Hajdú-Bihari Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
Hruscsov sajtóértekezlete Djakartában (Folytatás az 1. oldalról) gyarmatosító rendszer súlyos örökségét, meg akarjuk teremteni a szóban forgó országok gyors gazdasági és kulturális felemelkedésének feltételeit, a Szovjetunió kedvezményes feltételekkel nyújtott hiteleinek az a célja, hogy a szóban forgó országok rendelkezésére bocsássa az eszközöket gazdaságuk elsőrendű jelentőségű, kulcsfontosságú objektumainak megteremtéséhez. Hruscsov ezután korunk legfontosabb problémájáról — a hosszú és tartós béke biztosításairól, a fegyver nélküli, feszültség nélküli béke megteremtéséről, egy háborúk nélküli világ létrehozásáról szólva kijelentette, hogy e kérdés Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Az első kérdést, az Antara indonéz hírügynökség tudósítója tette fel. Megkérdezte, mit mondhat Hruscsov azokról a lapjelentésekről, hogy a Szovjetunió Ambon szigetén állítólag katonai támaszpontot akar építeni. HRUSCSOV így válaszolt : — Mit felelhetnél? erre a kérdésre? Azt mondják, hogy egyetlen bolond annyi kérdést tehet fel, hogy tíz okos ember nem tud rá válaszolni (derültség). Kérem, ne értsék félre, nem a kérdést feltevő újságíróról van szó. Minden jelenlevőt nemcsak okosnak, de egyenesen lángésznek tartok. (Derültség.) Az Antara tudósítója megkérdezte, meg tudja-e oldani a csúcsértekezlet a nagy világproblémákat a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül? Azt hiszem, a csúcsértekezlet meggyőzi a ma még érthetetleneket arról, hogy bővíteni kell az ehhez hasonló értekezletek részvevőinek körét, s a népi Kína így nemcsak az ENSZ-ben, hanem a csúcsértekezleten is elfoglalja majd az őt megillető helyet, akárcsak India, Indonézia és Japán. Ezeket az országokat valóban nagyhatalmaknak tartom a Szovjetunió, és az Egyesült Államok mellett. A Harlan Rákját tudósítójának kérdése a japán imperializmus feléledéséről szólt. Megemlítette, hogy Hruscsovnak az indonéz parlamentben ezzel kapcsolatban elmondott szavait Kisi japán miniszterelnök „beavatkozásnak” nevezte. Hruscsov ezzel kapcsolatban kijelentette : Ha Kisi úr így értelmezi nyilatkozatomat, akkor én is apellálhatok őhozzá. Elmondhatom, hogy ő is beavatkozik belügyeinkbe, mert az a szerződés, amelyet ő írt alá Washingtonban előirányozza, hogy amerikai csapatok továbbra is megszállva tartják Japán szigeteit. Vajon miért maradnak amerikai csapatok Japánban ? Nem , hinném, hogy az errefelé gyakori tájfunok leküzdésére ! ? (Derültség) Ez elsősorban a népi Kína és a Szovjetunió ellen irányul. Következésképpen ez beavatkozás a mi ügyeinkbe, megoldásának kulcsa. Az általános és teljes leszerelési program megvalósítása. Rámutatott, hogy 1959 enyhülést hozott a nemzetközi helyzetben, majd befejezésül kijelentette: 1960 jó előjelekkel kezdődik. Kitűztük a nagyhatalmak kormányfőinek találkozóját. Mint a tapasztalat bizonyítja, sok függ a vezető államférfiak személyes találkozóitól. A Szovjetunió szívesen vesz részt az ilyen találkozókon és tart ilyen kapcsolatokat, mert célja világos : El akarja érni, hogy hosszú és tartós béke leg idén a földön, megszűnjék egy új háború kitörésének veszélye. A szovjet kormányfő ezután válaszolt a tudósítók kérdéseire. A Rudé Právo tudósítójamegkérdezte, milyen személyes benyomásokat szerzett Hruscsov Indonéziában. HRUSCSOV elmondotta, hogy Indonézia a valóban mesés, paradicsomi ország. Hiszek benne, folytatta, ha Indonézia kiheveri az évszázados gyarmati elnyomás következményeit és kifejleszti iparát, mezőgazdaságát, az egyik leggazdagabb és legboldogabb országgá válik majd. Nagyon tehetséges és dolgos nép az indonéz nép. Boldogságot, virágzást kívánok neki. