Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
HAJDÚ-BtHABl \Jdiuj. ytxaUiDA^ai, ufetAUljzUk! Jg I -------M VTfeW A xvrr. évi.... szám KptSBkHI Ára 50 fillér M Hfl M p|§ f§f§F 1960. JANUAR 12. jfffig fjgp3| a|f Kincset ér a mesterséges eső Egy esztendő érdekes, tanulságos kísérletei Az öntözéses gazdálkodás szakemberei azt vallják, hogy az öntözés legjobb „propagandistája“ egy aszályos esztendő. Olyankor a parasztember sóhajtva néz az égre, azt lesi, mikor jön az esőt hozó felleg. Az aszály rémét semmi mással nem lehet elűzni, a kárt csökkenteni, csak ha pótoljuk az esőt. Az utóbbi években a mi megyénkben— amely az ország egyik legaszályosabb szeglete — egyre nagyobb lehetőség van már arra, hogy nagy területekre terjesszük ki a mesterséges esőt, az öntözést. Az elmúlt év nem volt ugyan aszályos, sőt a nyár egy bizonyos szakában bőséérdemes számba venni, milyen eredményeket hoznak a kísérletek, amelyeket kisebb, 2—3—4 holdas táblákon folytattak. A megye nyolc szövetkezeteiben állítottak be öntözési kísérleteket, főképpen kukoricára, de a hajdúszoboszlói Haladásban és a hajdúnánási Új Életben lucernát, is, a nádudvari Béke Tsz-ben cukorrépát is öntöztek. Mint említettük, az elmúlt nyáron általában jól eloszlott a csapadékmennyiség, így a nem öntöző táblákra is jutott megfelelő eső. Több helyütt az esős idő miatt ki is kellett hagyni egyegy tervezett öntözést. De még így is igen szembetűnő terméskülönb igék mutatkoztak. Nézzük meg közelebbről, először a kukoricával kapcsolatos öntözési kísérletek eredményeit. A hajdúnánási Dózsa Tsz-ben négy hold kukoricát öntöztek. A mellette levő öntözetlen kontroll táblán 32 mázsás, az öntözött területen pedig 53 mázsás átlagtermést értek el. Két ízben került sor öntözésre, egyszer június elején (30 mm), másodszor augusztus közepén (20 mm). Az öntözött táblára — mindent felszámítva — 2480 forint többletköltséget fordítottak, ezzel szemben a többlettermés értéke 10 920 forint lett. Úgy véljük, ezek az adatok szembetűnően bizonyítják, érdemes volt öntözni a négy hold kukoricát, s érdemes kiterjeszteni az öntözést nagyobb táblákra. A hajdúböszörményi Béke Termelőszövetkezetben ugyancsak négyholdas öntözött parcellán a többlettermés 102 mázsa kukorica és 132 mázsa kukoricaszár volt — ez egymagában is beillik egy közepes termésnek. Leszámítva az öntözés költségeit, 13 000 forint volt a tisztán megmaradó többletjövedelem. Hasonló eredményeket ismertethetnénk más szövetkezetek kísérleteit elemezve is. A görbeházi Ságvári Tsz-ben a kontroll tábla 20 mázsás termésével szemben az öntözött területen 35 mázsás volt a termésátlag. A nádudvari Vörös Csillagban négy holdon végzett kísérlet egyébként is tanulságos. Itt ugyanis az, történt, hogy a kontroll tábla földje jobban volt előkészítve, mint a kísérleti öntözött terület. Az előbbi ugyanis ősszel szántott terület volt, az öntözött területet pedig csak tavasszal szántották fel. Mégis a 43 mázsával szemben az öntözött területen 55 mázsa kukorica termett. A különbség: 96 mázsa cukorrépa Rendkívül meggyőző eredmények születtek a pillangósok önözésében is. A hajdúszoboszlói Haladás lucernaföldjéből 3 holdat öntöztek. ges volt a csapadék. De még egy ilyen esztendőben is sikerült bebizonyítani jó néhány kísérlettel, hogy valóban érdemes öntözni a növényeket. A Földművelésügyi Minisztérium határozata értelmében a Debreceni Talajjavító Vállalat megbízást kapott arra, hogy a megye több termelőszövetkezetében mintaparcellákon kísérleteket folytasson. A kísérletek egyik célja az volt, hogy megmutassák az öntözés termésfokozó hatásait, a másik célja pedig az, hogy a szövetkezeteikben