Hajdú-Bihari Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. i/tAAleJ&tjal, egyedÜlieUlf XX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM MWEik lillfjppal JH|| JH1 fl»ARA: 80 FILLÉR IfSpSPr §§§§ fflguli 1963. DEC. L. VASÁRNAP \ iijjj TOBLJmSPI Mánk és holapHak A béke hívei Varsóra figyelnek A Béke-világtanács felelősségteljes munkája most is érdeklődést kelt, sőt ha lehet mondani, különös érdeklődést. A békemozgalom rendkívüli jelentőségét, hatását ebben az évben talán minden eddiginél jobban mérhettük. Az a tény, hogy az imperialista hatalmak taktikájukat változtatni kényszerülnek, hogy szavakban politikájuk tengelyébe kénytelenek állítani a világ közvéleményének legfontosabb követelményét — azt jelenti, hogy az erkölcsi nyomás lassan gyümölcsöt hoz. Ma nincs a világon egyetlen hatalom sem, mely a háborút célként, eszközként merné megjelölni az erkölcsi megsemmisülés veszélye nélkül. Ma a világon az imperialista hatalmak sem helyezkedhetnek a tárgyalások elvetésének elvére. Ha a békemozgalom csak ennyit tudna felmutatni, munkája akkor is tiszteletre méltó és történelmi lenne. De többről van szó. A békemozgalom az elméleti eredmények mellett magáénak vallhatja a legtöbbet, a legnagyobbat, a legjelentősebbet, a világ népeinek aktív támogatását. Ez az, ami a mostani varsói tanácskozást különös rangra emelte. Az eredmények vonzó hatása mind több és több embert, szervezetet, mozgalmat sorakoztatott a béke-világmozgalom eszményei és céljai mellé. Ez a mennyiségi változás szülője a mozgalom minőségi eredményeinek. A békeharc eredménye csak lassan, sokszor évek múltán jelentkezik, talán akkor is csak részletenként. De ha valahol, akkor itt nem az idő számít. Ha lassan és lépésről lépésre születik is siker, annak értéke semmihez sem hasonlítható. A békemozgalom történeti távlatokban kell, hogy gondolkozzék, s amikor a ma nyugalmát hirdeti, a holnap békéjére is gondol. Amikor azt írtam, hogy a világ Varsóra figyel, írhattam volna azt is, hogy jövőjét fürkészi mély felelősségtudattal. Amit a lengyel fővárosban határoznak, amit a népek küldöttei ott megbeszélnek, az a mának szól, de a holnapok munkáját jelenti. A békeharc nálunk munka. Mindennapok sok apró tette. Kifejezése annak, ami az élet értelme, a tudat alakítója, a békeóhaj bizonyítéka. Tettek. Ezek kellenek. Más tett kell Afrikában, más a tőkésországok sokrétű küzdelmében. A mi hozzájárulásunk a békeharchoz a munka. Nem könynyű ez, bár sokan úgy vélik. Termelékenységi kérdéseink, az export, a minőség, az önköltség, az idejében bevetett föld, a gondosan készített magány mind-mind idesorakozik. Mert a szocialista országok békeharca az eredményektől függ. Annak kifejezésétől, hogy tudunk-e jobban, jobbat, nemesebbet. Emberben, eszmében, munkában, áruban. Békés külpolitikánk a békés munkán nyugszik. E kettő elválaszthatatlan. S e békés külpolitikán nyugszik szebb és gazdagabb, szocialista, kommunista jövendőnk. Ezt akarjuk. Amikor küldötteink Varsóban nevünkben szólásra emelkednek, szavuk mellé népünk munkaeredményét és sikerét is odateszik a népek tárgyalóasztalára: amit te alkottál, amit ő csinált, amit mi neveltünk, amit mi vetettünk; mindazt, ami legméltóbb kifejezése internacionalizrunsunknak, humanizmusunknak, társadalmi rendünk erkölcsi alapjának. Bürger Lajos Átadtak két új gyárat a Tiszamenti Vegyiművekben Szolnokon szombaton ünnepélyesen átadták a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményét, a második kénsavgyárat és az első szuperfoszfát gyárait. Ebből az alkalomból a tiszaparti városba látogatott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes, Gór Nagy Sándor, a vegyipari tröszt vezérigazgatója. Ugyancsak Szolnokra érkezett J. A. Nazarov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Az ünnepségen ott volt Váczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizottság titkára, valamint a város és a megye több párt- és tanácsi vezetője. A vendégeket Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója köszöntötte, majd dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter méltatta a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a szuperfoszfát üzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A szovjet