Hajdú-Bihari Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

A föld­művesszövetkezetek küzdjenek az egységes szocialista parasztság kialakulásáért n *« Befejeződött a SZOVOSZ 5. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában befejezte, tanácskozását a Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­ge 5. kongresszusa. Az ülés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökihelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Tatár Kiss La­jos, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, Nánási László, az Elnöki Tanács tag­ja, a SZÖVOSZ felügyelőbi­­zottságának elnöke. Erdei Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. Nagy László, a KPVDSZ titkára. Tisza Jó­zsef, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, a SZÖVOSZ elnökhelyettesei, a földműves­szövetkezeti mozgalom­ kiváló dolgozói. Az elnökségben fog­laltak helyet a magyar szövet­kezeti élet nagy eseményére hazánkba érkezett 17 ország szövetkezeti delegációinak tag­jai és vezetői, közöttük A. P. Klimov, a Szovjetunió Fo­gyasztási Szövetkezetei Köz­ponti Szövetsége — Centro­­szojuz — igazgatóságának el­nöke, az SZKP Központi Bi­zottsága póttagja. Az ülés megnyitása után ad­ták át hazájuk szövetkezetei­nek üdvözletét a kongresszus­nak a ghanai, a brazíliai, az olasz és az izraeli delegáció vezetői. A következőkben dr. Tatár Kiss Lajos válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra, majd a szavazásokra került sor! A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖ­VOSZ, illetve a földművesszö­vetkezetek és a körzeti föld­művesszövetkezetek alapsza­bályának módosítására vonat­kozó javaslatot. Ugyancsak egyhangúlag szavazták meg a küldöttek a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége tevékenysé­gének irányelveiről előterjesz­tett határozatot. A kongresszus határozatában a földművesszövetkezeti szer­vek alapvető feladataként azt jelölte meg, hogy gazdasá­gi és társadalmi tevékeny­ségük fejlesztésével foko­zottan működjenek közre az egységes szocialista pa­rasztság és az épülő szo­cialista falu kialakításá­ban. Szélesítsék a város és a falu közötti árukapcsolatokat, erő­sítsék a munkás-paraszt szö­vetséget és továbbra is segít­sék elő a termelőszövetkeze­tek, valamint az egyszerűbb szövetkezetek fejlődését. A földművesszövetkezetek­nek, mint fogyasztási, beszer­ző és értékesítő szövetkeze­teknek — állapítja meg a határozat — fő feladata gon­doskodni a falusi lakosság egyre növekvő fogyasztási és szolgáltatási igényeinek eddi­ginél jobb kielégítéséről. Se­gítsék és ösztönözzék a mező­­gazdasági árutermelés foko­zását, s a mezőgazdasági ter­mékek értékesítését. Legye­nek mindenkor figyelemmel arra, hogy a város és a falu közötti különbség fokozatos meg­szüntetésében jelentős sze­repe van az áruellátás és a kereskedelmi hálózat színvonalának. Nyújtsanak a földművesszö­vetkezetek a lakosság részére az eddiginél szélesebb és vá­lasztékosabb étkezési lehető­séget. A nők munkájának megkönnyítése és termelő­­munkára való felszabadítása érdekében növeljék a kész- és félkészételek forgalmát nyújt­sanak segítséget — különösen a nyári időszakban — a ter­melőszövetkezeti tagok étkez­tetésének megszervezésében. Felhívja a kongresszus a földművesszövetkezetek fi­gyelmét, hogy az eddigi­nél fokozottabban szer­vezzék meg a lakosság részére a személyi és ház­tartási szolgáltatásokat. A földművesszövetkezeti szerveknek — állapítja meg a határozat — továbbra is fon­tos feladata, hogy­­ a hatáskö­rükbe tartozó , mezőgazdasági termények és termékek — el­sősorban a zöldség-gyümölcs­félék, valamint a burgonya — felvásárlását és értékesítését a lakosság, az ipar és az ex­port növekvő szükségletének megfelelően fokozzák és terv­szerűbbé tegyék. Úgy szervez­zék meg termeltetési­, felvá­sárlási és értékesítési