megtanítsák az öntözés gyakorlati fogásaira a tsz tagjait. Az öntözetlen területről 59,6, az öntözött tábláról pedig 74,6 mázsa lucernát kaszáltak le. A hajdúnánási Új Élet lucernaföldjén kétholdas táblát mindössze kétszer öntöztek meg. Az öntözött területről 59, az öntözetlenről pedig 32 mázsás termést takarítottak le. Az öntözés költsége 300 forint volt, ezzel szemben a többlettermés értéke 6480 forint. Cukorrépával csak egyetlen helyen, a nádudvari Béke Tsz-ben folytattak kísérletet egy négyholdas táblán. Mi volt az eredmény? A kontroll területen 224 volt az átlagtermés — ami bizony a tavalyi hosszú és száraz ősz miatt igen kitűnő eredmény —, de az öntözött területen ■ 320 mázsát értek el. Ez a terület háromszor kapott mesterséges esőt, júniusban 30, júliusban 40, augusztusban 25 millimétert. Ez az összesen 95 milliméteres csapadék azt jelentette, hogy a négy holdnyi öntözött terület több mint 18 000 forint többletjövedelemhez juttatta a termelőszövetkezetet. Elképzelhető, mekkora lett volna a szövetkezet többletjövedelme a cukorrépa termeléséből, ha nem négy holdon, hanem a szövetkezet egész vetésterületén öntözéssel termeltek volna. 1000 holdra nő az alagcsöves öntözés területe A megyénkben elvégzett kísérletek, de a már nagyüzemi méretben 1013 öntözéses gazdálkodás eddigi tapasztalatai rendkívül meggyőzően bizonyítják az öntözés hasznát, termést fokozó hatását. Ez a magyarázata annak, hogy megyénkben egyik évről a másikra hatalmas mértékben megnőtt az érdeklődés a szövetkezetekben az öntözéses gazdálkodás iránt. Míg 1959-ben mindössze 180—200 holdon építettek, illetve üzemeltettek alagcsöves öntözéses berendezést — 1960-ban az ilyen módon öntözött terület mintegy ezer holdra növekszik. Az elmúlt évben 23 szövetkezetben dolgozott — inkább kisebb, mint nagyobb területeken — permetező öntözéses berendezés —, de már most, év elején tudjuk, hogy legalább 20 további szövetkezet vásárol ilyen öntöző garnitúráit és mindenhol nagymértékben kiterjesztik a permetező öntözéses területeket. Sok helyütt az öntözés olcsóbb módszereit alkalmazzák majd, az ideiglenes csatornákból történő csörgedeztető öntözést. 10-13 000 forintos többletjövedelem tfyty a sok közüi Neve: Mile István. 43 éves, bár ránézésre kevesebbnek tűnik. Foglalkozására nézve a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat munkája, de most, történetünk idején tsz-agitátor a berettyóújfalui járásiban, Szentpéterszegen hozott össze vele a sors. Azokban a napokban igen sok népnevelő tartózkodott a faluban, aminek a magyarázata egyszerű: Péterszeg volt a járásban a kisparaszti életforma utolsó végvára. A járási szervek természetesen nagy erőt összpontosítottak e helyre. Egy napon együtt ebédel---------------tünk a népnevelőikkel. Voltak ott sokfelől: Újfaluból az állami gazdaság és a gépállomás munkásai, a környező községekből termelőszövetkezeti tagok, sőt még debreceni munkások,is Azoknak egyike volt Mile István. Míg társai hangosan mesélték élményeiket a leves kanalazása közben, ő szerényen, hallgatagon ült az asztal végén. Szótalan embernek látszott. Márpedig egy népnevelő jól tudjon beszélni — ez szinte törvényszerű követelmény. Ebéd után az egyik parasztgazda házánál mindjárt helyesbíteni kellett a látszatra épített véleményt. Kiderült, hogy Mile István jól tud beszélni is, nem érdemtelenül mondták kiváló népnevelőnek. Modora bizalomkeltő, hangja kimondottan kellemes. Egyetlen frázis sem hagyta el az ajkát. Folyt a párbeszéd, szóba jött még a meteorológia is, márpedig az közel jár a paraszti élethez, mert az eső, a jég, meg a többségi jövevény nem éppen érdektelen tényező a mezőgazdálkodásban. S