Hajdú-Bihari Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
HAJDÚ-BIHARI tíilás. (tXóletáhjaX, egyt&citietek? Jf XVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM fPpilA M JSp§||ffi pwffl WXm J8BN MBARA: 50 FILLÉR HR 1 1961. ÁPRILIS 1. SZOMBAT W ffF Közlemény a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági együttműködési és köcsönös segélynyújtási szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete 1961. márciusban Moszkvában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó testvlt ülésén képviselői minőségben részt vettek. Az Albán Népköztársaság részéről Beqir Balluku, a r mnisztertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koco Theodosi, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Behar Shtylla, külügyminiszter. A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko Monov, az állami tervbizottság elnökhelyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, államelnök, Viliam Siroky kormányelnök, Otakar Simunek kormányelnökhelyettes, az állami tervbizottság elnöke, Bohumir Lomszky honvédelmi miniszter, Václáv Dávid külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság részéről Wladislaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, Stefan Jedrychowski, az állami tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvédelmi miniszter, Adam Rapacki, külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Münnich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Sík Endre külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság részéről Gheorghe Gheorghiu- Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Jon Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Leontin Salajan, honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az állami tervbizottság elnöke, Cornel Manescukülügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának elsőtitkára, a minisztertanács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek. A Kínai Népköztársaság részéről Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Liu Cjan Szuk külügyminiszter helyettes. A Mongol Népköztársaság részéről J. Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának elsőtitkára, a minisztertanács elnöke, Zs. Lhagvaszuren honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügyminiszter. Az ülésen részt vett A. A. Grecska, a Szovjetunió narsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események legutóbbi alakulásával összefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerződés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítására irányuló intézkedéseit. A politikai tanácskozó testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének elméleti és politikai következtetéseire, történelmi jelentőségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbevágó kérdéseire. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület (1960. februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket érték el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor országai békeszerető külpolitikájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket aratott. A leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az imperialisták támadó terveit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés részvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének útjába, szembehelyezkednek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyver-kész- leteiket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével, erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadsereget, ellátja atom- és rakétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító eszközökkel. Katonai támaszpontokat bocsátanak Nyugat-Németország rendelkezésére, más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat- Németország kormánya egyfelől mindegyre területi igényekkel lép fel más államokkal szemben, másfelől revanspropagandát folytat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekszenek akadályozni a népek előretörését a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló állandó provokációk. ----A varsói szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyomán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom — és az összes békeszerető erők — egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmazatnná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikáját folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni a más államokkal öszszehangolt, legátfogóbb intézkedések megtételéhez. (MTI) Élüzemavató ünnepség az Alföldi Nyomdában Pénteken délután az Alföldi Nyomdában élüzemavató ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a nyomda 7-szer nyerte el az élüzem címet. Az ünnepségen Maglóczki Pál, az üzemi bizottság titkára rövid ünnepi beszédben emlékezett meg április 4-nek, hazánk felszabadulásának ünnepéről, az üzem felszabadulás utáni fejlődéséről. Azután Kádár László, a Könynyűipari Minisztérium megbízottja átadta a kitüntetést jelentő oklevelet. Pótlás Imre, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az üzem dolgozóit. Dallos Ferenc, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, valamint Seres Imre, a szakszervezetek megyei tanácsának képviselője a szakszervezet nevében köszöntötték a nyomda dolgozóit. Az ünnepség után Kovács Mihály, az Alföldi Nyomda igazgatója oklevelet és pénzjutalmat adott át az üzem számos dolgozójának, majd kiosztották a nyereségrészesedést. a írókat, művészeket tüntettek ki Új kiváló és érdemes művészek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából kimagasló művészi tevékenységük elismeréséül a Magyar Népköztársaság kiváló művésze kitüntető címet adományozta Kőmíves Sándor színművésznek, a Madách Színház tagjának és Feleki Kamill Kossuth-díjas színművésznek, a Fővárosi Operettszínház és a Petőfi Színház tagjának. A Magyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntető címet adományozta az Elnöki Tanács Sulyok Mária Kossuth-díjas színművésznek, a Vígszínház tagjának, Sennyei Vera színművésznek, a Fővárosi Operettszínház és a Petőfi Színház tagjának, Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművésznek, Sármássy Miklós színművésznek, a Pécsi Nemzeti Színház tagjának, Szabó Miklós operaénekesnek, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának, Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművésznek, a Madách Színház tagjának, Selmeczy Mihály ny. színművésznek, a Debreceni Csokonai Színház volt tagjának és Dénes Vera gordonkaművésznek, a Zeneművészeti Főiskola tanárának. