Hajdú-Bihari Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-119. szám)

1962-05-11 / 108. szám

Már június első felében megtartják az algériai népszavazást ? párizs (MTI) Az algériai füg­getlenségről döntő népszavazás időpontját csak május 16-án hozzák nyilvánosságra. Ben Khedda szerdai beszéde után azonban több francia lap arról ad hírt, hogy a népszavazásra minden valószínűség szerint már június első felében sor ke­rül. Az algériai ideiglenes kor­mány és az algériai végrehajtó szerv is a népszavazás mielőb­bi megtartását sürgeti. Az FLN köreiben az a véle­mény, hogy az OAS felszámo­lása nagyon rövid idő alatt megvalósítható, ha a francia kormány valóban akarja. Erre vall dr. Mosztefainak, az algé­riai ideiglenes végrehajtó szerv tagjának nyilatkozata. Mosztefai kijelentette: ha­­ a francia kormány és az algériai főbiztos megteszi a szükséges intézkedéseket, két-három hét alatt nagy eredmények érhetők el. Az OAS tevékeny tagjainak négyötöd része ismert. Ezeket egy hét alatt ki lehet utasítani s ebben az esetben az OAS ere­je 90 százalékkal csökken. Két nap alatt 73 halott Algír A szerdán bejelen­tett biztonsági­ intézkedések közül az európai polgári lakos­ságot a fegyverbeszolgáltatás kötelezettsége fogja legerőseb­­ben érinteni. Dönteniök kell, vagy beszolgáltatják rejtege­tett fegyvereiket, vagy kockáz­tatják a háromévi börtönt, amit automatikusan szabnak ki mindenkire, akinél fegyvert találnak. Az OAS-szal együtt­működő polgári tisztviselők haladéktalan elmozdítása a másik bejelentett döntés, ame­lyet, ha valóban végrehajta­nak, ténylegesen meggyengít­heti a támogatást, amelyre az OAS eddig támaszkodhatott. A szerdai merényletek mér­lege: 37 halott, 38 sebesült. Algír (MTI) Az OAS me­rényleteinek csütörtökön 36 halálos áldozata volt Algírban és Oranban. A hatóságok többszörösen figyelmeztették a felháborodott arab lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. A katonaság és a rendőrség álta­lában mindent elkövet, hogy távol tartsa egymástól az euró­paiakat és arabokat. Oranban elrendelték, hogy az európai gépkocsik nem közelíthetik meg az arab negyedeket. Aliig felfegyverzett rendőrök ellen­őrzik a rendelet végrehajtá­sát. A katonaság körülvette Oran közigazgatási központját és házkutatásokat tartott. Az algériai ideiglenes kor­mány szóvivője tiltakozott a legutóbbi francia atomrobban­tás miatt. Az algériai nép el­ítéli ezeket a kísérleteket — mondotta. Súlyos repülőszerencsétlenség Brazíliában Rio de Janeiro (Reuter, AFP) A Cruzeiro do Sul légiforgalmi társaság egy utasszállító gépe szerda este kigyulladt és le­zuhant Espirito Santo állam­ban Viktória város repülőtere közelében. A pilóta rövid idővel a Rio de Janeiróból történt felszállás után súlyos géphibát jelzett,,de jobbnak látta, ha folytatja út­ját a 400 kilométerre északke­letre fekvő Viktóriáig. A gép lángolva zuhant le és a földön felrobbant. Tizenki­lenc utasa és a legénység öt tagja életét vesztette. Három személy­­megmenekült. Az amerikaiak újabb sikertelen kísérlete Cape Canaveral (MTI) Csü­törtökön az Egyesült Államok Cape Canaveral-i támaszpont­járól fellőttek egy mesterséges holdat. A kísérlet célja az volt, hogy újabb felvételeket készít­senek a Föld felszínéről. Az Anna elnevezésű mester­séges hold fellövése után mint­egy félórával közölték, hogy a kísérlet kudarcot vallott, a mesterséges hold nem tért rá pályájára, hanem a Föld lég­körébe visszajutva hordozóra­kétájával együtt elégett. Mint a Reuter hozzáfűzi, a mesterséges hold fellövésének költségei becslések szerint meghaladják a 3 és fél mil­lió dollárt, és Cape Canaveral­ban három nap alatt ez a ne­­gyedik sikertelen rakétakísér­let volt *, oldal =5 1963« máju­s-ífc Utna-BiHAMI «, «a» 0 NAPLÓ Gaprint Bécsben lelkesen fogadták B­é­c­s (MTI) Jurij Gagarin szovjet repülőőrnagy, a világ első űrrepülője feleségével, Valentyinával és héttagú kísé­retével csütörtökön délelőtt az osztrák fővárosba érkezett.