Hajdú-Bihari Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

AZ ÉLET ADJA A BIZONYÍTVÁNYT !Pál aratás a sztfosztéi fuzctifiktják. Kilencvenhárman hajolnak a könyv fölé. Az MSZMP hajdúszoboszlói háromhónapos pártiskolájának hallgatói. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteinek párt- és gazdasági vezetői. Vannak közöttük termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, brigádvezetők, könyvelők. Az asztalokon napilapok, a Pártélet, a Társadalmi Szemle és a VIII. pártkongresszus anyaga látható. Az újságok, a könyvek lapjai gyűröttek. Ez azt bizonyítja, hogy a hallgatók gyakran forgatják az újságokat, a folyóiratokat. És ami még hozzá tartozik e képhez: vaskos jegyzetfüzetek pihennek a könyvek társaságában. Szinte kiegészítői a jó tanulásnak. Beszélgetésre ültünk össze a pártiskola tanáraival Szol-Joki Lászlóné, Herczku Józzsefné, Baráth Pál és Ónodit Béla elmondották, hogy a hallgatókra jellemző a szorogalom, az érdeklődés, az ön-, tudatra épülő fegyelem. Érzi ki a felelősségét annak, hogy a párt küldte ide őket. Ezért minden időt a tanulásnak szentelnek. , A pártiskolán kötetlen, fel-szabadult légkör uralkodik.« Bátran, őszintén, nyíltan1 mondják el véleményüket] munkájukkal összefüggő prob-] lémáikat, többek között egyesi járási tanácsok mezőgazdasá- gi osztályának nem kielégítőt irányító munkájáról, de né-' hány termelőszövetkezeti el-] nők vaskalaposságáról, cinké-« nyeskedéséről, a saját közös gazdaságukban felmerült hibákról is. « Szolnoki Lászlóné, a párt-] iskola helyettes vezetője is,mertette, hogy mivel foglal-koznak a hallgatók. A párt-« iskola — mintahogy a tan-' anyag összeállításából is ki-] tűnik — teljesen mezőgazda-sági jellegű. Az itt tanultak azt a célt szolgálják, hogy amikor a hallgatók visszake rülnek a termelőszövetkezetükbe, mind politikai, mind gazdasági kérdésekben is-stábban lássanak. Vegyék észre a fejlődést gátló eur-utikát, a vezetést nehezítő téves nézeteket, és öntudatosan, határozottan, kommunistához méltóan adjanak segítséget a gondok leküzdéséhez. Ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassák, alapos és sokoldalú tanulásra van szükség. Megismerkedtek a mezőgazdaságban alkalmazott legújabb technikai eljárásokkal, módszerekkel, a termelőszövetkezetek vezetésével járó legfontosabb követelményekkel, a szövetkezeti demokrácia és munkaszervezés elvével. A legvitatottabb kérdésként szerepelt az egységes szocialista paraszti osztály kialakítása az ezzel kapcsolatos nézetek tisztázása, a pártonkívüliek megbecsülése. A problémákat osztályfoglalkozásokon és egyéni beszélgetések alkalmával tisztázták. A hallgatók politikai tisztánlátása érdekében feldolgozták a VIII. pártkongresszus anyagát — vette át a szót Baráth Pál. A mezőgazdasági témák mellett gondot fordítottunk a kulturális nevelőmunkára is. Meglátogattuk a debreceni Déri Múzeumot, két alkalommal megnéztük a Csokonai Színház előadását. A hallgatók kérésére a TIT közreműködésével előadást szervezünk a csillagászat és a rakétatechnika legújabb fejlődéséről. Megtekintettük a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságot, a Debreceni Gördülőcsapágygyárban pedig munkásokkal beszélgettünk. A sok értékes előadás közül kiemelhetjük Koncz Károlynak, a Szabolcs megyei