Hajdú-Bihari Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

m HAJDÚ-BIHARI VilOQ yiXületcixfoi, egy&Jilietek! I XX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ég $1111 Mm. Élik ÁRA: 50 FILLÉR MWL IíMf |H SS H 1963. NOV. 1., PÉNTEK fii JiÉpS fi dlBl WfáA1 - m­aaBs. mv A gyors intézkedés kétszeres siker Ak­ig múlik el nap, hogy a dolgozók ne segítsék javasla­taikkal, észrevételeikkel — sokszor éppen panaszaikkal — a fejlődést, a hibák kijavítá­sát, a munka tökéletesítését. Ez így van rendjén. A köz­ügy is valamennyiünk szemé­lyes ügye, kötelességünk segí­teni a problémák megoldásá­ban. S ha a lakosság aktivi­tását örömmel nyugtázzuk, megelégedéssel beszélhetünk arról is, hogy egyre gyakrab­ban találkozunk határozott és gyors intézkedéssel. Néhány közeli példa: Sok panasz volt a Debreceni Ven­déglátóipari Vállalatra, többek között azért, mert nem bizto­sítja az olcsó és kényelmes reggelizést, a szeszárusítási terv teljesítése közben elfe­ledkezett alapvetően fontos szolgáltatásokról. A lakosság kívánságának megfelelően nyilvánosan bíráltuk a sajtó hasábjain a vállalatot. A cikk nemrégiben jelent meg, s ma örömmel tapasztaljuk, hogy a cukrászdákban újra árusíta­nak kakaót, tejeskávét, teát, egyes kisvendéglőkben reggeli alkoholmentes órákat tarta­nak, amikor olcsó és jó reg­gelit szolgálnak fel. Az intéz­kedés helyes és gyors volt. Jó példaként említhetjük az autó­­közlekedési vállalat új menet­rendjét is, amely a lehetősé­gekhez mérten figyelembe vette néhány külső debreceni városrész közlekedési gond­jait, az őszi, téli időkben megnövekedett forgalmat, így például a szabadság-telepi já­ratokat sűrítették, 10 percen­ként induló járatokat állítot­tak be. Az intézkedés ennél a vállalatnál is gyors volt. Régi tapasztalat, hogy a gyors intézkedés kétszeres si­ker forrása. Az egyik az, hogy megszűnik a hiba, a panasz orvoslást nyer. Ez a fontosabb dolog, mert ez érinti közvet­lenül a dolgozók érdekeit. A gyors intézkedés másik hasz­na, hogy az illető vállalat, in­tézmény — vagy akár a ta­nács — erkölcsi-politikai te­kintélye megnő a dolgozók szemében. Ám egy percig sem feledhetjük, hogy a huzavo­­nás, bürokratikus, tehetetlen ügyintézés kétszeres bajt hoz, dupla bosszúságot, kárt okoz. Nemcsak a hiba marad meg és zavarja, bosszantja a min­dennapi életet, a munkát, a hangulatot, hanem káros lég­kört alakít ki, és végső soron nem X. Y. előadót szidják az emberek, hanem a szocialista vállalatot, a néphatalom szer­veit hibáztatják. Sajnos itt is sorakoztathat­juk a példákat. Küszöbön a tél, máris fűteni kell. Szükség van a szénre, fára és ahogy telnek a napok, annál idege­sebbek, türelmetlenebbek lesz­nek azok a dolgozók, akik bár megrendelték a tüzelőt, még mindig nem kapták meg. Szá­mos bírálat érte már ezé­rt a TÜZÉP-et, de alapvető javu­lást ma sem értek el a vál­­­lalatnál. Sokszor nem is any­­a­yira a szállítási késések sér­tik a dolgozókat, hanem az a rideg, udvariatlan, sokszor agresszív hangnem bánt, amely meghonosodott a TÜ­­ZÉP irodáiban. (Ez a jelen­ség gyakori egész kereskedel­münkben.) A panaszokt másik örök me­legágya a DSK. Sok gondja van, de nem fogadható el az a lélektelen, bürokratikus ügyintézés, amely sok eset­ben jellemzi munkáját. Meny­nyi bírálat hangzott már el a sajtó hasábjain is! A gyors intézkedés kétsze­res hasznot hoz, gazdaságit és politikait. A tutyimutyiskodás többszörös kárt okoz, nemcsak gazdaságit, hanem politikait is. Ezt nem árt jól megőrizni az emlékezetünkben. S. I. ­leik­i fejezzük be a betakarítást és a szántást A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró An­tal, a Minisztertanács el­nökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak Moszkvában tartott ülé­séről. