Hajdú-Bihari Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Felvonták az algériai zászlót az ENSZ-palota előtt 48 delegátus üdvözölte a világszervezet legújabb tagját New York (MTI). Mint már jelentettük, hétfőn este Algé­riát közfelkiáltással felvették az ENSZ tagjai közé. Algéria az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 109. tagállama. Ezután az algériai küldött­ség Ben Bella vezetésével­ el­foglalta helyét az ülésterem­ben. A tagállamok delegátu­sai hosszú tapsviharban tör­tek ki. Zafrullah Khan, a közgyű­lés elnöke meleg szavakkal üdvözölte az algériai nép kép­viselőit, majd Couve de Mur­­ville francia külügyminiszter mondott beszédet. Kifejezte reményét, hogy a jövőben „szoros és meghitt” kapcso­latok alakulnak ki Francia­­ország és Algéria között. A másodiknak felszólaló Momsi Szlim tunéziai kül­ügyminiszter az algériai nép függetlenségi harcát méltatta, és örömét fejezte ki, hogy Algéria képviselője, hallatja szavát az ENSZ-ben. Stevenson, az amerikai kül­döttség vezetője De Gaulle francia elnök politikáját mél­tatta, azt állítván, hogy az algériai nép neki köszönheti a függetlenséget. Ezután ki­fejezte reményét, hogy­­az ENSZ tagállamai gazdasági segítségben részesítik az új független nemzetet. Menysikov, a Szovjetunió delegátusa az algériai nép győzelmét éltette, és rámuta­tott a gyarmatosítás elleni harc sikereire. Megállapította, hogy Algéria győzelmet aratott a gyarmatosító erők ren­delkezésére bocsátott hat­­almas NATO katonai gé­pezeten. Üdvözlő beszédet mondott még India, Jordánia és Ma­rokkó képviselője. Az AFP arról tájékoztat, hogy már kijelölték Algéria állandó ENSZ-képviselőjét, Csanderli személyében. New York (MTI) Kedden felvonták az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság lobogóját az ENSZ-palota előtt sorakozó árbocok egyi­kére. Ezzel befejeződött Al­géria ENSZ-be való felvételé­nek ünnepélyes aktusa. Hétfőn délután és kedden délelőtt 43 ország delegátusa üdvözölte a világszervezet szószékéről a független Algé­riát Az üdvözlésekre Ben Bella algériai miniszterelnök vála­szolt: — Első gondolatom — mon­dotta — a mártíroké, akik életüket adták azért, hogy Al­géria beléphessen a független nemzetek nagy családjába. — Hét évvel ezelőtt szere­pelt már az algériai kérdés az ENSZ napirendjén, és az ese­mények azoknak az éleslátását igazolták, akik akkor támogat­ták népünk ügyét. Különös köszönetemet akarom kifejezni — jelentette ki Ben Bella — a testvéri arab államoknak, az ázsiai és az afrikai országok­nak, a szocialista országoknak és mindazoknak, akik kitar­tóan támogatták ügyünket. — A mi győzelmünk — folytatta a továbbiakban a szónok — az Egyesült Nemze­tek Szervezetének a győzelme is, mert az ENSZ csak erősöd­ni fog a mi közreműködésünk­kel. Leszögezte, hogy az algériai nép szívében nem maradt gyűlölet a francia néppel szemben, és kijelentette, hogy tiszteletben fogják tartani az eviani egyezményeket. — A hétéves háború során országunk rengeteget szenve­dett. S ezért azok a tettek, amelyek most Algériát újjá fogják építeni, meghatározzák jövőbeni politikánkat is. A po­litikai függetlenség megnyitja az utat a gazdasági független­ség felé. Feladatunk az, hogy a gyarmatosított embert mo­dern és termelő emberré ala­kítsuk át. Ez belpolitikánk alapja. — Ami a külpolitikát illeti, az hasonló lesz belpolitikánk­hoz. Algéria szellemileg azok­hoz az országokhoz áll kö­zel, amelyek Bandungban az ismert határozatokat hozták. Politikai és diplo­máciai tevékenységünk krédója a gyarmatosítás teljes eltörlése lesz. — Meggyőződésünk — han­goztatta a miniszterelnök —, hogy a világ a fennálló ideo­lógiai különbségek ellenére meg fogja ismét találni egyen­súlyát. A nemzetközi feszült­ség enyhítésére az egyetlen