­­ A schwechati repülőtéren Gagarin fogadására összegyűl­tek éljenzése és tapsai köze­pette repülőőrnagyi egyenru­hában szállt ki a gépből. Gla­ser professzor, az osztrák— szovjet társaság elnöke az osztrák—szovjet társaság és az egész osztrák nép nevében szívélyesen üdvözölte Ausztria földjén a vendégeket. Az üd­vözlésre Gagarin röviden vá­laszolt. Hangsúlyozta: Nagyon szívesen jött Ausztriába, hogy találkozzék az osztrák dolgo­zókkal és a tudományos élet képviselőivel. A schwechati repülőtérről Bécs belvárosáig a schwecha­­tiak és a bécsiek kisebb-na­­gyobb csoportjai, helyenként pedig egész sorfalak köszöntöt­ték éljenzéssel, tapssal, kendőlobogtatással Gaga­­rint. A Gagarin­ iránti megnyil­vánuló fesztelen — sőt, időn­ként talán túlságosan is viha­ros — érdeklődésből, közvet­len barátságból, sok tapsból és éljenzésből következtetve a bécsiekre úgy látszik nemigen hatottak néhány jobboldali osztrák burzsoá lap előzetes kommentárjaiban elejtett ízte­len megjegyzések. A bécsiek látni és ünne­pelni akarták azt az em­bert, aki a világon először repült ki az űrbe és nem törődtek azokkal a so­rok közé rejtett fullánkos uta­lásokkal, amelyek azt az ag­godalmat tükrözték, hogy a szovjet űrrepülő látogatása Ausztriában valószínűleg gya­rapítja majd — a választás előtt — az osztrák kommunis­ták népszerűségét. Ami a bécsieket illeti, a Schwerzenberg-platzon közel­harcot vívtak Gagarinék egy­­egy kézszorításáért és szinte kézről kézre adták őket szállá­suk, az Imperial kapujáig. Megérkezése után egy órával Schärf osztrák köztársasági el­nök a Hofburgban, Gorbach kancellár, majd Polttermann al­­kancellár pedig a Hallhaus­­platzon fogadta Gagasint, aki ezután másfélszáz osztrák és külföldi újságíróval találkozott a bécsi újságíróklub sajtókon­ferenciáján. Spanyolországban terjed a sztrájk mozgalom Madrid (MTI): Spanyolor­szágban töretlen lendülettel folyik a dolgozók sztrájkhar­ca. Semmi jel sem támasztja alá a kormánynak azt az ál­lítását, hogy a munkások tö­megesen térnek vissza mun­kahelyeikre, sőt a hírügynök­ségek szerint egyre többen csatlakoznak a sztrájkolók soraihoz. Bilbao kulcsfontosságú üze­meiben a napokban körülbe­lül huszonötezer munkás lé­pett sztrájkba. A dolgozók képviselője kijelentette: sztrájkunkkal támogatjuk az asturiai bányászok harcát és demonstrálni akarjuk a dol­gozók erejét. Az AP értesülése szerint csütörtökön Bilbaoban há­rom fontos üzem alkalmazot­tai szüntették be a munkát. A sztrájkmozgalom tovább­terjedéséről tanúskodnak a Leon tartományból érkező je­lentések is. Itt újabb három­ezer bányász lépett sztrájkba. A barredosi bányavidéken több száz bányász nyolcórás ülősztrájkot rendezett. Az asturiai bányavidéken is töretlenül tart a sztrájk A nyugati hírügynökségek szerint a sztrájkoló bányá­szokhoz csatlakoztak azok is, akik korábban már vissza­tértek munkahelyükre. Napok óta sztrájkolnak a madridi diákok is. A diákok nyilatkozatban szólították fel Spanyolország ifjúsági szerve­zeteit, sztrájkokkal