Hajdú-Bihari Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
Növényvédelmi előrejelzés Évről évre súlyos, több milliárd forintot kitevő kártételt okoznak mezőgazdaságunkban a kisebb vagy nagyobb tömegben rendszeresen megjelenő rovar- és egyéb kártevők. Az elpusztításukra, kártételük megakadályozására irányuló törekvéseknek hosszú időn keresztül korlátokat szabott az a körülmény, hogy a termelő gazdaságok nem láthatták előre, mely időpontban milyen kártevők megjelenésével kell számolnunk, illetve, hogy az egyes kártevők milyen tömegben jelennek meg. Ennélfogva — kivált tömeges megjelenésük esetén — már nem volt elegendő idő a védekezés megszervezésére, a védőszerek beszerzésére. A termelők sok esetben szinte tehetetlenül nézték, mint pusztítják el a kártevők a termés színe javát. A korszerű növényvédelem egyre erőteljesebben kibontakozó, egyre nagyobb és komolyabb eredményeket elérő törekvése az, hogy olyan tudományos megfigyelésekre alapozott kártevő előrejelzést adjon a mezőgazdasági termeléshez, amelynek ismeretében alkalmazhatják azokat a megelőző — biológiai, agrotechnikai és mechanikai — védekezési módszereket, amelyekkel a kártevők még a nagyobb mértékű kártétel okozása előtt elpusztíthatók. Továbbá, az előrejelzések adatainak ismeretében, tervszerűen készülhessen fel a gazdaság a kártevők fogadására, a védekezőszerek és gépek beszerzésére, minden olyan esetben, amikor a vegyszeres védekezés szükséges a kártétel megelőzésére, a kártevő elpusztítására. A kártevők előrejelzésének adatai tehát igen komoly segítséget adnak a termelő gazdaságoknak. Természetesen csak akkor, ha figyelembe veszik az előrejelzések adatait. A Napló hasábjain a Mikepércsi Növényvédő Állomás rendszeresen közli azoknak a veszedelmesebb kártevőknek a megjelenését, amelyek súlyosabb károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben. Az előrejelzéseket a tavasz folyamán elsősorban jelentkező kártevők ismertetésével kezdjük. Védekezzünk a lisztes répabarkó kártétele ellen! A lisztes répabarkó (répabogár) tömeges elszaporodását döntően befolyásolja az április, május havi időjárás. 18—20 Celsiusnál magasabb hőmérséklet, átlagosnál kevesebb csapadék elősegíti elszaporodását. Az áprilisi időjárás ez ideig igen kedvezően alakult a répabogár szempontjából. Ennek következtében a keső répavetésekben máris tapasztalható helyenként a fokozatosan erősödő tendenciát mutató kártétel. (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Debrecen, Komádi). Ezeken a területeken tovább kell figyelni a répavetéseket, és kártétel észlelése esetén meg kell kezdeni a védekezési munkálatokat. Erős fertőzés és kártétel várható Derecske, Mikepércs, Sáránd, Hosszúpályi községek környékén, közepes Földes, Nádudvar környékén. A megye egyéb részein is felléphet helyenként erős mértékben a répabogár, ha az időjárás továbbra is kedvező marad. A megye többi területein nincs vagy csak igen kismértékű és szórványos répabarkó fertőzésre van kilátás. Védekezés: Az erősen fertőzött területeken a régi répatáblákat (1960-as) körül kell árkolni vagy réselni, ezekbe a rajzás idején HCH 20 százalékos DDT- és Vofatox-keveréket kell szórni. Az új vetéseket pedig minél távolabb kell ezektől elhelyezni és arzén tartalmú darsinos permetezéssel kell védeni. (0,5—0,7 százalékos permetlé, 300 holdanként.) Magyar szakemberek küldöttsége utazott a Kínai Népköztársaságba Kedden a magyar villamosenergiaipari szakemberek küldöttsége utazott a Kínai Népköztársaságba. A magyar ipar eddig egészben vagy részben tíz erőművet épített Kínának. Többségük már üzemben van. A mostani látogatás célja, hogy megbeszéljék, miként vehetne részt az eddiginél még fokozottabban a magyar szakgárda és az ipar Kína villamosenergetikai fejlesztésében. (MTI) val. Pope, Wieland, Horatius, Anakreon, Kleist, Tasso, Metastasio, Thomson, állandó társasága is a nádasházból az imádott Rousseau hazájába vágyik, meg a rerey-i