Hajdú-Bihari Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-09 / 288. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ, ftxaleidtyai, e^ifualfetekf XIX. évf., 283. szám ^|jg: fjSg Ara: 80 fillér JjjR jjpEfc §9 9| Ifi 1962. DECEMBER 9. IjSSS JEBBjJB Év végi mérleg Hogyan hajtotta végre a Hajdúböszörmény Városi Tanács 1962-es munkatervét? Ilyenkor év vége felé minden szerv a számadásra, év végi mérleg készítésére készülődik. A Hajdúböszörmény Városi Tanácsnál is így próbáltuk felállítani a mérleget: mi az, amit teljesítettek, mi az, amivel még adósok az éves terv pontjai közül? A számbavétel nem nehéz, csak végig kell lapozni a szépen bekötött tervet, s piros ceruzával — mint a dolgozatot javító tanár — kipipázni a végrehajtott feladatokat, s kérdőjelet rajzolni oda, ami még megvalósításra vár. A terv magában nem elég Sajnos a munkaterv legelső pontja mellé egy nagyon vastag vonalla húzott kérdőjel kívánkozik. Itt van szó a termelőszövetkezetek állami irányításának megjavításáról, a termelőszöszövetkezeti tagság hangulatának helyes alakításáról, a szövetkezetek megszilárdításáról. A megyei tanács legutóbbi ülésének egyik fontos napirendi pontja volt ez a kérdés, a jelentés és a hozzászólók egyaránt elmarasztalták a Hajdúböszörmény Városi Tanácsot. Nem fordítottak elég gondot a szövetkezetekkel kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtására, nem ellenőrizték kellőképpen, hogy a hozott határozatokat betartják-e a termelőszövetkezetek, és elhanyagolták a tsz-tagok panaszainak, követeléseinek megvizsgálást és az ilyen ügyekben való intézkedést. Nem véletlenül került a szövetkezetek kérdése legelső pontként a böszörményi tanács munkatervébe. Egyik legfontosabb feladatát hanyagolta el a tanács, mikor ezt nem teljesítette. A böszörményi tsz-ék jelenlegi helyzete intő figyelmeztetés kell, hogy legyen a következő évre: a terv magában nem elég, teljesíteni is kell! Többet tettek a munkaterv második pontjának teljesítése érdekében, a lakosság műveltségének emeléséért. Ebben igen nagy része van annak, hogy a feladatok ellátásába sok embert vontak be az állandó bizottságon keresztül, és egyes konkrét esetekben ideiglenes bizottság létrehozásával, szakemberek foglalkoztatásával oldották meg művelődési problémáikat. A munkatervnek több pontja is foglalkozik azokkal a módszerekkel, amelyek alkalmazásával minél több embert lehet bevonni a város ügyeinek intézésébe. Az egyes beszámolók és jelentések elkészítésekor nemcsak az érdekelt állandó bizottságokat vonják be a munkába, hanem ebben az évben öt alkalommal ideiglenes bizottságot is hívtak életre. A jónéhány kipipázott, végrehajtott pont után megint egy elég nagy kérdőjel következik. Hogy lehet az, hogy Hajdúböszörményben, ahol a tanács sokféle módot talál arra, hogy a tömegeket bevonja a város ügyeinek intézésébe, nem tudják a lakosság aktivitását felhasználni a város fejlesztésére? Amit nagyon óvatosan terveztek Az ötéves községfejlesztési tervet elkészítették, ezzel nincs hiba, ellenben már a tervezésnél súlyos hibát követtek el, amikor a lakosság által végzendő társadalmi munka értékét 1962-re mindössze 200 ezer forintban állapították meg. Ezt teljesítették is — de hát összehasonlításként csak annyit, hogy Debrecenben a III. kerület lakosai már az egymillió felé haladnak. És más városokban, egészen kicsi községekben is aránylag sokkal többet terveztek és teljesítettek. Böszörményben pedig a közművesítések