Hajdú-Bihari Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

EMELETES GYÓGYSZERTÁR, ÚJ KULTÚROTTHON ÉPÜL Pillanatképek Kaba közeli jövőjéből A szájhagyomány szerint Kaba hétszer égett le fennállása óta. A krónika szerint jóval kevesebbszer, mindenesetre tény, hogy ez az igen régi település több ízben áldozata lett a pusztító, romboló erőknek. Ez nem azért kívánkozik ide, hogy a mondanivaló lényegét képezze, csupán egy önkéntelen gondolattársításból. Ha az ember észrevesz valamit, akaratlanul is eszébe jut annak az ellenkezője: a pusztulás emléke idéződik fel néha, amikor épülést, fejlődést látunk. Mert Kaba egyre épül, fejlődik. Nem is a járdák szaporodásáról vagy a villanyhálózat állandó bővítéséről akarunk most szólni, hiszen az megszokott jelenség minden község centrumában, a tanácsházától vagy 200 méterre — ez a földkupacok, építőanyagok, építőipari gépek láttán mindenkinek szemébe tűnik , építkezés folyik. A Napló egyik régebbi száma nagy vonalakban már beszámolt arról, hogy emeletes gyógyszertár épül itt, orvosi rendelőkkel. Az épület a jövő év második felében készül el teljesen. Ahogy a főtérről elindulunk Tetétlen felé, nemsokára a községi strandfürdőnél vagyunk. Nem nagy még ez a fürdő, egyetlen komoly medencéje van mindössze. De jövőre már jóval nagyobb lesz. A Vízkutató és Fúró Vállalat helybeli kirendeltsége épp a napokban adott át a községi tanácsnak egy új kutat, melyből 47 fokos meleg víz tör a felszínre, percenként 750 literes mennyiségben. Mintegy 800 ezer forintos munka volt ez, még auguszttusban fogtak hozzá. A 690 méter mélységből feltörő víz hasznosítására már megvan a nütt. Akad itt más is. Egyebek között egy új vendéglő, amit a földművesszövetkezet alig egy fél éve nyitott meg. Szépen berendezett, tiszta étterme van, ahová, ha belépünk — mint egy debreceni vendég megjegyezte —, elfelejtjük, hogy tulajdonképpen falun vagyunk. Ez csak egyetlen létesítmény, de fontosságáról elég meggyőzően beszél az a kép, amely minden délben fogadja a belépőt: a városi méretű helyiség tele van, egy óra tájban alig lehet üres helyet találni. Nagyon kellett ide ez a vendéglő. Erről az idevalósiak mondhatnának legtöbbet, akik az étteremben mindennap ízletes ebédet kapnak — olcsó, előfizetéses alapon. végleges elgondolás: jövőre két melegvizű medence épül, az egyik a felnőtteké, a másik a gyermekeké lesz. Ez persze azt jelenti, hogy egyéb tekintetben is alaposan ki kell bővíteni a strandfürdőt. Domokos Lajos tanácselnök szerint legalább ötven öltözőkabinra lesz még szükség, és van olyan elképzelés is, hogy a mostani medencét fedett fürdővé építik át. Szóval egész városiassá akarják tenni fürdőjüket a kubaiak, már csak azért is, mert nagy forgalomra lehet számítani: a közeli községekben ugyanis — Földesen, Tetétlenen, Nádudvaron — nincs fürdő. A strandfürdő további bővítése körülbelül 1 millió forintba kerül. Természetesen igénybe veszik a község népének önkéntes segítségét is, a gépállomás és a két nagy termelőszövetkezet vontatóit és fogatait a földmunka és az anyagszállítás idején. Bizonyára az emberek két kezük munkájával segítenek, hiszen mindnyájuknak megéri. Az új termálkútból feltörő víz metángázt is tartalmaz. Ez a körülmény újabb, nagyszerű gondolatot szült. Jövőre leválasztják a gázt és felhasználják a középületek — iskolák, tanácsháza, gyógyszertár, kultúrház — fűtésére. A kultúrházról még nem is szóltunk, pedig igazán érdemes arról is elmondani egyetmást. A fürdőhöz hasonlóan a községfejlesztési alapból építik fel, a főtéren, szemben a tanácsházával. A mostani elképzelés szerint 1962-ben kezdik el a munkálatait. A programadás már megtörtént, vagyis az építtető — a