palotába, ahol Voltaire alkotta műveit. Somogyból nem hozott magával más vigasztalást, minthogy a hálátlan publikumnak jóval fizetett „ezzel a magános örömmel indultam haza, s még két forinttal’’. Ezt írja egy grófhoz, Festetics Györgyhöz, egykori jótevőjéhez. Meg ezt: ’’Itt a magánosságban eltemetve élek magamnak, hazámnak, és az én szokott studiumimnak, fordítván, olvasgatván, elmélkedvén: az irigy fel nem talál ősi nádfedeleim között, s a bigottnak sziszergései könyveim közé bé nem hallanak...” Valahogy úgy él Csokonai Vitéz Mihály alakja a debreceni, népi köztudatban, mint a víg poéta, aki szerette a bort, a jó tréfákat és okos jövendöléseket mondott. Mondott, s tett ilyeneket is, s talán Petőfi az oka, hogy leginkább az a kép maradt meg bennünk, amint egy víg baráti társaság és szép menyecskék kedvéért csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály. De ha már Petőfiről szó esett, azt is mondjuk meg: a népiesség, mint irodalmi irány, itt kezdődött Debrecenben, Csokonaival, s itt, az ő sírjának közelében bontakozott ki Petőfi költészetében. Az akkor már rég sírjában porladozó Csokonai példáját Petőfi azáltal is magasabb, forradalmibb módon — de népiségét töretlenül folytatva — követte, hogy a népiséget egyformán forradalmi módon kezelték. „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, uralkodni fog a politikában is” — ezt Petőfi mondta, de mondhatta volna elődje, a Debrecenben kesergő, meg nem értett Csokonai is. De a népiségnek mindkettőjüknél — s időben előbb Csokonainál — volt egy olyan tartalma is, hogy ezt egybekapcsolták a világ haladásával; ők nemcsak a néppel társalogtak, hanem a világ nagy forradalmi szellemeivel is. így társalgott Csokonai a francia felvilágosodás nagy szellemeivel, így rendezte be itt csöndes „tusculánumát”, gyökereit a nép közé bocsátva, gondolatainak dús lombjaival fent, a magasban a világ nagy szellemei közt kalandozva. S odajutott, hogy ez a reménysége is odalett — még ez a csöndes otthon is semmivé lett a feje fölött. 1802-ben a város nagy részét elhamvasztó tűz pusztított Debrecenben. Leégett akkor a Nagytemplom is, harangja megrepedve, borzasztó kongással zuhant az izzó gerendák közé. Nagy szél támadt, a deáktűzoltók kilátástalan küzdelmet vívtak a felgerjedt elemekkel. S a költő így írja le állapotát egy levelében ”... most az üszög és hamu között fekszik az az együgyű, de nékem tág és gazdag hajlék, amelybe kívántam a világ lármája elől magamat, nemzetem és Musaim szolgálatjára elvonni, pusztává lett az a kis ország, melybe én király voltam magam előtt, és amelyben sokszor édes érzések között gondoltam ,anynyi részem van a föld kerekségén’, s örömmel futottam végig egy perc alatt boldogságomnak szűk, de elég kövületét. Éppen a rózsák nyíltak, mikor a kertecskémen, az én kis Sanssouccimon a logodó lángok keresztül rohantak, szívfacsarodva kellett szemlélnem, mikor Tusculánom, hol legérzékenyebb gondolataim teremtődtek, a láng között ropogott; mikor ama rózsalugas tövig égett, s az a fülemile, mely e kis szálának minden éjjel koncertet adott, őrjöngve repült el bátorságosabb vidékekre .. A Darabos utca 993., ma 19. számú ház volt az a hajlék, ahol Csokonai akkor élt. Innen írta pár hét múlva egy barátjának: „Üszög és hamu közt írom ezen soraimat, s az Égközött, mely meg nem szánt és közöttem, kit a kevéstől is megfosztott, tsak egy vékony deszkázat vagyon, mely az eső ellen sem védelmezhet.” Barátai, Fazekas Mihály, s a hit Domby Márton, Kiss Imre, Diószegi Sámuel — kik az irodalom és tudományok kedvelésében is, meg másban is a költő mellett álltak — voltak vigasztalására. De a baj nagyobb volt minden tűzvésznél : belül a törékeny test, a nagy lélek otthona mind egyre hevesebb lázban ég. Tüdőbaj emészti Csokonait. Sándorfi, a nagy tudományú doktor éberen vigyáz rá: édesanyja halk és aggódó szeretettel virraszt fia lázas éjszakáin. Rhédey Lajosné temetésén, Nagyváradon zuhogó