Hajdú-Bihari Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
| | HAJDÚ-BIHARI Világ. (tKateiá^led, tqtyu.ülietelf Jff XIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM || |JP§1 111111 ||§|f Jf|| J§|Mara : 50 FILLÉR JfljjjPi ■Ém&SaSBr gf| 1962. MÁRC. 1., CSÜTÖRTÖK flPi loMg fffl Mii A^MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Legyen továbbra is társadalmi ügy az öntözési tervek megvalósítása Megyei öntözési tanáicskozás Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdán az 1962. évi öntözéses termelési feladatok megtárgyalására tanácskozásra hívta össze Debrecenbe az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit, szakembereit, az öntözésben érdekelt szervek vezetőit, tudományos kutatókat. Részt vett az egésznapos tanácskozáson C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Ambrus István, a megyei tanács v. b.elnöke, dr. Gergely István, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. Béres József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője. Fülöp Imre, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya vezetőjének megnyitója után Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. b.elnöke ismertette a párt és a tanács megyei végrehajtó bizottságának közös határozata alapján az öntözéses gazdálkodásban a múlt esztendőben elért eredményeket. 1960-nal szemben egy esztendővel később 2,5-szeresére nőtt a rendszeresen vízzel áztatott terület megyénkben — mondotta. — Tavaly már 39 592 holdat öntöttek, s ebből több mint húszezer holdon a termelőszövetkezetek gazdálkodtak. — Az talán túlzás lenne, ha azt mondanám — folytatta —, hogy 1961 a fordulat éve volt az öntözéses gazdálkodásban, de az biztos, hogy a korábbi évekhez képest rendkívüli mértékben megs lött az érdeklődés a termelőszövetkezeti vezetők és tagság körében az öntözés iránt. Igaz, hogy ebben az aszály is nagy szerepet játszott, de mi úgy értékeljük, hogy ez az érdeklődés ennél már többet jelent. Ebben az érdeklődésben benne van az is, hogy a mostani helyzet komoly alapot jelent a jövő terveinek megvalósulása szempontjából. A járások eredményeit ismertetve különösen kiemelte a berettyóújfalui, a püspökladányi és a polgári járásnak az öntözéses gazdálkodásban elért eredményét. Mind a három járásban részben lemaradás, másrészt bizonyos húzódozás volt tapasztalható egy esztendővel ezelőtt a különböző öntözési módokkal és formákkal szemben. A püspökladányi járásnak volt a legnagyobb tervfeladata: 6100 hold. Ezt túlteljesítették. Tervük túlteljesítése azonban nagyobb arányú lehetett volna, ha a bárándi Uj Élet, a tetétleni Kossuth és a püspökladányi Május 1 Tsz is végrehajtja amit vállalt. Ezek a tsz-ek nagyon komoly bevételtől estek el az aszály miatt. A berettyóújfalui járás másfélszeresére teljesítette a múlt esztendőben öntözési tervét, majdnem ilyen jó eredményt ért el a derecskei járás is. A polgári járásban a legelőöntözés növekedett jelentősen az elmúlt esztendőben, viszont a szántóföldi kultúrák öntözésében még sok a tennivaló. A tervek teljesítése egyben azt is mutatja, hogy tsz-eink többsége megértette a célkitűzéseket.felismerték, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, irányuló határozataink aszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, jövedelmük növelését segítik. Jedik ötéves terv egyik lényeges beruházása. Ez évben tovább épül és 1965-ben befejeződik a K—IX-es csatorna építése. Ez a nagy állami beruházás lehetővé teszi Rába, Tetétlen és Püspökladány határában újabb tízezer hold öntözését. A Nyugati-főcsatorna pedig Hajdúnánástól Egyekig érinti a polgári járás községeit. Nagyon fontos feladat, hogy ezek a gazdaságok már most felkészüljenek az öntözési adottságok kihasználására, gyakorlatot szerezzenek, tapasztalatokat gyűjtsenek, hogy