pártbizottság osztályvezető helyettesének A tömegszervezetek pártirányítása című előadását. Tanulságos előadást tartott Pethő József, a Nyíregyházi Homokkísérleti Intézet igazgatóhelyettese a homoki területek hasznosításáról. Szabó Lajosnak, a hajdúszoboszlói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnökének az öntözés jelentőségéről szóló előadása is érdeklődést keltett a hallalók körében. Általában a gazdaságpolitikai előadásokat filmvetítésekkel egészítettük ki. A tantermekben kialakultak a vitacsoportok. Őszintén, bátran, szépítgetés nélkül mondják el véleményüket mindenről. Mindannyiukat a pártiskola elvégzése utáni tervek és a meglevő hibák foglalkoztatják. Makó Gáspár, a tiszacsegei Hunyadi Termelőszövetkezet párttitkára például elmondta, hogy a pártiskolán tanultaik alapján első dolga lesz a pártvezetőséggel megbeszélni, hogyan lehet A gazdasági vezetőket még jobban tettekre serkenteni. A kallósaméni Új Élet Termelőszövetkezet párttitkára, Góczán Ferenc fontosnak tartja a párttagok nevelését, a velük való mindennapi törődést, hogy a kommunisták bátrabban lépjenek fel egyes vezetők önkényeskedésével szemben. Csiszár Gábor, a Hajdúszoboszlói Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára — akiről a tanárok mint példamutató, szorgalmas, minden iránt érdeklődő, szerény hallgatóról beszéltek — így fogalmazta meg véleményét a pártiskola részvevőiről: tudásvágy érződik az iskolán. Senkit sem kell ösztökélni a tanulásra. A gondatlan vezetés sok kárt okozhat. Úgy, mint a Dobai-pusztai Új Barázda Termelőszövetkezetben is. Száz mázsa takarmányrépa menti tönkre a felelőtlenség következtében — erről beszélt Erdei Lajos, a közös gazdaság párttitkára. A Napló is írt már a váncsodi Vörös Csillag Termelőszövetkezet helytelen vezetési módszeréről, az észlelt hibákról. Azóta már sok idő eltelt, de a vezetésben javulás nem mutatkozik — fejtegette gondolatait Hercz Mihály, a falusi pártvezetőség titkára. A vezetésben mutatkozó hiányosságok egyik fő oka, hogy egyes vezetők nem tanulnak, nem fejlesztik szakmai tudásukat. Minden vezetőnek szükséges a tanulás. Most látom én is, milyen sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodva térek vissza falumba. Az itt tanultakból nagyon sokat tudok majd hasznosítani — mondotta Pethes Sándor, a berekböszörményi Petőfi Termelőszövetkezet gazdája. Mit tükröznek ezek a vélemények? Elsőként azt, hogy a pártiskola részvevői szeretik a szövetkezetüket, minden gondolatuk a közös gazdaságban jár. Még be sem fejeződött a háromhónapos pártiskola, máris terveket szövögetnek, hogyan lehetne az idén még eredményesebben, még jobban gazdálkodni, a hibákat mielőbb kijavítani? A terv nemcsak a füzetek lapjain él, hanem a szívükben is. Többen jóleső érzéssel mondották el, hogy több járási pártbizottság titkára, munkatársa meglátogatta a pártiskolán tanuló elvtársakat. Hajdúból is, Szabolcsból is. Szeretnék, ha minden járás vezetői így érdeklődnének a hallgatók tanulmányi eredménye iránt. A három hónap a pártiskolán nem sok idő, de mégis sokat lehet tanulni. Felnyitja a gondolatok zsilipjeit, a hallgatóknak az élet és a jól végzett munka adja a bizonyítványt. Bieliczky Sándor Tanulás közben ALEKSZANDR NASZIBOV: (20.) Fordította : Szathmári Gábor s