tevé­kenységüket, hogy azzal egy­ben a terméshozamok meny­­nyiségi és minőségi növelésé­re, a nagyüzemi zöldség-gyü­mölcstermelés továbbfejleszté­sére is ösztönözzenek és ugyanakkor segítsék elő a ház­táji és kistermelő gazdaságok árutermelését. Szélesítsék tovább kapcso­latukat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel. Fordítsanak fokozott figyel­met a mezőgazdaság egyes sa­játos termelési ágaiban — így a s­zőlő-gyümölcsitermelő vi­dékeken —, valamint a kister­melő gazdaságokban kialakult egyszerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek működésére. A kongresszus szükségesnek tartja a termelési szerződések körének további szélesítését és a termelési biztonság fo­kozása érdekében a több év­re szóló szerződések rendsze­rének bevezetését. Gondoskodni kell a szerző­déses fegyelem mindkét olda­lú megszilárdításáról, az áruk átadására, átvételére és minő­sítésére vonatkozó előírások megtartásáról. El kell érni, hogy valamennyi szerződött áru, s ezenfelül is minden forgalomképes és a népgazda­ság számára szükséges termék átvételre kerüljön. Törekedni kell arra, hogy a szocialista nagyüzemek —meg­felelő költségtérítés mellett — egyre nagyobb mértékben ma­guk végezzék el az áruk vá­logatását, előkészítését. Tovább kell fokozni a gyorsan romló áruk gép­kocsival történő szállítását a termelőhelyről közvetle­nül a fogy­asztóhelyre. Ez lehetővé teszi, hogy a fo­gyasztók a zöldség-gyümölcs­féléket már a kora reggeli órákban frissen vásárolhas­sák meg. A felvásárlómunka megkönnyítése, az áru útjá­nak lerövidítése és minősé­gének megóvása érdekében a tájtermelő központokban foly­tatni kell a raktárak és a tá­rolók építését. A háztáji és kistermelő gaz­daságokkal kössenek széles­körben termelési, értékesítési megállapodásokat és szerződé­seket tojás, baromfi, zöld­ség, gyümölcs, burgonya, hüvelyesek stb. termelésére. Kimondja a határozat, hogy a földmű­vesszö­vetkezetek — alapszabályszerű fel­adatainak megfelelően — a továbbiakban is végez­zenek széleskörű kulturális tevékenységet. Ugyanígy szükségesnek tartja a kongresszus a szövetkezeti tudományos kutatómunka szé­lesítését. Fel kell dolgozni a szocialista viszonyok között felmerülő szövetkezeti kérdé­seket. Fejleszteni kell a tudo­mányos kapcsolatokat a szo­cialista államok, valamint a nyugati országok haladó szö­vetkezeti intézményeivel és tudósaival. A nemzetközi szövetkezeti együttműködés elmélyítés­ével is hozzá kell járulni a nem­zetek közötti békés egymás­mellett élés elvének érvénye­sítéséhez. A nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom egységét szem előtt tartva a jövőben is meg kell tenni a szükséges lé­péseket annak érdekében, hogy a magyar szövetkezetek és a magyar szövetkezők képvise­letében a SZÖVOSZ elfoglal­hassa jogos helyét a szövet­kezetek nemzetközi szövetsége tagszervezetei sorában. A szavazás után bejelentet­ték, hogy az Elnöki Tanács a mozgalom fejlesztésében el­ért kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként 15 földműves­szövetkezeti dolgozónak Szo­cialista Munkáért Érdemérem, 27 föld­mű­vesszö­vetkezeti dol­gozónak pedig Munkaérdem­érem kitüntetést adományo­zott. A kitüntetéseket az El­nöki Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. A kongresszus végül meg­választotta az Országos Föld­műves­zövetkezeti Tanács, va­lamint a SZÖVOSZ felügyelő­­bizottságának tagjait. A ta­nács tagjai sorából megválasz­totta a SZÖVOSZ igazgatósá­gát. Az igazgatóság, s egyben az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács elnökévé Szir­mai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bizottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelőbizottság elnöke ismét Nánási László, az Elnö­ki Tanács tagja lett. (MTI) . I Gondatlan faldöntés Debrecenben Könnyen végzetessé válha­tó szerencsétlenség történhe­tett