Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

HAJDÚ-BIHARI Vdág. pKartátyai, tQyeaulidek!­y­­ XVn. ÉVFOLYAM, IL SZÁM I­g­ara: 50 fillér MH­ ®­­H 1959. JANUÁR 26., KEDD sjlTM Útmutatás A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken és szombaton tartotta kétnapos teljes ülését. A szaktanács VII. teljes ülésének növelte jelentőségét, hogy néhány hónappal az MSZMP VII. kongresszusa után az 1960. évi terv megkezdésének ide­jén ült össze, és megtárgyal­ta a szakszervezetek legfon­tosabb feladatait. A két elő­adói beszéd a kongresszus iránymutató elveinek megfe­lelően részletesen foglalko­zott a szakszervezetek mun­kájával, az elért eredmé­nyekkel, a szakszervezeti mozgalomban még tapasztal­ható hiányosságokkal, s min­denekelőtt a jövő célkitűzé­seivel és feladataival. Mind a két beszámoló, va­lamint a hozzászólások arról tanúskodnak, hogy a szak­­szervezetek az idein is jelen­tős szerepet vállalnak a gaz­dasági feladatok megoldásá­ban, a munkások és dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításában, az élet­színvonal további emelésé­ben. Amikor örömmel álla­pították meg a szaktanács ülésén, hogy a múlt évben mintegy 12 százalékkal nőtt az ipar termelése, megfele­lően alakult a munkaterme­lékenység és a gazdaságosság elve is jobban érvényesült, ugyanakkor azt is hozzáte­­hették, hogy ezekhez az ered­ményekhez az alsó, a közép és a felső szakszervezeti ve­zetésnek, a szakszervezeti aktívák népes táborának a munkája is hozzájárult. S most ezen az ülésen azt ke­resték, hogy miképpen lehet az idén is megvalósítani a feladatokat, valóra váltani a célkitűzéseket A szakszervezet egyik leg­fontosabb feladata a népgaz­dasági tervek kialakításának elősegítése Szükséges,, hogy a szakszervezetek útján köz­vetlenül a termelésben részt vevő dolgozók véleményei, észrevételei és javaslatai is helyt kapjanak az üzemek évi terveiben, hogy egy-egy iparág tervezése ezáltal is még inkább figyelembe ve­gye az élet adta lehetősége­ket és követelményeket. Csak így valósulhat meg a rejtett tartalékok feltárása, a rendelkezésre álló eszkö­zök hatékonyabb felhaszná­lása. A dolgozók tíz- és száz­ezreinek javaslatai megköny­­nyítik a tervezés munkáját, s nagyobb biztosítékot is je­lentenek a tervfeladatok tel­jesítésében. Mindenekelőtt azonban első helyen kell megemlíteni a szakszervezetek szerepét és jelentőségét a múlt évben kibontakozott szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tésében. Nem véletlen, hogy a jelenlegi ülésszakon erről esett a legtöbb szó. A dol­gozók alkotó kezdeményezé­seinek felkarolása, a szocia­lista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztése alapvető feltétele az idei terv teljesí­tésének. A Központi Bizott­ság legutóbbi, január 12-i,­ üléséről kiadott közlemény is megállapítja: „Helyesli a Központi Bizottság, hogy a munkaverseny közvetlen szervezését — az eddigi gya­korlatnak megfelelően — a szakszervezetek, felső fokon a SZOT végezzék” A szak­­szervezetek e feladatnak tet­tek eleget, amikor most a szaktanács ülésén részletesen megvitatták a szocialista munkaverseny időszerű kér­déseit és egyetértve az MSZMP Központi Bizottsá­gának javaslatával felhívják a dolgozókat, hogy a hazánk felszabadulásának 15. év­fordulójára indított munka­versenyt fejlesszék tovább éves versennyé, az 1960. évi tervek túlteljesítésére, a má­sodik ötéves terv jobb elő­készítésére. A SZOT teljes­­­ülésének felhívásából értesülhettek a dolgozók, hogy az idén a ter­vek szerint az ipari termelés színvonala 8 százalékkal emel­kedik. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé teszi, s egyben biztosítja is ezt a színvonal emelkedést. Néhány iparágiban — mint például a textil-, a ruha-, a bútorsorban — megvan a lehetőség a terv túlteljesíté­sére. Máshol azonban szüksé­ges, hogy csak annyit állít­sanak elő, amennyi a tervben szerel­et, mert ezt kívánja a népgazdaság és a dolgozók egyéni érdeke egyaránt. Hogyan teljesíthetjük a idei tervfeladatokat? A ter­melés emelésének fő módsze­re ebben az évben a munka termelékenységének a növe­lése. Ebből az elvből kiindul­va a termelékenységnek 3,8 százalékkal kell növekednie, a költségszintnek pedig 3 százalékkal kell csökkennie. A szakszervezetek egyik fon­tos feladata, hogy e célkitű­zések megvalósítására mozgó­sítsák a dolgozókat. Minde­nekelőtt a műszaki fejlesztés hatékonyabb megvalósításá­ra, az új technológiai eljá­rások kidolgozására és gyors bevezetésére, a gyártmányok fejlesztésére, a munnka jobb megszervezésére van szükség. S mindez jótékonyan hat ki a termelékenység növekedé­sére, sőt csak ezen az úton járva valósíthatjuk meg a tervezett emelést. Már a múlt évben a március 6-i felhívás nyomán született SZOT határozat is konkrétan megjelölte az egyes iparágak teendőit a tervi teljesítésében. Most is a VII. ülés felhívása részletesen foglalkozik azok­kal a feladatokkal, amelyek­nek teljesítése biztosíthatja az idei célkitűzések valóra vál­tását. Ez a felhívás igen nagy segítséget nyújt a különböző szakmák dolgozóinak, a szak­­szervezeti vezetőknek az évi munkaverseny felajánlások kidolgozásában. A felhívásban megfogalmazott irányelvek alkalmazása lehetővé teszi, hogy az egyes üzem érdekeit összehangolják a népgazdaság érdekeivel. Olyan versenyvál­lalások szülessenek, amelyek megfelelnek az iparág sajátos helyzetének, s nem ellentéte­sek a népgazdaság érdekeivel sem. A könnyűiparhoz tartozó tanácsi és szövetkezeti üze­mek például csak abban az esetben teljesíthetik túl tervü­ket, ha a rendelkezésre bocsá­tott anyaggal takarékoskod­nak, s ezt a megtakarított anyagot használják fel új cik­kek előállítására. Ugyanakkor nagyobb gondot kell a tanácsi és szövetkezeti iparban fordí­tani a lakosság javítási, szol­gáltatási igényeinek jobb ki­elégítésére. Más a helyzet a ruhaiparban, ahol egyes ágak­ban lehetőség van és szükséges is a terv túlteljesítése a la­kosság megnövekedett igén,­nyeinek kielégítése érdekében. Általában azonban ez az elv kell, hogy uralkodjék üze­meinkben : a mennyiségi nö­velés helyett a minőségre kell nagyobb gondot fordítani. Ezekben a napokban me­gyénk üzemeiben is éppen a szaktanács felhívása alapján munkához látnak az üzemi bizottságok. Az üzemek gaz­dasági vezetőivel, a pártszer­vezetek segítségével, konkrét formába öntik az idei verseny célkitűzéseit. A helyes és minden egyes üzem sajátossá­gainak megfelelő intézkedési tervek alapján születhetnek meg a dolgozók vállalásai április 4 méltó megünneplésére, az egész évi feladatok teljesí­tésére. Az ukrán—magyar barátságot ünnepli Debrecen Megérkezett az ukrán kulturális és művészeti küldöttség Kedves vendégek érkeztek tegnap Debrecenbe, az ukrán kulturális és művészeti dele­gáció tagjai. L. T. Kurotpa­tyenko, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kultu­rális ügyek miniszterének el­ső helyettese, Sz. I. Olejnyik, Sztálin-díjas író, P. M. Komi­­szár, a szocialista munka hő­se, J. D. Gricenko, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének attaséja, valamint O. Cserjuk-Zagraj operaéne­kes, Zoja Hrisztics operaéne­kesnő, a kijevi opera és ba­lettszínház művészei, Lisza­­kovszkaja, Parhomenko, Fi­lipenko, a bandura-trió tag­jai, a bécsi VIT díjnyertesei. Hétfőn reggel a kulturális küldöttség tagjai az Alföldi Nyomdába látogattak el. Ko­vács Mihály igazgató és Nyíri Jenő, a pártszervezet titkára fogadta a kedves vendégeket, Végh Pálné pedig virágcsok­rot adott át a nőtanács nevé­ben Komiszár elvtársnőnek. A nyomdában meleghangú baráti beszélgetést folytattak a szov­jet vendégek a nyomda ve­zetőivel. Ezek elmondották a 400 éves nyomda történetét, valamint azt is, hogy mit fejlődött az