az átadás után nyomban üzemeltetni is tudják. A párt és a tanács megyei végrehajtó bizottsága a múlt év novemberében tartott együttes ülésén elhatározta, hogy az öntözött terület nagyságát 1962-ben megyénkben 48 500 holdra kell emelni. Ebből a tsz-ek 25 ezer holdat, az állami gazdaságok 23 500 holdat öntözzenek. A vitában felszólalt szövetkezeti elnökök és szakemberek saját gazdaságukból említettek példákat az öntözéses gazdálkodás eredményességéről. Mocsári Sándor, a hajdúszováti Május 1 Tsz elnöke elmondotta, hogy tavaly 800 holdra jutott el a víz náluk, s ebből 1,5 millió forinttal nőtt a bevételük. Füri Gábor, a kábai Lenin Tsz elnöke arról számolt be, hogy öntözésen tavaly is 237 mázsa volt a cukorrépa holdanként termése. Béres József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalásában elemezte azokat a módokat és lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a közel 10 000 holdas növelést és a tavaly már üzemelt telepek stabilizálását. Törekedjenek arra, hogy a meglévő adottságokat használják ki, s azon legyenek, hogy olcsóbban, kevesebb beruházással nagyobb területre juttassák el a vizet. Kun László, a Hajdúszoboszló Városi Tanács v. b.-elnöke elmondotta, hogy ez évben már 150 holdon zöldséget is termelnek a termelőszövetkezetek. Guti István a nagyhegyesi Vörös Október Tsz öntözési eredményeit ismertetve hangsúlyozta: 10 000 forint volt az öntözött konyhakertészetben a tiszta bevétel holdankint, pillangósokból 70 mázsa szénát takarítottak be. Papp Ferenc, a vízügyi igazgatóság vezetője a folyamatos gyors munkára szólította fel a szövetkezeti vezetőket. Kérte a tsz-elnököket: a telep építésétől kezdve egészen az öntözőmódokban való tanácsadásig bizalommal forduljanak az igazgatósághoz, hogy a szakemberekkel együttműködve emeljék az öntözött területek hozamát. Dudás Elemérné a Debreceni Gördülőcsapágy-gyár golyóüzemének legrégibb minőségellenére. Tíz éve kifogástalanul végzi munkáját, a MEO-ba kerülő fiatalokkal szívesen foglalkozik. A képen Dudásné a szovjet gyártmányú fésűs golyóosztályozó-gépen a golyókat válogatja (Pósalaky felvétele) Öntözés: 40 millió forinttal gazdagabb termés Mit jelentett az elmúlt esztendőben megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a 39 500 hold rendszeres vízellátása? Számításaink szerint mintegy 40 millió forinttal több termelési értéket hoztak létre megyénk tsz-es és állami gazdaságai az öntözéses gazdálkodás nyomán. Az egy évi többlettermés éppen a kétszerese annak, amit 1961-ben öntözéses beruházásokra fordítottunk, s körülbelül fele annak az öszszegnek, amennyi a nagy aszály miatt megyénk tsz-einek bevételeiből a növénytermelés területén hiányzott. Ha a terméstöbbletet búza értékkel számoljuk, akkor becslésünk szerint ez annyi többlettermésnek felel meg, amiből a megye minden eeves lakosának — Debrecen várost is beleértve — 50 kilogramm búza jutna. Úgy gondolom, e néhány becsült szám alapján is világossá válik, hogy az öntözéses gazdálkodásban rendkívül nagy tartalék és lehetőség rejlik. Az is nyilvánvaló, hogy az eredmények még nagyobbak lettek volna, ha számos tsz-nél korábban számolják fel a fejlődést gátló nézeteket, makacsságukat, és hamarabb hallgatnak a jótanácsra, nagyobb területen és kevesebb hibával hajtják végre a határozatokat. Ambrus István elvtárs ezután részletesen elemezte azokat a módokat, eljárásokat, amelyekkel a múlt évi tervet sikerült végrehajtani. ■— Az öntözéses gazdálkodásban elért sikereknek a legfontosabb alapja: sikerült megyénkben társadalmi üggyé tenni az öntözést. Igen lényeges dolognak tartjuk azt, hogy az elmúlt esztendőben már 890 órát üzemeltek a szövetkezetek tulajdonában levő esőztető gépek az 1960. évi 350 órával szemben. Tavaly 67 esőztető garnitúra volt a szövetkezetek tulajdonában, s