volna szombat délután Debrecenben, a Petőfi téri volt zsidótemplom bontásánál. A templomnak mér csak a délnyugati, több mint tíz mé­ter­­ magas fal- és oszloprésze állt. Szombat délben ennek a ledöntéséhez kezdtek. Megla­zították a falazatot, majd a kitámasztott farészeket meg­gyújtották. Amikor a támasz­tórészek leégtek, dőlni kezdett a hatalmas fal. A falrész két­felé nyílt, az egyik­­az­ elgon­dolás szerint borult össze, a másik falrész hatalmas robaj­­gíd-drabona, adsaomsszédos, tő­fi tér­­22. számú ház faléra. A gondatlan faldöntés kö­vetkeztében a szomszédos ház falai megrepedeztek, a meny­­nyezetről lehullott a vakolat egy része. A bontást végzők annyira nem voltak körülte­kintők, hogy nem zárták le a templom előtti útrészt, ahol gyalogjárók közlekedtek, köz­úti forgalom volt, s a kerítés mellett nagy tömeg érdeklő­déssel figyelte a faldöntést. Ezek az emberek oly közel álltak, hogy ha a falrész vé­letlenül arra dúlt volna, köny­­nyen sérülésekre kerülhetett voln­a sor. Faresz éberségre és fegyelemre szólította fel Algír arab lakosságát Párizs (MTI) Abderrahman Faresz péntek esti beszédét, amelyben a megbékélést han­goztatta az európaiak felé, s ugyanakkor éberségre, a fe­gyelem megerősítésére kérte az arab lakosságot, kedvezően fo­gadták Franciaországban. A párizsi lapok úgy vélik, Faresz, aki az FLN teljes t­á­­mogatását élvezi, gyors üt­e­m­ben igyekszik majd végrehaj­tani az eviani egyezmények rendelkezéseit. A zömében arab­ katonákból álló helyi karhatalom, amelynek szerve­zése már a fegyverszünet be­jelentésekor megkezdődött, jelenleg mintegy 15 000 főből áll és a közeljövőben eléri a 40 000-es létszámot. Az algériai közigazgatás átszervezésében az ideiglenes végrehajtó szerv elsősorban a francia fogságból kiszabaduló arabokra számít, akiknek első csoportja már megérkezett Algériába. Min­den jel arra mutat, hogy az FI­A most már legálisan mű­ködő szervezetei továbbra is megőrzik az algériai lakosság között a nyugalmat és fegyel­met. Ezzel szemben az ideiglenes végrehajtó szerv létrejötte nem csökkentette az európai lakos­ság ellenállását. A Faresz be­széde idején elkövetett bomba­­merényletek, az OAS kalózrá­diójának bejelentései, meg­erősítik azt az aggodalmat, hogy Sátán szervezete a terror fokozására készül. Az ideiglenes végrehajtó szerv létrehozása megtépázta az összeesküvők nimbuszát, akik ismételten erősíthették, nem engedik Algéria területére az FLN képviselőit. Algír (MTI) Hivatalos ada­tok szerint­ pénteken Algériá­ban 14-en haltak meg és 18 se­besülés történt terrorcselek­mények következtében. Az OAS egy rohamcsapata Orleansville közelében táma­dást intézett három francia őr­állomás ellen. A három őrállo­­más mintegy 50 főnyi legény­ségét előbb letartóztatták, majd fegyverük átadására kénysze­rítették és szabadon bocsátot­ták. A támadás az é­sz­­ai órákban történt. A francia ka­tonaság a környező hegyek­ben az OAS rohamcsapat fel­kutatására megkezdte a nyo­mozást.­­ alkotmányos paródia argentinéban állított kérész­életű kormány miniszterei pénteken este be­nyújtották lemondásukat az új elnöknek. Guido felkérte a kormány tagjait az új kor­mány megalakításáig maradja­nak helyükön. Az argentin események nem­zetközi visszhangja azt mu­tatja, hogy az „alkotmányos paródia”, ahogy Aramburu volt elnök ,jellemezte, senkit sem téveszt meg és mindenki előtt világos, hogy államcsíny történt. Argentína nagyköve­tei számos országban lemon­dottak tisztségükről és mint már jelentettük a venezuelai kormány azt javasolta, egyet­len latin-amerikai ország­­ se ismerje el az új rendszert. Az AFP jelentése szerint Buenos Aires-i diplomáciai körökben a kialakult helyzetet így jel­lemzik: „katonai diktatúra — közbeiktatott személlyel”. Rá­mutatnak arra, hogy Guido — egyéni szándékaitól függetle­nül — a katonáktól függ és