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója a következő kérdést tette fel : Valóban mondotta-e Ön ,hogy ragaszkodni fog hozzá, a nyugatiszövetségesek hagyják el Nyugat-Berlint, , függetlenül attól, tesznek-e engedményeket Oroszországnak a leszerelés kérdésében ? Mondott-e ön ilyesmit Gronchi olasz köztársasági elnöknek ? HRUSCSOV: A kérdés felvetése nem egészen helyes. A nyugati hatalmak — úgymond — engedményt tesznek a Szovjetuniónak a béke biztosításában, mi pedig engedményt teszünk a Nyugatnak Berlin ügyében. Ez nem helyes. Ezek önálló kérdések és külön kell őket megoldani. Vagy talán csak a Szovjetunió és a többi szocialista ország érdeke a leszerelés, a béke biztosítása ? A béke fenntartása minden nép érdeke. Ezért a leszerelés kérdését úgy kell megvitatni és megoldani, hogy minden országnak, minden népnek hasznára váljék és a békét szolgálja. A nyugat-berlini kérdés egészen más dolog. Arról van szó, hogy meg kell szüntetni a második világháború maradványait. S ez a probléma immár 15 éves. A háború befejezése óta húzódik. Egyáltalán meddig várjunk még? Nemsokára összeül a csúcsértekezlet a béke megszilárdítására, de hiszen még az elmúlt háború maradványait sem számolták fel. Ez a helyzet ellentmond a józan észnek. Ezért követelni fogjuk, számolják fel a háború maradványait, igyekszünk meggyőzni háborús szövetségeseinket, kössenek békeszerződést a két meglevő német állammal. Ha pedig ők ezt nem értik meg, vagy megértik, de nem akarják megtenni, akkor mi békeszerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal. Amikor pedig ez a szerződés meglesz, akkor Németország ellen vívott háborúról folyó valamennyi következmény érvényét veszti az NDK területén, így Nyugat-Berlin kérdésében is. A londoni Times tudósítója megkérdezte: önök változatlanul fenntartják a nyugatberlini szabad város tervét? HRUSCSOV: Igen, más kiutat nem látunk. A Bintang Timur tudósítója ezt kérdezte: Milyen jövő vár az egymást kölcsönösen segítő tömbökre, mint például a SEATO, a CENTO és a többi? HRUSCSOV: Mély meggyőződésem, hogy ezeknek az agresszív tömböknek létrehozása ostoba ötlet volt, s mint minden ostobaság, okvetlenül kudarcra van kárhoztatva. Az indonéz sajtószolgálat tudósítója megkérdezte, szabadon dönthetnek-e a külföldi országok a szovjet segélyek felhasználásáról. HRUSCSOV azt válaszolta, hogy ezt természetesen szabadon dönti el a megsegélyezett ország. Ugyanez az újságíró megkérdezte, milyen benyomást szerzett Hruscsov Sukarnóval folytatott tárgyalásai során. HRUSCSOV így válaszolt : Már sokszor tárgyaltam Sukarno elnök úrral. Most már harmadszor találkoztunk, sminden alkalommal egyre nagyobb tisztelet tölt el e fáradhatatlan politikus iránt. Elmondhatom, örülök a vele való találkozásaimnak és beszélgetéseimnek, s remélem, hogy ezek a találkozók ismétlődni fognak a népek javára, a béke ügyéért. Kérdések és feleletek Csou En-laj áprilisban Indiába utazik Nehru örömmel várja Uj Delhi (AFP) Nehru indiai miniszterelnök hétfőn reggel a parlamentben kijelentette, nagyon örül, hogy Csou En-laj elfogadta meghívását és Uj Delhibe látogat. Nehru közölte azt is, beleegyezik Csou En-lajnak abba a javaslatába, hogy találkozásukra áprilisban kerüljön sor. Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma A folyóiratban Huszár István, a második ötéves terv előkészítésének irányelveiről K. K. Nagy Sándor írásában termelőszövetkezeteink nagyüzemi mintaszervezetének kivalutásával és fejlesztésével foglalkozik. Marxista történetírók Széchenyi István halálának századik évfordulóján az igazi Széchenyi portréját rajzolták meg. Bencsik László méltatja a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének megjelenését. Figyelmet érdemel az új számban Gyulás Emil Kert-Magyarorrszág kérdéséről szóló konzultációja. Az NDK gazdasági sikereiről és hétéves tervről Apró Éva, a kínai igazságszolgáltatás rendszeréről dr. Benedek Jenő, a latin-amerikai ,közös piac problémájáról Karczag Gábor írt szemlét a folyóirat februári számában. Valaki hazudik London. Az angol sajtót is élénken foglalkoztatja az a bejelentés, hogy Nyugat-Németország katonai támaszpontokat szándékozik felállítani Spanyolországban. A lapok e kérdéssel kapcsolatban ismét felvetik a NATO felülvizsgálásának kérdését és megállapítják, hogy újabb nézeteltérések vannak az északatlanti szövetségen belül. A cikkírók áttekintik Bonn, Párizs, Washington és London egymásnak ellentmondó nyilatkozatait és levonják a következtetést: „Valamelyik hazudik”. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hétfőn az alsóházban valószínűleg nyilatkozik e kérdésről. A Daily Herald hangsúlyozza: „Nem akarunk diplomáciai kibúvókat. Hatoljunk a dolgok mélyére, derítsük ki, ki hazudik. A kormánynak világosan ki kell jelentenie, hogy ellenez minden kapcsolatot Francóval”. A Daily Express hasonló hangot üt meg. A németek ismét kibúvókat keresnek. Arról panaszkodnak, hogy szövetségeseik hátbatámadták őket. Vagy az angol és az amerikai kormány, vagy Adenauer hazudik. Eisenhower Chilébe érkezett Bariloche (Reuter) Eisenhower és Frandizi bariloche-i tárgyalásairól vasárnap közös közleményt adtak ki s eszerint a két ország kormánya továbbra is arra törekszik, hogy magasabbra emelje Amerika népeinek életszínvonalát. Washington (AFP) A Fehér Ház közlése szerint Eisenhower elnök hétfőn délután Argentínából Santagróba, Chile fővárosába érkezett. Részleges árleszállítás a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) Március 1-től leszállítják a Szovjetunióban számos közszükségleti cikk állami kiskereskedelmi árát. E cikkek között szerepelnek bizonyos fényképezőgép-típusok, villamos varrógépek, bizonyos prémfajták, selyemszövetek, rádió-vevőkészülékek, töltő-* tollak, vadászfegyverek, bo-, rotvapengék, konzervek. Az * árleszállítás mértéke körül-;*: belül 30 százalék.•] A március 1-i árleszállítás* révén a Szovjetunió lakossá- * ga egy év alatt körülbelül •:< 2,5 milliárd rubelt takarít;:] meg. * ---------------------------------------* A Szovjetunió versenyzői szerepeltek legjobban a téli olimpián Jégkorongban bajnok: USA A világ legjobb téli sportolóinak hagyományos találkozója, a Squaw Valleyben rendezett VIII. Téli Olimpia befejeződött. Tizenegy nap alatt 27 számban dőlt el az olimpiai elsőség s az eredményeket tekintve a Szovjetunió sportolói szerepeltek a legsikeresebben. A kitűnő szovjet versenyzők 7 arany-, 5 ezüst- és 9 bronzérmet nyertek, ezenkívül a nemhivatalos pontversenyben is hatalmas fölénnyel végeztek az első helyen.