Hajdú-Bihari Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

10 millió forint értékű áru A püspökladányi Lenin Termelőszövetkezet ez évi tervei Négy püspökladányi ter­melőszövetkezet egyesült ez év januárjában, azzal az elhatá­rozással, hogy már ebben az esztendőben és az elkövetke­ző években a 8900 hold föl­dön, mint a Lenin Tsz tag­jai jól jövedelmező szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Az egyesülés óta mindössze pár hónap telt e­­s vajon hogyan valósítja meg a célkitűzéseket a püspökla­dányi Lenin Tsz, amely az egyesülés után a járás egyik legnagyobb szövetkezete lett. A Lenin Termelősz­övetke­­zet előtt mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben óriási lehetősé­gek nyílnak meg. Földje olyan minőségű, hogy abban rizs­től a cukorrépáig mindent megtermelhetnek. S most néz­zük, hogyan használják ki ezt a lehetőséget. Már az első esztendő ter­véből láthatjuk, hogy a Le­nin Termelőszövetkezet már ebben az évben más módon, jövedelmezőbben kíván gaz­dálkodni, mint korábban. A takarmánytermő területen kí­vül olyan növények termelé­sével is foglalkoznak, ame­lyek munkaigényesek, íme a terv: ki sem vitatja. A Lenin Tsz pedig az állattenyésztésnek is a legjövedelmezőbb ágával kíván foglalkozni. Egyrészt a termékek értékesítésé­vel, másrészt hizlalással, s nem utolsósorban a tenyészálla­tok nevelésével. Már az első esztendőben 1200 hízott ser­tést és 350 hízott marihát ér­tékesítenek, 60 fehér hússer­tés tenyészkocát pedig már átadtak más szövetkezesek­nek, s még ebben az évben legalább 150 tenyészkocát sze­retnének értékesíteni. Mind­ezek mellett több száz te­­nyészjuhot is értékesítenek. Íme ilyenek első évi ter­vei a püspökladányi Lenin Termelőszövetkezetnek, ennek a 9000 holdas gazdaságnak. A tervek végső soron azt eredményezik, hogy már eb­ben az évben mintegy 10 mil­lió forint értékű árut érté­kesítenek és szorgos munkája után minden szövetkezeti tag megkapja becsületes jöve­delmét. Ha sok gonddal és nehézséggel is, de a munká­latok már megkezdődtek. A kukorica kivételével földben van már minden, és lassan kezdődik a növényápolás is. A tagok bizakodva és szor­galmasan dolgoznak, mert ha­vonta rendszeresen folyósított 10 forintos munkaegység elő­legen kívül — ezt minden negyedév végén 12 forintra egészítik ki — bíznak abban, hogy év végén is meglesz a tervezett 36,50 forint munka­egységenként. R. B. Több száz családtag munkában A több mint 6000 hold szán­tó megművelésére 375 nö­vénytermesztő áll rendelke­zésre. Minden egyes tagra — aki a növénytermelésben dolgozik — több mint négy és fél hold kapás jut: egy hold cukorrépa és 3,5 hold kukorica. A munkaigénye­sebb növények közé ezenkí­vül még 91 hold kertészet is tartozik, s ide sorolhatjuk azt a 300 hold rizsföldet is, melynek betakarítása külö­nösen sok időt igényel. S mindezeknek megművelését vajon ho"­' biztosítják? Az elmúlt évben egyes ter­melőszövetkezeteknél kiala­kult szokás volt, hogy egyé­nekre mérték ki a kapások területét és megszabták egy­­egy munka elvégzésének ha­táridejét. A Lentin Tsz-ben ez év folyamán is így csinál­ják, s éppen ezáltal arra szá­mítanak, hogy a tagok mel­lett még több száz család­tag is segít és így a munka elvégzése biztosítottnak te­kinthető. Tehát az egyik cél a munkaigényes növények termesztése, a belterjességre való törekvés. 