elmúlt 15 eszten­­dős alatt és milyen perspek­tíva előtt áll az üzem. A 400 éves nyomda meg­látogatása után az alig tíz­­esztendős ruhagyárba men­tek a vendégek. Az üzem ve­zetősége és pártszervezete ne­vében Nagy Ferencné üdvö­zölte őket. Ismertette hogyan lett a néhány varrógéppel rendelkező kis üzemből olyan hatalmas gyár, amelynek ter­mékeit igen sok országban — a Szovjetunióban is — isme­rik és szeretik. Olejnyik elvtárs megerősí­tette, hogy valóban a Szov­jetunióban is nagyon szeretik a Debreceni Ruhagyár termé­keit. A vendégek ezután megte­kintették az üzemet. Nagy érdeklődéssel nézték a mun­kát, valamint az áruraktár­ban felhalmozott és ládákba csomagolt szép női ruhákat. Kurotpatyenko elvtárs bú­csúzóul arra kérte az üzem dolgozóit, hogy gyártsanak továbbra is szép ruhákat, te­gyék még szebbé az asszonyo­kat és leányokat. . Ez idő alatt a művészeti de­legáció a Csokonai Színház­ba látogatott baráti beszélge­tésre. Délután a kulturális kül­döttség a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemet tekintette meg. Itt dr. Rapcsák András rektorhelyettes fogadta őket. A fogadáson megjelentek az egyetemi tanács tagjai, itt is előbb megismerkedtek az egyetem történetével, majd megnézték a könyvtárat és lá­togatást tettek a szerveské­miai intézetben, ahol az inté­zet igazgatója, dr. Bognár Re­zső, Kossuth-díjas professzor, akadémikus, országgyűlési képviselő kalauzolta őket. Ünnepség az MSZBT nagytermében Este 6 órakor az MSZBT nagytermét zsúfolásig megtöl­tötte az érdeklődő közönség az ukrán—magyar baráti ünnep­ségen. A díszelnökségben he­lyet foglaltak a szovjet ven­dégek mellett dr. Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Hajdú- Bihar megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei tanács v. b. elnöke, Valkó Mi­hály elvtárs, a Debrecen vá­rosi pártbizottság titkára, Jávor Nándor, a Debrecen Városai­ Tanács v. b. elnöke, Barta­l Károly, a tanács v. b. elnök-­ helyettese, Bencsik István, a­­ Hazafias Népfront debreceni­­ bizottságának elnöke, Sto­­i­zicski Ferencné, a megyei nő-? tanács elnöke, országgyűlési képviselő, A. M. Kozlov őr-­ nagy, dr. Gát László, a Ma­’ gyar—Szovjet Baráti Társa­­ság megyei elnöke, Molnár Kálmán, a Hazafias Népfront . Hajdú—Bihar megyei bizott­ ’ ságának titkára, ezenkívül a­­m­egye politikai, társadalmi ? és kulturális szerveinek kép­ e­viselői.­­ A szovjet és a magyar him­­ nusz után dr. Gát László­ egyetemi docens, a Hazafias­ Népfront megyei elnöke nyi­j­totta meg az ünnepséget,? majd Barta Károly mondott? ünnepi beszédet Ukrajnáról,­­ az ukrán—magyar barátság-­ ról. · Beszéde után Kurotpatyen-S­ko elvtárs mondott meleg, ba-` ráta szavakat a két nép örök­ és megbonthatatlan barátsá-? gáról.­­ Az ünnepségek után kul­? túrműsor következett. Ebben­­ szerepelt a debreceni Kodály-? kórus énekszámokkal, a Deb­s­zecerai Népi Együttes báncszá-? mokkai, Virágos Mihály ope-­­raénekes, a Csokonai Szín-? ház tagja, énekszámokkal, s Óriási sikerrel mutatták be a műsorukat az ukrán művé-­­szek. Zoja Hrisztics opera-? énekesnő szárnyaló szoprán-? ja, Cserjuk-Zagraj csodá­la­? tosan szép hangja beloptál magát­­ kitörölhetetlenül a? debreceni közönség szívébe.­­ Nagyon bájosak, kedvesek és? tehetségeséit a VIT-díjas ban- ? dura-trió tagjai. Minden szá-­ mukat hatalmas siker kí­c­sérte.­­ Nagyon szép és emlékeze-­ tes est volt. Az ukrán és a? magyar nép barátságát még? jobban elmélyítette.