ezzel több mint tízezer holdra juttattak mesterséges esőt. Ezek közül is különösen jól dolgoztak a gépek a kábai, a nagyhegyesi, a nádudvari termelőszövetkezetek földjein. A múlt év öntözéses gazdálkodásának eredménye, hogy sikerült a legtöbb helyen állandó jellegű öntöző brigádokat vagy munkacsapatokat kialakítani. S mind több azoknak a tsz-tagoknak a száma, akik látják az öntözéses gazdálkodás előnyeit, és tettekre serkentik saját vezetőségüket. További lehetőségek Az idei és az elkövetkező évek feladatairól szólva Ambrus István elvtárs a következőket mondotta: — A tiszaloki öntözőrendszerben a Nyugati-főcsatorna teljes megépítése után megyénk területén mintegy 200 ezer hold lesz öntözhető. Ez azt jelenti, hogy öntözni tudjuk a megye szántóterületének közel egyharmadik Keletifőcsatorna és mellék csatornáinak folyamatos építése alla Fő dolog az általános műveltség fokozása Debrecenben ülésezett a TIT Országos Titkársága Tegnap délután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Titkársága — működése óta elsőként — a helyszínen tárgyalta meg a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezetének munkájáról szóló jelentést; az országos titkárság szerdán kibővített ülést tartott Debrecenben. Az országos titkárság első vidéken megtartott ülésén megjelentek: Demeter Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, dr. Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus, a TIT országos elnöke, dr. Csűrös Zoltán akadémikus és dr. Mód Aladár, a történelemtudományok doktora. A részletes beszámoló alapos és őszinte képet adott a megye ismeretterjesztési helyzetéről. „A társulat az 1961-es esztendőben jobban , segítette a felnőtt nemzedék ideológiai, politikai nevelését, az ipar és a mezőgazdaság időszerű feladatainak megoldását, mint a korábbi évben, a fejlődés azonban nem volt általános — hangzik a beszámoló tárgyilagos megállapítása. — Egyes szakterületeken az is a TIT országos alelnökei, dr. Nagy László, a TIT országos főtitkára, Varga Edit, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője, dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány című lap főszerkesztője, valamint a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezete elnökségi tagjai és a meghívott vendégek. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének munkájáról szóló jelentést dr. Szodoray Lajos, a TIT megyei elnöke és Gyarmati Kálmán, a TIT megyei szervezetének titkára tárta az országos titkárság elé. meretterjesztés nem fejlődött, sőt visszafejlődött.” Az előadások száma emelkedett a megye területén. 1960-ban 1515, 1961-ben 2521 előadást tartottak a TIT előadói, de a javulás ellenére is tapasztalható, hogy az arányokat tekintve még mindig nem a munkások és parasztok közötti ismeretterjesztés képezi a TIT munkájának döntő részét. Megállapították, hogy a megtartott előadások színvonalával általában nincs probléma, de az előadók felkészülésének hiányossága miatt, valamint a megfelelő ellenőrzés elmulasztása folytán előfordulnak ideológiai, politikai, de legfőképpen módszertani és szakmai hibák. Hogyan működnek a szakosztályok? A filozófiai előadások tematikájában nem érvényesül a fokozatosság elve. A művészeti szakosztályok kevés alapot nyújtanak a dolgozók ízlésének fejlesztéséhez, és főként kevés művészeti tárgyú előadást tartanak munkás- és paraszthallgatóság előtt. A beszámoló szerint a jogi ismeretterjesztés mondható Hajdú-Bihar megyében a legjobbnak. Az úgynevezett ülnökakadémiák kitűnően működnek Debrecenben, Püspökladányban, Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben is. A felsoroltakon kívül még 8 helyen tartanak a megyében rendszeresen jogi előadásokat. Jogi kérdésekről szóló előadás legtöbb községben volt már. Az agrártudományi tárgyú előadások száma