ha nem teljesíti parancsaikat, le kell mondania. A helyzet közeli kiéleződé­sét jósolta!!Madridban Peron, volt argentin elnök is. Az Epoca című olasz lapnak adott interjújában hangsúlyozza: „úgy vélem, hogy most­­ már gyorsan mennek majd a dol­gok. Ez feltartóztathatatlan folyamat... azt hiszem, hama­rosan készíthetem bőröndjei­met ... az egész egy hónap, fél év, vagy egy év kérdése, de végül is az elkerülhetetlen be fog következni”. Buenos Aires (MTI) Hírügy­nökségi jelentések szerint a hét közepének feszült órái után viszonylag nyugalom uralkodik Argentínában — to­vábbra is bizonytalanok azon­ban a­ jövő kilátásai. A Fron­­dizi által a hét elején össze- Választási kampány a francia népszavazás előtt Párizs (MTI) Franciaország egy hét múlva válaszol De Gaulle kettős kérdésére: he­lyesli-e az eviani egyezményt és megadja-e a köztársaság el­nökének a teljhatalmat az egyezmény végrehajtásához. De Gaulle hétfői rádióbeszé­de óta a nagy politikai pártok kifejtették álláspontjukat. Bár nem kétséges, hogy a francia választók túlnyomó többsége igennel fog szavazni április 8-án, a különböző politikai irányzatok képviselőinek nem kis fejtörést fokozott, hogyan fogalmazzék ^jge^r'^rMspoot-, jukat. , A népszavazást megelőző kampányban nem annyira az április 8-i igenről vagy nemről van szó, mint inkább az azt követő parlamenti választá­sokról, amelyeknek eredménye szempontjából neon közömbös, hogy a pártok az algériai kér­désben és De Gaulle egész po­litikájával kapcsolatban mi­lyen pozíciót foglalnak el. A Francia Kommunista Párt már a népszavazás bejelenté­sének másnapján világosan leszögezte választói előtt: he­lyesli az eviani egyezményt, amelyben saját következetes politikájának eredményét lát­ja és igennel szavaz az algé­riai békére. Ugyanakkor alá­húzta: továbbra is elveti a de­­gaulleista személyi hatalmat, amely kül- és belpolitikai vo­natkozásban is reakciós politi­kát folytat és az algériai hábo­rú elhúzódásáért is felelős. A népszavazás előkészítése a ‘Jövő héten éri ’el iérőfokát A pártok képviselői a rádióban és a televízióban még egyszer kifejtik álláspontjukat. A Francia Kommunista Párt nev­­vében Waldeck Rochet és Jacques Duclos beszél. De Gaulle, mint a pénteki minisztertanács után közölték, április 6-án újabb beszéddel zárja le a belpolitikai kam­pányt. Elnök úr, kinek a javát szolgálják az ilyen megnyilatkozások? A Pravda cikke Moszkva (TASZSZ) A Pravda Elnök úr, kinek a javát szol­gálják az ilyen megnyilatkozá­sok? címmel hosszú cikket kö­zöl Szemleíró aláírással. A Saturday Evening Post cí­mű amerikai folyóirat közölte Kennedy elnök Steward Al­­sopnak adott nyilatkozatát és eszerint az amerikai államfő kijelentette: „Bizonyos körül­mények között lehetséges, hogy kezdeményezők leszünk a Szov­jetunióval való atomkonflik­­tusban.” Ezzel kapcsolatban a Pravda szemleírója a követke­zőket írja: A „bizonyos körülmények között” kifejezés senkit sem té­veszthet meg. Közismert tény, hogy a Szovjetunió elutasította és megmásíthatatlanul eluta­sítja a háborút, mint politikai eszközt, síkraszállt és síkraszáll a vitás kérdések békés megol­dásáért. Az elnök nyilatkozatának lé­nyege, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya nemcsak, hogy nem veti el a vitás kérdéseknek katonai eszközökkel való meg­oldását, de még arra is feljogo­sítva érzi magát, hogy elsőnek mérjen atomcsapást, egy ag­resszív háború kezdeményező­jévé váljék. A Szemleíró miután meg­jegyzi, hogy Alsop tanúbizony­sága szerint „szép csöndben” elvetették azt a doktrínát, amely úgy hangzik, hogy az Egyesült Államok elsőnek so­hasem fog atomcsapást mérni, megállapítja: „Washington te­hát mást foglal a preventív atomháború szörnyű eszméje mellett.” Furcsa dolog, de tény — ír­ja a Szemleíró —, hogy amiről a nagytőke sok lapja jobbnak látja a hallgatást, azt