esőben mond verset a koporsó fölött. A temetés után való nap „reggel a legkeményebb tevve a hidegrázás félbeszakasztja álmomat: testem nehéz és erőtlen” — ő írja le így betegsége utolsó szakaszának kezdetét. Sándorfi eltiltja minden mozgástól, olvasástól, beszédtől, szobából való kimenéstől — csak napok múlva tér annyira magához, hogy kocsin Nagyváradról Debre 1805. január 28-án, 32 éves korában kiköhögte maradék tüdejét, s miközben a párnán a vörös vérfolt mind nagyobbra nőtt , a diák örökre lehunyta szemét. Utolsó útjára magára maradt édesanyja, barátai és szomszédok kísérték el, ott állt koporsója mellett a fiatal Kölcsey is, meg Kazinczy Ferenc, aki már pár évvel ezelőtt azt mondta róla, s Debrecenről: „Kár, hogy Debrecenben a zseniket elnyomni gyönyörködnék." Sírja, s emléke mellett ma ott áll az ország — nagy fiának ismerve fel a költőt, akit cenbe jöhessen. Itthon aztán megkezdődik a hosszú hal'doklás. Érezte: közeledik az' utolsó pillanat, „szüntelenül' közel van a halál”. Most már nincs tovább. Ha' leltárt készít élete 32 esztön' dejéről — csakugyan híres' sorával búcsúzhat: „Kedvű Remények! Lillák! Isten vé' letek!’ Annyi hányattatás és' mellőzés után — életében' nem láthatta kinyomtatva' műveit — csakis a jövendő' századokban bízhatott. Az el-' csigázott, fáradt test nem tu' dott megbirkózni a lelki' nyugtalanságtól, amúgy is fel-' fokozottan sziszegő lázzal: ' azóta a legnagyobbak, Petőfi, Ady tartottak példaképüknek, elődjüknek költészetükben, magyarságban, hazaszeretetben és az emberi haladásért való munkálkodásukban. A kollégium széniora vezette akkor a halotti anyakönyveket. 1805. január 30 napján e bejegyezést írta a halottak könyvébe: Pét. Vitéz Csokonai Mihály, 31 éves, sz. bet. ingyen. Vagyis: A Péterfián meghalt Csokonai Vitéz Mihály 31 éves korában, száraz betegségben. Ingyen temették el. Fojtó szircikkóknak hevétől Asznak tüdőhólyagjaim, S a kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim. Szívem megett egy láthatatlan kéznek nyila belőve áll, S mellem csontboltján irgalmatlan Sarkával rugdos két halál.” Derűs, vidám ünnep volt május elseje (Folytatás az 1. oldalról) kultúrotthonban előadás, majd tánc reggelig. Hajdúböszörményben sem volt eső és ennek következtében a fürdőkért zsúfolásig telt ünneplőkkel, akiknek jó része, mintegy 3000 dolgozó, közös ebéden is vett ott részt. A hagyományos hajdúböszörményi „húsevés” következett, amit tréfásan úgy szoktak említeni: egy ökör — egy krumpli. A hajdúböszörményiek igen szép kultúrműsort szerveztek, igen szép volt a Tóthfalusi seregszemlére delegált kultúrcsoportok tánc-, énekés színjátszó-csoportjainak bemutatója. A sportműsor lebonyolítása egész napot vett igénybe. Labdarúgómérkőzés is volt, a D. Honvéd NB III. és a böszörményi válogatott mérte össze erejét, 1:0-ra győztek a helybeliek. A gépállomás dolgozói hatalmas sátorban rendezték közös ebédjüket, este is ott szórakoztak, még a villanyt is bevezették táborozásuk helyére. 1 erdei szabadtéri színpadon a Debreceni Népi Táncegyüttes mutatta be Bugáriában is nagy sikert aratott műsorát. A tánszámok közül a közönség különösen is nagy tapssal jutalmazta a Mikepércsi csárdást, az Ajkai leánytáncot és a Hortobágyi pásztortáncokat. Az építők szabadtéri színpadán hatalmas nézősereg előtt a TITÁSZ kórusa, a KISZÖV tánccsoportja és a járműjavító táncegyüttese adott színvonalas kulturális műsort. A három üzemi együttes tagjai minden dicséretet megérdemelnek lelkes odaadásukért, s azokért a műsorszámokért, amelyek mind tartalmuknál, mind hangulatuknál fogva nagyszerűen juttatták kifejezésre május elseje jelentőségét. Május kulturális programjában a gyerekek is megtalálták szórakozásukat, mivel a debreceni bábszínház, a vigadó téri gyermekjátszótéren vidám bábelőadásokat rendezett részükre. Felavatták a bihardancsházi pártházat Ünnepélyes keretek között vasárnap délután adták át rendeltetésének a bihardancsházi pártszékházat. A