lassan kéznél volt a valóságos téma: a termelőszövetkezet is. Kétségtelenül elismerésre méltó elmemunka volt a gondolat fonalának ilyenforma vezetése. Ennek az ügyes gondolatvezetésnek az objektív magyarázata saját bevallása szerint a nagy gyakorlat. — November 27 óta vagyok népnevelő. Tizenegyen jöttünk el aznap Debrecenből, hogy segítsünk az átszervezésben. Gáborjániba irányítottak bennünket, ott két hétig dolgoztunk, aztán átmentünk Újfaluba, ahol megint vagy tíz napig voltunk. Hencidán jó egyhetes munka volt, most pedig itt vagyunk Szentpéterszegen. Ha valahová bemegyek, persze bizalmatlanul néznek rám. Idegen vagyok, aki most beleavatkozom az életükbe. Ennek a bizalmatlanságnak a feloldása a legfontosabb, de a legnehezebb is. Hirtelenkedő, türelmetlenkedő ember ilyen helyzetben nem használ, csak árt. — Hány tsz-tagot szervezett emlékezése szerint? — Nem emlékszem pontosan. Körülbelül negyvenet. — Voltak „nehéz esetei”? — Minden községben. De a legérdekesebb talán egy berettyóújfalui esetem volt, egy 64 éves, tízholdas paraszt bácsival. Úgy látszott, nem boldogulunk vele. Hosszan elbeszélgettünk, s elmeséltem neki egyet-mást az életemből. Én is úgy nőttem, mint cselédgyermek. Az elemi iskolát ki sem járhattam, egy 50 holdas gazdánál voltam bojtérgyerek, aztán lettem szolgalegény, részesarató, minden. Negyvenöt után fejeztem be az iskolát is — az általánost —, sőt a Mezőgazdasági Technikumot is elvégeztem később, mint levelező. Míg mindezt elmeséltem, éreztem, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. A sorsközösség érzése olyan, mint a fonál, összefűzi az embert. A bácsi is bizalmasabb lett, elpanaszolta kisebb-nagyobb bajait. A belépést azért alaposan meggondolta, csak akkor írta alá a nyilatkozatot, amikor már harmadszor jártam náluk. — Persze, máshol sem volt könnyű a helyzet. Különösen az átszervezés elején. De ha az ember megérti, milyen sokba kerül a parasztembernek az elhatározás és türelmes, eloszlatja a bizalmatlanságot meg a csüggedést —, akkor megvan a fáradság eredménye. Ha feltámasztjuk az emberekben a bizakodást, a reménykedést, akkor már nincs baj. Sokat láttam, tapasztaltam eddig is az életben, de emberismeret szempontjából soha annyit, mint mostanában. Nagyon jó iskola volt ez nekem is. Szerényen hozzáfűzte még: — Egyébként jobb lenne, ha a brigádról írnának, hiszen mindenki színes lélekkel teljesíti itt a kötelességét. A cím már sejteni engedte, hogy nem különleges egyéniségről lesz szó, hanem olyan emberről, amilyen sok van. Mile István egyszerű városi munkás: egy azok közül, akik most segítenek a dolgozó parasztságnak megtalálni a helyes utat. Bármennyire nem nagy ember is, egy bizonyos: sok-sok társával együtt segít történelmet írni. (B. B.) Egy kis tapasztalatcsere. Agitálás közben sok érdekesség történik, amiről érdemes beszámolni a népnevelőtársaknak Agitárló tengeri hántással egybekötve. Mile István és népnevelő társa, Csatlós István Haraszti Gyula házában, Szentpéterszegen Január 21-én folytatódik a Sabin-féle oltás A múlt évben december 14 és 19-e között zajlott le a Sabin-oltás első része. A második oltás január 21-én az ország egész területén megkezdődik. Ezúttal azokat a 3 hónaptól 14 éves korig terjedő korúakat oltják be, akik decemberben megkapták az első vakcinát. Felmerül a kérdés: Mi történik azokkal, akik betegség, vagy egyéb ok miatt decemberben nem részesülhettek oltásban. Amennyiben az oltást kizáró ok elmúlt, ezeket is be lehet és be kell oltani. Hasonlóképpen részt vesznek majd a februárban sorra kerülő harmadik oltáson is, az elmaradt első oltást pedig még a nyár előtt az időközben