és tömeg­­tüntetésekkel nyilvánítsák ki rokonszenvüket az asturiai bányászok és általában a spa­nyol dolgozók harca mellett. Madrid egyetemi negyedét egyébként teljesen körülvette a rendőrség. Mint a hírügy­nökségek írják, az egyetemi városrész az ostromállapot képét mutatja. A portugál diákok sztrájkja Lisszabon (MTI). Csütörtö­kön több ezer egyetemista sztrájkolt Portugáliában és tiltakozott a demokratikus szabadságjogok semmibe ve­­vése ellen. A diákok követe­lik, hogy a kormány engedé­lyezze a diákok napjának megünneplését, szervezeteik vezetőinek megválasztását és a diákok hagyományos jogai­nak helyreállítását. Az egye­temi hallgatók az ellen is til­takoznak, hogy a kormány durván beleavatkozik a diákok életébe. Mint az AP jelenti, csü­törtökön a diákok bementek az egyetemekre és elbariká­­dozták magukat. A diákok között van az a 87 fiatal is, aki a napokban kezdett éh­ségsztrájkot. Kijelentették, az éhségsztrájkot mindaddig foly­tatják, amíg a Salazar-kor­­mány nem teljesíti a követe­léseiket. Közben Lisszabonban és Coimbrában a rendőrség kö­rülzárta az egyetemeket. A rendőrök géppuskákkal, tűz­oltófecskendőkkel és könny­fakasztó bombákkal vannak felszerelve. A rendőrség meg­fenyegette a diákokat, táma­dást indít az egyetemek el­len, ha nem szüntetik be azonnal a sztrájkot. Hírügynökségek szerint fé­lő, hogy az egymással far­kasszemet néző diákok és rendőrök között súlyos össze­tűzések robbanhatnak ki. A centerbury-i érsek elítélte az amerikai atomrobbantást Egyesült Államok által terve­zett atomrobbantás ötszáz mérföld magasságban nem vinne bennünket közelebb az éghez. Rendkívül sajnálom azt a döntést, hogy Amerika hid­rogénbombákat robbant. Már úgyis van elég elrettentő esz­közünk, amelyből elértük a te­lítettség állapotát. Mélysége­sen sajnálom, hogy még to­vábbi kísérleteket tartanak. Ez rendkívül ostoba dolog”. London (MTI) Dr. Ramsey canterburyi érsek sajtónyilat­kozatban közölte, hogy „az Újabb vérontás Venezuelában Caracas (TASZSZ, AP) A Caracasban, San Cristobalban, El Tigreben, Coroban és Los Teguesben újabb összetűzésre került sor a diákok és a rend­őrség között. Az összetűzések­nek két halálos és 11 sebesült áldozata van. A Nácionál című lap szerint Coroban a rendőr­sé­g tiS^mint^zá^oköHri^fa­­kasztó bombát használt a tün­tető diákok ellen. De ez kevés­nek bizonyult, mire a rendőr­ség segítségére katonaságot vetettek be, amely gyakorlati­lag megszállta a várost. GUZI MIHÁLY - BECZE KÁROLY REGÉNYE it mm-ti b­etorolTA XVI. Mindenesetre ma még egy jót mulathatunk búcsúzóul fiúk — rikkantott Vörös —, rendben van? — Rendben. ★ Másnap négyszázan már a Nuvion-i kiképzőtáborba­n vol­tak, ahol rájuk szakadt a po­kol . . . A tábor el volt zárva a kül­világtól. Körülötte nem volt egyéb, mint nyakig érő sza­­mártövis-erdő és imitt-amott egy-egy kaktuszfa. A kiképző őrmesterek, mint éhes vadak rohantak közé­jük. Keze mindegyiknek többszörösen tetovált!... — Sorakozó! Az egység hamar elrendező­dött. Ezt a vezényszót mindenki hamar megtanulta. S elhang­zása után igyekeztek is mindannyian a helyükre, mert tudták, h­ogy ellenkező esetben rúgások, ütések kö­vetkeznek! — Légiósok — hangzott ke­ményen az őrmester szava. — A mai napon megkezdődik a kiképzésetek. A lövészettel kezdjük!