módot a békés tárgyalásokban és a szabadon kötött egyez­ményekben látjuk. A szónok ezután az ENSZ feladatairól beszélt. Hangoz­tatta, hogy a Kínai Népköz­­társaságának ENSZ-tagságát feltétlenül helyre kell állítani. Ezután azt a nézetét fejtette ki, hogy tulajdonképpen nem a két tábor ideológiai különb­sége bontja meg a világ arcu­latát, hanem az, hogy a gaz­daságilag fejletlen és gazdag országok között óriási a kü­lönbség. Ezért az­ ENSZ-nek mindent el kell követnie, hogy ezeket a különbségeket eltün­tesse. Befejezésül a szónok rámu­tatott, az emberiség feladata az, hogy az igazi örökséget, amelyet elődeitől kapott, konk­rét formába öntse. Ez az örökség: a jóakaratú emberek békéje. Beszéde befejezésekor az al­gériai miniszterelnököt a köz­gyűlés részvevői nagy ünnep­lésben részesítették, a delegá­tusok felálltak, és percekig zúgott a taps a teremben. BfWYMJMJSXt ■» —1 ■ — 1 NAPLÓ 2. oldal — 1962. október 10. Indonéz javaslat távol-keleti atommentes övezetre Ben Bella beszéde után a közgyűlés folytatta az álta­lános politikai vitát. Schurmann holland küldött indítványozta, a közgyűlés egész éven át ülésezzen, hogy alkalma legyen alaposabban tanulmányozni a nemzetközi problémákat. Wirjopranoto indonéz nagy­követ hangoztatta, hogy ami­kor október elsejével meg­szűnt Hollandia fennhatósága Nyugat-Irián fölött, ezzel a terület Indonézia részévé vált, és befejeződött az indonéz nemzeti egység helyreállítása. Az indonéz delegátus a leg­nagyobb mértékben kívánatos­nak mondotta Hruscsov szov­jet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök mielőbbi ta­lálkozóját — lehetőleg az ENSZ-ben — , hogy elősegít­sék a kettéosztott országok problémájának megoldását. A továbbiakban az indonéz küldött bejelentette, kormánya arra készül, hogy határozati javaslatot terjesszen be Ázsia és a Csendes-óceán térségének atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról. Indonézia azt tervezi továbbá — mondotta —, hogy _____ az 1955. évi bandungi érte­kezlethez hasonlóan újabb af­rikai—ázsiai konferen­ciát hív össze a két kon­tinens nemrégen független­né vált államainak részvé­telével. Wirjopranoto végül éles sza­vakkal megbélyegezte a por­tugál és a­ dél-afrikai gyar­matosítók politikáját. A közgyűlés kedden dél­után — magyar idő szerint az esti órákban — folytatja az általános politikai vitát. Mint az UPI jelenti, a köz­gyűlés előreláthatólag csü­törtökön — magyar idő sze­rint az esti órákban — vá­lasztja meg a Biztonsági Ta­nács, a gazdasági és szociális tanács, valamint a gyámsági tanács új tagjait. A Biztonsági Tanácsban 1962. végén lejár Chile, Íror­szág és az EAK mandátuma. Az új tagokat egyenként két évre választják. Chile utód­jául Brazília, Írország utód­jául pedig Norvégia esélyes. Az EAK helyére Nigéria, Ma­rokkó, Irán és Afganisztán pályázik. A gazdasági és szociális ta­nács hat új tagját egyenként három évre választják. Ez év végén lejár a Szovjetunió, Nagy-Britannia,­­ Lengyelor­­­­szág, Japán, Dánia és Brazí­­­­lia mandátuma. A gyámsági tanácsban Bo­­­­lívia és India mandátuma jár le 1962. végén. A két új tagot egyenként három évre vá­lasztják. Hosszas előkészítés után a múlt héten végül mégiscsak megtartották Washingtonban az amerikai államok szerveze­tének külügyminiszteri ta­nácskozását. Tekintsünk most el az elő­zetes diplomáciai gyúrástól, amelynek a dél-amerikai kor­mányokat alávetették. Viszont emlékezzünk meg a „lélekta­ni biztosításról”, amelynek legfőbb eleme az volt, hogy elhíresztelték: a tanácskozás tájékoztató és tájékozódó jel­legű, tehát nem hivatott konk­rét lépéseket elhatározni Ku­ba ellen. Washington bizo­nyos elgondolásokat terjesz­tett az értekezlet elé, s arra volt kíváncsi, hogyan reagál a gyülekezet ezekre az elő­terjesztésekre. A