emelkedett, de sok esetben nem a legszükségesebb kérdésekkel foglalkoztak az előadók; általában ritkán fordult elő, hogy egy-egy termelőszövetkezetben a helyi adottságoknak megfelelő termelési kérdéseket vizsgáltak volna az ismeretterjesztő előadás keretében. Dióhéjban ennyit még a részletes jelentésből: Csökkent a biológiai tárgyú előadások száma. A műszaki szakosztály az üzemekben főként általános kérdésekkel foglalkozott. Műanyagok a háztartásban. Építkezés saját erőből és hasonló tárgyú előadásokat tartottak. Nem foglalkoztak — vagy csak kevéssé foglalkoztak — termeléssel kapcsolatos kérdésekkel. A munkásakadémiák általában nem felelnek meg az akadémiák követelményének, túlontúl általánosak, szétesőek, felszínesek. Az elmúlt évben a megye minden városában és járásánban kialakultak a TIT szervezetei, azonban az említett szervezetek alig jutottak többre mindeddig a formáik a megalakulásán. Ismeretterjesztés Hajdú-Biharban Hársfalvi Alajost választották a II. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának elnökévé Szerdán délelőtt ülést tartott a debreceni II. kerületi Tanács. A tanácsülés meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését a február 18-án megtartott részleges tanácsválasztás eredményéről. Ádám János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette, hogy a kerületben öt új tanácstagot választottak. A szavazáson valamennyi arra jogosult választó megjelent, és négy kivételével a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. A kerület új tanácstagjai: Balogh Pál, Fehérvári Rezsőné, Hársfalvi Alajos, dr. Tompa Gyula és dr. Sashegyi Bertalan. Dombi Dezső v. b.-elnökhelyettes a végrehajtó bizottság jelentését terjesztette a tanácsülés elé. Ács István és Szilágyi Imre kérték felmentésüket a végrehajtó bizottsági tagság alól, mivel Ács István a városi tanács v. b. titkára lett és Szilágyi Imre is más beosztásba, került. Ács István egyúttal a v. b.-elnöki tisztség alóli felmentését is kérte. A tanács a két v. b.-tag lemondását elfogadta. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága nevében Nagy Sándor titkár tett javaslatot a végrehajtó bizottság új tagjainak személyére. Javasolta, hogy a tanács Hársfalvi Alajost és Jaross Zoltánt válassza v. b.-taggá, és több állandó bizottság új tagjainak személyére is javaslatot tett. A felszólaló tanácstagok támogatták a javaslatokat, és egyhangú szavazattal választották meg az új tisztségviselőket. Az új v. b.-tagok letették az esküt. A végrehajtó bizottság tegnap szintén ülést tartott, és Hársfalvi Alajost a v. b. elnökévé választotta. Az új elnököt Ács István a Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága, Megyeri Ferenc pedig a II. kerületi Tanács nevében köszöntötte. Minden tsz-vezető tanul Összességében az 1961—62. év ismeretterjesztési tervei elmaradnak a követelményektől. A helyi vizsgálatokból kitűnt, hogy a termelőszövetkezeti vezetők megyeszerte csaknem valamennyien tanulnak, képezik magukat, de a tagságot illetően még mindig nagyon jelentős mértékben kell szélesíteni a rendszeresen művelődők körét. Örvendetes jelenség gyanánt említik a beszámolóban, hogy növekszik a TIT aktív tagjainak száma, és az új jelentkezők között sok az agrárszakember. Érdekes megjegyezni még, hogy az országos titkárság bírálta a TIT megyei szervezetét, amiért nem a legjobbak a kapcsolatai az üzemi szakszervezeti bizottságokkal. A pártbizottságok egyre jobb támogatást adnak a TIT munkájához, úgyszintén a megyei, városi és járási tanácsok is, de a többi szervezetekkel is javul a kapcsolat — állapították meg a jelentésben —, azonban a KISZ- szel változatlanul rossz az ismeretterjesztő társulat kapcsolata. A TIT Országos Titkárságának Debrecenben megtartott kibővített ülése igazolta (Folytatás a 3. oldalon)