Hajdú-Bihari Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
Élesedik a jemeni óangol konfliktus Damaszkusz (MTI) A szanaai rádióban a jemeni köztársasági kormány szóvivője nyilatkozatot olvasott fel, amelyben bejelenti, hogy amennyiben a Jemen elleni brit agresszió nem szűnik meg, a jemeni köztársasági erők megfelelő ellenintézkedésekkel válaszolnak. A nyilatkozat szerint az adeni határ közelében fekvő Nabib térségében angol csapatok a jemeni királypártiak oldalán beavatkoztak az ott folyó harcokba. „Anglia így bizonyságát adta annak, hogy beavatkozik Jemen belügyeibe és együttműködik Szaud-Arábiával és Jordániával a jemeni monarchia helyreállítása érdekében” — hangoztatta a Jemeni Köztársaság kormányának szóvivője. A szanaai rádió bejelentette, hogy az adeni brit erők agressziója miatt Szalai elnök az Egyesült Államok diplomáciai képviselőtén keresztül tiltakozott Angliánál. Jelenleg az Egyesült Államok látja el a brit érdekek védelmét a jemeni köztársasági kormánynál, miután két héttel ezelőtt Anglia minden diplomatáját viszszavonta Jemenből. Hasszuna, az Arab Liga főtitkára csütörtökön Kairóban az arab államok diplomáciai képviselőivel megvitatja, milyen, lépéseket tehetnek a Jemen elleni brit agresszió megállítása érdekében. Az Egyesült Arab Köztársaság rádióállomásai „újabb szuezi válságról” beszélnek az angol—jemeni viszállyal kapcsolatban. Kairóban olyan jelentések vannak forgalomban, hogy Nasszer elnök csapaterősítéseket szándékozik Jemenbe küldeni az adeni határon állomásozó köztársasági erők támogatására. Beirutból származó jelentések szerint az adeni brit csapatokat riadókészültségbe helyezték. A szerdára virradó éjszaka óta teljesen lezárták az Aden és Jemen közti határt. Dr. Ralph Bunche, az ENSZ főtitkárhelyettese útban Jemen felé, szerdán a libanoni fővárosba érkezett. Mint ismeretes, U Thant ENSZ-főtitkár küldte helyettesét Jemenbe a helyzet kivizsgálása céljából. Bunche a repülőtéren kijelentette: „nem azért megyek Szanaa-ba, hogy emblémákat oldjak meg, hanem csupán Szalal jemeni elnök nézeteit kívánom megismerni.” a főtitkárhelyettes közölte még, hogy jemeni útja Szalal és U Thant levélváltásának következménye. Nem kíván javaslatokat tenni a köztársasági kormánynak. Bunche közölte még, hogy Jemenből távozva esetleg látogatást tesz Kairóban. Fogadás Moszkvában Karjalainen finn miniszterelnök tiszteletére Moszkva (MTI). Csütörtökön este Finnország moszkvai nagykövete fogadást adott a Szovjetunióban tartózkodó Ahti Karjalainen finn miniszterelnök és felesége tiszteletére. A fogadáson megjelent Nyikita Hruscsov maniszterelnök, Alekszej Kosziffin, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rogyion Malinovszkij honvédelmi miniszter, Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, s a szovjet politikai és kulturális élet sok kiválósága. Ott voltak a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, köztük Mányik Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lezajlott fogadáson Karjalainen és Hruscsov rövid pohárköszöntőt mondott. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezlete Varsóban 1963. február 28-án a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tartottak. Az értekezlet megvizsgálta a tagállamok hadseregeinek helyzetével és az 1963. évi harckiképzési tervekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A tárgyalások a teljes egyetértés szellemében folytak. (MTI) Iraki hazafiak a vérengzés megszüntetéséért tartóztatások ellen. Az iraki szakszervezetek általános szövetségének főtitkára, Arakacsador kijelentette: február 8-a óta, midőn a katonai klikk magához ragadta a hatalmat, fegyveres gonosztevők szervezett bandái egész családokat irtottak ki. Hangsúlyozzák, hogy az államcsíny szervezői ugyanazok az elemek, amelyek ismételten összeesküdtek az Iraki Köztársaság függetlensége ellen és amelyeket ismételten legyőzött a nép ereje. Az iraki nőszövetség titkára, Basra Perto közölte az iraki nőmozgalom több kiemelkedő tagjának nevét, akik az új rendszer alatt súlyosan szenvedtek: köztük van az iraki nőszövetség elnöke, dr. Duleimi asszony volt miniszter, továbbá a Tahrir főiskola igazgatója, dr. Kadurie és Mayat el Mahir költőnő. Iraki értelmiségiek egy csoportja felhívást intézett minden tudóshoz, íróhoz, jogászhoz, demokratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék fel szavukat és ítéljék el a borzalmas mészárlásokat, sürgessék a további vérontás azonnali beszüntetését. (MTI) London. A Daily Worker jelenti: Irakiszakszervezeti vezetők, értelmiségek és nőszervezetek vezetői a világ közvéleményéhez fordultak védelemért a hazájukban tomboló vérengzés és tömeges le- Bonn szerint von Hassel elvi megegyezésre jutott az amerikai vezetőkkel Bonn (MTI) Van Hassel amerikai tárgyalásaival kapcsolatban Bonnban hangsúlyozzák: a tárgyalásokon kitűnt, hogy Nyugat-Németország és az Egyesült Államok között nincsenek nézetetérések a NATO-stratégia alapvető kérdéseiben, így például abban, hogy a taktikai atomfegyvereknek továbbra is a KATO első vonalaiban kell maradniuk. (Mint már korábban jelentettük, von Hassel egyik feladata a washingtoni útja során éppen abban állott, hogy biztosítékot szerezzen az amerikai vezetőktől: a Bundeswehr-hadosztályok továbbra is megtarthatják taktikai atomfegyvereiket.) Ami az úgynevezett multilaterális atomhederő kérdését illeti, Bonnban azt mondják: „* ::1 kapcsolatban csak általános eszmecsere folyt von Hassel és az amerikai vezetők között, a részletek megtárgyalására akkor kerül majd sor, amikor Merchant amerikai nagykövet március 5-én Bonnnba érkezik, hogy ezekről a részletkérdésekről tárgyaljon. Von Hassel Washingtonban mindenesetre hozzájárult azokhoz az amerikai tervekhez, hogy a multilaterális atomhaderő felállítását ne — mint eredetileg tervezték — tengeralattjárókkal kezdjék meg, hanem mindenekelőtt Polaris-rakétákkal felszerelt hajókat bocsássanak rendelkezésére és ezek legénységét különböző országok tengerészeiből állítsák össze. A döntő kérdés ezzel kapcsolatban természetesen az, hogy milyen formában gyakorolják majd a végső ellenőrzést, az atomrakéták felett és éppen ezek a részletek mindmáig még messzemenően tisztázatlanok. Von Hassel Washingtonban végül igyekezett megnyugtató ígéreteket tenni az amerikai kormánynak arra vonatkozólag, hogy a francia—nyugatnémet szerződés nem lesz kihatással az Egyesült Államokkal való együttműködésre és Bonn továbbra is elsősorban az Egyesült Államoktól vásárol majd fegyvereket. Hr. Polaris európai körútra luftul Párizs (MTI) Livingston Merchant. Kennedy személyes megbízottja, aki néhány napja a NATO párizsi központjában ütötte fel főhadiszállását, a hét végén európai körútra indul. Azokat a fővárosokat keresi fel, ahol érdeklődés mutatkozik a közös NATO-atomerő iránt. Mr. Polaris — ahogyan a francia lapok Kennedy követét nevezik —, szerdán a NATO tanácsa előtt ismertette az Egyesült Államok javaslatát. Az amerikai