tanácskozások bizalmas jellege ellenére sok­­ minden kiszűrődött. Ismerjük azt a programot, amelyet Bush ter­jesztett kollégái elé, s tudjuk, mit mondott Kennedy elnök a külügyminisztereknek, aki­ket ebéden látott vendégül a Fehér Házban. Rush ötpontos előterjesztése a következő el­veket tartalmazta: a Kubába irányuló szovjet szállítások megakadályozását, a Kubával való külkereskedelem meg­szakítását, a „castróista akna­munka” blokkolását, az ellen­forradalmárok támogatását mind Kubában, mind az ország határain kívül, végül eme el­vek elfogadtatását valameny­­­­nyi kapitalista országgal. Az­­ Egyesült Államok elnöke pe­­­dig azt fejtegette vendégei felőtt, hogy kormánya fokoza­tosan fel akarja számolni a kubai forradalmat. Mint a Pravda washingtoni tudósítója megjegyzi, az ülés­teremben „sűrűn pattogott az ostor”, mindazonáltal a szer­vezők reményei jórészt füst­be mentek. Menetközben is sokat voltak kénytelenek en­gedni, de végeredményben a minimálisnál is kevesebbet értek el. Kiadtak ugyan egy záróközleményt, amely ítéli a „kubai kommunista ve­szélyt”, de az okmány meg­fogalmazása a heves vita miatt hosszú órákat vett igénybe. S a legnagyobb és legtekintélyesebb dél-ameri­kai államok — Brazília, Chile és Mexikó — képviselői be­vetettek egy passzust a köz­leménybe a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásáról. Sőt, még Venezuela kormánya is okozott némi meglepetést, amikor külügyminisztere el­hárította azt a követelést, hogy szakítsa meg a kereske­delmi kapcsolatokat Kubával. A kétnapos „informatív” tanácskozás befejezése napján szivárgott ki annak a híre, hogy az amerikai külügymi­nisztérium hajózási embargót rendelt el Kuba ellen. A New York Times tudósítója megál­lapítja, hogy ez teljesen egy­oldalú lépés az Egyesült Ál­lamok részéről, s magyarázat­ként hozzáteszi: e döntés ar­ra vezethető vissza, hogy az amerikai diplomácia legna­gyobb erőfeszítések ellenére sem tudta közös fellépésre bírni szövetségeseit Kubával szemben. A görög kormány ugyan utasította hajóstársasá­­gait, hogy ne vállaljanak bér­fuvart Kubába, de London, Róma, Oslo erre nem volt kapható. Az Egyesült Államok most úgy próbálja megmattol­ni ezeket a Kubába szállító hajóstársaságokat, hogy ki­tiltja az amerikai kikötőkből, és megtagadja tőlük vissza­útra a fuvart. Lehetetlenség nem észre­venni, hogy Washington, ami­kor a nemzetekfelettiség je­gyében tömöríti Latin-Ameri­­ka államait, nem csupán Ku­bát tartja szem előtt. Az ame­rikai imperializmus számára pillanatnyilag a fő veszély va­lóban Kuba. De nem olyan ér­telemben, ahogy azt az impe­rializmus apologetái állítják. A Castro vezette forradalom nem katonailag „fenyegeti” az Egyesült Államokat, hanem politikailag az amerikai impe­rializmust. Az igazi, a halálos fenyegetés a jenki imperializ­musra nézve éppen a nemzeti függetlenségi mozgalom, ame­lyet Kuba példája ösztönöz. Ami manapság Latin-Ameri­­kában lejátszódik, az nem más, mint a Kennedy-féle „globális stratégia” főpróbá­ja. Ennek az elgondolásnak az a lényege, hogy korszerű és kombinált módszerekkel meg-gyengítsék és szétzúzzák a­ nemzeti függetlenségi m­ozgal-­ makat, konzerválják az am­eri-­ kai imperializmus politikai és­ gazdasági pozícióit. A megje-­ lenési formát tekintve roppant, változatosak ezek a módsze-­ rek. A parlamenti rendszerek­ támogatásától a nyílt katonai diktatúrák hatalomra segíté-­ séig minden szín megtalálható a washingtoni palettán. S a háttérben jól látható az­ „internacionalista ellenforra-­­dalom" koncepciója. Megszer­­­vezték az amerikaközi zsol­­­doshadsereget (főként kubai­­ emigránsokból), amely bárhol­­ és bármikor bevethető a népii mozgalmak ellen; már felállí­­­tották a kontinentális csend-­­őrséget, és működik