bármennyire is szomorú be- — Szóval mi a nevezetessé-] vallani, a tulajdon hátamon ge ennek a Fisch temetőcsősz-] segítettem a hatalomra Adolfnek? « Hitlert és a nácikat. — Semmi, tiszt úr. Csak egy-« — Ezt hogyan értelmezzem? szerűen ő az az ember, aki ] — kérdezte Aszker, aki kezdte felnyitotta a szememet, és hoz- ] élvezni ezt a szokatlan kihall- rásegített, hogy két dolgozgatást meglássak. Valamikor mégis_ év, t/w-mésznem gyermekkoromban csónakos egyedül voltam ilyen. Kiderült, völt Hamburgban. Jól ismerte] idióta volt mindenki, aki be- az apal miat' Igen szeretetten- dőlt a nácik maszlagjának, soksz°r az öleben cipelt..., hogy a német népnek nagy eltűnt. Elutazott És az-1 küldetése van ezen a földön. *an nemreg, sok év után Ost- Ilyenek pedig nem kevesen J3ur.?,^vant láttam ismét. Veletakadtak lenül találkoztunk. Egyik ba-] _ ” ‘ . , rátunkat temettük, amikor. — Ez igaz • hagyta hely- egyszer csak az öreg Lothar ben Aszker. — Na és most Fischr_ pillantottam meg. • milyen nézeteket vall? Maso- Pont abban a temetőben' kát, mint azelőtt? csőszködik. Van ott egy kis' — Igen, csőszháza. Nincs senkije, ma- \ — Annak hatása alatt, hogy gúnyosan él. Ott maradtam, foglyul esett? nála éjszakára. Reggelig diskó-A kérdésben irónia volt, váltunk, egy korsó sör mellett Lange elvörösödött, fejét leülve. Ha jól emlékszem, ez horgasztotta. 1938-ban volt... Igen, igen, — Nem, — mormogta alig harmincnyolc őszén. Ha hiszi, hallhatóan. A fogságnak eh- ha Fisch akkó_hez semmi köze. Más ennek az . . . , oka. Egészen más. »solta nekem, hogy Hitler ha_ Mégis mi? borút fog indítani a maguk — Más — ismételte Lange országa ellen. , , , — Érdekes — mosolyodott — Az egészről azok a különes Aszkerben igen rendes emberek te- ..... .. , , hetnek, akikkel az életem so- . És,,mi t°bb- tiszt ,ur, aztán sikerült szorosabb kapcso- 13 m°"da’ h°gy a nácizmus latba kerülnöm. Szenvedni ebben a habomban. Szó szerint így — Kik ezek pontosabban, mondta: „Ezek az oroszok ki— Hárman voltak, tiszt úr, tekerik a nyakát ennek a mi Rendkívül különböző terme- megszállottunknak. Jusson az szetű, de nagyon rendes embe- eszedbe a szavam, Herbert.” rek. Egy ott maradt Németor _ Miféle ez a Fisch? Talán szagban. Megmondanám a ne- kommunista é vét,de ön úgysem veszi sem , ___. . m • vtokamát ~~ Nem, nem hiszem. — Lange odanyúlt a cigarettáért, — Nem biztos, meggyújtotta, s az eloltott — Lothar Fischnek hívják, gyufaszálat akkurátusán a sírcsősz hamutartóba tette — Nem — Temetőcsősz — nem ezt gondolom, hogy kommunista •kardZSS? valószínűség — De igen, igen, temető- _ gst'. még ez a Fisch? csősz. Bocsásson meg. — Egy hónapja, hogy hírt Lange egész zavarba jött. — kaptam tőle De lámcsak, jobban ismeri a _ N e másik ismerőse? német nyelvet, mint én ma- wo es a mas,K ,smeresegam. (Folytatjuk) — Üljön le — mondta neki az őrnagy. A német leült, s térdére tette két nagy csontos kezét. Az ujjain egészen tövig voltak vágva a körmök. Megnedvesítette a szája szélét, s egy mély sóhajtás szakadt fel belőle. Sandán, vizsgálódva nézte a vele szemben, az asztal másik oldalán álló, magas termetű szovjet tisztet. Észrevette, hogy a tiszt hátra fésült, szőkésvörös haja megritkult már egy kissé, a homloka feltűnően magas. Szürkés színű szeme nyugalmat, magabiztosságot