községi tanács — közölte elképzeléseit a terv elkészítőjével, a megyei építési tervező irodával. Emeletes épület lesz, földszintjén 500 személy befogadására alkalmas nagyteremmel, öltözőkkel, büfével, emeletén könyvtárral, olvasószobával, szakköri helyiségekkel. Egyszóval komoly épület lesz — 3,5—4 millió forintba kerül a felépítése. Nem fényűzésből építtetnek ekkora kultúrházat, nagyon is rászorul a község. Ebben a 7 és fél ezer lelkes községben nincs olyan hely, ahol egy nagyobb rendezvényt le lehetne bonyolítani. A mozi — egy mellékutcán van egyébként — mindössze 120 személyt képes befogadni, a község arányaihoz képest tehát alig vehető számításba. A kulturális igény viszont egyre nagyobb, művelődni és szórakozni akarnak az emberek, különösen a fiatalság. Még néhány feladat Persze ezek mellett még számos tennivaló akad: a község további villamosítása, újabb járdák építése, később pedig a lakosság vízellátásának higiénikus megoldása — törpevízmű építéssel —, szóval sok erőt,energiát, segítő szándékot kell még latbavetni addig, míg az új Kaba, a kor igényeinek megfelelő nagyközség arculata teljesen kibontakozik. És mégis, pár esztendő múlva már egészen más benyomást kelt a falu. Az idegen, ha megáll a főtéren és körülnéz, talán elcsodálkozik. Gondozott, szép parkot lát, ápolt virágágyakat, körül pedig tekintélyt keltő emeletes épületeket: jobb, kéz felé a tanácsházát, odább az új gyógyszertárat, bal kéz felé pedig a másik új építményt, a kultúrházat. Mintha nem is egy alföldi falu, hanem egy csinos kis város főtere volna. Bár mindez még nem kész valóság, nem is utópisztikus ábránd, mert a megvalósulás csak néhány év kérdése. Az viszont lehet, hogy az idegen nem fog csodálkozni. Elvégre akármerre jár, mindenütt ugyanazt látja: az épülő, csinosodó országot. -- -V\------V\ 'W-------w— Bővül a strandfürdő Fejlődik a mezőgazdasági szakoktatás Hajdú-Biharban Hajdú-Biharban tovább fejlesztik a mezőgazdasági oktatást. Jelenleg a megyében három mezőgazdasági szakiskola működik 273 hallgatóval. A mezőgazdasági szakoktatásra 1958-ban még 1 881 000 forintot fordítottak, 1960-ban már 3 265 000 forintot, ez az összeg 1961-ben tovább emelkedik; egy hallgatóra majdnem 12 000 forint évi költség jut. A szakiskolákban több irányú képzés folyik. Elsőrendű feladat a termelőszövetkezetek megfelelő szakemberekkel való ellátása, ennek érdekében tsz-elnököket, brigádvezetőket s alapos ismeretekkel rendelkező mezőgazdasági szakmunkásokat képeznek ki. Hajdúszoboszlón ezenkívül öntözéses szakemberképzés folyik. Ebben a szakiskolában a tanulók a gyakorlati ismereteket jól felszerelt tangazdaságokban sajátítják el. Az előző években csak öt-tíz hónapos képzés volt a szakiskolákban, míg az új rendelkezés értelmében a kiképzés időtartama két év. A szervezett iskolai képzésen felül száz ezüstkalászos tanfolyamon és 25 szakkörben is folyik szakirányú képzés. Gondoskodtak 50 tszelnök, 50 könyvelő, 40 brigádvezető és 80 öntözéses munkát végző dolgozó tanfolyamszerű képzéséről is négyhat heti időtartammal. Tanfolyamokat tartanak a baromfinevelés, szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés, valamint zöldségtermelés és gyümölcstermelés tudnivalóinak elsajátítására is. Ezeken a tanfolyamokon 920 mezőgazdasági dolgozót oktatnak. —«W\%| ■■■»■ — v\ A könyyvek BIRODALMÁBAN „Rend a lelke mindennek”, mondja a közmondás, s ez száz százalékig érvényesül a könyvtárban. Pillanatok alatt választja ki a sok ezer karton közül a szükségeset Szabó Edit és Bíró Pálma könyvtáros. 