogy a múlt évben mintegy 12 százalékkal nőtt az ipar termelése, megfelelően alakult a munkatermelékenység és a gazdaságosság elve is jobban érvényesült, ugyanakkor azt is hozzátehették, hogy ezekhez az eredményekhez az alsó, a közép és a felső szakszervezeti vezetésnek, a szakszervezeti aktívák népes táborának a munkája is hozzájárult. S most ezen az ülésen azt keresték, hogy miképpen lehet az idén is megvalósítani a feladatokat, valóra váltani a célkitűzéseket A szakszervezet egyik legfontosabb feladata a népgazdasági tervek kialakításának elősegítése Szükséges,, hogy a szakszervezetek útján közvetlenül a termelésben részt vevő dolgozók véleményei, észrevételei és javaslatai is helyt kapjanak az üzemek évi terveiben, hogy egy-egy iparág tervezése ezáltal is még inkább figyelembe vegye az élet adta lehetőségeket és követelményeket. Csak így valósulhat meg a rejtett tartalékok feltárása, a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb felhasználása. A dolgozók tíz- és százezreinek javaslatai megkönynyítik a tervezés munkáját, s nagyobb biztosítékot is jelentenek a tervfeladatok teljesítésében. Mindenekelőtt azonban első helyen kell megemlíteni a szakszervezetek szerepét és jelentőségét a múlt évben kibontakozott szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében. Nem véletlen, hogy a jelenlegi ülésszakon erről esett a legtöbb szó. A dolgozók alkotó kezdeményezéseinek felkarolása, a szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztése alapvető feltétele az idei terv teljesítésének. A Központi Bizottság legutóbbi, január 12-i, üléséről kiadott közlemény is megállapítja: „Helyesli a Központi Bizottság, hogy a munkaverseny közvetlen szervezését — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a szakszervezetek, felső fokon a SZOT végezzék” A szakszervezetek e feladatnak tettek eleget, amikor most a szaktanács ülésén részletesen megvitatták a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseit és egyetértve az MSZMP Központi Bizottságának javaslatával felhívják a dolgozókat, hogy a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára indított munkaversenyt fejlesszék tovább éves versennyé, az 1960. évi tervek túlteljesítésére, a második ötéves terv jobb előkészítésére. A SZOT teljesülésének felhívásából értesülhettek a dolgozók, hogy az idén a tervek szerint az ipari termelés színvonala 8 százalékkal emelkedik. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé teszi, s egyben biztosítja is ezt a színvonal emelkedést. Néhány iparágiban — mint például a textil-, a ruha-, a bútorsorban — megvan a lehetőség a terv túlteljesítésére. Máshol azonban szükséges, hogy csak annyit állítsanak elő, amennyi a tervben szerelet, mert ezt kívánja a népgazdaság és a dolgozók egyéni érdeke egyaránt. Hogyan teljesíthetjük a idei tervfeladatokat? A termelés emelésének fő módszere ebben az évben a munka termelékenységének a növelése. Ebből az elvből kiindulva a termelékenységnek 3,8 százalékkal kell növekednie, a költségszintnek pedig 3 százalékkal kell csökkennie. A szakszervezetek egyik fontos feladata, hogy e célkitűzések megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Mindenekelőtt a műszaki fejlesztés hatékonyabb megvalósítására, az új technológiai eljárások kidolgozására és gyors bevezetésére, a gyártmányok fejlesztésére, a munnka jobb megszervezésére van szükség. S mindez jótékonyan hat ki a termelékenység növekedésére, sőt csak ezen az