sugároz. Csontos orrának nyergén egy finom kis görbület ült, arccsontja széles, álla határozottan ívelt. Gimnasztyorkája feszesen simult atléta külsejű testére. Széles derékszíj övezte körül keskeny derekát. A tiszt egész külseje erőről, energiáról, egészségről tanúskodott. Miközben így vizsgálgatta a német, saját maga számára is meglepő módon úgy érezte, hogy már nem fél ettől az orosztól Arcának merevsége mintha felengedett volna. Aszker is a fogoly arcát kutatta, s közben lassan a székre ereszkedett. — A neve? — kérdezte a németet. Rekedt, a hűlésekre emlékeztető hangon mondta, hogy Herbert Lanténak hívják. — A rangja? — Obergefreiter. — obergefreiter — ismétel- 1te Aszker, miközben feljegyezte az asztalon előtte fekvő papírra. — Hol teljesített szolgálatot? Nevezze meg a divíziót az ezredet, a zászlóaljat és a saját beosztását. — „Teufel”-divízió, motoroslövész ezred, harmadik zászlóalj, első század, első szakasz. Aszker figyelmes lett: Georg Homann is az első századnál volt. — Igen — mondta rá. — Most a pártállásáról kérdezem. Tagja a nemzeti szocialista pártnak? — Nem, — rázta a fejét Lange. — És soha nem is voltam. — Akkor talán bizony kommunista? — kérdezte Aszker nem minden éle nélkül. A német mélyet lélegzett, és ■ ismét a fejét rázta. — Kommunista sem vagyok. Leeresztette a hangját, s érezhető sajnálkozással ismételte: — Igen, tiszt úr, nem vagyok kommunista. Pártonkívüli vagyok. De a pártonkí-vüliek is különbözőek lehetnek. ■ Vannak meggyőződéses, szilárd elvekhez ragaszkodó emberek. És vannak, akik örökké meditálnak mindenen, határozatlanok nehézfejűek. Én az utóbbiak közé tartozom. — Nocsak! — nevette el magát Aszker. — Meglehetősen ■ szigorú szemmel nézi saját ■ magát. — Vegye úgy, ahogy önnek tetszik — húzta fel a vállát a német. — Azért mondtam azt, amit mondtam, mert a szociál■ demokratákkal szimpatizáltam. Nagy felelősség a dolgozók megbízottjának lenni! Tugyi István képviselői tapasztalatairól Négy évvel ezelőtt, amikor Tugyi Istvánt országgyűlési képviselőnek megválasztották, a Debreceni Gördülőcsapágygyár golyóüzemének vezetője volt. Mandátumának lejártáig ebben a beosztásban dolgozott. Most a gyár főmechanikusa. Előléptetésével egy időben egy másik öröm és nagy megtiszteltetés érte: a dolgozók ismét országgyűlési képviselőnek és a Debrecen Városi Tanács tagjának jelölték. Amikor a volt képviselőt meglátogattam Debrecenben a Batthyány utcai lakásán, a csengetésre tízéves kisfia, Tibi nyitott ajtót, és invitált a szobába. Három gyermeke van. Közülök kettő a GÖCS-ben dolgozik. Tugyiné tájékoztatott arról, hogy férje még a gyárban van, ott tanul, készül a marxizmus- leninizmus esti egyetem vizsgájára. Elmondotta, hogy férje gyakran jön haza késő este, mert a falvakba is kijár képviselői megbízatásokat intézni. Gyakori vendég a termelőszövetkezetekben. Megtörténik az is, hogy a lakására jönnek emberek ügyes-bajos dolgukban tanácsot, segítséget kérni. Tugyi Istvánt a gyárban jó szervezőnek és vezetőnek tartják. Munkájával hozzájárult a műszaki feladatok megoldásához, a tervek teljesítéséhez. A Debrecen Városi Tanács v. b. ülésein mindig aktívan segítette a tanács munkáját. A parlamentben is találkoztam vele. Egy alkalommal arról beszélt a felszólalásában, hogy a