52 ezer szépirodalmi és ismeretterjesztő tudományos könyv található a megyei könyvtárban. Képünkön: 3 ezer kötetes helytörténeti anyagot rendszerez Sebők Vilma, Bényei Józsefné és dr. Madár Jánosné. A kölcsönzőteremben a sok száz kötet könyv könnyíti a válogatást. Az olvasók saját maguk válogathatják ki a számukra legérdekesebb művet. A könyvtárnak 5500 állandó látogatója van, ebből körülbelül 2 ezer ifjú és diák. ~TM«nuiiiiiiiiiraBuiuminaiuiuuiUDiiniiiiiiiii«iiiiiiniiHiniuiiuiuniiiiuuBniniiiiimni»..»». OLVASÓINK ÍRJÁK Egy ember, akinek nem lehet parancsolni Érdekes ügyet szeretnék elmondani, mely látszólag egészen egyéni természetű. Az elmúlt év szeptemberében elköltöztem a Hatvan u. 1. sz. alól a Libakertbe arra az időre, amíg lakásom átépítődik. Miután a tatarozás befejeződött, visszaköltöztem, és azóta egy végnélküli utat járok a gáztűzhelyem után. Egy építési művezető önhatalmúan az üresen hagyott lakásomból kiszerelte a gáztűzhelyet és elvitte azzal, hogy ha majd visszaköltözöm, újat szerel be, tehát biztatott, hogy „semmi ok az izgalomra”. Visszaköltözésem előtt, most november hó közepén felszólítottam a művezetőt, hogy ígéretének tegyen eleget, mert gáztűzhely nélkül még vízmelegítésre sincs alkalmunk és kisgyerekről kell gondoskodnom, egyszóval nélkülözhetetlen a gáztűzhely. A művezető elutasított. Ezután az Ingatlankezelő Vállalathoz fordultam, mert a gáztűzhely a vállalat tulajdonát képezi. Az ingatlankezelő utasította a művezetőt, hogy a gáztűzhelyet állítsa vissza a helyére. Nem történt meg. Ekkor a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójához fordultam, és kértem, hogy dolgozójukat kötelezzék a gáztűzhely visszaállítására. Az állami építőipari vállalat is felszólította az illető művezetőt, hogy kérésemnek tegyen eleget. A tűzhely azonban még mindig nincs a lakásomban. Elsősorban azon csodálkozom, hogy ezek a vállalatok minduntalan utasításokat adnak, de az erélyes intézkedésektől tartózkodnak. Véleményem szerint a gáztűzhely eltulajdonítása törvénybe ütköző cselekedet, amely hatásosabb, erélyesebb intézkedést követel. Bartha Mihály, Hatvan u. 1. ------------ I postás mindig kétszer jár feleslegesen Debrecenben a levél- és hírlapkézbesítés ma már igen jól halad, minden elismerés a postásoké, a kézbesítőké, ugyanis az elmúlt időkhöz képest szemmel látható fejlődés tapasztalható. Ha most valaki panaszkodik, hogy megkésett a hírlap, soká hozták az újságot, ennek okait már nem mindjárt a postán kell keresni, mert véleményem szerint nem a kézbesítők hibája legtöbbször. Megfigyeltem, hogy különösen a kertségekben lakók hanyagsága, illetve nemtörődömsége okozza a késést. A kertségi házakat többnyire hatalmas telkekre építették és a telek belső végében levő házhoz a kapubejárattól nemegyszer 100—150 méteres út vezet. A külső kapukra a legtöbb helyen nem szerelik fel a postaládákat, annak ellenére, hogy a posta aránylag olcsó áron adja a szekrényeket. Nem szerelik fel a postaládákat és így a kézbesítő a szó szoros értelmében házhoz szállítja az újságot, leveleket, ami annyit jelent, hogy 200—300 métert tesz meg. Leszáll a kerékpárról, begyalogol a lakáshoz, visszagyalogol a kerékpárjához, s mindez értékes perceket rabol el, időveszteséget jelent. A Postákért utcán, a Széchenyi úton és a sorompó táján már 6—7 óra körül kikézbesítik a lapokat, és az említett körülmény miatt a Küküllő utca lakói viszont csak 10—11 óra körül kapják meg az újságot. A posta megduplázta a kézbesítők számát, most már úgy illene, ha a lakók is megtennék a magukét. Megkönnyítené a kézbesítők munkáját az is, ha az utcai házszámtáblákat rendeznék. Jelenleg előfordul, hogy több azonos házszámot ismernek egy utcában, hogy a páros és páratlan számok minden rendszer nélkül követik egymást. Jó lenne, ha egységesen rendeznék az egész kertségben