Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Ifó/ fHír | AZ ÚT ESZTENDŐTŐL * 'inillllllllllllllllIflflIHlllllllllliliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiHiiiiimitiiiimiiifiiiiiiiiiitinr l Sokan talán azt várják, hogy a feltett kérdésre csupa nagy dolgokat válaszolnak a megkérdezettek. Ez viszont nem mindig így van. Lássuk csak: Gumik Irona színésznő először lámpalázára hivatko­zással nem akart nyilatkoz­ni. Miután megmagyaráztuk neki, hogy csupán ennyit nem közölhetünk fényképalá­írásként, erőt vett magán és elárulta, hogy minden vágya a Stuart Márta főszerepének eljátszása. Hogy ez bekövet­kezik-e 1960-ban vagy sem, azt nem lehet tudni s így (mint a mesében) még egyet kívánt. Azt nevezetesen, hogy nyíljon meg Debrecenben a jövő évben a várva várt ka­maraszínház. Ujj Sándor SOFOE az 52. sz. AKÖV dolgozója a városi tanácsháza épületének tejivójában került a fényké­pezőgép lencséje elé. ő azt szeretné, ha 1960-ban meg­szűnne az a tumultus, ami a reggeli órákban, az üzlethe­lyiségben lenni szokott. Ahogy elmondotta, Hajdúsámsonban lakik és majdcsak minden reggel a debreceni tejivóban fogyasztja el reggelijét. Néha olyan szorosan vannak a he­lyiségben, hogy a bögre al­járól lecsöpögő ital már a szomszéd kabátujjába jut. — Jó lenne — mondta — egy modern, korszerű, nagyobb férőhelyes tejivó. Többek közt ezt is várom az új esz­­tendőtől. Puzsár József már pályaőr a szputnyikok, a hangsebes­ségnél gyorsabban suhanó repülőgépek korában azt vár­ja 1960-tól, hogy a Bartók Béla úti sorompónál levő, úgynevezett 1/c. őrhelyet, ahol szolgálatát teljesíti, villany­világítással lássák el. Az óhaj jelenleg kivihetetlennek­­ lát­szik, mert néhány méter vil­lanydrót is szükséges lenne teljesítéséhez. Körülötte min­denütt villany ég, a kórház­ban, a lakásokban, csa­k az ő kis épületében kell petró­leummal világítani. Ez még a kisebb baj lenne — mond­ja —, de a sorompók kivilá­gításához is ezt az ősi vilá­gítóeszközt kell használni Debrecenben, 1959-ben, a fej­lődő fénycsöves világítási rendszer korában. Ez közle­kedésbiztonsági szempontból sem a járművekre, sem pe­dig a Hatvan utcai vagy a köntöskerti munkáslakta te­lepülések gyalogjáróira nem egészséges állapot. Reményi Zoltán FODRÁSZ a 11. sz. szövetkezeti bolt dolgozója ugyan mit is kí­vánhat az új esztendőre ? Aki csak egy kicsit is járatos a férfifodrászok pszichológiájá­ban, rögtön rájön. Eltalálták kérem­­ azt, hogy jusson be a DVSC az NB I-be. Remé­nyi Zoltán 1922 óta hűséges szurkolója a vasutas csapat­nak. A rossz nyelvek szerint, mielőtt a bíró belefújna síp­jába a mérkőzés megkezdé­sekor, előbb körülnéz, hogy Reményi sporttárs jelen van-e, s csak azután, ha ott van, adja meg a jelet a kez­désre. „Minden mérkőzésen ott leszek tavasszal is — mondotta —. Hajrá Löki !” Rudas László SZÍNÉSZ ezen a fényképen nem artis­ta átképzés gyakorlaton vesz részt, csupán a Csapó utca felől meg szeretné közelíteni a színház művészi bejárójét. Ő egyébként sokat tud mesélni erről a sár-Szaharáról, aho bizonyos bölcs (nem-)intézke­­désként napjainkban a szín­ház mögött fellelhető. A Liszt Ferenc téren lakik ugyanis, és részt vett olyan lakógyű­léseken, amikor a környék lakói felajánlották társadalmi munkájukat a „mocsár lecsa­­polására". Csupán salakért rimánkodtak e célból — ed­­dig hasztalanul. Rudas Lász­­ló egyik újévi óhaja tehát az, hogy szeretné lakását és mun­kahelyét, a Csokonai Színhá­zat az életveszély elkerülésé­vel megközelíteni. (felkai—kalmár) 1959 ESEMÉNYEI KÉPEKBEN A Magyar Tanácsköztársaság születésének negyvenedik év­fordulóján országszerte nagy ünnepségek voltak. Debrecen­ben is ünnepségek sorozatán emlékeztek meg a dolgozók az első magyar proletárhatalom történelmi évfordulóján. Képünkön Leo Rothziegelnek, az osztrák nyomdásznak, a nemzetközi brigád parancsnokának, aki a vámospércsi har­cokban esett el, emléktáblájának leleplezését örökítettük Az atomenergia békés fel­­használásának útján jelentős lépés volt az elmúlt esztendő­ben a Lenin atomjégtörő hajó elkészítése és első útjára bo­csátása.­­ A képen a Lenin atomjégtörő látható, amint a Nyeván kifut a tengne. Holnap lesz egy esztendeje, hogy a Szovjetunióban fellőt­ték az első űrrakétát, amely ma a Nap mesterséges bolygója­ként kering a világűrben. A szovjet űrkutatás jelentős ál­lomásai voltak még: rakéta fel­lövés a Holdba, továbbá a Hold ismeretlen felének a lefényké­pezése. A képen az egy évvel ezelőtt fellőtt első lunyik lát­ható. A belpolitikai élet nagy eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, amelyen számos külföldi párt küldötte között megjelent N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP első titkára. A pártkongresszus hosszú időre megszabta az MSZMP feladatait, felrajzolta a népi demok­ráciánk további fejlődésének útját, a második ötéves terv távlatait. — Képünk Kádár János és N. Sz. Hruscsov elvtársat ábrázolja a kongresszusi küldöttek társaságában meg Két nemzetközi siker fémjelzi a debreceni Kodály Kórus hírnevét. Az angliai llangolleni győzelem után a debreceni énekesek Gulyás György karnagy vezetésével Arezzóból is a legjobb helyezéssel tértek haza. Az év nagy találkozója volt N. Sz. Hruscsovnak Eisenho­­werrel folytatott eszmecseréje

Next