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a földmű­velésügyi miniszter tájékozta­tóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A ke­nyérgabona vetését október végére a tervnek megfelelően országosan befejezték a ko­rábbi esztendőkhöz képest jobb minőségben. A kormány szorgos és ered­ményes munkájukért elisme­rését fejezte ki a mezőgazda­­sági üzemek, valamint a me­zőgazdasági munkát segítő vállalatok és irányító szervek dolgozóinak. A kormány meg­állapította: a mezőgazdaság­ban további nagyon fontos és sürgető feladatok vannak. Felhívja a mezőgazdaság dol­gozóit, hogy a kedvező időjá­rás kihasználásával is gyor­sítsák meg és gondos munká­val mielőbb fejezzék be a be­takarítást, az istállótrágya ki­hordását és az őszi mélyszán­tást. Az országos tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta a me­zőgazdaság második ötéves terve végrehajtásának eddigi eredményeit és tapasztalatait, s a további tennivalókra ha­tározatokat hozott. A pénzügyminiszternek, az Országos Tervhivatal elnöké­nek és a Minisztertanács ta­nácsszervek osztálya vezetőjé­nek előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok községfej­lesztési te­vékenységének továbbfejleszté­sére. A tudományos és felsőokta­tási tanács elnöke jelentést tett a szakemberek külföldi képzéséről és továbbképzésé­ről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vet­te. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) November 7-i műszak a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalatnál A Debreceni Baromfifeldol­gozó Vállalat Alkotmány nevű szocialista brigádja a napok­ban brigádgyűlést tartott. En­nek során értékelte a kollek­tíva eddigi eredményeit és a vállalattal júliusban kötött munkaverseny-szerződést. A gyűlés második napirendi pontjaként a brigád felhívta a vállalat valamennyi dolgo­zóját, hogy csatlakozzon a november 7 tiszteletére indí­tott ünnepi műszakhoz. A bri­gád külön felajánlást tett. Azt is bejelentették, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója után is folytatják a versenyt az­ éves terv sikeres teljesítése érdekében. Megnyitották Budapesten a Károlyi Mihály-emlékkiállítást Csütörtökön a Károlyi-palo­tában ünnepélyesen megnyi­tották a Károlyi Mihály-em­­lékkiállítást. A megnyitón je­len volt Ilku Pál művelődés­­ügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igaz­gatója és helyettese, Bakó Ágnes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Mi­nisztérium múzeumi főosztá­lyának vezetője, Sinkó Ervin professzor, a Magyarországon tartózkodó jugoszláv írókül­döttség vezetője, a Vörös Új­ság egyik volt szerkesztője. Ott volt a megnyitáson Káro­lyi Mihály özvegye, továbbá politikai, társadalmi és kultu­rális életünk számos vezető személyisége, köztük a ma­gyar munkásmozgalom ismert harcosai. A kiállításon Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitó beszédet. Egy hatalmas élet tanúság­­tétele ez a kiállítás — hangoz­tatta —, amely 80 gazdag és fájdalmas esztendő eseményeit és messzehangzó tanításait foglalja össze: Károlyi Mi­hály életét. A magyar törté­nelemnek azok közé a nagy példái közé tartozik Károlyi Mihály életpályája — törek­véseivel, ellentmondásaival, boldogtalan habozásaival és végül megingathatatlan, hűsé­ges meggyőződésével együtt — amelyek­ erőt és biztatást adnak a szocialista haza épí­téséhez, erőt és bátorítást adnak további munkánkhoz, harcainkhoz. 