során kiváló alkalom nyílt volna társadalmi munka végzésére. Ha statisztikát készítenénk arról, hány százalékát teljesítette a Hajdúböszörmény Városi Tanács a munkatervbe vett pontoknak, az arány igen jó lenne. A számszerű adatokon túl is igen nagy eredmény, hogy sikerült ilyen egészségesen széles alapokra helyezni a tanács demokratizmusát. Kár, hogy negatívumként jelentkezik a gazdasági irányító munka gyengesége. Még egy példával lehet bizonyítani, hogy helyesen állították össze a böszörményi tanács munkatervét. A tanácsülések, végrehajtó bizottsági ülések menetrendjét és napirendjét szinte szó szerint betartották az év folyamán, legfeljebb annyi eltérés volt, hogy nem az előre meghatározott napon volt a tanácsülés, vagy egyes kérdéseket — ha a körülmények úgy kívánták — előbb vagy később tárgyaltak. Tervkészítés és számadás — minden szerv munkájában nagyon jelentős esemény. A kettőt nem lehet elválasztani egymástól. A terv végrehajtása adja a számadás alapját — az előző év tapasztalatainak szem előtt tartása biztosíték a készítendő terv helyességére. N. Zs. Összeütközött a villamos egy teherautóval Három közlekedési baleset Szerencsés kimenetelű közlekedési baleset történt pénteken a késő esti órákban Debreceniben. Kocsis Károly budapesti, VI. ker. Rózsa Ferenc utca 92. szám alatti lakos az FA 09—83 rendszámú teherautóval a Vörös Hadsereg útján a nagyállomás irányában haladt, majd az Arany János utcánál meg akart fordulni. A gépkocsi vezetője nem volt elég körültekintő, és éppen akkor vezette rá a sínekre kocsiját, amikor a 211-es pótkocsis villamos odaért. A ködös időben a villamos vezetője már nem tudta teljesen lefékezni motorkocsiját, és nekiütközött a vasrudakat szállító tehergépkocsinak. Az öszszeütközés következtében — szerencsére — senki sem szenvedett sérülést, azonban mind a villamos eleje, mind pedig a teherautó alaposan megrongálódott. A Hajdú-Bihar megyei Rendőrfőkapitányság közlekedést és gépjárműveket ellenőrző csoportja a helyszíni vizsgálat után Kocsis Károly ellen megindította a bűnügyi eljárást. Más közlekedési balesetek is történtek a megyében. Madár László debreceni, Kút utca 120. szám alatt lakó gépkocsivezető az SA 20—32 rendszámú tehergépkocsival a Hajdúhadház—Hajdúsámson közti közúton közlekedett. Indulás előtt figyelmeztette az autón utazó rakodómunkásokat, hogy ne állva utazzanak. A rakodók közül Oláh Imre debreceni, Tegez utca 44. szám alatti lakos nem hallgatott a gépkocsivezetőre, szabálytalanul, állva utazott. A teherautó kanyarodott, Oláh Imre egyesúlyát veszítve kiesett az autóból, s a kerekek alá került. A jármű átgázolt a szerencsétlenül járt férfin, aki medencecsonttörést, gyomorsérülésit szenvedett. Súlyos állapotban szállították be a kórházba. A harmadik baleset Zsinkán történt. Itt Varga Imre az SA 47—29 rendszámú teherautóval közlekedett, borjúkat szállított Komlótótfaluból Okányba. A ködös időiben, síkos úton derékszögű kanyaróba ért a könnyen mozgó rakománnyal terhelt járművel, s nehogy nekimenjen az útszéli villanypóznának, Varga megrántotta a kormányt. Ennek következtében a gépkocsi hátulja kivágódott, s a kocsi befordult a hét méter mélységű útszéli árokba. Két cikányi termelőszövetkezeti tag, Molnár Károly és Balogh Ferenc könnyebb sérüléseket szenvedett Ezenkívül a teherautó összetört, s az állatokban is kár keletkezett. A rendőrség Varga Imre ellen a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és a társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt megindította a bűnügyi eljárást. Az említett három közlekedési baleset közül kettő ködös időben, síkos úton következett be. Ilyen időjárási viszonyok közt sokkal körültekintőbben, óvatosabban kell vezetni a járműveket, hiszen nehéz ilyen körülmények közt ura lenni a volánnak, bár eégly pillanatban bekövetkezhet a baleset, a szerencsétlenség. Kétévi szabadságvesztés halálos gázolásért ! Még novemberben történt az alábbi tragikus eset: 40— 1 50 kilométeres sebességgel haladt motorkerékpárjával Kovács Béla, a XIII. számú Autójavító Vállalat karosszérialakatosa a Monostorpályi úton. Tompított világítást használt, ami ilyen sebesség mellett nem elegendő ahhoz, hogy a lámpa hatótávolságán belül meg tudjon állni. Miután megelőzött egy előtte haladó járművet, és visszakanyarodott az úttest jobb oldalára, későn vette észre, hogy ott halad, kerékpárját maga mellett tolva Kertész Huba 20 esztendős debreceni lakos. A késői fékezés következtésében a motoros belerohant a fiatalember kerékpárjába, s annak tulajdonosát 16 méter távolságra repítette. Kertész Huba a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy még aznap meghalt. A debreceni járásbíróság a közelmúltban tárgyalta a szerencsétlenség ügyét. Megállapította, hogy Kovács Béla vétett a KRESZ előírása ellen, és a halálesetért a felelősség teljes mértékben őt terheli. Foglalkozás közben elkövetett, halált eredményező, gondatlan veszélyeztetés bünetettében mondották ki bűnösnek, és ezért 2 évi szabadságvesztésre ítélték. Hajdií-kiharújain... A QicUcrfödá Bálánd A régészeknek és történészeknek gondot okozna megállapítani, milyen település Báránd község. Nemcsak azért, mert az évek változása új ruhába öltöztette e tájat, hanem azért is, mert a 600 évvel ezelőtti település nyomaira már csak a kacskaringós utcák emlékeztetnek. De a nép ajkán és a régi idők krónikáiban sok érdekességet talál a mai ember. Különösen a falu déli részén folyó Eszteró patakról él még most is sok legenda. A szájhagyomány szerint egy Eszter nevű szegény leány a vízbe ölte magát, mert szülei egy gazdaghoz akarták kényszeríteni feleségül. Innen kapta nevét. Érdekes. Évszázadokkal ezelőtt egy boldogságra vágyó lány sírja lett a patak. Ma az újért, a szebbért küzdő bárándiak öntözésre, a szomjúságra vágyó föld termővé tételére használják az Eszteró vizét. Az elmúlt években az Esztere és a Hamvas patak vizéből mintegy 800 holdat tettek öntözhetővé. S a fáradozás gyümölcse ma már nem egy emberé, hanem az egész falu dolgos népéé. Hiszen a földterület 98 százalékát Bárándon is közösen művelik már az emberek. A közös gazdaság neve: Új Élet Tsz. S ez a név a szokásos hétköznapi jelentésén túl azt is jelképezi, hogy a falu népe az új útra téréssel valóban új életet kezdett, amelynek hajtásaival nap mint nap találkozunk Bárándon. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a cukorrépa elérte a soha nem tapasztalt 200 mázsa átlagot, hanem az élet más területén, a kultúrában, a szociális létesítményekben is mindig újabb és újabb momentumokkal találkozunk. Lassan „műemlékké” nyilvánítják a faluban a régi híres három kutat, a bánátit, a boruzst és a piacit. Ezek a kutak valóban „öregesen” adják a vizet: percenként 4,5 litert. Tavaszra felépül az új törpevízmű, amely teljesen megoldja a község vízellátási problémáját. A falu közepén már ott büszkélkedik a több mint 30 méter magas, 100 köbméteres hidroglóbusz, amely