ma a Fehér Házból halljuk. „nuk­leáris kezdeményezést” az az államférfi hirdeti, aki egyálta­lán nem is olyan régen meg­győzően hangoztatta a háborús nyilatkozatok esztelenségét. Mint látható, az elnök arra az álláspontra csúszott, amelyet a Pentagon militaristáinak leg­­­elvakultab­b része képvisel. Ily módon Kennedy szörnyű fe­lelősséget vállal magára a termonukleáris háborúért, az amerikai nép előtt, az Egyesült Államokkal szövetségben levő nyugat-európai országok né­pei előtt — amelyek amerikai agresszió esetén bekerülnek a háború vérzivatarába —, az egész emberiség előtt. A Szemleíró hangsúlyozza, hogy a preventív háború dokt­rínája még sohasem volt olyan veszélyes a vértékre, mint szá­zadunkban, amikor a termo­nukleáris­­konfliktus idejét órákkal és percekkel mérnék, de az áldozatok száma tíz- és százmilliókra rúgna. A Nyugat militarista körei, amikor meghirdetik az „első csapás”­­koncepcióját, elvesztik minden reális érzéküket — jegyzi meg a Szemleíró. A Szovjetunió nemcsak elé­rendő készletekkel rendelke­zik a világ leghatalmasabb erejű nukleáris fegyvereiből, hanem a legtökéletesebb cél­bajuttató eszközök is birtoká­ban vannak. A szovjet tudósok és mérnökök által alkotott glo­bális rakéta — amellyel szem­ben tehetetlenek a rakéta-el­­hárító rendszereik és amely sok megatonna atomtöltetet vihet magával — végérvénye­sen eltemette az Amerikai Egyesült Államok sebezhetetl­enségének legendáját. Míg régebben meg lehetett határozni a­ szovjet rakéta ki­lövő berendezésének elsődle­ges területeit,­­ kiindulva ab­ból, hogy honnan lehet a leg­rövidebb vonalon megközelíte­ni az amerikai területet, most ezek a számítások alkalmat­lanná váltak. A globális raké­ták kilövőhelyének a kiter­jedt szovjet terület bármely pontja megfelel és a rakéták bármely irányból elindulhatnak a cél felé. Ily módon — szögezi le a Szemleíró — az összpontosított atomtámadásra való képességét tekintve a Szovjetunió ma fe­lülmúlja a­­ Egyesült Államo­kat. A Szemleíró hangsúlyozza, hogy az amerikai államfő pro­vokációs kijelentése csak azo­kat szolgálja, akiknek érdekei fűződnek az idegek felkorbá­csolásához, a háborús pszichózis és a kölcsönös bizalmatlanság légkörének megteremtéséhez. Az elnöknek az a kijelenté­se, hogy az Egyesült Államok „ Vész a kezdet kezdetén nuk­leáris fegyvert alkalmazni” — jegyzi meg a Szemieíró —, újabb fényt derít az amerikai diplomáciának a fegyverzet fölötti ellenőrzés kérdésében vallott álláspontjára. Csak természetes, hogy egy olyan kormány, amely kész vállalni az atomháború feirobbantóját, következetesen törekszik­ arra, hogy értesüléseket szerezzen a szovjet rakéták és atombom­bák számáról, minőségéről és raktározási helyéről. A Fehér Házban okvetlenül tudják, hogy olyan időszakban, amikor tárgyalások folynak a leszerelésről, csak azzal a cél­lal követhetnek el ilyen pro­vokációs túlkapásokat, ha meg akarják akadályozni a tárgyalások sikerét. Az Egyesült Államok mili­tarista körei láthatólag any­­nyira félnek a leszereléstől, hogy nem elég számukra az a súlyos csapás, amelyet az ame­rikai és az angol csendes-óceáni nukleáris kísérletekről szóló határozat mért a genfi tárgya­lásokra. Nem lehet játszani a tűzzel egy olyan világban, ahol oly sok gyúlékony anyag halmozódott fel — hangsúlyozza a cikkíró. Mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonsága, hatá­rozottan el fogja ítélni a ka­­landorkodást,­­ a dulles-i „há­borús szakadék peremén táncolás” felújítását. A józan ész azt para­ncsolja, hogy az államférfiak ne a há­borús kalandok előkészítésé­ben, hanem a békés ügyek küz­dőterén tanúsítsanak kezde­­­ményezést. A nukleáris kon­fliktusoktól mentes világ a háborúmentes világ — az a távlat, amelyet feltárnak a szovjet kormány javaslatai — felel meg minden nép, ezen be­­lül az amerikai nemzet érde­keinek.

Next