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken az Országházban nyújtotta át . Dobi István a kitüntetések átnyújtásakor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy felszabadulásunkkal a művészi alkotás, alakítás szabadsága, egy új, magasabbrendű, a közösségért, a népért dolgozó igazi művészet megteremtésének, majd felvirágoztatásának lehetősége is megszületett Joggal elmondhatjuk, hogy legjobb, haladó művészeint éltek is ezzel a lehetőséggel. Ezt bizonyítja a kitüntető címek évről évre megismétlődő adományozása is. A kitüntetett művészek nevében Kőmíves Sándor mondott köszönetet. Pénteken a Fészek Klubban felszabadulásunk 16. évfordulója alkalmából művészeket — írókat, színészeket, zenészeket, képzőművészeket — tüntettek ki kiváló munkájukért. A kitüntetéseket Benke Valéria művelődésügyi miniszter nyújtotta át a művészeknek. Beszédében hangsúlyozta: a művészek feladata elsősorban a mai élet jelenségeinek, problémáinak művészi tükrözése, megmutatni a vonzó újat, s formálni a közönség, a dolgozók szocialista tudatát. Az ünnepségen 45 művész kapott kitüntetést. József Attila-díj : 1. FOKOZAT: Kis Ferenc — Ami megőriz című kötetéért, Tatay Sándor — Puskák és galambok című ifjúsági regényéért, Vas István — Rapszódia egy őszi kertben című kötetéért 2. FOKOZAT: Oravecz Paula — A faforgácsok című családregényének első kötetéért, Dékány András — ismeretterjesztő ifjúsági regényeiért. Takács Imre — A csillagok árulása című regé-FOKOZAT: Kis Lajos — Élet és esztétika című kötetéért. Erkel Ferenc-díj : L FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkásságért. Maróthy János zenekutatói, zenetudományos munkásságáért Munkácsy Mihály-díj: 1. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért. Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért 2. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960-ban rendezett ,önálló kiállításáért. Zelenák Crescencia a plakátművészetben elért eredményeiért 3. FOKOZAT: Plesznivy Károly, a rackaszőnyeg tervezésében elért eredményeiért Csomó Judit 1960- ban rendezett önálló kiállításáért, Perez János 1961- ben rendezett kiállításon bemutatott műveiért. Balázs Béla-díj: 1. FOKOZAT: Herskó János a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredményes munkájáért. Macskássy Gyula a magyar rajzfilmgyártás megteremtésében szerzett érdemeiért. Szemes Mihály rendezői munkásságáért. 2. FOKOZAT: Vancsa Lajos a magyar természettudományos filmek alkotásában végzett operatőri munkásságáért Liszt Ferenc-díj . 1. FOKOZAT: Mikó András a szegedi szabadtéri színpadon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Herring és más operák rendezéséért. 2. FOKOZAT: a Weinervonósnégyes tagjai: Szász József, Krasznai István, Szász Árpád és Székács János hazai és külföldi sikereikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért, Kocsis Albert hegedűművész és Szabó Zsuzsa zongoraművész szonátapárt a kamarazene és az ifjúság zenei nevelése terén elért eredményeikért, Orosz Adél a klaszszikus balettek kiváló megformálásáért, Réti József az operai szerepek alakításáért, Szalma Ferenc (Szeged) Ivan Szuszanyin és a Bolygó hollandi című opera címszerepeinek énekléséért. 3. FOKOZAT: László Margit operaszerepeiért. Jászai Mari-díj : 1. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldusopera és az Egy szerelem három éjszakája című darabok kiváló rendezéséért. Rátonyi Róbert a klaszikus operettekben nyújtott teljesítményeiért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű konferanszaiért, Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája, Ellenségek, Ljubov Jarovája, Stuart Mária Euripides, Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért. Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja, a Bánk bán és mai paraszt témájú darabokban nyújtottakításaiért. 2. FOKOZAT: Horváth József Szentivánéji álom, Irautszki történet. Mákvirágol című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért, Némethy Ferenc (Miskolc) Megperzselt lányok. Koldusopera, Svejk, Kormos ég, A Néva partján című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért, Bángyörgyi Károly (Debrecen) Romeo és Júlia, Leszámolás, Az ember tragédiája. Kormos ég című darabokban nyújtott művészi teljesítményéért. Seregi László (Kecskemét) számos mai tárgyú darab rendezéséért, Tábori Nóra lánya, Az ezred fia, Szellemesek, Antigone, Hivatalnok urak, Huncut kísértet című darabokban nyújtott művészi alakításaiért. 3. FOKOZAT: Keres Erna előadóművészetéért és Majakovszkij alakításáért. Kállai Ilona Megperzselt lányok. Boldogság merre vagy, Felnőnek a gyerekek. Kötéltánc. Holdfény egy szivárvány színű sálon, Egy kis bécsi kávéház című darabokban nyújtott művészi teljesítményéért, Kassai Ilona, a Déryné Színház alapító tagja, a Tündérlaki lányok, Ármány és szerelem, valamint a Bánk bán című darabokban nyújtott művészi alakításáért. Sarlós Gábor (Kaposvár) rendezői munkásságáért és színészi alakításaiért. A kitüntetettek nevében Szinetár Miklós rendező, a Petőfi Színház művészeti vezetője mondott köszönetet. «MX9 DÉLELŐTTI SÉTA