mintegy 18 kilométeres vezetékbe juttat majd vizet. Az utcákon sem kell bajlódni a régi kutakkal, 54 kifolyócsapból ömlik majd a víz, percenként közel száz liter. A toronymagas hidroglóbusz tőszomszédságában épült fel néhány évvel ezelőtt a környék egyik legmodernebb berendezésekkel ellátott malma, amelyben naponta 140 mázsa gabonát őrölnek. Ez a falu első kétemeletes épülete. A lakók több mint 300 ezer forint társadalmi munkát végeztek az építésénél. A közös munkának más példáját is tapasztaljuk ebben a községben. A 18 km hosszú járdában is több száz óra társadalmi munka fekszik. Három évvel ezelőtt, amikor a villanyhálózat épült, a lakók szép számmal végeztek önkéntes munkát. I 1959 őszén gyulladt ki a fény a faluban. Azóta a kultú-rában, művelődésben ugrás- szerű változás ment végbe. A bárándiak művelődni akarására jellemző az a tény, hogy az 1021 házba 953 újság és folyóirat jár. Mind többen vásárolnak televíziót a falu lakói közül. Jelenleg esténként 21 családnál nézhetik a műsort. Papp Sándor, Kerékgyártó Gyula, D. Szabó Gyula és még néhány tsz-gazda esténként otthonából teremt összeköttetést a világgal. A szórakozási lehetőség több új vonását is megtaláljuk a faluban. Egy évvel ezelőtt alakították át normálmozivá a filmszínházat, amely 250 személy befogadására alkalmas. A gépházban is új, modern vetítőgépeiket találunk. A Fehér Bárány Étterem, és a Nefelejcs Cukrászda is az elmúlt években épült. A közeli napokban ünnepli egyéves fennállását a szociális otthon, ötven idős ember talált itt kényelmes otthonra. A berendezésekre és a kényelemre célozva a bárándiak gyakran nevezik az otthont üdülőnek. Valóban. Az idős lakók öreg napjaikat gondtalanul tölthetik itt. Van televízió, lemezjátszós rádió, könyvtár. Nyáron a parkban pihenhetnek, minden embernek nyugágya van. „Nem árt egy kis mozgás” alapon aki akar, dolgozhat is. S erre az egészségesek közül sokan vállalkoznak. Ebben az évben például 12 disznót hizlaltak és 300 csibét neveltek fel. Az önképzésnek és a magánszórakozásnak is sokan hódolnak. Schmit Nándor például festészettel foglalkozik. Művei ott függnek a szobák falain. Matolcsai Róza néni már elmúlt 87 éves, de még most is szemüveg nélkül horgolja a szebbnél szebb térítőket. Báránd, Záránd, Sárándi ki tudja hány nevet viselt ez a község a történelem folyamán. Több mint 600 éves település, öreg község. De az idők múlásával mind jobban fiatalodik, új ruhát ölt. S a külső csinosodásával, szépülésével változnak lakói is: igényben és gondolkodásban. S kezük nyomán nemcsak a falu képe válik mind szebbé, harmonikusabbá, hanem életük is azzá lesz. K. F. Esténként a tv-műsort nézik a szociális otthon idős lakói A korszerű berendezésekkel ellátott malom a falu első kétemeletes épülete. Napi 140 mázsa gabonát őrölnek benne Román—magyar baráti nap Körösszegapátiban Szombaton rendezték meg Körösszegapátiban a hagyományos román—magyar baráti napot. A rendezvény keretében nagyszabású ünnepségre került sor, amelyen részt vett Constantin Vladareanu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára és Nicolae Stinea, a követség attaséja. Az ünnepségen Argyelán Sándor, a Külügyminisztérium munkatársa, Körösszegapáti szülötte mondott ünnepi beszédet. Kultúrműsort, a VIT- díjjal kitüntetett békéscsabai Balassa-együttes adott. Az ünnepség után közös vacsorán vettek részt a vendégek, a kultúregyüttes tagjai, valamint a helyi termelőszövetkezetek vezetői és legjobb dolgozói.