úton járva valósíthatjuk meg a tervezett emelést. Már a múlt évben a március 6-i felhívás nyomán született SZOT határozat is konkrétan megjelölte az egyes iparágak teendőit a tervi teljesítésében. Most is a VII. ülés felhívása részletesen foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyeknek teljesítése biztosíthatja az idei célkitűzések valóra váltását. Ez a felhívás igen nagy segítséget nyújt a különböző szakmák dolgozóinak, a szakszervezeti vezetőknek az évi munkaverseny felajánlások kidolgozásában. A felhívásban megfogalmazott irányelvek alkalmazása lehetővé teszi, hogy az egyes üzem érdekeit összehangolják a népgazdaság érdekeivel. Olyan versenyvállalások szülessenek, amelyek megfelelnek az iparág sajátos helyzetének, s nem ellentétesek a népgazdaság érdekeivel sem. A könnyűiparhoz tartozó tanácsi és szövetkezeti üzemek például csak abban az esetben teljesíthetik túl tervüket, ha a rendelkezésre bocsátott anyaggal takarékoskodnak, s ezt a megtakarított anyagot használják fel új cikkek előállítására. Ugyanakkor nagyobb gondot kell a tanácsi és szövetkezeti iparban fordítani a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére. Más a helyzet a ruhaiparban, ahol egyes ágakban lehetőség van és szükséges is a terv túlteljesítése a lakosság megnövekedett igén,nyeinek kielégítése érdekében. Általában azonban ez az elv kell, hogy uralkodjék üzemeinkben : a mennyiségi növelés helyett a minőségre kell nagyobb gondot fordítani. Ezekben a napokban megyénk üzemeiben is éppen a szaktanács felhívása alapján munkához látnak az üzemi bizottságok. Az üzemek gazdasági vezetőivel, a pártszervezetek segítségével, konkrét formába öntik az idei verseny célkitűzéseit. A helyes és minden egyes üzem sajátosságainak megfelelő intézkedési tervek alapján születhetnek meg a dolgozók vállalásai április 4 méltó megünneplésére, az egész évi feladatok teljesítésére. Az ukrán—magyar barátságot ünnepli Debrecen Megérkezett az ukrán kulturális és művészeti küldöttség Kedves vendégek érkeztek tegnap Debrecenbe, az ukrán kulturális és művészeti delegáció tagjai. L. T. Kurotpatyenko, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kulturális ügyek miniszterének első helyettese, Sz. I. Olejnyik, Sztálin-díjas író, P. M. Komiszár, a szocialista munka hőse, J. D. Gricenko, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének attaséja, valamint O. Cserjuk-Zagraj operaénekes, Zoja Hrisztics operaénekesnő, a kijevi opera és balettszínház művészei, Liszakovszkaja, Parhomenko, Filipenko, a bandura-trió tagjai, a bécsi VIT díjnyertesei. Hétfőn reggel a kulturális küldöttség tagjai az Alföldi Nyomdába látogattak el. Kovács Mihály igazgató és Nyíri Jenő, a pártszervezet titkára fogadta a kedves vendégeket, Végh Pálné pedig virágcsokrot adott át a nőtanács nevében Komiszár elvtársnőnek. A nyomdában meleghangú baráti beszélgetést folytattak a szovjet vendégek a nyomda vezetőivel. Ezek elmondották a 400 éves nyomda történetét, valamint azt is, hogy mit fejlődött az elmúlt 15 esztendős alatt és milyen perspektíva előtt áll az üzem. A 400 éves nyomda meglátogatása után az alig tízesztendős ruhagyárba mentek a vendégek. Az üzem vezetősége és pártszervezete nevében Nagy Ferencné üdvözölte őket. Ismertette hogyan lett a néhány varrógéppel rendelkező kis üzemből olyan hatalmas gyár, amelynek termékeit igen sok országban — a Szovjetunióban is — ismerik és szeretik. Olejnyik elvtárs megerősítette, hogy