400 holdon lucernamag­ A másik, mint már említet­tük is, a vetőmag termesztés. Az elmúlt évben már ter­meltek hibrid kukorica vető­magot, melyből mintegy 20 vagottnyi került átadásra. Ez évben ugyan nem termeltek hibrid kukorica vetőmagot, de legalább 20 vagon búza vetőmagot szeretnének át­adni, hiszen évek óta állan­dóan­ 80—83 a búzájuk faj­súlya. Jövőre újra termelnek hibrid kukorica vetőmagot is, nem is szólva az aprómag­vakról. Ez évben is 400 hold lucerna és 91 hold vöröshe­re magfogást végeznek. A közel 9000 holdas Lenin Tsz-nek tehát ezek a növény­­termesztési tervei. S az állat­­tenyésztés? Jelenleg 670 szarvasmar­hája, 4000 ruha, 2200 sertése­­ van a szövetkezetnek. Ezt a létszámot éppen a jövedel­mezőség miatt feltétlenül­­ emelni szeretnék. Az emelés megvalósítását most legjob­­­­ban a férőhely hiánya akadá­­l­­yozza. Jelenleg 35 tanyán he­lyezték el a jószágállományt, minden épület zsúfolt. Ennek megszüntetése érdekében sze­retnének kialakítani három tanyai központot az elkövetke­ző években. E terv megva­­lósítsához mér lényegében az idén hozzákezdenek és a 1,5 millió forintos állami­­ hitel mellett saját erőből is mint­egy 2 millió forintos beru­házást végeznek. 1200 hízott sertés Az állattenyésztés jövedel­mezőségét, hasznát már sen­ Ma tartja az ÉDOSZ megyei küldöttközgyűlését Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Hajdú-Bi­­har megyei területi bizottsága április 23-án, szombaton, dél­előtt 9 órai kezdettel a deb­receni gépi fermentáló üzem kultúrtermében tartja megyei küldöttkk-bővűlését. A küldöttközgyűlésen a te­rületi bizottság beszámoló je­lentése hangzik el, majd a számvizsgáló bizottság szá­mol be munkájáról. A hoz­zászólások után megválaszt­ják az új területi bizottságot, számvizsgáló bizottságot, va­lamint a küldötteket a szakszervezetek megyei taná­csának közgyűlésére és az ÉDOSZ IV. kongresszusára. Ma este munkáskórusok hangversenye a járműjavító kultúrotthonában A debreceni zenei­­hetek keretében szombaton este 7 órai kezdettel a járműjavító kultúrotthonában nagyszabá­sú munkáskórus találkozóra kerül sor. A műsorban fel­lépnek a járműjavító Egyet­értés kórusa és zenekara, a Gördülőcsapágy-gyár Vasas kórusa, a TITÁSZ vegyes­kórusa, a Debreceni Ruha­gyár kórusa. Mint vendégek szerepelnek a találkozón a debreceni Kodály kórus és a Maróthy György énekkar. A magas színvonalúnak ígérkező hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés. Befejeződött Debrecenben a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak megválasztása Csütörtökön, 21-én este tar­tották meg a Hazafias Nép­front csapókerti bizottságá­nak­­újjáválasztó gyűlését. Megjelent a gyűlésen Teleg­­di Zoltán, az MSZMP Debre­cen városi végrehajtó bi­zottságának tagja, Sárközi István, a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottságá­nak titkára és Czifra László, a III. kerületi Tanács v. b. elnökhelyettese. Eszenyi Ferenc, a H Hazafias Népfront körzeti bizottságá­nak elnöke tartotta meg a zsúfolásig megtelt teremben érdekes beszámolóját a Ha­zafias Népfront körzeti bi­zottságának eddig végzett munkájáról és feladatairól.