az egész, földrészre kiterjedő elhárító­­ szolgálat, amelynek az a ren­­­deltetése, hogy „szemmel­­ tartsa a vörösöket”. A Kenne-­­dy-féle „Szövetség a haladá­sért” egyre kevésbé a társadal-­­mi haladást finanszírozza, mindinkább a reakciós rezsi-­ mek fegyverkezését szolgálja, s a békehadtest helyett parti­zánvadász különítmények le­pik el azokat az országokat, ahol a néptömegek nyomorúsá­ga robbanással fenyeget. Ilyenformán a Kuba ellen szőtt intervenciós tervek csak egyik részletét alkotják egy átfogó támadásnak, amely kontinentális méretekben in­dult a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ellen. A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás is ennek a had­műveletnek , volt egyik diplo­máciai ütközete. Zala Tamás Intervenciós tervek Kuba ellen Uganda felvételét kérte New York (UPI). Milton Obote ugandai miniszterelnök kedden U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkárhoz intézett táviratában kérte, hogy­­ ve­gyék fel a függetlenné vált afrikai országot a világszer­vezet tagjainak sorába. Uganda felvételével 110-re emelkednek az ENSZ tagálla­mainak száma. (MTI) A PRÁGAI NEMZETI PANTEONBAN HELYEZTÉK EL KLEMENT GOTTWALD HOLTTESTÉT Prága (MTI). Kedden dél­után Prágában a Vitkov-he­­gyen levő Nemzeti Panteon központi termében kegyeletes ünnepség zajlott le. Klement Gottwaldnak a Csehszlovák Kommunista Párt volt vezető­jének, a Csehszlovák Köztár­saság első munkás­elnökének holttestét, amely eddig a ró­la elnevezett mauzóleumban nyugodott, most itt a kommu­nista és munkásmozgalom többi elhunyt kimagasló sze­mélyiségének teteme mellé helyezték el. Az emlékünnepségen Anto­nin Novotnynak, a párt köz­ponti bizottsága első titká­rának vezetésével megjelentek a politikai bizottság tagjai, és a központi bizottság nevé­ben megkoszorúzták Klement Gottwald sírját. Hadgyakorlatot tartottak a varsói szerződés tagállamainak fegyveres erői Varsó (TASZSZ). A varsói szerződés­ tagállamai fegyve­res erőinek egyesített parancs­noksága által kidolgozott ki­képzési terv értelmében októ­ber első harmadában a len­gyel tengerpart nyugati tér­ségében és az NDK északi részén Spychalski vezérezre­des, lengyel nemzetvédelmi miniszter vezetésével hadgya­­korlatokat tartottak, amelyek­ben a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság fegyveres erőinek alegységei vettek részt. A hadgyakorlatokat megte­kintette Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Wycech, a lengyel nemzetgyűlés elnöke és Strzelecki, a Lengyel Egye­­­­­ült Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára. A had­gyakorlatokon részt vett Grecsko marsall, a varsói szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka, Hoffmann tábor­nok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Salajan hadsereg­tábornok, a román fegyveres erők minisztere, Dzsurov ve­zérezredes, Bulgária nemzet­­védelmi minisztere és a var­sói szerződés többi tagálla­mainak katonai küldöttsége. A hadgyakorlatok során be­bizonyosodott a csapatok ma­gasfokú harckészsége, a vezér­karok jó szervezettsége, va­lamint a baráti hadsereg csa­­pategységeinek pontos együtt­működése a szárazföldi, ten­geri és légi harci feladatok teljesítése közben. Mindez le­hetővé teszi a harci és esz­mei testvériség további el­mélyítését és megerősítését. (MTI) Egységessé teszik a Szovjetunió európai részének energetikai rendszerét Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a napokban olyan határozatot hozott, amely sze­rint az eddigi szövetségi villa­moserőmű építési minisztériu­mot átalakítják a Szovjetunió szövetségi köztársasági ener­getikai és villamosítási minisz­tériumává. Ivan Artyomov, a TASZSZ szemleírója e határo­zatot kommentálva többek közt a következőket írja: Természetesen