­­ A tanács nagytermében ülést tartott vasárnap dél­előtt a Hajdúböszörmény Vá­rosi Tanács. Nagy István, a Vörös Csillag Tsz elnökének megnyitó szavai után Sarkadi Endre, a városi tanács v. b. pénzügyi osztályvezetője szá­molt be a közel 15 000 millió forintos községfejlesztési alap felhasználásáról. Több mint ötmillió forintot költe­nek csatornázásra és vízmű­építésre. Mintegy­ három kilo­méter hosszúságban épül meg a fő gyűjtőcsatorna és a hét kilométeres Vidi-értől a város központjába vezetik el a vi­zet. Ez évben a beruházások nyomán mintegy 300 lakó­házba, 3 vállalathoz, iskolák­ba, óvodákba, hivatalokba építik meg a vízvezetéket. A harmadik igen jelentős léte­sítmény a községfejlesztési alap felhasználásából az el­múlt évben megkezdett tisz­tasági termál- és kádfürdőnek a továbbépítése. Ezeket a fürdőket, valamint a nyitott­­ medencét a város határá­ban levő két 50 fokos hőfor­rás vizével látják el. Rákos Antal, a városi ta­nács v. b. elnöke ismertette a város termelőszövetkezeté­nek eredményeit és azt a fo­kozott érdeklődést, amely az utóbbi időben a hajdúböször­ményi egyénileg gazdálkodó parasztjai között is megnyil­vánul a közös gazdálkodás iránt. Rákóczi névvel, 23 tag­gal, 400 hold földön új tsz alakult a meglevők mellett a városban. Az ezekbe belépet­tekkel együtt több százan választották , az utóbbi napokban a szövetkezeti gazdálkodás útját Hajdúböszörmény­ben. Részt vett és felszólalt a Hajdúböszörmény Városi Ta­nács ülésén Bartha János or­szággyűlési képviselő, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács v. b. elnökhelyettese. Új termelőszövetkezet alakult Hajdúböszörményben Kurotpatyenko elvtárs beszél az ünnepségen. Nagy sikerrel szerepelt a bandura-trió 4­ ­Monostorpályi és Kokad termelőszövetkezeti község­ ­ November elseje óta szinte­­ nem múlik el olyan hét anél­­­­kül, hogy valamelyik falu ne­m alakult volna át szövetkezeti­­ községgé. A múlt hét végén­­ még arról számoltunk be, ,hogy ősz óta 27 termelőszö­­­vetkezeti községünk van, te­­­­hát a további termelőszövet­­­kezeti községekkel együtt­­ összesen 57 tsz község van­­ már Hajdú-Bihar megyében. [A tegnapi nappal ez a szám­­ újból változott, mert Monos­­­­torpályi és Kokad is termelő­­­­szövetkezeti község lett. Te­­­hát­­ a tsz-községek száma Haj­­­dú-Biharban 59-re emel­­­kedett. . Monostorpályiban egy év­­ óta nincs termelőszövetkezet.­­ A volt Dózsa Tsz föld-­­ jét a vértesi Vörös Sa­­­­rok vette át, s művelte­k az elmúlt évben — te­­­­gyük hozzá : igen kitűnően. Ez a gazdálkodás nagyban , hozzájárult ahhoz, hogy jan­­­nuár 13-án Monostorpályiban , számos dolgozó paraszt tette fel úgy a kérdést: nem l­en­ne-e érdemes nekünk is­­ nagyüzemi módon gazdálkod­ni, szövetkezetet alakítani. A­­ kezdeményezést munka kö­­­­vette, s csütörtökig a község lakosainak mintegy fele alá-­­ írta a belépési nyilatkozatot.­­A hét vége felé segítettek az­­ agitációs munkában a vértesi Vörös Sarok Termelőszövet­­­­kezet tagjai is, valamint a­­ debreceni üzemek és vállala­­­­tok dolgozói. Vasárnap estére Monos­­torpályi szövetkezeti köz­ség lett. 753 család, több mint 4000 hold földdel lépett be a szövetkezetbe. Tegnap arról kaptunk hírt, hogy a faluban mindössze 12 család nem írta még alá a belépési nyilatkozatot. Két új termelőszövetkezet alakult, az egyik Alkotmány néven, amely az állami tartalékterü­lettel együtt mintegy 3000 holdon kezdi meg a gazdál­kodást, s az elnöke Veres Já­nos hatholdas dolgozó paraszt lett. A második termelőszö­vetkezet, a Búzakalász a ta­vaszi munkákat mintegy 2000 holdon végzi majd. Ennek el­nöke Katona Sándor, volt 14 holdas középparaszt. Termelőszövetkezeti község lett Kokad is. Itt az elmúlt évek során már volt két ter-­­­melőszövetkezet. Ha ezek a szövetkezetek nem is értek­­ el valami nagyon jó ered- ’ ményt, mégis látták az egyé- • nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok, hogy a nagyüzem- • ben sokkal nagyobbak a lehe- ■ tőségek. Pénteken és szomba- • ton 285 család 1537 hold föld­ i­del lépett be a termelőszö­vetkezetekbe. Az új belépők döntő ré­sze — 274 család — a Lenin Termelőszövetkezet­hez csatlakozott, s így a Lenin Termelőszövet­kezet földterülete most már közel 1800 hold lett.

Next