minisztériumok adjanak több segítséget a helyiipari vállalatoknak. Az országgyűlés egészségügyi és szociális állandó bizottságának volt tagja. A bizottságban többek között javasolta, hogy Berettyóújfaluban kórházat, Püspökladányban pedig rendelőintézetet építsenek. A bizottság elé terjesztette a trachoma gyógyításával kapcsolatos kísérletezés debreceni eredményeit, valamint egészségügyi dolgozók több jogos panaszát is. A képviselőjelöltet azzal a céllal kerestem fel, hogy mondja el néhány fontosabb képviselői tapasztalatát és javaslatát. — Mint az országgyűlés egészségügyi és szociális állandó bizottságának tagja milyen tapasztalatokat szerzett? — kérdeztem a hazaérkezett Tugyi Istvántól. — Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy hazánkban az országgyűlési állandó bizottságok fontos vitafórumok. A legtöbb törvényjavaslatot és módosítási javaslatot az állandó bizottságok tárgyalják meg. Sokszor napokig tartó értekezleteken, szenvedélyes viták alapján döntöttünk kérdésekben, fogalmaztuk meg a javaslatot, az állásfoglalást. Az országgyűlés elé így alaposan előkészített és kidolgozott javaslatok kerültek. E bizottságok tervszerűen dolgoznak. Szerintem a jövőben több figyelmet kellene szentelni az év közben, a mindennapi élet által felvetett problémák tárgyalására, interpellációk elintézésére is. — A képviselői fogadónapokon és más alkalmaikkor tudomására hozott megyei vagy személyi problémák intézésében hogyan segítették Tugyi elvtársat az államhatalmi szervek? — Amikor a minisztériumokhoz vagy tanácsi szervekhez fordultam, minden esetben készségesen álltak segítségemre, hogy gyorsan és kielégítően elintézhessem az ügyeket. Kellő 'támogatást kaptam tőlük. Az 'írásban beadott kérdésekre is 'mindig kielégítő választ kaptam, így örömmel mondhatom,hogy semmilyen „függő” 'ügyem nincs most, amit el nem 'intéztem volna. — Amennyiben újra megválasztják országgyűlési képviselőnek, hogyan tudna még eredményesebben dolgozni, elegettenni a képviselői megbízatásinak? — Én mint iparban dolgozószakember úgy érzem, jobbantudnék majd tevékenykedni azipari állandó bizottságban. Képességeim alapján erre megfelelőbbnek tartom magamat,mint hogy továbbra is az egészségügyi és szociális bizottságiban működjek. De hadd mondjam el azt is, hogy négy évalatt eléggé megismertem afalvak, a tsz-ek életét és problémáit. Mindig szívesen menetem falura, az emberek közé. ([Sokszor a mezőn, kapálás vagy •[aratás közben kerestem fel Lókét, és beszélgettem velük. [(Sok jogos panaszukat és kérésüket elintéztem. Nagy örömö möt okoz nekem ez a bizalom. •[e kapcsolatot fejleszteni szeretném a jövőben is, és szíve-en teljesíteném köztük tovább képviselői megbízatásokat. Nagy megtiszteltetés, de úgy felelősség is a dolgozók megbízottjának lenni! Tugyistván tudja ezt. Orosz András Hazaérkezett a MÁV Filharmonikus Zenekar Mint arról lapunk olvasóitájékoztattuk, a Csokonai Színázzal együtt Pármában zenénszereplő debreceni MÁVilharmonikus Zenekar nem ért vissza hétfőn este Debreenbe. Az osztrák államvastak eszperantó szövetségének meghívására és szervezésében már 29-én este nagysikerű angversenyt adtak Linzben, a egyiművek kultúrtermében. A Skeres hangverseny után a énekar szerdán a késő esti rákban érkezett vissza Debrecenbe.