ezt a kérdést. Balogh Géza, Széchenyi utca, 86. Gyalog a busz nyomában Örömmel vettük tudomásul, hogy Debrecenben a Béke útját aszfaltozzák. Mindnyájan arra gondoltunk, hogy autóbuszutunk ezután valamilyen mesebeli száguldozáshoz hasonlít majd: suhan velünk a kocsi zökkenőmentesen, simán. És ezzel nem is volna baj, azonban örömünk mégis korainak bizonyult, mert minden megtörtént: az út kitűnő, az autóbusz suhanna rajta, mint valami csodaparipa, ha járna... De nem jár ! Megbocsátjuk, hogy kerülővel jutunk a célhoz, mert a Béke útjáról a Burgundia utcai megállóig számunkra felesleges az út, de ez nem volna baj. Azt viszont már sokalljuk, hogy a felsorolt panaszaink mellett még egy újabbat is meg kell említeni. Igen fájón érintett bennünket, hogy munkahelyünkről elhelyezték a megállókat. A Mikepércsi úti üzemektől, a gázgyártól, a növényvédő állomástól és a TÜZÉP-től több tááz métert kell megtenni gyalog a legközelebbi megállóhelyig. Naponta kétszer igen hosszúra nyúlnak a távolságok és sokszor elgondolkoztatja az utasokat: ha ez így van, akkor miért kell az autóbusz? Legalább feltételes megállót érdemelnének az itt közlekedő emberek a Mikepércsi út és a Monostorpályi út sarkára. Három nagy vállalat több száz dolgozója Szerdán ülést tartott a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. Megvitatta a ruházati kereskedelem készleteinek helyzetét és az ezzel kapcsolatos közgazdasági problémákról kényszített előterjesztést. A jelentés foglalkozott az áruforgalom tervszerű növelésével, a lakosság igényei mind színvo- nalasabb kielégítésével, a ke- reskedelem és az ipar kapcso-y latéval, a külkereskedelem új szükségleteivel, valamint a ruházati készletek összetételének javításával. A jelentést és az ennek alapján elfogadotthatározati javaslatot a KNEB a gazdasági bizottság elé terjeszti. Megtárgyalta a KNEB a műszaki fejlesztési alap felhasznnálásának vizsgálatáról adott jelentést is. Az elnökség előterjesztést tett a KNEB 1961. évi munkatervére, melyet a bizottság elfogadott és jóváhagyásra a Minisztertanács elé terjeszt. Megvitatták az elnöki beszámolót a végzett vizsgálatokról. (MTI) — Az Elnöki Tanács Hatvani Lajos írónak 80. születésnapja alkalmából a haladó magyar irodalom szervezése és támogatása terén végzett több mint fél évszázados tevékenysége, valamint irodalomtörténeti kutatómunkája elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. (MTI) -W—W—U UC I A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Átkelés kis hibával Ezúttal módosítunk egy szállóigét, „könnyebb a tevének a tű fokán átjutni, mint egy nőnek tűsarkú cipőben Debrecenben, a Vörös Hadsereg útja 40. sz. alatt levő 11-es áruda udvarán, az átjárón áthaladni”. Mi, akik ezt az újfajta szólásmondást használjuk, gyakorta járunk ezen az átjárón és minden alkalomkor bosszankodunk. Különösen a tűsarkú cipős nőknek bosszúság ez az útvonal, mert ügyességüket rendkívül próbára teszi a rendezetlen járda. Elnézem gyakran a nők mutatványait és bár a látvány lehet szórakoztató, mégis az a véleményem, hogy itt sürgősen más megoldást kellene találni. Nem nagy dolog az egész. A járda megjavítása könynyen menne, ugyanis az anyag a helyszínen megtalálható. Annyi kell mindössze, hogy jól körülnézzenek, és ha egy kicsit az utat szegélyező gazt is megbolygatják, a szükséges anyagot megtalálják. A javítás már sokkal könnyebben megy, végeredményben nem nagy munka az egész. Reméljük, hogy erre a javításra sor kerül, ugyanis az átjáró a város szívében található: a Vörös Hadsereg útját és a Batthyány utcát köti össze, igazi belváros ez a rész, akkor is, ha a körülmények jelenleg nem arra mutatnak. Hegedűs Sándor, Batthyány u. 11.