­­s. — Sorakozó! — ordította az őrmester. Lövészethez felké­szülni! . ★ Kürt harsaol. Utána har­sány hang dörrent. — Ébresztő! Sorakozó! Az egység félmeztelen fel­sorakozott. —­ No egy kis reggeli moz­gás* Irányc­elifce! Futás! Ara ft a szaroartSwa-ewSie vezetett keresztül, amelyben csupán imitt-amott volt egy szűk, kezdetleges csapás. Leg­több helyen azonban nem járt ember, úgy kellett utat törni. A teste már mindenkinek piros volt és sajgott, rettene­tesen sajgott. Futás! — ordította két al­tiszt is egyszerre. S az elmaradókhoz rohan­tak. Öklök csattogtak, s nyo­mukban kiserkent a vér ... — Állj! Ott egy kaktuszfa. Egyenként föl! Mászás!... Lódulj, mert széttapos­lak!... — Sorakozó! Lövészethez felkészülni! Gazsó szeme villámlott. — Az istenit neki, ez már három hét óta így megy. — Megmondtam előre, hogy így lesz — súgta Vámos. — Lövészet és futás a szamártö­­vis között. — No de hát ez mégis csak sok. Minden nap 6 kilométer és minden nap 38 lövés!... — Pofa be! — ordította az őrmester. A sorok között megszűnt a zaj. ★ — Sorakozó! A század pillanatok alatt együtt volt. Balról egy fiatal, 17 éves német fiút tuszkoltak az egy­ség elé. Szőke haja csapzott volt, orrából vékony csíkban folyt a vér. Ismerték vala­mennyien. Apja elesett a há­borúban, családja egy bomba­támadás áldozata lett. Ő egy ideig kódorgott a nagyvilág­-- ^ -* c _ <»■■- «■ v / 1 raivwap tsMiemepsenegyütt* azok csábítására a légióba lé­pett. Most olyan szánalmasan néz ki, ruhája szakadozott, itt-ott véres. A tetovált kezű őrmes­­terek közül két német és két francia veszi körül, mint a héják, amikor áldozatukra­­es­­nek. — Légiósok — szólt a da­gadt arcú francia a század­hoz —, ez a társatok szökni próbált. Az egyik német hatalmas öklével arcul vágta a fiút, hogy az megtántorodott. — Szökni akartál, te sze­mét?! A francia gyomorszájon rúgta. — Nem jó neked itt, mi?! S egyszerre mind a négyen nekiestek, ütötték, ahol érték, belekapaszkodtak a hajába. Szemhéja felrepedt az ütések nyomán, arca felismerhetet­­lenné vált. A fiú elalélt, már csak a nagydarab német tar­totta hajánál fogva. De a test­súlya nagyobb volt, a szőke hajcsomó az őrmester kezében maradt a fiú pedig végignyúlt a földön. Az, aki a hajánál fogva tartotta, még belerúgott egyet az oldalbor­dájába, amelynek nyomán tompa reccsenés hallatszott... Két őrmester lábánál fogva végighúzta a német fiút az udvaron, s ledobta az egyik pincébe. — Légiósok! — fordult a francia őrmester a század felé­­— Nem árt, ha tanultok belő­le! Most pedig irány a sza­­mártövis-erdő. Futás!. ?. •ér «■*» Hát ezt míg dltak, nem tudom elfelejteni — súgta es­te Gazsó Vámosnak. — Sok mindent nem fogsz te még elfelejteni. — Én nem tudom... de olyan furcsa minden. Szinte kibírhatatlan napok ... Bere­gi és Vörös nincs .. — Ki kell bírnunk, Miska... Ki kell bírnunk! — Vörös! Barátom!... Mert az volt!... Ha vitatkoztunk is, az volt... Vajon neki milyen dolga van Rabatban? .. . És Beregi?... A Fes-i kiképző­tábor is ilyen?... — Pontosan. Egyforma ez mind. — Tudod, azt mondta ne­kem Vörös Sidi-bel-Abbesben, hogy úgy veszi észre kissé megnyugodtam ... És én is úgy éreztem ... Pedig most már rájöttem, hogy nem úgy van, csupán apróságokkal, a körülöttem zajló napi dolgok­kal foglalkoztam. Az emberi butasággal, az őrmesterek kapzsiságával és durvaságával, a mi­ndennapi bosszan­kodá­sokkal. Mérgelődtem, hogy nincs ivóvíz, hogy borotválás közben a kontár három he­lyen bevágta az arcomat. De most már világosan látom, nem az őrmesterek elleni vé­dekezés itt a lényeg. Tulaj­donképpen nem is az őrmes­terek a rosszak, hanem az az ügy, amelyet szolgálnak, s amelybe mi is belecsöppen­tünk ... Az, hogyha az