• Jégkorongban szombaton késő éjjel játszották le a bajnokság szempontjából fontos Egyesült Államok—Szovjetunió mérkőzést. Ezt a találkozót az amerikai válogatott 3:2-re megnyerte, bár az első harmadban már 2:1-re vezetett a szovjet válogatott. Ugyancsak szombaton szerepelt a műsoron a Kanada—Svédország mérkőzés is. Bár a svédek az első harmadban már 4:1-re vezettek, mégis a feljavult kanadai együttes nyerte a mérkőzést 6:5 arányban. A sorsdöntő találkozókra így vasárnap került sor. Az Egyesült Államok tartotta jó formáját és Csehszlovákia ellen 9:4-re nyert. A harmadok eredményei : 3:3, 0:1, 6:0. A svéd—német mérkőzés 8:2-es svéd győzelemmel ért véget. Utolsó mérkőzésként játszották le a Kanada—Szovjetunió találkozót. Nagy küzdelem után a kanadai válogatott 8:5 (3:0, 1:3, 4:2) arányban nyerte a találkozót. Az olimpiai bajnokságot az Egyesült Államok csapata nyerte — veretlenül. Jégkorongban olimpiai bajnok : Egyesült Államok 10 pont, 2. Kanada 8 pont, 3. Szovjetunió 5 pont, 4. Csehszlovákia 4 pont, 5. Svédország 3 pont, 6. Németország 0 pont. — Az 1980. évi világbajnok : Egyesült Államok. Európa-bajnok: Szovjetunió.• Vasárnap, az utolsó versenynapon tartották meg a síugrás versenyét. Az olimpiák történetében első ízben nem északi ország versenyzője szerezte meg az aranyérmet, hanem német versenyző , Helmut Stocknagel. Második helyen a finn N. Halonen, harmadik helyen az osztrák O. Leodolter végzett.• A téli olimpia részvevőinek kívánságára vasárnap világcsúcsjavító versenyt rendeztek a férfi gyorskorcsolyázók részére 500 méteres távon. A szovjet Grisin nagyszerűen futott s 39,6 mp-es kitűnő idejével megjavította az általa tartott 40,2 mp-es világrekordot, amelyet 1956-ban állított fel. • Az olimpiai versenyeket - beleértve a megnyitó és záróünnepélyt — közel 250 ezren tekintették meg.• Aranyérmek tekintetében ez a sorrend : Szovjetunió 7, Németország 4, Egyesült Államok 3, Norvégia 3, Svédország 3, Finnország 2, Kanada 2, Svájc 2, Ausztria 1, Franciaország 1. (Mivel az 1500 méteres férfi gyorskorcsolyázásban holtverseny volt, ebben a számban két aranyérmet osztottak ki, ezért 28 az aranyérmek száma.)• A nemzetek nemhivatalos pontversenyének végeredménye : 1. Szovjetunió 165,5 pont, 2. Svédország 71,5 pont, 3. Egyesült Államok 71 pont, 4. Németország 70,5 pont, 5. Finnország 59,5 pont, 6. Norvégia 53 pont, 7. Ausztria 35,5 pont, 8. Kanada 32 pont. • A téli olimpia záróünnepélyét a jégarénában mintegy 30 ezer néző előtt tartották. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a VIII. téli olimpia minden tekintetben jól sikerült. Kitűnő volt a rendezés, nagyszerű eredmények születtek, s a sportolók a téli sportágak fejlődéséről tettek bizonyságot. Ágyúk díszlövései, léggömbök magasba bocsátása után az olimpiai himnusz hangjai mellett vonták be az olimpiai zászlót, oltották el az olimpiai lángot. A legközelebbi téli olimpiát négy év múlva, 1964-ben az ausztriai Innsbruckban rendel. —luulwl II.. Megátalkodottak ! Olyan időket élünk, amikor a békeszerető emberiségmár jogos reményeket támaszthat: közelít az a korszak, amelyet nem zavarnak a háborúk, de még a háborúk veszélye sem. Fontos nemzetiközi találkozók