­ A bizottság elkövetkező leg­fontosabb feladatai közül a felépítendő csapókerti kul­­túrházzal kapcsolatos társa­dalmi munka megvalósítását emelte ki. Több hozzászólás után a lelkes hangulatú ülésen újjá­választották a Hazafias Nép­front csapókerti körzeti bi­zottságát. Ezzel a gyűléssel a körzeti bizottságok újjáválasztása be­fejeződött Debrecenben. Jö­vő héten megkezdődnek a kerületi bizottságok újjává­lasztó gyűlései, majd ezután kerül sor az új városi nép­front-bizottság megválasztá­sára. Ugyancsak csütörtökön szerte a megyében is több helyen tartottak népfront-bi­zottság újjáválasztó gyűlést. Hencidán, Mezőpeterden, Balmazújvároson, Ártándon, Egyeken, Görbeházán, Tisza­­gyulaházán és Magyarhomo­­rogon választottak új nép­front-bizottságot. Hencidán másfélszázan jelentek meg a kultúrotthonban megtartott gyűlésen, melyen 35 tagú­­ népfront-bizottságot válasz-­ tottak. Balmazújvároson közel há­romszáz részvevő jelenlété-­ ben választották meg a het­­ventagú bizottságot. Magyar­­homorogon is élénk érdeklő­dés mellett került sor a 31 tagú bizottság megválasztá­sára. Több mint háromszáz részvevő jelent meg az egye­sd kultúrotthonban, hogy megválassza az új népfront­bizottságot. Görbeházán is megközelítette a választók száma a háromszázat. Tisza­­gyulaházán is nagy érdeklő­dés mellett folyt le a válasz­tás, csakúgy, mint Mezőpeter­den. A bizottságok megválasz­tását mindenütt élénk vita előzte meg. Különösen aktív volt a választók részvétele az egyeki és balmazújvárosi gyűlésen, ahol igen sok hoz­zászólás hangzott el, mely­ben a népfront-munka ered­ményeit, hiányosságait és jö­vőbeni feladatait tárgyalták. Valamennyi gyűlésen megje­lentek a helyi pártszerveze­tek és tanácsok vezetői. ­Az elő válaszút HAT KISLÁNY ül előttem fekete iskolai kötényben, nya­kukban piros úttörő nyak­kendő. Izegnek-mozognak, vi­dámak és­­ kissé izgatottak. Hogyisne lennének. Először történik velük, hogy újság­nak „nyilatkoznak”. Néha egymásra néznek és kicsit cinkosan összenevetnek, na­gyon tetszik nekik a dolog. Tavaszi fény és illat áraszt­ja el a szobát. S ezt nemcsak a pompás áprilisi nap, az iskola udvarának zöldbe­­borult fái, virágzó bokrai árasztják, hanem kislányok is nevető szemükkel, tavaszt sugárzó lényükkel. A hat kislány egyformán 14 esztendős, s most végzik az általános iskola VIII. osz­tályát a debreceni Kossuth Lajos általános iskolában. Most állnak először válaszút előtt, most innen merre? Gimnáziumok, technikumok felé, vagy ipari tanulónak? Amikor feltesszük nekik a kérdést, előbb csak egymást biztatják, na kezd már el... Egy-egy pillantást vetnek az igazgatóra, Sütő Sándorra is, pedig már döntöttek, elha­tározásuk megszületett. BERTA MÁRIA kezdi meg a „vallomást”, ő a VIII/c. osztály egyik kiváló tanulója. Előbb még feszélyezetten be­szél a terveiről, tanulási gondjairól, de aztán beleme­legszik. Később a többiek is beleszólnak és kedves, baráti beszélgetés alakul ki a 14 évesek pályaválasztási gond­jairól. Berta Mária vegyipari technikumba készül, azaz most már bizonyosan tudja, hogy ott kezdi meg a tanu­lást ősszel , ugyanis most értesítették a nagy örömhír­ről: felvették a technikumba. Nagyon izgult, mert kevés leányt vesznek fel oda, ko­moly felvételi vizsgát kellett tenni a kis Bertának. — Nehéz volt a felvételi — mondja —, de azért nem volt olyan ördögi dolog, a vizsgáztató tanárok meg ép­pen nagyon kedvesek voltak, nem volt miért félni. — Miért éppen vegyipari technikumba akarsz menni? — A legkedvesebb tantár­gyam a kémia — azt hiszem először azért, mert Mária né­ni tanította — és nagyon megszerettette velem. Azon­kívül a nagybátyám kém­i­­ is és sokszor jártam nála az is­kolai