elnök ajánlatának főleg a nyugat-európai országokat érintő részéről beszélt. Aláhúzta a közös atomerő „atlanti” jellegét és nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok határozottan ellenzi egy francia „atomerő” körül csoportosuló „európai” atomerő gondolatát. A francia kormány változatlanul elutasítja a NATO- atomerő tervét. A degaullista Nation rámutat: az Egyesült Államok semmi szín alatt sem hajlandó lemondani az atomfegyverek ellenőrzésének jogáról. Merchant javaslatai és az amerikai látszat — engedmények mind csak politikai célt szolgálnak — írta a lap. — Arra irányulnak, hogy biztosítsák az Egyesült Államok vezető szerepét Európában, azt, amit De Gaulle elvitat tőle. Népfront-titkárok értekezlete Csütörtökön délelőtt értekezletet tartottak Debrecenben Hajdú-Bihar megye járási és városi népfront bizottságainak titkárai. A népfront-titkárok Önosi Lászlónak, a megyei népfront bizottság titkárának tájékoztatója alapján a választások után a népfront bizottságokra váró feladatokat vitatták meg. Az értekezleten felszólalt Gódor Ferenc elvtárs is Kennedy kongresszusi üzenete a fajüldözés kérdéséről Washington (MTI) Kennedy elnök csütörtökön rendkívüli üzenetet intézett a kongreszszushoz és abban később beterjesztendő törvényjavaslatok jóváhagyását sürgette az amerikai iskolák fajüldöző politikájának felszámolására és a nem fehérbőrű amerikai állampolgárok teljes választójogának biztosítására. Az elnök kénytelen volt biismerni, hogy az Egyesült Államok csaknem egész területén „a faji megkülönböztetés borzalmas járványa pusztít, amely súlyos károkat okoz az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyének és a világban betöltött vezető szerepének". Azt is hangsúlyozta az elnök, hogy ennek a faji megkülönböztetésnek nemcsak amerikai, hanem színesbőrű külföldi állampolgárok — diplomaták, diákok és turisták — is gyakran szenvedő alanyai. A kongresszusi üzenet emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államokban manapság ■egy néger diáknak feleannyi esélye van a középiskolákra való bejutásra, mint a fehérbőrű diáknak. A felsőoktatásban már csak egyharmad ez az esély. A munkanélküliség veszélye kétszer olyan erősen fenyegeti a négereket, mint a fehérbőrűeket. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az amerikai négerek rövidebb életűek — átlag hét évvel —, mint a fehérbőrűek, egész életükben kevesebbet keresnek, mint az amerikai állampolgárok, mégpedig általában feleannyit. Beismeri a kongresszusi üzenet, hogy a „törvény ellen egyenlőség nem mindig jelenti az amerikai négereknek az egyenlő elbánást és az egyenlő lehetőségeket”. Ezért felszólítja a kongresszust, hogy „újból erősítse meg a négerek választói jogait és azt a jogukat, hogy gyermekeiket faji megkülönböztetéstől mentes iskolákba járathassák”. Végül bejelenti az üzenet, hogy a Fehér Ház rövidesen három törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé a fajüldözés kérdéséről. Ezek közül az első a közoktatás poblémájával foglalkozik és sürgeti a faji megkülönböztetés felszámolását az állami iskolákban. A második Indítványozza, hogy legalább négy évvel hosszabbítsák meg az 1957-ben megalakított polgári jogok bizottságának mandátumát, amely novemberben lejár. Végül a harmadik törvényjavaslat a négerek választói jogainak biztosításával foglalkozik majd. A LEGIZGALMASABB TÉMA A szerdai Hruscsov-beszéd, éppúgy, mint máskor, az érdeklődés középpontjában áll világszerte. Nem egyszerű