színhelye lesz • Párizs és Moszkva az elkövetlkező hónapokban. Olyan események előtt állunk, amelyek ’hozzájárulhatnak — s bízvásthozzá is járulnak —a hideg’háború maradványainak eltakarításához, s további lépéseiket jelentenek majd a békéskibontakozás útján. ’ S ha ebben a légkörben ’mégis Megátalkodottak címmel kell egyesekről megemlékezni, azok nagyon rászolgálhattak erre a nem éppen dicsérő jelzőre. A Német Szövetségi Közöztársaság államvezetéséről vanszó, amelyre a lehető legkevesebb hatással van a nemzetközi feszültség enyhülő tendenciája. Emlékezetes, hogy újév táján az országból indult ki és [végighömpölygött szinte az ’egész kapitalista világon egy [fasiszta, antiszemita hullám,hirdetve, hogy Hitler vetése [még ma is gazdagon termi a [gyomot, mert kedvező talajra •talál. Adenauer akkor mint[egy vállrándítással kommentálta a történeteket és azonfáradozott, hogy bebizonyítsa elenyésző jelentőségüket. A világ népei azonban nem felejtették el, mi módon kívántak a Német Szövetségi Köztársaságban „boldog újévet”. Azóta aztán újabb bizonyítékokat szolgáltatott az adenaueri államvezetés arról, [hogy Hitler egyenesági leszár• rt,c.ztárjának tartja magát, s [amint a jelek mutatják, ezt [sem fogja elfelejteni a világ. ’ Nem szükséges itt felsorolni a magas hivatalokba ülte tett, diplomáciai munkára [küldött nácik nevét. Elég arra • a világbotrányra utalni, amit ma Spanyolországban felállítanidó nyugatnémet támaszpontok 'híre keltett. A nyugati burzsoá sajtó ezúttal jogosan háborodott fel. Mert afölött [ugye még szemet hunynak, •,hogy az NSZK-ban egyre [nyíltabban hangoztatják a ’Szovjetunió, Lengyelország, 'Csehszlovákia elleni revans, a "szocialista országok elleni 'fegyverkezés gondolatát. Demost már a nyugatiaknak is • be kell látniuk: törököt fognak Adenauerrel. A bilbaói • fegyvergyárak, amelyekbennyugatnémet technikusok felügyeletével modern lövedékeket gyártanak, a Kanári-szigeteken berendezett nyugatnémet laboratórium, a Kruppl cég ellenőrzése alá került • spanyolországi fegyvergyárak [működése, s mindezek tetejébe haditámaszpontok létesítése az Ibériai-félszigeten , nemcsak azt sejteti, hogy a J Hitlertől örökölt nyugatnémet „demokrácia” és a spanyol fasizmus nagyon jól megfér egymás mellett, hanem azt is, hogy Nyugat-Németország léte veszélyes a nyugati hatalmakra. Csak rá kell nézni a térképre. Spanyolország közelében csupa NATO-országok vannak. S ha Nyugat-Németország stratégiailag itt rendezkedik be, akkor ez legalább annyit jelnt, hogy Nyugat-Európában vezetni, parancsolgatni akar. NATO-berkekben épp elég aggodalmat keltett a spanyolországi nyugatnémet támaszpontok híre, s az Egyesült Államok hivatalosan fel is szólította a Német Szövetségi Köztársaságot, hogy ez ügyben halasszon el minden döntést addig, amíg diplomáciai úton meg nem beszéli a dolgot NATO-partnereivel. Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala- Az Egyesült Államok sem intheti egyik kezével rendre renitenskedő szövetségesét, amikor másik kezével — egy amerikai cég útján — felveszi Adenauer megrendelését távirányítású lövedékekre. A nyugati világban kétségtelenül ellentétek támadtak az NSZK tervei hallatán — különösen ha azt is hozzászámítjuk, hogy Nyugat-Németország a NATO-parancsnokság alá tartozó Bundeswehren kívül még egy NATO-n kívüli hadsereget is fel akar fegyverezni. A tőkés