tervek alapján és szovjet gépekkel épült új kénsavüzem évi 120 000 tonna kapacitással dolgozik. A műtrágyagyár az előirányzatnál lényegesen rövidebb idő alatt készült el, s a tervezettnél csaknem háromnegyed évvel előbb kezdett üzemszerűen termelni, így már az Mén 200 000 tonna szuperfoszfátot gyártanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az új gyár folyamatos feltárási technológiával dolgozik, az eddig elért műszaki és gazdasági mutatói megfelelnek a világszínvonalnak. A gyárból a műtrágya egy része szemcsézett állapotban kerül ki, s ezzel jelentősen növelik hatékonyságát. A műtrágya gyárat és berendezéseinek túlnyomó többségét magyar mérnökök tervezték és magyar gyárak állították elő. A szemcséző üzem úgynevezett tányéros granuláló berendezését az NDK szállította. A miniszter kiemelte, hogy az új kénsavgyárban a kén elégetésénél keletkező hulladék hőt hasznosítják, mégpedig úgy, hogy egy 4,5 megawattos turbina segítségével elektromos áramot termel. A hulladék hő hasznosítása évente mintegy tízmillió forint megtakarítást jelent a vegyiműveknek. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy a KGST-országokkal való együttműködés a következő években mind erőteljesebb lesz, ami biztosítja a beruházások folyamatosságát, az új létesítmények megbízható nyersanyagellátását és nem utolsó sorban sok termékünk értékesítését. Ma már minden nagyobb beruházásnál egyeztetjük műszaki terveinket a KGST-államokkal — mondotta. A vegyipari állandó bizottság is igen sok hasznos javaslatot tett a vegyipar fejlesztésére. A KGST nemcsak a beruházások kérdésénél játszik rendkívül nagy szerepet, hanem a szocialista országok közötti kölcsönös áruszállítás is mind nagyobb jelentőségű. A Tiszamanti Vegyiművek egész pirít-szükségletét a KGST-országokban szerzi be, így a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából. A nyers foszfátot jelentős mennyiségben a Szovjetunió szállítja. A miniszter beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik az új létesítményeik tervezésében, építésében és berendezéseinek szerelésében részt vettek. Ezután Rónai Sándor átadta a Tiszamenti Vegyiművek építőinek, dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottságának jókívánságait, majd J. A. Nazarov köszöntötte a két gyár építőit. A beszédek elhangzása után dr. Lévárdi Ferenc a tervező és kivitelező vállalatok, valamint a Tiszamenti Vegyiművek 12 dolgozójának Szocialista Munkáért Érdemérem, 17 dolgozójának Munka Érdemérem kitüntetést és 31 dolgozónak a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt adott át. Az ünnepség után a vendégek megtekintették a két új gyáregységet. (MTI) A Debreceni Városi Kertészet telepein ez évben 20 ezer cserén cikláment termeltek. Ebből 4 ezret Budapestre szállított , a többi a megye és Debrecen virágüzleteiben kerül el-adásra. Pillanatnyilag az üvegházakban 8 ezer cserép ciklámen van Kozmikus anyag kutatása Debrecenben Budapesten és Debrecenben tudósok és kutatók megkezdték a kozmikus anyagoknak, a meteoritoknak a kutatását. A Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben levő Atommagkutató Intézetében szombaton délután hazai meteoritokból mintadarabokat szeleteltek a kutatási célokra. Többek között a kábai meteoritból is levágtak kis darabkát A képen dr. Sztrókay Kálmán professzor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ásványtan tanszékének vezetője és dr. Földvári Aladár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem geológus professzora szemrevételezi az 1857-ben hullott és tegnap délután „megoperált” kábai meteoritot Közel hélez®r milesifelény a termekszövetkezetekben a tervnek jelentős része teljesítetlen marad. Most már azonban nyilvánvaló, hogy az elmaradás a vártnál kisebb lesz. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy azoknak az építkezéseknek egy részét, amelyeket az Építésügyi Minisztérium vállalatai nem vállaltak, év közben átcsoportosítotték a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjaihoz. Ez az átcsoportosítás is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti építőbrigádok terve az eredeti előirányzathoz képest csaknem 50 százalékkal növekedett, s így csaknem egymilliárd forint értékű építkezést végeznek el. Egy év alatt 8 százalékkal nőtt a brigádok munkájának termelékenysége. Ennek alapja: a brigádok koncentrálása, átlagos létszámuk növelése. Az öt tagúnál kisebb brigádok száma a felére csökkent, a 20 tagúaké megkétszereződött, a már eleve nagyobb, jobban felszerelt tszközi építőbrigádokban pedig csaknem tízszer annyian dolgoznak, mint két évvel ezelőtt. A jelenlegi állapot szerint — ha az időjárás továbbra is kedvező marad — a termelőszövetkezeti építkezések tervét 95 százalékra teljesíthetik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megkezdett épületeknek 95 százalékát átadják az év végéig rendeltetésének. Egyrészt azért, mert a kisebb, befejező munkák igen sok épületben maradtak el, másrészt azért, mert az épületek egy részét eleve jövő évi befejezésre tervezték. Mindent összevetve, az idén, illetve a jövő év elején mintegy 50 000 szarvasmarha, csaknem 100 000 sertés és nem egészen egymillió baromfi elhelyezésére készülnek új épületek. A tojóházaknál — bár ezekre különösen nagy gondot fordítottak — az átlagosnál nagyobb az elmaradás, mert vastető-szerkezetük tervét az év közben módosítani kellett. Az átlagosnál kedvezőbb viszont a helyzet a járulékos beruházásoknál. A villamosítás, kút- és útépítés tervét csaknem maradéktalanul teljesítik az idén. (MTI) Az Mei népgazdasági tervnek jelentős részét képezik a termelőszövetkezetek építési beruházásai. A mezőgazdaság gazdasági évének befejeztével és egy hónappal a naptári évvége előtt az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Földművelésügyi Minisztérium beruházási igazgatóságán a termelőszövetkezeti beruházások helyzetéről. A termelőszövetkezetekben a terv szerint az idén kereken kétmilliárd forint értékű építkezést kell megvalósítani, s ez mintegy 2000 közös gazdaságban több mint 7000 új létesítményt jelent. Az év elején és még később is úgy látszott, hogy elsősorban a hosszúra nyúlt, rendkívül kemény tavalyi tél, illetve ennek az építőiparban jelentkezett következményei miatt — 15 év alatt egymillliárdot ügettek ki az újítóknak 15 évvel ezelőtt 1948 november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézéséről és a találmányok szerzői jogvédelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Ezért ezt a napot tartják hazánkban a szervezett újítómozgalom születésnapjának. A mozgalom gyors ütemben fejlődött, 1949- ben 77 000, 1954-ben pedig már 415 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Később ez a fejlődés megtört, az újítások száma és a gazdasági eredmény egyaránt csökkent. 1957 óta ismét felélénkült az újítókedv. 1957-ben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfogadott újítások száa még mindig jóval kisebb, mint például 1954-ben, a gazdasági eredmény annál jóval nagyobb. 1902-ben a 108 000 elfogadott újítás segítségével 2,3 milliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el, ebből másfélmilliót vezettek be, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a 16,3 milliárd forintot. Az újítóknak 15 esztendő alatt kereken egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős erkölcsi ösztönző erő a kiváló újító kitüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany, ezüst, vagy bronz fokozatát. (MTI) Debreceni egyetemi oktatók Lublinban A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a lublini tudományegyetem között évek óta együttműködés van. Ez év őszén lubliniak küldöttsége járt Debrecenben és aláírták a megállapodást a két egyetem 1964. évi együttműködésére. Ennek a látogatásnak viszonzására több debreceni egyetemi oktató utazott Lublinba Látogatását szombaton fejezte be dr. Szalay Sándorné docens, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének vezetője, aki a debreceni egyetem küldötteként járt Lublinban. Ugyancsak ott volt, a lublini tudományegyetem meghívására előadások tartásaként dr. Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémiai levelező tag, debreceni egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének igazgatója. Lublinba és Krakkóba utazott többhetes tudományos munkára dr. Sulán Béla professzor, az egyetem szláv filológiai intézetének igazgatója, ezenkívül lublini tartózkodáson van .dr. Dombrovszky József, a szláv filológiai intézet adjunktusa.