1955-ben 80 esz­tendős korában halt meg ide­gen földön, végső akarata azonban az volt, hogy hazájá­ban, szülőföldjén temessék el, annyi bujdosás, száműzetés után itt térjen végső pihenő­re. A magyar nép, a szocialis­ta magyar haza kegyelettel fogadta hamvait, és ez a ki­állítás is mutatja: híven őrzi emlékét. A legújabb kori történeti múzeum által rendezett kiállí­táson több száz dokumentu­mot, számos fényképet, újság­cikkeket, választási program­­beszédek eredeti példányait, Károlyi Mihály levelezésének történeti értékű darabjait, személyi okmányait, kitünte­téseit, emléktárgyait, búto­rait láthatják az érdeklődők. Láthatják az 1949-től 1955-ig­­ tartott második emigráció do­kumentumait s azokat a bú­torokat, amelyek között életé­nek utolsó éveit töltötte a franciaországi Vence-ban. Az itt írt második emlékirat-kö­tetben Károlyi Mihály így fogalmazza meg végső hitval­lását: „Társadalmunk beteg­ségeinek egyetlen gyógymódja a szocializmus. Ez volt a vé­leményem mindig, és ma is ezt mondom”. (MTI) Ötödik szakosztálya alakult meg az Agrártudományi Egyesületnek Az Agrártudományi Egye­sület Hajdú-Bihar megyei szervezetében megalakult az ötödik szakosztály, az állator­vosok társasága. Fő feladatul tűzték ki: az azonos érdeklő­dési körű szakembereknek a tö­mörítésén keresztül is jelentő­sen javítani akarják a megye állategészségügyi helyzetét. Terveikben szerepel előadások tartása, bemutatók megren­dezése, konzultációk egybehí­vása, hogy kicseréljék minél szélesebb körben tapasztala­taikat és ismertessék munká­juk, a gyógyítás eredményeit. Az alakulás után már több mint 200 — termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban, valamint kutatóintézet­ben — működő állatorvos irat­kozott be az új szakosztályba. Az öt szakosztály közel 500 tagot tart nyilván. A tél gyümölcse a gesztenye... Több mint kétezer előadás falun Mind több szakemberre van szükség a mezőgazdaságban. Annak, hogy évről évre emel­kedjenek a termésátlagok, al­kalmazzák a korszerű agro­technikai eljárásokat, egyik alapfeltétele, hogy a termelő­­szövetkezetek tagsága gyara­pítsa szakismereteit. Hogy mennyire fontos a szakembe­rek képzése, azt bizonyította az őszi vetések idején, hogy egyes termelőszövetkezetekben — a kevés traktoros miatt — ipari munkások segítségére volt szükség ahhoz, hogy ha­táridőre befejezzék a kenyér­gabona vetését A termelőszövetkezeti gaz­dák téli oktatásáról beszélget­tünk Gyarmati Kálmánnal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei titkárával. Elmondotta, hogy az 1963—64-es évben a TIT elnöksége a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályával együttesen elkészítette a me­zőgazdasági ismeretelő terjesz­tésével kapcsolatos tematikát. A falusi ismeretterjesztő munkában megkülönböz­tetett gondot fordítanak a termelőszövetkezeti tagság gondolkozásának formálá­sára, általános műveltségé­nek gyarapítására, szak­mai ismereteinek bőví­tésére. Az elmúlt évben 150 ezren hallgattak mezőgazdasági jel­legű előadást megyénkben — mondotta Gyarmati Kálmán. A most következő ismeretter­jesztési évadban kétezer elő­adást tartunk falun. A TIT megyei elnöksége összeállítot­ta és könyv alakjában meg­jelentette azokat a javaslato­kat, amelyeknek figyelembe­vételével a járások, városok és a nagyobb községek TIT- csoportjai elkészítették az is­meretterjesztő előadások és különböző foglalkozások prog­ramját. A termelőszövetkezeti gaz­dák téli oktatásában a legfej­lettebb forma a termelőszö­vetkezeti akadémia. Az idén a TIT közreműködésével me­gyénkben 30 helyen szervez­nek tsz-akadémiát. Ezeken a tanfolyamokon az előadások, foglalkozások néhány fő gon­dolat köré csoportosulnak, fi­gyelembe véve a termelőszö­vetkezet termelési feladatait, a részvevők "műveltségi szín­vonalát, érdeklődését, politikai fejlettségét, munkakörét. A termelőszövetkezeti aka­démiákon a helyi adottsá­gok alapján fő feladatként foglalkoznak a­­korszerű termelési eljárások ismer­tetésével, a