országok ellentétei feltárják az e táboron belüli gyengeségeket, azt, hogy e szövetséget csak nagy nehézségek árán lehet összetartani. Alkalmasak ezek az ellentétek arra, hogy közvetve még jobban kidomborítsák az egységes szocialista világ fölényét. Meggondolatlanság volna azonban örülni a megátalkodott nyugatnémet militarista lépéseinek. Nem lehet örülni a fegyverek szaporításának, még ha azok egy része nyugatiak sakkbantartására készül is. Ellenkezőleg: ma csak olyan lépéseknek lehet örülni, amelyek az általános és teljes leszerelés irányába mutatnak. Ma úgy tűnik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság NATO- partnerei ellenére is folytatni kívánja az erőpolitikát, ez pedig szöges ellentétben áll a népek érdekeivel. Ha Nyugat- Németországnak ez a „hozzájárulása” a közelgő csúcstalálkozó sikeréhez, akkor köszönjük, nem kérünk belőle. Szeretnénk bízni abban, hogy ez a békétlen mozgolódás arra készteti a többi nyugati hatalmakat, hogy a megegyezést keressék a szocialista országokkal, a szövetséget a Szovjetunióval, amely egyszer már megszabadította a világot a porosz csizma pusztító taposásától. (ks) »• *5* *•' *) ►† «$• *jt «2» »j» «5» «†j» •** *j* *•* **• «j* «J* «2* Magyarország, Hollandia és az NDK egy csoportban a labdarúgó világbajnokság selejtezőjében A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség világbajnoki szervező bizottsága vasárnapi bázeli ülésén véglegesen döntött az 1962. évi chilei világbajnokság időpontjáról. Eszerint a mérkőzés-sorozat május 30-án kezdődik és június 17-én a döntővel fejeződik be. Elkészítették a világbajnokság selejtezőjének csoportbeosztását is. Kezdetben megoszlottak a vélemények, hogy a csoportmérkőzéseket pontozásos, vagy kuparendszerben bonyolítsák-e le, s végül is a körmérkőzéses forma mellett foglaltak állást. Az 1962. évi VB-be hatvan ország nevezett. Közülük négy jelentkezését nem fogadták el: Irakét, a Fülöp-szigetekét, Haitiét és Észak-Koreáét. Két főcsoportot állapítottak meg. Az elsőbe Európa, Afrika és Ázsia tartozik, a másodikba Amerika. Az első csoporton belül tíz alcsoport van. Ezek beosztása: Első csoport: Svédország, Belgium, Svájc. Második: Franciaország, Bulgária, Finnország. Harmadik: Nyugat-Németország, Észak-Írország, Görögország. Negyedik: Magyarország, Hollandia, NDK. Ötödik: Szovjetunió, Törökország, Norvégia. Hatodik: Anglia, Portugália, Luxemburg. Hetedik: Olaszország, Románia és a Ciprus—Izrael—Etiópia selejtező győztese. Nyolcadik: Csehszlovákia, Skócia, Írország. Kilencedik: Spanyolország, Wales, és az afrikai csoport (Egyiptom, Szudán, Nigéria Marokkó, Ghána) győztese. Tizedik: Jugoszlávia, Lengyelország és az ázsiai csoport (Japán, Dél-Korea és Indonézia) győztese. Az európai, afrikai és ázsiai csoportok első helyezettjei, tehát tíz ország együttese jut a döntőbe. Külön szabályozták az öt csoportba osztott amerikaizóna feljutási rendszerét a tizenhatos döntőbe. Az amerikai zónából négy csapat jut a döntőbe, míg annak másik két részvevője a rendező Chile és a világbajnoki cím védője, Brazília. Megállapították a mérkőzések menetrendjét is. A selejtezőket 1960. március 15 és 1961. december 31. között kell lebonyolítani. A nyolcaddöntők időpontja Chilében: május 30, június 3, június 6. A negyeddöntőké: június 10. A harmadik helyért június 16-án, a döntőért június 17-én játszanak.