pártházavató ünnepségen megjelent Balogh János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagja, Ecsedi József, az MSZMP berettyóújfalui járási bizottságának titkára. Részt vettek az ünnepségen az Új Élet Termelőszövetkezetet patronáló üzem dolgozóinak képviselői is. Az új pártház az átadási ünnepség alkalmából zsúfolásig megtelt, a község aprajanagyja kiváncsi volt az eseményre. A község dolgozóinak összefogásaként jelentős társadalmi munkával épült pártházat Kiss Géza, a járási pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályvezetője adta át. Kovács Lajos, a KISZ járási bizottságának titkára az építkezésben kiemelkedő munkát végzett KISZ-tagoknak az Ifjúság a szocializmusért jelvényt adta át. A társadalmi munkások közül többen oklevelet kaptak. A jól sikerült ünnepséget a sápi és a nagyrábéi kultúrcsoportok színvonalas műsora zárta be. A május elsejei ünnepségek kulturális műsora A szakszervezetek megyei tanácsa nagyszabású kulturális műsort állított össze május alkalmából. Az időjárás miatt azonban e program megvalósulása sajnos csak részben sikerült, mivel a délutáni bemutatót egyszerűen elmosta az eső. Délelőtt 11 órakor a nagy A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia népi tánccsoportja hortobágyi táncot mutatott be Az észak-magyarországi egyetemek kulturális seregszemléje Felsőfokú Tanítóképző Intézet, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Mezőgazdasági Akadémia, az Orvostudományi Egyetem, az Egri Pedagógiai Főiskola, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet művészeti csoportjai és szólistái vettek részt. A kulturális seregszemle április 30-án, szombaton délután 3 órakor kezdődött a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Rapcsák András oktatási rektorhelyettes megnyitó szavai után a részt vevő egyetemek színjátszói és szavaiói kezdték meg kulturális vetélkedésüket. A színjátszó csoportokat a debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Mezőgazdasági Akadémia, a miskolci műszaki egyetem és a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet és a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézet csoportjai képviselték. Egyfelvonásosokat, illetve színdarabrészleteket mutattak be (Móricz Zsigmond : A tej, Bornemisza Péter: Elektra, Orsi Ferenc : Kapitány, Afinogonov : Kisunokám, Rejham : Félelmetes vőlegény és Földes Mihály: Hazatérés). Az egyes csoportok rendezői munkálatait dr. Halász Péter, HorváthZoltán, Fényes Márta, Gyarmathi Anikó, Lengvári Józsefné és dr. Simon László láttákel. A színdarabok bemutatói közben az egyéni szavalók is színpadra léptek. Az egyetemek kulturális seregszemléje vasárnap délelőtta kórusok, a hangszerszólók, a szólóénekesek és a szavalok I bemutatójával folytatódott. A I kórusokat a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző In- Itézet, a Miskolci Nehézipari I Műszaki Egyetem, a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézet, az Egri Pedagógiai Főiskola együttesei képviselték.A kórusokat Potyók Balázs, Tárcsas Zoltán, dr. Gergely Imréné, Czövek Lajos és AvarGyula vezényelték. Ezzel egy időben a Hungária kamaraszínházban a részt vevő egyetemek tánc- és népizenekarai, a tánccsoportok, valamint a szavalók léptek közönség elé. A Hungária színházat zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt különösen is nagy sikert aratott a debreceni Mezőgazdasági Akadémia és a Kossuth Lajos Tudományiegyetem tánccsoportja. A debreceni Mezőgazdasági Akadémia együttese Béres András " Bihari kopogóját és Hortobágyi táncok című feldolgozását mutatta be, míg a Kossuth Lap (Folytatás a 6. oldalon) A debreceni felsőoktatási intézmények rendezésében április 29-én és 30-án került sor az észak-magyarországi egyetemek kulturális seregszemléjére. A szemlén a Debreceni A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem népi zenekara HAJDU-BIBABI **-*-*. *-**■ A NAPLÓ 3. oldal — 1961. május 3.