nem egysze­rű címváltozásról van szó. A dolog lényege, hogy a szovjet energetika elért egy olyan pontot, amikor a szervezeti és műszaki vezetés régi formái már szűkeknek bizonyulnak. Nemcsak, arról van szó, hogy gyors ütemben és szakadatla­­nul növekszik a működő erő­művek kapacitása, hanem mi­nőségi változások is mennek végbe a szovjet energetikában. Az elkövetkező két évben befejeződik a Szovjetunió európai része egységes energetikai rendszerének megteremtése. Ez az energetikai rendszer nagy feszültségű hálózatával egyesít olyan erőműveket, amelyek összes teljesítőképes­sége meghaladja Anglia és Franciaország minden erőmű­vének kapacitását együttvéve. Meg kell oldani a Szovjetunió­­egész területét, sőt annál is többet felölelő egységes ener­getikai rendszer megteremté­sének feladatát is. Már ma Ukrajna energeti­kai rendszeréből kap vil­lanyáramot Magyarország. Ez csak az első láncszeme annak a nagyfeszültségű gyűrűnek, amely összeköti majd a Szovjetunió, Ma­gyarország, Csehszlovákia és Románia s ezt követően Bulgária és Románia erő­műveit. A szovjet Keleten reális perspektíva a szovjet és kínai erőműveket összekötő nagyfe­szültségű vezeték építése. öszefoglalva mindez egysé­ges irányítást követel csakúgy az erőművek és a távvezeté­kek építése, mint azok fel­­használása területén. De eddig nem volt egységes központi Már most 45 millió kilowatt összkapacitású erőművek építe­tése folyik. Ez megközelítőleg egytizede a világ összes ener­getikai kapacitásának. Az SZKP programja által megsza­bott távlati tervnek megfele­lően húsz év alatt fel kell épí­teni e­gyenk­int hárommillió kilowatt vagy annál is na­gyobb kapacitású 200 hőerő­művet, 180 vízierőművet és 260 nagy hőcentrálét. E gigászi program megvaló­sítása lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió villamosenergia­termelése évi 3 billió kilowatt­órára emelkedjen, ami lénye­gesen több, mint a világ mai egész villamosenergia-terme­­lése. Ülést tartott Creufben a nukleáris albizottság, Genf (MTI) Kedden délután ülést tartott Genfben a­­Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői­ből álló nukleáris albizottság. A másfél órás ülés nem hozott előrehaladást. Az ülésen Carapkin szovjet küldött hangoztatta, hogy a Pentagon és a monopó­liumok nagy nyomást gya­korolnak az amerikai kor­mányra az atomfegyver­kísérletek folytatása érde­kében. Angliában viszont szemmel láthatóan más a helyzet, és ezért nehéz megérteni, hogy a brit kormány miért követi az amerikai vonalat a nukleáris kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalásokon "— muta­tott rá Carapkin. Stelle amerikai és Smithers angol küldött felszólalásában megismételte a nyugati hatal­­­maknak a föld alatti robbant­­­tások ellenőrzésével kapcso­latban már többször kifejtett­­ tarthatatlan álláspontját,­­ amely az úgynevezett helyszí­­­ni ellenőrzés ürügyén szeret­­­né törvényesíteni a kémke­­­dést.­­ Az­ albizottság csütörtökön­­tartja következő ülését. A pápa fogadta a magyar katolikus egyház képviselőit Vatikánváros (AP). XXIII. János pápa kedden magánki­hallgatáson fogadta Kovács Sándor szombathelyi püspö­köt, Hamvas Endre Csanádi püspököt és Brezanóczy Pált, az egri főegyházmegye apos­toli kormányzóját. (MTI) Földrengés Bulgáriában Szófia (MTI) A Bolgár Tu­dományos Akadémia geofizi­kai intézetének jelentése sze­rint október 8-án bolgár idő szerint 16.27 és 17.11 órakor az intézet földrengésjelző ké­szülékei Szófiától 105 kilomé­terre földrengést jeleztek. A földrengés epicentruma a Rodope hegységben Pestera városban volt, ahol megreped­tek a falak, és több házról le­hullott a vakolat. Veningrád­­ban hasonló károk keletkeztek. Szófiában a földrengést csu­pán a magasabb épületek felsőbb emeletein észlelték.

Next