laboratóriumban. Na­gyon szeretek kísérletezni. Úgy tervezem, ha jól elvég­zem a technikumot egyetem­re iratkozok be — ha fel­vesznek — teszi hozzá szeré­nyen, ha olyan jól tanulok. Vegyészmérnök akarok lenni, vagy kémia-biológia tanár. Mind a kettő nagyon szép hivatás ugye? Sokat kell ta­nulni, nem mondom, de ha az ember összeszedi magát, meg szereti is azt, amit vál­lalt — könnyen megy. GERGELY VERA kémikus szerene lenni. A Kossuth gimnáziumba vettek fel a reáltagozatba, 5-1-1-es osz­tályba járok majd. Érett­ségi után az egyetemre ké­szülök, s igyekszem jól ta­nulni, mert vegyészmérnök akarok én is lenni. Nagyon szeretem a kémiát sokszor jártam laboratóriumba, ott­hon is mindig kísérletezem. Anyu gyakran mondja: Csak aztán fel ne robbantsd a há­zat! Ismét Berta Mária veszi át a szót. A jövő tetszik tudni a fizikáé meg a kémiáé, hát ha én is feltalálok valamit. — Mit akarsz feltalálni? — Valami nagyon hi­­­s dolgot, ami jó az országnak, meg az embereknek! PÁNYOKI VERA a har­madik kislány — szőke és kékszemű — (ő az egyed­üli szőke, a többi mind barna). Először nyomdász akart len­ni, de édesapja — aki kész­­ben címfestő — azt mondta tanuljon tovább, mert van esze, így aztán egy másik kedves foglalkozását válasz­­totta: építőipari technikumba megy. — Már megkaptam a bol­dog örömhírt: felvettek. Most aztán alig várom, hogy meg­kezdjem ott a tanulást, meg a rajzolást, mert ott sokat kell rajzolni. Úgy tervezem, ha elvégzem és technikus le­szek egy pár évig dolgozom, aztán beiratkozom a mű­egyetemre, építészmérnök szakra. Nagyon sok, szép, modern házat szeretnék épí­teni. KATONA JULIANNA még nem tudja felvették-e a bu­dapesti Ruhaipari Techni­kumba, de reméli sikerül. Ha nem akkor gimnáziumba megy. — A ruhaipari technikumot azért választottam — közli velünk —, mert kedvelem a varrást. Anyu szokta nekem varrni a ruhákat, én meg segítek neki. Aztán meg mi ketten vagyunk édesanyám­mal, ő nevel engem — és szeretnék hamarosan segíteni neki — szóval pénzt keres­ni. Ha elvégzem a techni­kumot a Debreceni Ruha­gyárba vágyom dolgozni, anyukám is ott dolgozik, na­gyon tetszik a gyárban min­den, és úgy tapasztaltam en­gem is szeretnek. Ilyen he­lyen jó dolgozni nem igaz? — Ha véletlenül nem vesz­nek fel, és középiskolába, majd egyetemre megy, anyu­ka vállalja, hogy később juss keresethez? — Persze, hogy vállalja — mosolyodik el a kislány — anyu azt akarja, hogy ta­nuljak. JAKUCS ÉVA gimnáziumba készül humán tagozatra, mert ő nagyon szereti a nyel­veket. Óvodás korom óta az a ter­vem, hogy tanítsak, azért akarok tanár lenni. Imádom a gyerekeket. Hogy milyen szakra megyek? Azt még nem döntöttem el, talán történe-/ lem, magyar, vagy orosz,? vagy más nyelv szakra, nem­ tudom még. De hiszen vany időm addig. Különben is/ mindegy milyen szakos le-/ szek, csak taníthassak, mert­ ez a vágyam. / BADIK ILONA, a hatodik­­ kislány kereskedő tanulónak/ jelentkezett. Még nem tudja/ hova veszik fel, legjobban­ élelmiszerkereskedelmi ta-­ nuló szeretne lenni. Most­ várja a híradást. Érdekel en-­­ gem ez a pálya — mondjam elgondolkozva —, bár föd-/­rász is szívesen lettem vol-/ na, de ott nincsen elég hely.v Remélem felvesznek az élel-/ miszerkereskedelembe. / ★ I Hat kislány mondta el vá-­­gyait, terveit az első válasz-y úton. Mindegyik öntudatosan/ készült egy-egy bizonyos/ szakmára. Olyan pályára,­­ olyan tanulási területre men-e nek, ahová legjobban szeret-) nének. Csak rajtuk múlik­ most már, hogy amit elter­y­veztek, sikerül-e. A lehetősé-/, gük megvan, a szüleik együtt l­éreznek velük, nem tartják­, vissza a tanulástól, sőt biz-(/ tatják és segítik őket. Most­ rajtuk a sor, hogyan tanul-a nak majd a magasabb fokú­ iskolákon, hogyan igyekeznek­ elsajátítani a mesterséget,­ amit választottak.