választási szónoklat volt, nem a választókerület lakóihoz szólt csupán, nem egy ország népét érdekelte, hanem mint minden, ami a világ e hatalmas országában történik, megkülönböztetett figyelmet vont magára. A szovjet bel- és külpolitika, e beszéd tanúsága szerint is, nem elválasztható kategória, a szovjetország hatalmas fejlődése és a világpolitika békés tendenciájának munkálása szerves egységet alkot. A beszéd alapgondolata most is a békés egymás mellett élés hangsúlyozása volt, mely körülmény a nyugati lapok slágersorait is teljes terjedelemben betöltötte. A Hruscsov-bejelentés a békés politika folytatásáról nem meglepő újdonság, számunkra természetes és várt, mégis, s ez szintén figyelmet érdemel, Nyugaton mindig új és új felfedezésszámba megy. A hosszú évek óta dúló hidegháborúban úgy alakították véleményalkotásukat, hogy mindent taktikának kell tekinteni, s a bizalmatlanság sose árt. Így vélekedtek kezdetben a békés egymás mellett élés politikájáról is, mondván, hogy ez csupán egy sakkhúzás, melynek élettartamát nem lehet előre tudni. Azóta már számtalanszor „újrafelfedezték” ezt a politikai irányt s most már érveik mondvacsinált váracskája alól az utolsó alap is kihullani látszik. Ha egy állam felelős politikai vezetője 200 milliós népe szentesítését kéri e politikára, akkor vajmi kevés alap lehet arra, hogy valaki emögött egy kormány taktikázását lássa. A szovjet külpolitikát tehát ismét jellemezni voltak kénytelenek a nyugati körök, s ezt nem tehették úgy, hogy a beszéd gerincét képező koegzisztenciás gondolatot ki ne emeljék. A világ népei előtt régen nem kétséges e politikai vonalvezetés következetessége, gyakorlati érvényesülése. A nyugati politika felelős tényezői sem kételkednek a szovjet és szocialista békepolitika őszinte voltában, s éppen ez a tény készteti őket arra, hogy a tények ellenére eszmeficamos kifogásokat állítsanak, saját profitéhes, militarista politikájuk igazolására. A mai nemzetközi életben használatos kifejezések és terminuszok szovjet eredetűek, s Kennedy éppúgy kénytelen használni őket, mint Nehru. A népek más fogalmazást aligha hallgatnak ma meg. A szovjet és imperialista fogalmazás között azonban van egy döntő különbség: a militaristák ködös, feltételes, kibúvós és bizalmatlanságon alapuló egyezményeket, elveket követelnek, míg a Hruscsov-beszédből kitűnően, a szocialista fogalmazás nyílt, egyszerű, könnyen érthető, gyorsan teljesíthető és a népek érdekét szolgáló megoldásokat sürget. A különbség — ez a társadalmi erkölcsiség folyománya — mérhetetlen, azonban a megegyezés lehetősége — a népek követelésének függvénye — mégis lehetséges. Lehetséges Genfben az atomcsendről és a leszerelésről, lehetséges Berlinről, a német kérdésről és Kubáról is. Ha valaki vállalkozik majd arra, hogy korunk politikai filozófiáját és diplomáciatörténetét megírja, évtizedeink jellemzésénél csak ezt a két tényezőt emelheti ki: az új társadalom erkölcsi egyértelműsége és az ezt támogató tömegek. Ezek irányítják Hruscsovot, ezek szabják meg a magyar külpolitika vonalát is. De — minden fogalmazásbeli különbség, minden eszmei távolállás ellenére, az áttételek szövevényén keresztül ezek késztetik visszalépni John Kennedyt, beismerést tenni Harrimannt, a tárgyalóasztal mellé ültetni a tárgyalások ádáz ellenségeit. A világot nem a fegyveres egyensúly, az atomütőerő számbelisége tartja békében. Ezek csak biztosítékok, szelepek lehetnek. A döntő erő a világot nem kísértetként, de