kenyérgabona-termesztés problémáival, a takarmányo­zás fontosságával, az öntözé­ses gazdálkodásban elért ered­mények elemzésével, a szőlő- és gyümölcsöstelepítés vala­mint az állattenyésztés előtt álló teendőkkel A termelő­szövetkezeti akadémiák tema­tikái közül a hajdúsámsoni Dó­zsa Tsz-et említette követendő példaként Gyarmati Kálmán! Ez a közös gazdaság a terme­­­őszövetkezet előtt álló legfon­tosabb termelési feladatok­ köré csoportosította az elő­adásokat. A TIT mezőgazdasági szak­­­osztálya messzemenő segítsé­get nyújt a termelőszövetke­zeti gazdák szakmunkásképzé­sében is. A megyében több mint 100 helyen szervez a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztálya szakmunkás­képző tanfolyamokat. Ezeken a tan­folyamokon majdnem három­ezren vesznek részt, s az elő­adások keretében megismer­kednek a szakmai művelt­séget kiegészítő természettu­dományi alapkérdésekkel is. Az említetteken kívül a művelődési házak szervezik a „szövetkezeti téli esték” cí­­mű előadássorozatokat is. Változatos, színes műsorral egybekötött foglalkozások sze­repelnek a tematikában. En­nek szervezésében jó példá­val jár elöl a derecske­­járás. Az ismeretterjesztésben az előadások nagy száma helyett inkább kevesebb, de szín­vonalasabb, mind tarta­lomban, mind formában korszerűbb, a mai kor igényeinek megfelelő elő­adások, foglalkozások meg­valósítására törekszik a TIT. ■ A TIT megyei mezőgazdasá­gi szakosztályában 202 mező­­gazdasági szakember tevé­kenykedik. Ezeknek többsége termelőszövetkezeti, tanácsi, állami gazdasági, gépállomá­si szakvezető. A szakosztály tagjai még tavasszal összeál­lították tervjavaslatukat amelynek alapján elkészült a végleges megyei terv. B. 8. „Szövetkezeti téli esték“ című kllad­ás­­sorozatok a TIT megyei programjában Itt állatifehérje feldolgozó épül Debrecen­ben Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyilatkozata Állandó és ismétlődő debre­ceni panasz, hogy az Állati­­fehér­je-takarmányokat Elő­állító Vállalat debreceni üze­me egészségtelen körülménye­ket teremt a városban, erős bűzzel árasztja el a környé­ket. a városi tanács végrehaj­tó bizottsága előterjesztéssel kereste fel Losonczi Pál föld­művelésügyi minisztert, az üzem elhelyezése ügyében. A földművelésügyi miniszter nyi­latkozott, levélbeli választ küldött a végrehajtó bizottság elnökének címére, amelyben többek között ezt írja: A Földművelésügyi Minisz­térium előtt ismeretes, hogy a debreceni állatifehérje-feldol­­gozó üzem elavult, újjáépíté­sét közegészségügyi, termelési és városrendezési szempontok egyaránt indokolják. Ezért Debrecenben teljesen új állati fehérjelfeldolgozó u­zam építését vettük tervbe. Az új üzemet mintegy 26 mil­lió forintos költséggel, a pé­csi üzem terveinek adaptálá­sával kívánjuk megépíteni. A munka megkezdését eddig el­sősorban tervezői kapacitás késleltette. A tervek elkészí­tését ugyanis a hasonló üze­meket tervező Élelmiszeripari Tervező Vállalat a folyó év­ben nem vállalta. Az Élelmi­­szeripari Tervező Vállalat helyett az ÉM Debre­ceni Tervező Vállalatá­val sikerült megállapodást létesíteni a beruházási prog­ramok folyó évi elkészítésére és a kiviteli tervdokumentá­ció 1964. évi elvállalására. A szükséges tervezői hitelt meg is nyitottuk. A tervek elké­szülte után a kivitelezéshez szükséges beruházási hit­elt is rendelkezésre bocsátjuk. A kivitelezés megkezdés© 1964. végén történhet meg és befejezése legkorábban 1965 végére várható. — írja levelében Losonczi Pál miniszter, majd így fejezi be: „Utasítottuk az Állatife­hérje Takarmányokat Előállí­tó Vállalat igazgatóját, hogy az új üzem megépítéséig is tegyen meg minden lehető in­tézkedést a jelenlegi üzemből kiáramló zavaró szagok el­fojtására”.

Next