őrmes­ter ökle lecsap, csupán egy mozzanata ennek a kegyetlen célú apparátusnak. Most is­mét összefüggésében, egészben látom azt a világot, amelyhez mi is hozzászegődtünk. Bőgős úrtól kezdve a napi lövésze­tig, a gyerek agyonveré­­séig. — Értelek Miska. S örülök, hogy minderre magadtól jöt­tél rá. — Ide figyelj. Én ünnepé­lyesen megfogadom, hogy megszököm ebből a pokolból. Nem fej nélkül, vaktában: nem akarok tájtam sorsra vál­ni, mint a fiatal német bará­tunk. Akkor szököm, amikor erre kellő alkalom kínálko­zik. Ha ez egy, hat, vagy tíz­­nap múlva adódik, hát akkor! Vámos megszorította Gazsó kezét. — Miska, én is veled tar­tok! ★ Vége felé közeledett már a kiképzési időszak, amikor a híre járt, hogy hamarosan megszemléli az egységet Co­lonel Gazse, a légió főparancs­noka. No, hiszen ez érthető is volt, a parancsnokság tudni akarja, hogyan halad a ki­képzés, milyen a katona­anyag. Ebben az időben érte Ga­zsót az a megtiszteltetés, hogy rábízták az őrséget. 24 órán át ő volt az őrparancsnok. Szol­gálata estétől másnap estéig tartott. Éjszaka simán, zökkenő­­mentesen ment minden. Ta­karodó után Gazsó kiengedte a fogdásokat, majd ellenőrző körútra indult. Minden rend­ben volt. Másnap korán reggel futár érkezett, amely azt az üzene­tet hozta, hogy a délelőtt fo­lyamán megérkezik Colonel Gazse. Hamarosan ott termett a hadnagy is. — Nagyon vigyázz — mondta elesett Gazsó szemé­be néze. — Ha a legkisebb hi­ba is becsúszik, éjszaka a sa­kálok osztozkodnak nyomo­rult testeden. Megértetted? — Igenis, hadnagy úr! — Tehát ide figyelj. Amint az autót észreveszed, azonnal vezényelj sorakozót az őrség­nek, de olyan hangosan, hogy benn az udvarban is meghall­juk! így az őrséggel együtt a századok is felsorakoznak! Megértetted? —• Megértettem, hadnagy árí rta-a.-f. — terxgtaeyattí} A tárgyalások folytatásáról szólt Kennedy sajtóértekezletén Washington (AP, Reuter) Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerda esti sajtóértekez­letén újságírók kérdéseire el­ismerte, hogy a Nyugat-Berlin­­hez vezető útvonalak nemzet­közi ellenőrzésére vonatkozó amerikai tervezet kérdésében véleményeltérés van a wa­shingtoni és a bonni kormány között. Kijelentette, hogy a nyugat­­berlini kérdés megoldására vo­natkozó tájékoztató jellegű szovjet—amerikai tárgyaláso­kat a jövőben is folytatják. Az Egyesült Államok „rendkívül nehéz” helyzetbe került e tár­gyalásokkal kapcsolatban — mondta —­ akkor, amikor ál­láspontja­­­ nyilvánosságra ke­rült, még mielőtt azt hivatalo­san formába rögzítették volna. Kennedy itt a nyugatnémet kormány nagy vihart felka­vart indiszkréciójára célzott. Az elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok hajlandó engedményekre, ha ezek „nem fenyegetik biztonságát’’. Kennedy leszögezte, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető utak nemzetközi ellenőrzésére vo­natkozó amerikai javaslat nem jelenti a Német Demokratikus Köztársaságnak sem jogszerin­ti, sem tény szerinti elismeré­sét, bár kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság hatóságai a Nyugat- Berlinbe vezető forgalom 90 százalékát ellenőrzik. Egy másik kérdésre válasz­ként kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kormánya „rend­kívül gondos megfontolás tár­gyává teszi” a tudományos k­ö­­rökkel tiltakozását az ellen, hogy az Egyesült Államok a Csendes-óceán térségében jú­­­nius vagy július folyamán 800 kilométeren felüli magasság­ban akar felrobbantani nuk­leáris szerkezetet.

Next