valóban a Szovjetunióban is nagyon szeretik a Debreceni Ruhagyár termékeit. A vendégek ezután megtekintették az üzemet. Nagy érdeklődéssel nézték a munkát, valamint az áruraktárban felhalmozott és ládákba csomagolt szép női ruhákat. Kurotpatyenko elvtárs búcsúzóul arra kérte az üzem dolgozóit, hogy gyártsanak továbbra is szép ruhákat, tegyék még szebbé az asszonyokat és leányokat. . Ez idő alatt a művészeti delegáció a Csokonai Színházba látogatott baráti beszélgetésre. Délután a kulturális küldöttség a Kossuth Lajos Tudományegyetemet tekintette meg. Itt dr. Rapcsák András rektorhelyettes fogadta őket. A fogadáson megjelentek az egyetemi tanács tagjai, itt is előbb megismerkedtek az egyetem történetével, majd megnézték a könyvtárat és látogatást tettek a szerveskémiai intézetben, ahol az intézet igazgatója, dr. Bognár Rezső, Kossuth-díjas professzor, akadémikus, országgyűlési képviselő kalauzolta őket. Ünnepség az MSZBT nagytermében Este 6 órakor az MSZBT nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség az ukrán—magyar baráti ünnepségen. A díszelnökségben helyet foglaltak a szovjet vendégek mellett dr. Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú- Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács v. b. elnöke, Valkó Mihály elvtárs, a Debrecen városi pártbizottság titkára, Jávor Nándor, a Debrecen Városai Tanács v. b. elnöke, Bartal Károly, a tanács v. b. elnök- helyettese, Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni bizottságának elnöke, Stoizicski Ferencné, a megyei nő-? tanács elnöke, országgyűlési képviselő, A. M. Kozlov őr- nagy, dr. Gát László, a Ma’ gyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, Molnár Kálmán, a Hazafias Népfront . Hajdú—Bihar megyei bizott ’ ságának titkára, ezenkívül amegye politikai, társadalmi ? és kulturális szerveinek kép eviselői. A szovjet és a magyar him nusz után dr. Gát László egyetemi docens, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyijtotta meg az ünnepséget,? majd Barta Károly mondott? ünnepi beszédet Ukrajnáról, az ukrán—magyar barátság- ról. · Beszéde után Kurotpatyen-Sko elvtárs mondott meleg, ba-` ráta szavakat a két nép örök és megbonthatatlan barátsá-? gáról. Az ünnepségek után kul? túrműsor következett. Ebben szerepelt a debreceni Kodály-? kórus énekszámokkal, a Debszecerai Népi Együttes báncszá-? mokkai, Virágos Mihály ope-raénekes, a Csokonai Szín-? ház tagja, énekszámokkal, s Óriási sikerrel mutatták be a műsorukat az ukrán művé-szek. Zoja Hrisztics opera-? énekesnő szárnyaló szoprán-? ja, Cserjuk-Zagraj csodála? tosan szép hangja beloptál magát kitörölhetetlenül a? debreceni közönség szívébe. Nagyon bájosak, kedvesek és? tehetségeséit a VIT-díjas ban- ? dura-trió tagjai. Minden szá- mukat hatalmas siker kícsérte. Nagyon szép és emlékeze- tes est volt. Az ukrán és a? magyar nép barátságát még? jobban elmélyítette. A tanács nagytermében ülést tartott vasárnap délelőtt a Hajdúböszörmény Városi Tanács. Nagy István, a Vörös Csillag Tsz elnökének megnyitó szavai után Sarkadi Endre, a városi tanács v. b. pénzügyi osztályvezetője számolt be a közel 15 000 millió forintos községfejlesztési alap felhasználásáról. Több mint ötmillió forintot költenek csatornázásra és vízműépítésre. Mintegy három kilométer hosszúságban épül meg a fő gyűjtőcsatorna és a hét kilométeres Vidi-értől a város központjába vezetik el a vizet. Ez évben a beruházások nyomán mintegy 300 lakóházba, 3 