­­ Ahogy nézem a kislányo­/ kat, vidámak, lelkesek, telve tanulási vággyal , úgy gör­dülöm sikerül majd elérniük a vágyaikat (Ke) ! A budapesti ipari vásárra készül a Köt­szö­vő Vállalat A Debreceni Kötszövő Vál­lalat fejlődé­sét leginkább a termékek mi­nőségén lehet lemérni. Deb­recenben és az ország más üz­leteiben is szí­vesen vásárol­ják a vállalat által gyártott színhatásában és formájában is ízléses gyapjú puló­vereket, kuli­kat, kardigáno­kat, kötött blúzokat. A minőségi fejlő­dést mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az idén is részt vesz­nek a buda­pesti ipari vá­sáron. A vásárra készült puló­verek, kardi­gánok most Ezek a szép pulóverek, kardigánok néhány még láthatók hét múlva a budapesti ipari vásár helyi­­a készáru ipari pavilonját díszítik majd. Képünkön MEO-ban, de Arany Lászlóné készárú mecs és Kocsis néhány hét Istvánné készáru adjusztáló látható, múlva már a helyi ipari pavilonban lesz- portvezető pedig azzal mi­nek megtekinthetők, csekszik, hogy az új gépek Az ipari vásárra készült nemcsak tökéletesen kötnek, termékeket különös gonddal hanem praktikusabbak is­ gyártották. A vásár után mert a dolgozók ülve végez­­etek gyártását nagyobb kötik a munkájukat. Az él­­mennyiségben is megkezdik, múlt hónapokban a kesztyű hogy a debreceni nők is mi­ részle­tben több mint 14 nél több ízléses gyapjú holmi ilyen új kötőgépet állítottak között válogathassanak. Az üzemben más érdekes­ség is akad. Aki néhány év­vel ezelőtt járt az üzem kesztyű részlegében, az ma nem ismerne rá. Megújho­­dott itt minden. Új az épü­let, s a gépek döntő többsége is. Hornyák Istvánné cső­üzembe, de még ebben az évben 10—15 új gép várható. Tavalyhoz viszonyítva a kesztyű részleg fejlődését legjobban a számok bizonyít­ják. Míg tavaly ez a részleg 8 géppel dolgozott, addig ma 41 géppel működik. A fejlő­dést indokolttá tette a nagy igény is. A vállalat évek óta­­ kisebb-nagyobb tételben ex­portál Angliának kötött kesz­tyűt. Csak ebben az évben a tervek szerint 32 ezer pár , kesztyűt szállítanak Angliá­ba. Belföldre is több ezer ipar kesztyűt adnak negyed- 1 évenként. Az első negyedév­ben belföldre több mint 15­0 ezer párat gyártottak. Bálint Piroska és Szabó Erika exportra készíti a kesz­tyűt. Hornyák Istvánné csoportvezető munka közben is ellenőrzi a minőséget Vasárnap Alföld-ankét a megyei könyvt­árban A megyei könyvtár vezető­sége és az Alföld Irodalmi­­ Társaság holnap, 24-én este 7 órai kezdettel Alföld-an­kétet rendez a könyvtár ol­vasótermében. Az ankéton lírók és olvasók találkoznak, s az Alföld folyóirat munka-­­­társai legújabb írásaikból ol­vasnak fel. A műsor után, melyen közreműködnek Haraszti­y József, Juhász Géza, Nagy Lajos, Rácz Károly, Sebők­ Vilma, Csegöldi F. Antal, Nagy Tibor, Kopácsi Margit, Tóth Endre, az olvasók közö­sen vitatják meg az Alföld eddig megjelent számait, il­letve az ott bemutatott írá­sokat. Vitavezető Fábián­­Sándor, az Alföld felelős szer­kesztője. NAPLÓ 3 , 1960. ÁPR. 23., SZOMBAT

Next