oltásra kerülő 3 hónapos kort elérő gyermekekkel együtt kapják. (MTI.) Miért késlekedik Debrecen legszebb terének kiképzése? Ismeretes, hogy a Csokonai Színház mögötti területen alakítják ki Debrecen legszebb terét, a Liszt Ferenc teret. A tervezés szerint a Déri térhez hasonló süllyesztett, parkosított teret képeznek ki. Szép szökőkút és szobor díszíti majd a teret, melyen nem lesz kocsiforgóKérdései fordultunk ezzel kapcsolatban a városi tanács V. b. építési és közlekedési osztályának vezetőjéhez, Kasza Jánoshoz, aki a Liszt Ferenc tér rendezésével kapcsolatban a következőket mondotta: — Ennek a szép térnek a teljes beépítése 2 millió forintba kerül. Erre az évre a költségvetésben 800 ezer forint áll rendelkezésre. A munkálatokat a tér végleges rendezésére, szeretnénk is minél előbb megkezdeni, mert valóban nem tartható fent a mai helyzet. Nem válna Debrecen díszére a jubileumi évben a jelenlegi állapot megtartása. Határozat van arról, hogy 1961-re készen kell lenni a rendezett, parkosított térnek, melynek a tervei már elkészültek. Ahhoz azonban, hogy a munkálatokat el tudják végezni, szükséges, hogy a talajlaboratóriumot elhelyezzék, mert ez a csonka és rozoga épület most beékelődik a térbe és miatta nem tudják összekötni a már megépült lom, csak gyalogos átjárás. Közeledünk Debrecen várossá alakulásának 600. évfordulójához és jogos a kérdés: mikor készül el végre a Liszt Ferenc tér a város kellős közepén? Valóban tűrhetetlen látvány lenne, hogy a szép épületekkel környezeti téren sártenger éktelenkednek a jubileumi évben, és lakókkal benépesült bérházat. Ha az összeköttetés, amelynek megvalósítására a pénz is rendelkezésre áll, létrejön az épületek között, akkor tizenkét új lakáshoz is jut Debrecen, a város kellős közepén. Eddig tart a nyilatkozat. Érthető tehát a sürgetés egyrészt, hogy egy szép parkkal gazdagabb legyen Debrecen, másrészt, hogy tizenkét új lakást tudjanak építeni a belvárosban. A végleges megoldás terve A Liszt Ferenc téri építkezéssel kapcsolatban megkérdeztük Gál István elvtársat is, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, aki éppen ebben az ügyben tárgyalt legutóbb Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban. " Az OMMI talajlaboratóriumának jelenlegi elhelyezése nem felel meg annak a jelentős tudományos kutatómunkának, amit ott végeznek — mondotta —, de már azért is szükséges a talajlaboratórium áthelyezése, hogy az épület lebontásával a modern bérház építkezése ott befejeződhessen és a Liszt Ferenc tér kiépítésének munkája is megindulhasson. A városi tanács végrehajtó bizottsága felajánlotta a napokban a Hatvan utca 32. sz. alatt levő 230 négyzetméter alapterületű épületet a talajlaboratórium elhelyezésére. Ez az épület tatarozásra szorul és a laboratórium megfelelő elhelyezésére csak úgy lenne alkalmas, ha emeletet építenének rá. Az építési osztálynál ezt az épületet úgy tartják nyilván, hogy alkalmas az emeletráépítésre. Az előzetes számítás szerint egymillió forint elegendő lenne az emeletráépítéshez. A városi tanács is adna esetleg 300 ezer forintot, így már megfelelő helyen folytathatná működését egy éven belül a talajlaboratórium. Az épület önálló udvarral rendelkezik, nagy beépítetlen terület van mögötte, s ezt is tudnák hasznosítani. Ezzel a talajlaboratórium teljesen önálló épülethez, telekhez jutna. A Földművelésügyi Minisztériumon a sor, hogy ezt az évek óta húzódó ügyet véglegesen rendezni segítse. Közös érdek, hogy a talajlaboratórium — ahol külföldi tudósok is gyakran megfordulnak — ne maradjon a mai elriasztó környezetben és elhelyezésben. Bencze Mihály El kell helyezni a talajlaboratóriumot