vállalathoz, iskolákba, óvodákba, hivatalokba építik meg a vízvezetéket. A harmadik igen jelentős létesítmény a községfejlesztési alap felhasználásából az elmúlt évben megkezdett tisztasági termál- és kádfürdőnek a továbbépítése. Ezeket a fürdőket, valamint a nyitott medencét a város határában levő két 50 fokos hőforrás vizével látják el. Rákos Antal, a városi tanács v. b. elnöke ismertette a város termelőszövetkezetének eredményeit és azt a fokozott érdeklődést, amely az utóbbi időben a hajdúböszörményi egyénileg gazdálkodó parasztjai között is megnyilvánul a közös gazdálkodás iránt. Rákóczi névvel, 23 taggal, 400 hold földön új tsz alakult a meglevők mellett a városban. Az ezekbe belépettekkel együtt több százan választották , az utóbbi napokban a szövetkezeti gazdálkodás útját Hajdúböszörményben. Részt vett és felszólalt a Hajdúböszörmény Városi Tanács ülésén Bartha János országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. b. elnökhelyettese. Új termelőszövetkezet alakult Hajdúböszörményben Kurotpatyenko elvtárs beszél az ünnepségen. Nagy sikerrel szerepelt a bandura-trió 4 Monostorpályi és Kokad termelőszövetkezeti község November elseje óta szinte nem múlik el olyan hét anélkül, hogy valamelyik falu nem alakult volna át szövetkezeti községgé. A múlt hét végén még arról számoltunk be, ,hogy ősz óta 27 termelőszövetkezeti községünk van, tehát a további termelőszövetkezeti községekkel együtt összesen 57 tsz község van már Hajdú-Bihar megyében. [A tegnapi nappal ez a szám újból változott, mert Monostorpályi és Kokad is termelőszövetkezeti község lett. Tehát a tsz-községek száma Hajdú-Biharban 59-re emelkedett. . Monostorpályiban egy év óta nincs termelőszövetkezet. A volt Dózsa Tsz föld- jét a vértesi Vörös Sarok vette át, s műveltek az elmúlt évben — tegyük hozzá : igen kitűnően. Ez a gazdálkodás nagyban , hozzájárult ahhoz, hogy jannuár 13-án Monostorpályiban , számos dolgozó paraszt tette fel úgy a kérdést: nem lenne-e érdemes nekünk is nagyüzemi módon gazdálkodni, szövetkezetet alakítani. A kezdeményezést munka követte, s csütörtökig a község lakosainak mintegy fele alá- írta a belépési nyilatkozatot.A hét vége felé segítettek az agitációs munkában a vértesi Vörös Sarok Termelőszövetkezet tagjai is, valamint a debreceni üzemek és vállalatok dolgozói. Vasárnap estére Monostorpályi szövetkezeti község lett. 753 család, több mint 4000 hold földdel lépett be a szövetkezetbe. Tegnap arról kaptunk hírt, hogy a faluban mindössze 12 család nem írta még alá a belépési nyilatkozatot. Két új termelőszövetkezet alakult, az egyik Alkotmány néven, amely az állami tartalékterülettel együtt mintegy 3000 holdon kezdi meg a gazdálkodást, s az elnöke Veres János hatholdas dolgozó paraszt lett. A második termelőszövetkezet, a Búzakalász a tavaszi munkákat mintegy 2000 holdon végzi majd. Ennek elnöke Katona Sándor, volt 14 holdas középparaszt. Termelőszövetkezeti község lett Kokad is. Itt az elmúlt évek során már volt két ter-melőszövetkezet. Ha ezek a szövetkezetek nem is értek el valami nagyon jó ered- ’ ményt, mégis látták az egyé- • nileg gazdálkodó dolgozó parasztok, hogy a nagyüzem- • ben sokkal nagyobbak a lehe- ■ tőségek. Pénteken és szomba- • ton 285 család 1537 hold föld idel lépett be a termelőszövetkezetekbe. Az új belépők döntő része — 274 család — a Lenin Termelőszövetkezethez csatlakozott, s így a Lenin Termelőszövetkezet földterülete most már közel 1800 hold lett.