hódítóként bejárt békeeszme, s annak milliós serege. A Nyikita Hruscsov által elmondott választási beszéd eleve azzal a céllal készült, hogy félreérthetetlenül újra leszögezze a világos tényeket. Békeakarat, egység a szocialista táboron belül, elszántság minden erőszak ellen. Hol csendesebb, hol hangosabb baráti vitáink nem jelentenek „befutó versenylovat”, melyre Nyugaton tenni érdemes lenne. Az egyes részkérdések feletti fortyogások nem jelentik azt, hogy a békés egymás mellett élés eszméje most a sutba kerül, hogy most a szocialista világ páncélján kinyílik egy kis ajtó, melyen a leszúrásra váró szív látszik, amelybe Washington, London vagy Bonn büntetlenül beledöfhet. Az illúziók hamisak, s ha a nyugati politika vezetői rászánnának egy estét arra, hogy Tennessee Williams darabját, a Vágy villamosát megnézzék, akkor rájönnének, hogy az illúzió, a hamis álom képes valakit az őrületbe kergetni, de megváltani sose. De Williams kimondta azt is, amit Hruscsov már többször és másszor megfogalmazott, mégpedig azt, hogy a tőkés valóság majdcsak olyan rossz, mint az illúzió. Az illúziók kergetésével, és saját valóságuk zajos csindarattával történő kendőzése által nem tudják megállítani a logika, a történelem, a megállíthatatlan és örök fejlődés tempóját. Beismerik és leírják, első oldalon tízcicerós fabetűvel nyomva hozzák a nyugati lapok Hruscsov beszédének fő gondolatát: Békés egymás melletti élés. A címsort, mely lapjuk többi kommentárját, hírét, elvi cikkeit, eszmefuttatását néhány szóval semmivé teszi. Multilaterális atomütőerő. Polaris program. Nassau. Fegyverkezési kiadások. Rekord hadi költségvetés. Nyugati szellem. Szabad világ. Milyen vérszegény ellenérvek ezek, milyen szegényes válasz ez a történelem legnagyszerűbb kihívására. Nem csodáljuk, hogy Nyikita Hruscsov beszéde most is a centrumban áll. Van a világon valami, ami jobban érdekelné a milliókat, mint a béke? Barácz Lajos Növényvédelmi kiállítás növényvédelmi kiállítást rendez Debrecenben a MTESZ székházban. Hogyan védekezhetnek a termelők legeredményesebben a gyümölcsi és szántóföldi növényi kártevők ellen, milyen lehetőségek vannak a nagyüzemi növényvédelemben — erre ad feleletet a kiállítás, amely három nap marad nyitva. A kiállítás ideje alatt állandó szaktanácsadószolgálatot tartanak 9 órától délután 5 óráig, ahol minden érdeklődőnek részletes útmutatást adnak a legkiválóbb szakemberek. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és az Agrotröszt ma délelőtt De Gaulle katonai behívókkal akarja letörni a bányászok sztrájkját Párizs (MTI) A francia bányász szakszervezetek — mint ismeretes — bejelentették, hogy március 1-én beszüntetik a munkát. A bányászok tizenegy százalékos béremelést követelnek. Bérük ennyivel maradt el a magániparban dolgozó munkások bérétől. A kormány szerdán este „tárgyalásra” hívta meg a bányászok megbízottait. Bokanowski ipari és kereskedelemügyi miniszter az inflációs veszélyre hivatkozva kijelentette: a kormány nem hajlandó teljesíteni a bányászok követelését. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ősszel megvizsgálják a bányászbéreket, ha ezt a gazdasági helyzet alakulása megengedi. Egyben közölte a szakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány március 4- től katonai behívókkal fogja a bányászokat a munka újrafelvételére kényszeríteni. A CGT erélyes tiltakozással válaszolt a kormány fenyegetésére. BAJBÚBIHAFI — —.1 NAPLÓ 2. «Mal — 1963. március ]